Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 58. szám
mos Gábor, Pulszky Ágost Hoffmann Jakab és gr. Pejacsevieh Artúr urak választattak meg. A főispán a megválasztott bizottság tagjait Hkérte, hogy e hó 19-én Ipolyságon jelenjenek meg, mert e hó 20-án Iíoiitmegye küldöttségével Ipolyságon f>g megtartatni a közös értekezlet. A főispán zajos éljenzések közt re- keszté be az ülést. gP !, ^ Komárom városának. Tekintetes Polgármester úr ! Nem régen kedves alkalmam nyílt Komárom szí), kir. város polgársága előtt őszinte kifejezést adnom azon szives indulatnak, melylyel hazánk ez ősi véd bástyája s annak derék, minden rangú s rendű lakói iránt viseltetem s ma azon kedves üdvözlet, melylyel a város katli.közönsége püspökké szen- teltetésem 25 évfordulóján megtisztelni szives volt, édes kötelességemmé teszi ahhoz a szív bői fakadó hála szavait is csatolni. Komárom városa e derék polgárai, kik a tiszta vallásos érzületnek nemes gyakorlatát a felekezetek közti egyetértő békülékenység, azaz a valódi katho- likus türelem követelményeivel mindenha oly szépen megegyeztetni tudták és tudják, s kik mint e hon hű s áldozatkész fiai, büszkén mutathatnak a történelem nem egy lapjára, saját keblükben bírják a fényes jövő biztos zálogát, melyet rájok az Egek Urától leesdeni mindennapi imáimban soha el nem mulasztok, ki főpásztori áldásomat teljes szivemből mindnyájukra adva, lekötelezett köszönetéin ismétlése mellett maradtam Esztergom, 1882. júl. 8-án. kgprimás Simor János. H i r e k. — Horánszky Nándor országgyűlési képviselőnk a tiszaeszlári bűnügyben Junger Adolf, Braun Ábrahám Weisstein Lázár, Lustig Sámuel, Taub Emanuel és Rosenberg Hermann védelmét vállalta magára. — Szokoly Viktor tinnyei föld- birtokost s jeles Írónkat nagy csapás érte szeretett neje halála által. Az érzékenyen sújtott féfiu most valószínűleg bérbe adja birtokait s a fővárosba megy vissza, hol újra irodalmi munkásságának szenteli életét. — Sajtó pör. Szerkesztőtársunk, Haau Rezső lopja, az „Esztergomi Közlöny“ ellen a kir. főügyész a bűnt. tvk. 172 §-a alapján „Borús felhők a láthatáron“ czimű czikk miatt sajtó port indít. — Például. Jámbor Pál ismert iró megválván a szabadkai községi gymnasium igazgatóságtól, Szabadka város közgyűlése ezernégyszáz forint évi nyugdijat szavazott meg neki. — Vasúti munkálatok. A Székes- fehérvár és Vidéke legközelebbi szómában olvassuk a következő tudósítást: „A vasúti munkálatokkal szorgalmasan működő mérnök urak annyira előhaladtak, hogy augusztus első . hetében, ha csak valami zimankós idő nem hátráltatja őket, teljesen készen lesznek. Ordódy közlekedési minister nr az esztergomi küldöttségnek f. hó 4-én, midőn nála tisztelegtek s kérték, hogy a felénk tervezett vasutat terelné Esztergom felé‘ — azt a választ adta, hogy a buda-szőnyi vasút Bián, Bicskén, Tatán át a ministertanácsban elvégeztetett, azon már változtatni nem lehet. Isten éltesse Ordódy t, „hogy ni ég soká viselhesse (ha vannak) ordóit.