Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 25. szám

A raduóti liaraugiáb. Vén harangláb adjon íst* n ! Mégse dűltél romba ? Tudod-e m ég, ludod-e még Rkolás koromba Hogy futottam grádicsodon Boldog kedvteléssel S kerestem a. galambtojást Zeglm-zugba, széjjel... Köt,öledbe bej be sokszor Bele osimpajkodtam, Temetésre vagy imára. Hogy megliaraiigoztam ! Sok viz lefolyt, a Balogon, Öreg már azóta . . . Tovaiilanh álmaimnak Tarka pillangója. Ob, mióta nem láttalak, Messze, messze jártam. Kgbeny ufó, arany gombos Tornyokat is láttam ; De a te kis harangodnál Egy se szólott szebben . - . Hej százszor isi ezerszer is Megcsendült szivemben ! Állj sokáig, vén harangláb, Szivem jó barátja ! Turbékolö galamboknak Légy szelid tanyája ! Vész haragja elkerüljön, Isten keze óvjon. Hogy harangod a hívőknek Még sokáig szóljon. Nyomod a szél, liejh, legalább Addig cl ne fájja, Alig h iza nem térek egyszer Az utolsó útra. Kis harangod ezüst szava Kísérjen ki engem . . . Édesebb 'e<z ott a dombon Föld alatt pihennem . . . FOSA LAJOS, Hírek — Uj év negyed. Külön előfize­1ÓSÍ felhívást a, közeledő óv negyedre nem bocsát ki lapunk sz rk esz tősége, hanem csak ez ulon egész röviden és tiszteletteljesen keresi mgg lapunk ol­vasóit és barátait, hogy támogatásuk­kal jó tövekvé,se'ukot a- jövőben is elő­mozdítani f. lapunkat ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. A kiadóhiva­tal pedig IV,lkéri hátralékos előfizető­inket, hogy a visszamaradt összegeket legyenek szívesek mielőbb beküldeni, nehogy a lap az uj évnegyed elején a •szétküldésre nézve akadályt szenvedjen. — A herczegprimás ma vendég séget ad a helybeli tisztikar összes tagjainak. — József fő he rezeg uj szülött le any gyermekének ünnepélyes kérészié lője április nyolczadikára van tervezve. A díszes szertartást hyrczggprimásunk fogja végezni. — A mai nagy ünnep legkiemel­kedőbb pontja, lesz a főszékesegyház istentisztelete, hol a herczegprimás ma­ga, pontificá1, szép egyházi zene s dí­szes segédlet kíséretében. A fényes mi sét, melyen a legdrágább egyházi ék­szerek és ruhák lesznek láthatók, a herczegprimás húsvéti predicátiója fogja he fejezni. — Rényi Rezső ez idő szerint az olasz költészet rónai1 sanCeáról ir egy terjedelmes miivel, mely kétségkívül ki fogja vívni a szakértők elismerését. — Pázmány Péter emlékszobm képét és leírását közli lapunk inai száma. A remekmű méltatásánál nem találtunk alkalmasabb és méltóbb tárgyat hús­véti számunk számára. —- Tudósok városunkban. A na­pokban Széchon Antal jeles essay Írónk s Czobor Béla kiváló fiatal egyházi aichaeologunk járt Esztergomban. — A Csángók számára. Fuchs Ar­thur Öt írtől, adott át, mely összeget a Budapesti Hit lap főgyilj léséhez j árui­tattunk. Eddigi gyűjtésünket, összesen 72 irtot, a Budapesti Hírlap nyugtat­ta. A szent czélra szánt adakozásokat még mind’g ,szívesen vesszük s azon­nal rendeltetése helyére származtatjuk. — Iskarióth. Blaha Károly dudás Iskarióthja, mely az esztergomi szegé nyék javára már egy hét óta van ki­állítva, a, városház egyik termében még csak nehány napig lesz látható. Hogy a nép L m gte inthesse az érdekes mű vet, ma. és holnap féláru (10 kros) jegyek k phat,ók Rudolf Mihály