Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 97. szám

Teliát a pesti gyárosokra nézve semmi hátrány sem háramlik, akár az esztergomi kőszenet a budapesti állami vaspályától kell behozniok, akár a tervezett ó-budai pályaudvartól.

A budai gyárakra nézve- azonban az arány egészen más, és ezeknek igen is nagy hátrányra szolgálna, ha kénytelenek lennének a kőszenet a budapesti állami vaspályától hozni, mint az a következő számításból kiderül ; ugyan is :

Egy waggon teher kőszén az esztergomi kányákból a budapesti állami vaspálya udvarra szállítva 12 frt., fuvarbér onnan Budára 9 frt, hidrám 1.50 kr., összesen 22.50 kr.

Egy waggon teher kőszén az esztergomi bányákból az ó-budai vaspálya udvarba szállítva 7.50 kr., fuvarbér Budára 6 frt., összesen 13.50 kr.

Tehát holott a pesti gyárosoknak mindegy lehet, akár a budapesti pályaudvartól kell hozni a szenet, akár 0- Budáróí, a budai gyárosoknak a budapesti állami vaspálya udvartól való hozatal majd még egyszer annyiba kerülne, mint az ó-budai vaspályától, és mint hogy ezek is annyi adót fizetnek, mint akár a pestiek, ezeknek is kell módot nyújtani a kőszénszükségletnek minél előnyösebb utón való megszerzésere.

Ha az ó-budai-uj-szőnyi vasút létesül, nem adok tiz liusz évet, bogy a budai gyárak nem megduplázódnak, de meghá romszorosodnak.

BRZORÁD J. REZSŐ.

Jótokon ' egyesületünk,

(Felhívás a, jószivü emberekhez.)

Nincs is nemesebb hivaiásu egyesületünk hamarjában, mint a jótékony egyesület.

Elnöke a főszékesegyházi káptalan egyik legnépszerűbb tagja, Máj er István püspök s főfaclora több szép asszony, a ki nagy hatalom, mikor jótékonyságot kell gyakorolni.

Ez az egyesület már évek óta valóságos áldás városunk azon szegényeire nézve, a kik nem nyilvános koldusfirmák, hanem valóságos szegények. A kik inkább toszlányosan járnak, hideg szobában laknak, sokat nélkülöznek, de azért nem nyújtják ki a kezüket alamizsnáért.

Ezeken a szegényeken segíteni a legnemesebb feladat.

És a jótékony egyesület ezen legnemesebb feladatnak mindig megfelel.

Lapunk legolvasottabb rovatában soroljuk elé a hivatalos adatokat az egyesület működéséről. Itt csuk azt elemezzük, hogy mire vagyunk utalva mindnyájan, ha szegényeinken segíteni akarunk.

Mindenekelőtt iratkozzunk be a jótékony egyesületbe.

Áz idén úgyis visszavonulnak a nyilvános adakozás gyűjtéstől, meg a hires jótékony egyesületi bálból, a hol csupa merő jótékonyságból olyan kitünően tudott mulatni Esztergom.

De ítzért ne vonuljon tőle vissza a közönség jó részének pártfogása.

Járuljon hozzá kiki a maga módja szerint az egyesület pénztárának gyarapításához, hogy legyen a kis Jézuska születésnapján a szegény gyerekek számára karácsonyfa s a szükölködőknek egy kis segélyezés.

Nemsokára jön az ujesztendei üdvözletektől való megváltásra a felhívás.

Néhány forint árán mennyi időt nyerünk s mennyi fáradalomtól váltatunk meg!

lás ebben a jótékony egyesülőt járul Hő, hogy jótékonyságot gyakoroljon az egész müveit társadalommal szembeni'

csak azért, hogy azután annál több ínségesnek nyújthasson alamizsnát.

Ila tehát jótékonyságot akarunk gyakorol ni. gyakoroljuk azt a jótékony egyesületnek minden tekintetben való pártfogása által.

Apróságok.

Ha úgy reggel lietedfálkor kitekintek ablakomon, azt hiszem hogy a Themse partján lakom.

Hatalmas köd-gomolyodik a piros fodrokban lejtő esztergomi forró Rubicon fölött mely mohón házasodik össze a legüdébb illatú párák kai.

Nem kell hozzá egyéb csak egy kis phantasia. Néhány ezer gyárat s négy millió embert képzelek magam elé s azt hiszem, hogy Londonban vagyok. A nyüzsgő mozgás s a világvárosi elevenség olyan sötét decemberi reggelen még nem is jut az ember eszébe.

A mi szeretetre méltó Andrássy Gyulánk is azt hitte, hogy mikor a vasúti dologban fölszólalkozott, akkor uj irányt adott a kérdésnek.

Az ő pliantásiája példáiul szentül azt hitte, hogy az „'országos éi elekek “-nek más felé kell vasutat törni s Esztergom maradjon még néhány száz évig a vén leányok sorában.