“ Nekünk esztergomiaknak nincs olyan rímünk a kedélyes miniszter urra. — Szombaton este lesz a köbölkút! erdei mulatság melyhez sikert kivárná az eddigi készülődések után egészen fölösleges. — A primási kert chinai fala ellen már nem egy Ízben szólalkoztak föl a szigeti sétálók. Mennyire kedvesebbé és vonzóbbá változnék a sétány, ha a dishes kertet nem magas kőfal, hanem átlátszó lécz kerítés, vagy vasrácsozat venné körül. — Fürdő ivad. Mindenki enyhíteni igyekszik a saison morte apróbb-nagyobb bajait s hol fürdőre, hol kirándulásra vállalkozik. Franzensbadban van gróf Forgách Ágost, Niedermann Pál, Bello- vits Ferencz és Wargha Benedek ur. Ivanits István olaszországi utakon utazik, Kováts Dezső és családja Salzkammergut regényes vidékeit járja. Az esztergomiak a fürdőket kisebb-nagyobb időre igen szorgalmasan látogatják. Korányi fürdője is kellő látogatásban részesül, a mennyiben a kis Duna vize igeu előnyösen megnövekedett. A gyékényeken igen kedélyes mamlaszkodó egyesületi élet fej lődött ki. — Phylloxéra. A kormány a szo- mori szőlők megvizsgálására Sajóhelyi Bélát küldte ki. Megyénkben újabban Köhölkűthcn is ron stabil fák a phylloxera vész terjedését. — A phylloxéra szom zédsógunk1 a ) A phylloxérát Ó-Budáu 10-12 holdnyi, Békás-Megyeron 10-15 holdnyi, Vá- czon 15-20 holdnyi területen consta- tálták. Újabb infekciókat jelentettek Nagy-és Kis-Marosról, valamint Verőczé- ről. A verőczei infekciók állítólag száz holdnál többet foglalnak el. A földművelési miniszter az inficiált területeket sorba zár alá helyeztette. — Gungl Jánosné megyénk egyik elsőrangú szépsége, a kit városunk előkelő köreiben is közelebbről ismertek és szerettek, élete legszebb korában, szépsége virágában váratlanul elhunyt. A szép asszony halálhíre mindenkit megindított, annál is inkább, mert életerősebb, vidorabb és egészségesebb természet alig volt nála. — A gyászjelentés. Guugl János m. kir. közalapitv. erdész saját és fia Ödön és Jobb Alajos mint atya, Jobb Alajosné szül. Húf Terézia mint anya, Gungl József mint após, Gungl Józsefné szül. Siegrist Róza mint anyós, Vadászfy Jenőné szül. Jobb Terézia mint testvér, Yadászfy Jenő mint sógor nevében, szombrodott szívvel jelenti szeretett nejének, a páratlan jó édes anyának, illetőleg testvér és sógornőnek. Gungl Jánosné szül. Jobb Mariska asszonynak élte 27-ik, boldog házasságának 9-ik évében, szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultunk hűlt tetemei folyó hó 18-án délután 6 órakor fognak apilis- maróthi sikertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig, folyó hó 19-én, d. e. 9 órakor az ugyanottani róni. kath. templomban fog a Mindenhatónak bemutat- tatni. Pilis-Maróth, 1882. július 17-én. Áldás és béke lengjen porai fölött! — Temetése. Kedden délután a halottasházat igen sokan látogatták az esztergomiak közül. A halottasházat Kováts Albert temetkezési vállalkozó szerelte föl. A ravatal egészen fekete posztóval bevont szobában volt fölállítva, a falakon a szebbnél szebb koszorúkat helyezték el, melyek már magára az érczkoporsóra rá nem fértek. Hoffmann Sándor miniszteri tanácsos remek koszorúján kívül ott láttuk még Vadászfy Jenőét a következő felirattal: Vadászfy Jenő és családja: Gungl Jobb Mariskának. Toszt Lajos: Gungl J. Mariskának. Driez család: szeretető jeléül. Keresztes Béla családja: szeretete jeléül. képet nyújt. A termékeny Nyitra völgye épp olyan, mint egy széles arczű, kerek, lapos kalapú, borotvált tót. Valami egyhangúság és üresség vau benne! Regényes bérezek csak a távolban mereduek az ég felé. Közelben mindenfelé csak laposság. Itt a begy oldalában valami melan- cholikus sertés pásztor dúdol valami síró- rívó, dudakiséret mellé való régi tót népdalt. Távolabb vidám teugeritörők munkálkodnak. Fütyülő legények, daloló leányok. A