Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 29. szám
yv\i I EGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER'. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié ............................................ 0 írt — f él évre....................................................3 . — negyedévre...........................................................1 > <r»^ Egyes szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: "PpALZHÄZ ELSŐ EMELET hová ;> lup s'/.t.'llemi részéi illefö közlemények kiililemiRk. kr. KIADÓ H l VATAL: • '|SzECHENL-TÉR ^., * hová íi hivatalos s a magán hii'ileLééelc, a u^ittlérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamáíások intézentlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIlíbKTÚSKK : MAGÁNHJUDKTÉ8KK I szólói |O0 szóig — fi t ?"> kr. I:>0—ÍÍOO-ig . 1 „ 50 yon —:iO()-ig . 2 „ 25 „ Hólyegilíj öO kr. megállajioilás szerint, lehelő egjutányosaMmn közültetnek. NYILTTÉU sora 20 kw Közlekedési viszonyainkról. (W. J.) A közlekedési vonalak az államok literei. Mórt valamint az emberi élet fontai tóját, a vércirknlátiót az erek köz- vetitik, úgy az ország jólétének egyik talpkövét, a kereskedelmet forgalmával az utak mozdíthatják csak elő. Az államók jólétének régi nemzet- gazdászati elvek szerint is a kereskedés és a forgalom leghatósabb eszköze, a mely ismét szoros lánczszembe van fűzve a közlekedési eszközökkel. — S minthogy az államok szellemi műveltsége is csak a jólét talajában virágoz- hatik, világosan előtűnik ama viszony, moly nem csak az anyagi jólét, hanem a szellemi műveltség és közlekedés között fekszik. Egészen mérvadó illustrátióul lehet itt felhozni a műveltség amaz őskori fészkeit, melyeknek szellemi fáklyái még századunkat is bevilágítják, mint oly példákat, hol a művelődési fejlődés karöltvo járt a geoprafiai helyzet által nyújtott közlekedési előnynyel. Az njalib kor fürkésző és kihatoló szelleme befolyásos mérvben gyakorolt behatást a jólét o fontos tényezőjére, a mennyiben a gőzt gőzhajó és vasút alakjában, a közlekedés zsoldjába helyezte. A gőzhajózást csak a természeti adománnyal: a nagy folyókkal karöltve lohet érvényesíteni, vasúti hálózatunk tekintetében pedig igen elmaradtunk a többi európai államoktól és eme körülményben kell keresni gazdászatunk sanyarú állapotának egyik gyökerét, melynek folytán, daczára a természet bőkezűségének, mi szegény állam vagyunk. Mi természetesebb azonban, hogy e tekintetben is rohamos haladást kell con- statálnunk. A mit azonban a természet megvont s a mit a tudomány még nem adományozott némi tekintetben lebet, sőt kell helyettesíteni a közmunka által : azaz a hajózást és a vasutat nélkülözni kellően, ezeket amennyire lehet jó ország- és megye utak által kell pótolni. A közlekedési vonalak eme nemei főleg a lokális közlekedés közegei és mint ilyenek főleg a megyei hatáskör keretébe sorolandók. Az országutak daczára annak, hogy a megyei pénztárak folyton emésztő férgei, mégis aránylag igen kis hálózatot alkotnak, minőség tekintetében pedig igen sok kívánni valót hagynak hátra. Mig az olasz országutak kétszer oly szélesek mint a mieink, addig Németországban minden pusztához kitűnően ápolt ut vezet, holott nálunk — csuk az alföld hires sártengerét említem — az utak híresek rosszaságukban. 