és Ba­logh József urak kereskedésében. A fel áru jegyeket egy ketté vágott ren ih s jegy ké) viseli. — A 12 apostol. Ka,gy csütörtök ön a, hgprimás a. főszékesegyház 12 apos­tolát a lábmosás és csóko'ác szertartá sa után megvendégelte. Megható lát­vány volt, midőn a bíboros főpap sze­mélyesen szolgált föl az uj ruhában szí réiiykodő aggastyánoknak a palota egyik földszinti termében. Öt tál ételi kapott mindegyik s minden tányérra maga a herczegprimás osztotta ki az ételt. Minden apostol azonkívül külön korsó jóféle bort kapott s ebéd végén még pénzbeli ajándékot is. Ebéd előtt az ima végeztével a herczegprimás né­hány megható szót intézett szegény vendégeihez s megmagyarázta nekik a nagy nap jelentőségét. Lehet, hegy a palaesiin.ii apostolok nem mondottak sohasem toasztot. Az esztergomi apos­tolok közül étkezés köztien fölemelke­dett az egyik s ékes diétáéban hálál­kodott a nagylelkű hgprimás leeresz­kedő kegyeiért. így eseti, meg az apos­tolok megvendégel (elése a hgprimás állal. — Fagyos Imsv ét. Nagy csütörtök napján majd folyton havazott s este olyan fagy állót:, be, a milyen az idei szeszélyes télen csak kevésszer mutat­kozott. — A meditatiók alkalmával, mint hiteles fii misből értesítőnek bennünket, Rosty Kálmán, a hírneves egyházi szó­nok nem volt városunkban, ha néni a kanonokok szent gyakorlatain, melyek­ben a herczegprimás is részt vett, Hel­ler a pozsonyi jezsuiták igazgatója szó­nokolt latinul, a papnevelő intézetben pedig Tóth Mike 13 emelkedett styln és megragadó magyar elmélkedése ál­tal hallgatói osztatlan tetszését érde­melte ki. — Esküvő. Bedross József püspöki főerdész kedden vezeti oltárhoz váro­sunk egyik legszebb leányát Etter Gi­zella urhölgyet. A szép frigyet kísérje mindörökre változatlan boldogság. — A Purim estéjét tekintettel a keresztény világ nagy ünnepére, a nagy Péntekre, izraelitáink nem pén-tekei:, hanem tegnap este tartották meg. Vi­dám összejövetelek, tarka-barka farsangi jelenetek voltak mindenfelé. Párkány­ban Wallfisch Lipót házában magyar sziuielőadást is rendeztek, melyet kü­lönösen városunkból igen szép szám­mal látogattak. — A párkányi takarékpénztár az idén is, mint rendesen több mint négy­száz forintot adott városi és megyei jótékony ezé tokra. tE Schleifer Roza | férjezett Klement Sándorne nagypénteken este hosszabb betegeskedés után elvégre busz éves korában elhunyt. A szép fiatal asszony testvére tavai épen őzen a héten feküdt ravatalon. Végtelenül szomorú sorsa volt mind a két szép leánynak. Korán kellett elhagyniuk mindazt, a mi az életet gyönyörűséges­sé teszi s életük I cg* virul óbb tavaszán a természet föltámadásakor kellett ri­deg sírba temetniük ifjúságukat, szép­ségüket s legszebb reményeiket. A bé­ke angyala hintse az enyhület és meg­emlékezés. virágait a szép fiatal asszony hnFg .