tót leányok átalában elevenebbek és kedvesebbek, mint a legények és férfiak. Jól tudom, hogy részlehajlásnak veszik Ítéletemet. Valóban van közöttük sok nehézkes, szögletes és bárgyú alak, rikító színű öltözetben, jámbor pillantással s kétségbeejtő ostobasággal. A lutneráuus templomban gyakran tanulmányoztam a vidék népviseletét. Mert nem csak nálunk Esztergomban, hanem még Zerdahelyen is az ékes toilette s nem annyira azjáhitat késztet a templomba. Az ötödik faluból is eljönuek a hívek, nagy festői rajokban. A falu első házáig mezit- lábosan s azután felhúzzák csinos szabású I fekete csizmájukat. A férfinem ha már számítani kezd, fehér gubát visel s nagyon különös idomú félczilinder féle széles kari- niájú kalapot, mely erősen körül van czif- í rázva tükördarabokkal s rikító színű csinált virágokkal. Alsó öltözetük: csizmába {. szorított gatya, barkamellényük sok gombos. Rondeseu borotválkoznak s uagyon korán megránczosoilnak. Hajukat erősen zsírozzák s hosszúra növesztik. Járásuk nehézkes és épen nem kaczkiás, A uyitra\ölgyi tót leányok rendeseu fehér ruhát viselnek. Csinosan redőzött, szo- rosau a testhez álló rövid rokolyát. Csak az a rút egész viseletűkben, hogy majd a keblük táján kötözik Össze ruháikat. így azután kiveszik az emberi formából alakjukat s deréktalanságuk nagyon coraicussá válik. Ingókét erősen hímezik. De itt is roppant rikító sziueket viselnek. Csak nagy ritkán láttam enyhe kéket, vagy rózsaszint fehér alapon. Átalában véve a uyitravölgyi tótságban nincs meg a magyar paraszt egészséges eszejárása, önállósága és nemessége, sem a sváb pór tisztaságszeretete, takarékossága és szorgalma. A tót nép nem politizál, hanem csak dolgozik. Nem bírja azouban muuká- ját bizonyos leleményességek által megköny- nyiteni. Nehéz felfogású, deazért gyakranala- muszi népség. Jámbor egész a bárgyúságig; de azért rajtuk is erőt vesznek a szenvedélyek. Sovány, rossz ételeik vannak, inni csak pálinkát isznak. A bor és a muzsika ritka mint a lakodalom. A tót népségben távolról sincs annyi költészet, mint a magyarban. A tót szereti a nótát, de nincs érzéke termékeny dalok teremtéséhez. Hallottam rontott magyar dallamokat tót szöveggel. Hallottam kiutonia- terjesztette európai magosabb melódiákat megint csak tót szöveggel. Muzsikusaik rettentő veszedelmes trombitások. Mindössze egyszer hallottam őket háromszáz lépésről. Czigáuy nincsen. A nyikorgó kintorna nagy élvezet. A vándorló gitáros troubadouiokat szívesen látják. * * * De már Tapolcsánban van pompás czi- gányehorus. Alig negyven pereznyire vau Zerdahelytől. Piszkos zsidófészek, csupa merő sár, vagy por. De azért rendkívül élénk forgalma van. Mindjárt érdekesnek találtam, hogy erősen három nyelvűek a nagytapolcsáuyiak A tisztviselők csak magyarul, a kereskedők csak németül s a polgárság tagjai csak tótul beszélnek. Á város épen nem vonzó. Vidéke se valami regényes. —Csak a hires tavarnoki kirándulás ér valamit. Akkor azután összegyűl a város sziuejava egy meglehetős nagyságú kertbe, a colossális, sőt fejedelmi Stummer kastély mellé s akkor iszuak és bizalmasan povedáluak. A sör nagyon jó. A nők nagyon unalmasak. Vau Nagy-Tapolcsánban kaszinó is. Voltam benne, de nem szándékozom leirui. Van azután nagyon sok szép — zsidóleány. Azt gondoltam, hogy pliiliszterek csalt Esztergomban vannak. Pedig nem igaz. Mert Nagy-Tapolcsánban még többen vannak. És