8 ez végzetes arányú elmaradás. Mert hol a vasúti hálózat kiterjedtebb, ott az utakra kisebb feladat vár, hanem hálózatunk korlátoltsága mellett, még utaink is mostoha gyermekei a megyei gondviselésnek. Természetes azonban, hogy e tekintetben is a legnagyobb külön féleséget látunk minőség és mennyiség tekintetében egyaránt. Esztergom megye — pirulással kell bevallani, ha őszinték és igazságosak a Karunk lenni — e tekintetben igen elmaradt a többi megyétől. — Mintha az alföld végtelen sártengerébol a felvidék bérczei közé egy darabot akart volna varázsolni mutatvány- képen, úgy emlékeztetnek az esztergom- megyei utak az alföldre. Hiszen igaz, hogy Esztergom megye a viz hullámait s a vágány sik vohalait egyaránt felhasználja közlekedési vonalnak, de ezzel még nincs fel- móntve azon kötelezettség alól, melyet a helyi közlekedés reá ró. Eme hiány igen élénken tűnik szembe, midőn a szomszéd megyékből bejöve a határt átlépjük, a hol is a két ut különbsége egész eklatáns n tűnik szembe. Hont vármegye pl. szintén hires útjáról, de épen ellenkező értelemben. Mindeneseire megkövetelheti az adók igája alatt nyögő közönség, hogy jóléte alapjának felépítéséhez hathatós mérvben járuljon hozzá a megye. Egy, a legkompeteusebb indokkal álljunk elő, csak az esztergom-uánai utat említsük fel, mint a mely a legélénkebb közlekedésnek örvend. A megye szivét közvetve az ország szivével “köti össze emez ut, a mennyiben a vasúti vonal közvetítője és mégis eme rövid bár, de fontos ut, oly mostoha gondviselésben részesül, — hogy télen ugyancsak kalandos utazást nyújt a a tengelyig érő sárut. Már pedig emez nt a megye kereskedelmének gyúponlja, tekintve akár az erre irányuló vasúti utat, akár ama körülményt, hogy emez ut a megye élés kamrájába is vezet. Es mégis a véletlen, a sors emez udvaroncza idézte elő, hogy nem csak az ut sanyarú és elhanyagolt, hanem hogy még a hid által nyújtott akadályoknak is ki van téve. Itt az ideje tehát, hogy eme heg- gedő sebeket begyógyítsák, hogy eme régi baj végre orvosoltassék, hogy a kereskedelem ütereinek cirkulatióját szabályozzák. A kaszárnyaügyhöz. Három zászlóalj részére építendő gyalogsági kaszárnyánk törvény és díjtáblázat szerint való lakbére a hetedik hérosztály után összehasonlítva az ötödik bérosztály után eső arányokkal, a következő érdekes kiszámítást mutatja : 3 századosi lakás a 7 i 1c o. szeri ut 684 frt, az 5-ik szerint 970 frt. 6 tiszti lakás 840 —1224. 18 lakás nős altiszteknek 1368—1944. Legénységi helyiségek 1016 embernek 11.979 frt 40 kr. 13 műbélv szabóknak és czipószeknek 624—936. 13 raktár alosztályoknak 195—247. 1 alosztályi raktár 11 —14. 1 raktár kiosztásra és kezelésre 76—96. I raktár lószerszámoknak 60—76. II egy ablakos irodaszoba 528—792. 4 két ablakos iroda. 22A — 336. 1 három ablakos iroda. 68—100. 1 inspectiós szoba 48 — 72. 1 pénztári helyiség 48—72. 1 legénységi őrszuba 100 — 152 1 börtön kadét, tiszthelyettes és őrmestereknek 48 — 72. Közös börtön 26 emberre 332'15. 21 egyes börtön 672 — 1009-32. 1 tiszti oskola és ebédlő szoba 128 —196. 1 egy ablakos könyvtár szoba 48 — 72. 1 két ablakos könyvtár 4S—S4. 1 altiszti képző oskola 108—164, 1 'önkénytes iskola 56—84. J zenepróba szoba 88—132. 3 torna- és vivó-terem 264 — 396. Helyiség 24 könnyű beteg és 3 ápoló Az „Ssztirgam és Vidéke" tárcája. Az egyetlen. Sok szép leány van a világon; Sok jó leánv szeretni tud híven. Van, a ki férfit, boldogíthat ; De hozzád nem hasonlít seukisetn. Bejárhatom a uagy világot, Jöhet elém minden szép asszonya ; Jöhetnek a hűlik keletről : Hozzád hasonlót nem lelek soha! Neked nincs másod itt a földön ; Hivságos nőihez nincsen közöd. Te vagy a legszebb és a legjobb. Egyetlen vagy az asszonyok között ! Boldog virág, melyet le tépsz le. Boldog, a melyben élsz, a kis szoba ! Es boldog én, hogy rád találtam , . . Hozzád hasonlót nem lelek soha ! Te vagy a szendeség, a hűség ; Oly szép s szelíd vagy mint az angyalok. Van szellemed, van tiszta szived S gazdag szerelmed, mel.y nekem ragyog. Te vágj’, kit nem ludok leírni lieményim, álmim Ígéret hona ! Te vagy. kit oly soká kerestem: Hozzád hasonlót nem lelek soha ! Ha vig fiukkal iddogálok. 