Mégis csak jó ha az embernek jó phan- tásiája van. Különösen a jámbor választó polgároknak.

*

A „Pester Lloyd“ nagyon gavallérosan van szerkesztve. Olyan könnyen osztogatja a grófi koronát meg az aranygyapjut, akárcsak Milán a Takova rendet.

így történt, hogy jó Andrássy Gyulánkat mindig grófozta s az aranygyapjas Andrássy Gyulával tévesztette össze.

Ez sem egyéb semmibe sem kerülő s mégis nagyon jól eső phantásiáuál.

*

Deczemberben vagyunk.

Bekopogtatott a szigorú tél s városatyáink örömére pompás asphalt burkolattal látja el a várost, egyenletesen mindenfelé, akárhacsak egyesült Esztergomot ismerne.

De ugyan az a szigora tél nemsokára kiszedi a hajóhidat s mi akkor egyenesen Szibériába kerülünk, a hol minden keményen befagy, még a deficit is.

Ilyenkor érezzük csak legkomolyabban, hogy mit jelent az, ha Európbából elszakadunk.

Ilyenkor ragadnának csak itt egyszer mindazok, a kik olyan ékesen vonták meg tőlünk a vasutat.

Majd megszavaznák mindjárt a mint elszabadulhatnának,

*

Bizonyos Lewinsky nevű vándorszínész törtet Esztergomba. Azonnal egy miiértő bizottságalakult, mely csak olyan föltétel mellett bocsátja be a vakmerőt, ha csakis olyan darabokat választ előadásra, melyeket már mindenki ismer s azokat is olyan kihagyásokkal hogy még annak sem legyen oka pirulnia, a ki nem is kouyit hozzá, de azért megkritizálja.

*

Mindenütt vi sszavonás.

Az arauyifjuság azért nem existál, mert össze nem tart.

Az egyesületek azért panganak és tes- pednelc, mert össze nem tartanak.

Tehát uj elemekre van szükség.

És igy rukkol ki a tisztikar, melyben van arauyifjuság s van összetartás az egyenruhában.

De van kard is a társadalom heréi által emelt akadályok legyőzésére.

*

Sokat elsóztak már Esztergomban s azért mégse szeretik, ha az ember sóvá1 dolgozik.

Még most is viseli Rovó Bán azokat'a sebeket, melyeket naptárbeli karczolataiért kapott nagyrészt zsoldosoktól.

Hogy azonban ezentúl ne a legnyilvá- nosabb helyeken s ne egész váratlanul kellessék szembe állania a halállal, az uj naptár megjelenése napján már a következő felhívást szögezteti ki ajtajára :

„Itt minden áldott nap délután ‘öttől hétig fegyveres és lovagias elégtételt szolgálnak. Előjegyzések a törvényes 24 óra előtt eszközöltetnek. Jó kimenetről „kczes- kedtetik. “

*

Özvegy ember orvos ajánlását beteg feleségű embernek nem szabad sohase el- ogadnia.

Ezt az udvarias axiómát egy házsártos feleségű ember a napokban átlépte, mikor azt vitatta neki valaki:

— Hívd Sassaparilla doctort, az gyógyította „megboldogult“ feleségemet is.

Hívja,

És mi történt ?

Az özvegy ember orvosajánlására hallgató beteg feleségű ember neje fölgyógyult.

Pórul járt bécsiek.

(Ázsiai hanyagság Esztergomban.)

Három bécsi ur érkezett szerdán este Esztergomba. Járatukban megvettek egy czemeut-gyárat s készülőben voltak hazafelé.

Este volt már, mikor a vonathoz igyekeztek, h.ogy mielőbb visszatérhessenek Becsbe.

Fölrakódnak a kocsira s neki vágtatnak a ködös est homályába.

Egyszerre csak hatalmasat zökken a kocsi, mert a vízivárosi hid előtt levő kövezési munkálatokhoz ér.

A zökkmiés után hatalmasat fordul s mind a. három jómódú bécsi vállalkozót beleforditja a tátongó sárgödörbe.

Alig tértek magukhoz az első ijedelemből s alig érezték, hogy nem robbant szét a koponyájuk valami kemény kövön s nem töröttéin karjuk, azon törték megrendült fejüket, hogy most már hogyan vánszorogjanak ki a, sárörvényből.

Nagy nehezen végre kimenekülnek az elevenen eltemetés veszélyéből s rettentő lucskosan, sárosán, szurtosan szedik össze zúzott táskáikat a kocsi mellől.

— Ez már mégis csak ázsiai állapot ! — fakad ki az első s letörli kezéről a melegen serkenő vért.

— És ezt a várost városnak merik nevezni! mondja neheztelve a másik s összenyomoritott kalapját halássza ki egy kátyúból.

— No Esztergomot ugyancsak örökre meg fogjuk emlegetni ! — so- pánkodta a harmadik nyöszörögve s bordáit olvasgatva.