-iijába. Es találjanak vigaszt az egész nagy köz uo'ég részvétében mindazok, kik őt elvesztették . . . — Temetés. Épen ma, egy éve temették Schleifer Mátyás szép fiatal leányát. Ma temetik másik szép leány gyermekét Rózát busz éves korában. Megrendítő veszteség a szülőkre s fáj­dalmas mindazokra, kik a szép test­vérpárt ismerték és szerették. — Királyi adomány. Ő Felsége a, király polgármesteri hivatalunkba kér, állandóan segélyzett szegény asszony számára huszonöt forintot küldött. — Hymen. Megyénk egyik első­rangú szépségét a bájos és kedves K<>- bek Gizellát május elsején vezeti oltár­hoz Braun Gyula ur. Szerencsekiváu a túlikat a szép frigyhez ! — Társas vacsora. Az esztergomi kathoEkus iparos ifjak saját helyisé­gükben holnap este társas vacsorát ren­deznek. — Uj gyógyszertár. Piszkén uj gyógyszertárt fog nyitni Gémjén János ki egy időben Huliuyi Péter gyógy­szert árában működött. — Uj zenemű. Táborszky és Parseh kiadásában épen most jelent meg az idei jogász csárdás Berkes Lajostól. A tüzes csárdás ára 1 frt. Felelős szerkesztő : Dr. KŐrösy LáS2lo. NYILTTER. legjobb Asztalí-és üditö ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. Mattoni Henrik, Karlsbadban (Csehország). MATmi-fíle BUDAI KIRÁLY KESERÜFORRÁSOK Deák Ferencz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás Szt.-lstván-torrás, Gróf Széchenyi István-íorras Mattoni és Wille, Budapest. Kapható minden gyógyszertárban és áiványv»*- dós ben. legboldogabb ember leszek e világon ! . . . Ella hangos kacajra fakadt, — Kegyed kaozag ? kérdő Kaimé ha­lál sápadtan. — Igen, kaczagok, hogy ön azt hitte, miként művészi neve elégséges arra, hogy engem megnyerhessen. Feledte azt, liocry ön azért mindig a kovács fia marad s rokonai holmi szabó s asztalosokból állanak. Enged­jen meg, de nincs kedvem ilyen népségek­kel rokonságba lépni. Valóban szép lenne, lux a kovficsnénknak menve lennék. Ha. ha, ha ! . . — Mit nevet, Ella ! kiáltanak többen s mindannyian oda siettek. — Harsányi ur egy bolond kérdésén ! — Szabad nekünk is o kérdést tud­nunk ? — Mért ne ! Harsányi ur ugyanis azt kérdő tőlem, vájjon a két ezimer közül melyiknek adnám az elsőbbséget, nnmiak-e, a mely fölött korona van hét ponttal, vagy pedig annak, a mely egy ülőt ábrázól ka­lapácsosai !. . . Mindnyájan nevettek. A báró megér tette a c/élzást * tinóm mosollyal mondá :-- Reményiem, Ella kisasszony, a liét- ágű koronának elsőbbséget ad ? . . . _■— Minden esetre! válaszold Ella ne­vetve. Kálmán tántorogva, össze zúzott szív­vel liogyta el a kertet. '■ ’ * *>' * Egy év minit el a fenn leírt esemé­nyek óta. Merni)i minden történik sokszor egy év alatt ! . . . Mennyi kedély liasonlilc meg önmagával, mennyi szép remény bilisül meg, mennyi édes ábránd tűnik lova ! . . . S hány fájó seb heged be az idő gyógyító balzsamától. Kálmán szívsebe is behegedt egészen. Ella lealáző szavai egyszerre kiölték szivé­ből azt a határtalan nagy szerelmet. Most, már csupán művészetének élt. az nem lesz hozzá hűtlen soha ! . . Ellánknál is nagy változás történt egy év alatt. Mindenök ellett árverezve s a leg­nagyobb nyomorban voltak. Midőn el kel­lett, a kastélyt liagyniok, nem tudtak hova menni. Kálmán azt a kisházukét ajáiilta fel nekik, melyet atyja Gyarmatylól örökölt. A büszke, gőgös Gyarmatynéiiek el kellett fo­gadni ez adományt, mert senkisem akarta befogadni. Ella. lelkileg s teslileg meg volt törve a csapások súlyától, mert a báró is el hagyta őket mihelyt a vész bekövetkezett. Egy napon Kálmán műtermébe egy el­fátyolozott nő lépett. Meglepetve kiáltott fel midőn a. belépőben Ellára ismert. — Uram ! kezeié megtört hangon Ella, ama nagylelkűségét jöttem megköszönni, a melyet irányunkban tanúsított. Édes anyám betegen fekszik, az ő ne­vében is köszönetét mondok az ön nagylel­kűségéért. — Nem érdemes köszönetre, kisasszony. Az a ház egykor a kegyed atyjáé volt te­hát illő, hogy éw vissza adjam akkor, mi­dőn szükségük volt reá s én nélkülözhetem. — Még egyet jöttem mngtudni, Har­sányi ur! Meg tudná-e bocsátani azt a sé­relmet, a mit én ön ellen elkövettem V Oh, keményen meg lettem büntetve ! Nézzen reám, mivé lettem. Nem az a gőgös leány áll ön előtt többé, a kit ön ismert. Minden, minden kihalt bennem, csak az ön iránti tisztelet él szivemben s ha meg tud bocsátani, én rabszolgája akarok lenni örökre ! . . . — Már késő, kisasszony! Mert a nő egyszavával képes bennünk a legnagyobb szerelmet ébreszteni, de egy- szeismind egy szavával azt meg is ölni . . . Az én szerelmemet meg ölte kisasszony akkor, midőn meggyőzött arról, hogy ama kislelküek közé tartozik a kik az igazi ér­demet csak akkor ösinerik el, ha az illetőt koronás bölc-öben ringatták ; akkor, Jmidőn az önerejéből felküzdő, becsületes embert megvetéssel utasitá vissza csupán azért, mert atyja kovács volt s rokonai iparosok, lín pedig azt mondom, kisasszony, hogy büszke vagyok azokra az iparosokra, mert hazájuk­nak több hasznot tettek már, mint sok czi- meres semíhit levő ... En az igazi nemességet a szives a le­lök, nemességében keresem, nem pedig a születésben, a mit a vétetlen adott! . . . Mióta a fényes paloták termeit ösmerem. azóta nem irigylem a bennlakók boldogsá­gát mert sokszor volt alkalmam tapasztalni, hogy ama fényes termek esi lógása csak csa­lóka fény : távolról fényes, ragyogó, suga­rainál úgy szereínonk melegedni s midőn közelében vagyunk csak akkor látjuk, hogy az mennyire fagyasztó!.. • , De hagyjuk ezt, kisasszony! Kegyed úgy is tudja,hogy ama társaságokban meny­nyi a. fény, mennyi az árny . . . Ella halványan, kényes szemekkel hall­gatta Káinján szavait Mig I)e zeit aiv./.i kigyu’t, szemeiben nemes tűz égett. Ilyen volt akkor is, midőn előtte sze­relméért köuyürgött. Akkor megvetéssel nézte e nemes szép ifjút ma reszketve, a szerelemtől átliatottan tekintett reá . . . Oh, emberi szív ! Vájjon ki tudná meg mondani, hogy miként keletkezik benne a szerelem, miként a. gyűlölet! . . Úgy távozott Ella is miként Kálmán egykor ő tőle. Megsebzett szívvel, össze tört remiénynyi 1 . . . . Kálmán soká nézett az eltávozó után, aztán egy mély sóhajjal mondá : — Sajnálni még mindig tudom, de szeietni már nem tudnám soha!. . * Kálmán a dicsőség utján mindig torain haladt s végre fel találta azt a, bolgogsá- got is, a melyet első szerelmi csalódása után örökre elveszettnek hitt: az igaz önzetlen, szerelmet ... 1 Ella pedig még máig is olt, varrpgat a szerény kovácsiakban, annak az osztálynak a melyet a', előtt megvetett. Azok fillérei­ből t ügeti szomorú i letét. A s rs megbüntette méltóan. BÁRTFAY RÓZA. — Berzsenyi Dántól lorjedelmo- sehb él elírása ‘és méltatása lapunk szer­kesztőjétől a Pozso.n-yhan • dr. Wagner (Zólyomi) Lajos (őroáliskulai tanár ál­tál nem rég mogiuditott, Magyar Heli­konban fog nemsokára mogjolouuL

Next

/
Oldalképek
Tartalom