8 mindenki föl dicséri kedvesét: Csak hallgatok, hagyom dicsérni ; Kedves leány van, jó leány elég. De te mind, mind megszégyeníted ! Édesebb, drágább ajkad mosolya, Mint mások csókja, ölelése !... Hozzád hasonlót nem lelek soha ! Ne hagyj el ! Oh, mi lesz belőlem, Ha itt hagyod hű szi vera’özvegy ül, Nem tudok én .más nőt szeretni, Csak tégedet, csak téged egyedül ! Soha, soha se hagylak én el ! Te vagy minden dalom végső sora. Azt fogom zengeoi mindörökké : Hozzád hasonlót nem lelek soha! REVICZKY GYULA. Rendezvous. (Életkép.) Déli egy óra tájt történt. A Boulevard Montmarte s a Ruo Vivienen sarkán, Páris legélénkebb j ontjainak egyikén egy omnibus állt meg. A kocsi hátsó sarkában 35 évesnek látszó fiatal ember ült, illetőleg feküdt — és ásításai után ítélvén — szörnyen unatkozott. Ki gondolta volna róla, hogy ő most — hölgyet vár. Hja, a 35 éves ifjn- nak van tapintata, gyakorlata a rendezvous adásában : nem magányos, távol eső helyekre hívja hölgyét, ahogy kezdő balekok szokták. * A fialni ember órájára nézett. A kitűzött időben itt voltam — düny- nyögé magában. — csak aztán ne várakoztasson itt, a szép Margit Ítéletnapig. Ha az embernek nincs kedvese, akkor igyekszik egyet hódítani, — s ha ez megtörtént, akkor majd azon kell törni fejünket, hogy a világ melyik sarkában találkozzunk zavartalanul. Tegyük fel, hogy a nő teljesen szabad: ilyenkor az a baj, hogy Hona, Adelina, vagy nem báuom legyen neve Mar git, nem enged lélegzetet sem venni, úgy igénybe vesz, s nem bánnók, ha csak na- poukit egyszer találkoznánk rövid időre. Tegyük fel, hogy a kedves akadályozva vau, no persze, ez esetben írni fog: ,Kedves barátom, ma csupán néhány perez jut számodra ; légy 1 órakor a Boulevard Mont- marteu stb.“ s az ember kénytelen a légyottra jönni még akkor is, ha ugyanez időben a bouloguei erdőben volna sürgős dolga. így jártam én most. Leonnak és Henrinak azt Ígértem, hogy ez órában együtt lövöldözünk galambokra s lám, le kell az élvezetről mondanom. Az igaz, hogy vannak a világon a puskánál kedvesebb teremtmények is ; azt is beismerem, hogy León és Henri nem a leg- nmlatságosabbak. De az is áll, hogy mihelyt Margit visszatér Délijéhez, akkor én megint magamban maradok. — már pedig én se vagyok önmagam számára nagyon mulatságos. Hja, az ember nem szokott kellemes dolgokat mondani önmagának, ha egyedül van. Szinte azt kell hinnem, hogy a kicsike cserben hagy. Ej csak biztos lehetnék erről, akkor rögtön galamb lőni mennék. De nem. nem tágítok e helyről, egész Fancziaorszá- gért se tágítok mindaddig, inig az utcza sarkán egy komorua üde arczát meg nem pillantom. Margit uem rossz, nem kegyetlen. Soha nem tett még szemrehányásokat, még akkor se, ha neki lett volna igaza. Crak rám emeli nagy kék szemeit s én ilyeukor elpirulok, mint a tetten kapott gyermek s bocsánatot kérek. No de olykor magara is szeretném, ha valami asszonyfélével volna dolgom, ki ilyenkor lármát csapna, sírna, deklamálua, stb. Ez nagyon furcsa volna. Különösen az omnibuszban. Mit tennék én ily esetben ? Tán ezt mondanám : — .Kedvesem, cselédnek vagy sil- balcnak tartasz te engem, e kocsit pedig őrhíznak nézed?“ Egy kissé kipörölnők magunkat, mint igazszivíi szeretőkhöz illik s aztáu vége volna a viszálynak, hogy másnap újra kezdődjék Az ördögbe ! csak volna bátorságom szakit ni! Hátba azt mondom neki, hogy dolgom van Nishnei-Nowgorodban, vagy et keli utaznom Adámszigetre ? El is hiuué. Annál jobb. Ahogy őt ismerem, bizonnyal kerülni fog minden magyarázatot. Ha pedig szemrehányós levelet ir, akkor én pár fanyar szóval válaszo'ok neki, melyek őt még jobban elkeserítik és . . . Szakítás ! ennél maradunk. Megfontoltam az okokat, van rá ezernyi, s azt hiszem, egy jó levél a legbiztosabb a lánc szétszakítására. Próbáljuk meg. Ezzel a fiatal ember jegyzőkönyvéből kiszakít egy lapot, megnedvesiti iróuját s gyorsan leírja, ami i t következik ; .Szeretett kedves Mavgitom! Hosszú