— Csak egy akkora fényű lámpást tettek volna ki akárcsak egy szentjánosbogár.

— Vagy «torlaszolták volna az utat valami figyelmeztető jellel.

— Mégis csak bűnös hanyagság kell hozzá azon egyén részéről, a kit e dologban felelőssé tehetünk.

Több ilyen érdekes szóváltást cseréltek még a jámbor németek, azután nem a legudvariasabb kifejezések közt mentek vissza a Fürdő vendéglőbe a hol nagy részvéttel s néhányan mulató arcczal fogadták a pórul járt bécsieket, a kik még rádásul le is késtek a vonatról.

Azután tiszteljük még tovább is azokat a, gyöngefej ü teusurakat, a kik a helyi sajtó többszörös figyelmeztetése daczára sem okulnak s nem tűznek ki esténként legalább egy garasos lámpát.

Ugyan micsoda arezot vágnának hozzá ha a felelős urakat a legszigorúbb büntetésben részesítenék.

Vagy ahoz kevés egy kis kifordulás, ahoz legalább is egy pár ember olnyomorodása vagy agyonzúzódása szükséges ?

—• n.

Farsangi level.

(Adventi tentával.)

Nincs fiatalság !

Sok változatú akkordban emlékeztek már meg erről a könnyedén odavetett lliémáról.

Elmondoffák a contrát erélyesen és igazán, a hogy dukált.

Nem lehet teliát a mi föladatunk az érdekes kérdést újra variélni, mert a mi okoskodásunk végső eredménye is csak oda vezetne, a hol óriási tüntető betűkkel van fölirva :

, — Van fiatalság !

És hogy vau fiatalság, az majd a jövő esztendő janunidusában fog elválni.

Jótékony egyesületünk hatalmas tábornokai, a szép bizottság tagjai, az idén nem vonulnak síkra, nem gyülósez- nek, nem diseurálnak, nem jour fixez- nek s nem rendeznek semmit,

Nagyon elegánsan ütötték el a dolgot azzal az indokolással, hogy :

— Nincs fiatalság.

Ez a megtagadott nemzedék azonban összeszedőzködik, egyesül, tömörül és actióba lép. hogy csak azért se maradjon úgy.

És egy jótékony czéln bál összeállításán fáradozik, melynek tiszta jövedelmét a jótékony egyesületnek ajánlja föl.

Lesz tehát jótékonyegyesületi bál megint, csakhogy más hadi tervvel s más katonasággal.

A megtagadott nemzedék kiáll a sikra s megczáfolja a szép asszonyok boszankodó örömére azt a tételt, hogy nincs fiatalság.

Van is, lesz is.

Most csak az aranyifjuságon múlik, hogy erélyes actióba lépjen.

Hogy megbízó nyitsa létét,

Hogy csak azért se engedjen.

Hogy csak azért is megmutassa.

Különben igaza lenne a vádnak s kiszorulnának Carueval birodalmának kormányzásából.

Legyen a jelszó az hogy : nem "szabad a jó katonának tért veszteni s még kevésbé visszavonulni, mikor a szép ellenség kételkedni kezd vitézségében.

Egyesüljön tehát az arauyifjuság s mutassa meg, hogy csak azértse enged abbé? a jnsból, amihez mindig legtöbb joga van.

Híre k.

— Herc2egprimásunk szerdán délben a hajón utazott le Budapestre Májéi* István püspök kíséretében, hogy az uj koronaőr választásban részt vegyen. Az ünnepélyességre a herczegprimás diszfo- g-atát s legszebb lovait is elvitték. —

— A kiráíy hosszabb kihallgatáson fogadta herczegprimásunkat s kiváló elismerését fejezte ki, hogy a nagyszerű építkezések és újabb műalkotások fö- dözését a herczegprimás egészen a sajátjából eszközölte,

— Herczegprimásunk Májer István püspök kíséretében tegnap délelőtt visz- szaérkezett a fővárosból.

— A Pázmány emlék ünnepélyes fölavatását azért váltja föl egyszerűbb tvmplomi szertartási! ünnep, mert a berczegprimási palota még mindig nincsen annyira rendben, hogy több idegent is magába fogadhasson. Már pedig ha a magyar egyetem megalapítójának s a Paznianeutn alkotójának emlékezetére ünnepélyt rendeznek, akkor bizonyára számos és díszes vendég érkeznék városunkba. Minthogy pedig a herczegprimás részéről, mint a kitűnő emlékmű föl á l Utója, és fölavatója részéről nagyobb ünnepélyességek ez alkalommal nőm merülhetnek föl, annál- fagva a tervezett irodalmi estély is máskorra halasztatik. Mind Dr. Földváry István ódája, mind lapunk szerkesztőjének felolvasása Pázmányról a viszonyok természete miatt egyelőre félben marad. Lesz még rá mindenesetre alkalom. hogy Pázmány dicső emlékezeté-