ezek azután még unalmasabbak. Zerdahelyi plébánosunk, a ki különben nagyon excentrikus ember és mint ilyeu „nem udvarképes“, nagyon neheztel reám, hogy távol tartom magam tőle. De én csak azért nem szeretem, mert tizenhárom pró- bás pánszláv. Egyszer titkolózó arczczal kisütötte, hogy én is tagja vagyok a nagy- tapolcsáni szabadkőműves páholynak. Soha életemben nem volt olyan derült napom, mint akkor, midőn ezt elmondták nekem. Azóta szeut borzalommal néztek a Zerdahelyi hi vek s a plébános talán miséket is olvasgatott eltévedt lelkemért. így kerül gyakorta az ártatlan ember crédóba. (K—ó). Nagy Pál családja : Tisztelete jeléül, stb. A bronezszinű koporsót a szebbnél szebb élő virágokból s széles nehéz selyemszalagokkal fűzött koszorúk majd egészen eltakarták. A mélyen snjtott család tagjain és rokonságán kiviil ott láttuk a Wanke családot a vidéki erdőmestereket, KruplaniczKálmán alispánt, Mann Honort tauárt, Nedeczky Gáspár dömösi plébánost, Nagy Pált, Rudolf Mihályt, Takács csendbiztost, Hiibskl orvost, Hoffbauer, Ivanics, Hübner s még számos részvevőt. Pilis-Maróth egész népe körülállta a gyászos halottasházat. A temetési szertartást Török plébános végezte. A hosszú temetési menetet még számos kocsi követte. — Megrendítő jeleneteknek voltunk szem- thuui a nyitott sir szélénél. A boldogult szép asszony nővére, midőn lebocsátották a koporsót fájdalmas felkiáltással rogyott össze s úgy vitték el eszméletlenül. A sújtott férj pedig, midőn földet hintett imádott neje koporsójára, zokogva emelte föl kezeit s kimondhatatlan fájdalommal kiáltotta : Mariskára, egyetlenem, Isten veled! Mindenki sirt, mindenki mélyen meg volt indulva. A nép zokogva énekelte el az utolsó búcsúztató éneket, virág és föld omlott a drága halottra s a gyászközönség mélyen megindulva vonult vissza a faluba. Legyen áldás az ő emlékezetén, legyen vigasza a sújtott férjnek a megadás s a közöuség őszinte osztozása csapásában. — Halálozás. Lőwy Ignácz városi képviselő hosszabb betegedés után jobb létre szenderült. Béke hamvaira. — Tűzoltóink tanyája, hol a szeiek s a fizetéses őrök központosítva lesznek ezentúl az iparbank épületében külön e czélra építendő helyiséggel cserélődik föl. Eszerint a múlt számunkban érintett kérdés el van döntve. — Pilis-Maróthon a múlt hét folyamán két Ízben is tűz ütött ki s- néhány házat hamvasztott el melyek közül egy-kettőt kivéve valamennyi biztosává volt. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. Esztergom sz. kir. város részéről ezennel közhírré tétetik az, hogy az esztergomi elemi leáuytauoda III. osztálya folytatólag felszereltetvén a 400 frt. évi illetménnyel rendszeresített tanítónői állomásVa pályázat hirdette tik. Felhivatnak tehát mindazon okleveles tanítónők, kik ez állás elfoglalásáért pályázni kívánnak, miszerint szabályszerűen felszerelt pályázati folyamodásaikat ezen k. város közigazgatási iktató hivatalába folyó évi augusztus hó 10 dik napjáig annál bizonyosabban nyújtsák be, mert a később érkezett folyamodványok figyelembe vehetők nem lesznek. Esztergom 1882. julius hó 9-ik napján tartott közgyűlésből. Pap János, Takács Géza, polgármester. főjegyző. Felelős szerkesztő Dr. Körösy László. NYILTTÉR. legtisztább égvényei SMHWMJJT legjobb Asztalí-és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK (az emésztés elősegítésére'. Mattoni Henrik, Karlsbadban (Csehországé
