Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 15. szám

lóságának f. év január 13-án 164;81 sz. a. kelt leirata, mellyel Károlyi Gyula grófnak, mint a magyarországi vörüs kereszt egylet alapszabályai kí­séretében ezen hazafias és emberbaráti figyet melegen ajánlva — megküldi. Ezzel kapcsolatosan felolvastatott Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye közönsé­gének ugyan e tárgyban m. é. novem­ber 15-én tartott közgyűléséből 811 sz. a. kelt átirata, mellyel a vöröske­reszt egylet érdekében hozott határo­zatát hason szellemű intézkedések meg­tétele végett megküldi s az ezen ügy­ben az állandó választmánynak f. é. 37 — 38 sz. a. kelt véleménye. 6)\ Az állandó választmányi vélemény elfogadtatott, ehezképost a megye kö­zönsége habár nincs oly helyzetben, hogy ezen hazafias és emberbaráti ezélra tetemes összegeket áldozhasson, mindazonáltal hazafias kötelességének ismeri, miszerint ezen egyletnek támo­gatása czéljából 20 frtoyi összeggel mint alapiló az egylet tagjai sorába lépjen s miután ily ezélra másféle tő­kével nem rendelkedik, a most megsza­vazott összegnek a táthi takarék mag­tár fentartására begyűlt tőkéből leendő kiutalványozása ezennel elhatároztatik. Továbbá mintán minden község bi­zonyos számú újonczczal járul az or­szág védelmi erejéhez s igy nincs köz­ség, nincs család, a mely háború ese­tén érdekelve ne lenne a harezmezőn távollevő fiai, avagy hozzátartozói iránt, — akkor, midőn a nevezett egyletnek egyik főczélja a sebesült harezosok, ápolása, a badastyánok és harezmezőn elesett hadfiak hátrahagyott családjai­nak segélyezése, eltekintve attól, hogy békeidőben is a jótékonyság főczélja s a megye közönsége felkéri községeit, sőt hazafiasságuktól el is várja, hogy ez egyletet leghatósabban támogataudják; e végből felhivatik Esztergom sz. kir. város közönsége, az utóbbiak a járási szolgabiró urak utján, miszerint ujoncz- jutalékuk arányában a vörös kereszt egyletbe rendes tagokként belépjenek; (rendes tagsági dij 6 egymást követő évro évenkint 1 frt) azon néhány fo­rintot, melynek a községben költség- vetésbe való felvétele azonnal engedé­lyeztetik megszavazván. Egyidejűleg, hogy lehetőleg minél nagyobb számban egyesek is az egy­letbe belepjenek, egy központi és két járási bizottság kiküldése határoztatott — Kivel szeretnél te leginkább korcso­lyázni ? — Azzal, a ki a ki a jégen tett Ígére­tét beváltja — az ol tárnál. * — Asszonyom, jaj de puha ma a jég. — Valóban, — Szinte félek, hogy még — e g y­m ás mellett akadunk. * — Hallod édes Marim, hogy ropog a jég ? — Valóban. — Ha betalálna alattad szakadni, akkor bocsásd el gyorsan a kezemet, ne­hogy magaddal ránts engem. * — Uram ! — Tessék ! — Nem ismeri kérem azt a kék ruhás, csúnya, rőthajú asszonyt, a ki olyan bo­londosán korcsolyázik, és úgy hányj a-veti azokat a hosszú lábakat. ~~ He igen. — Szabad tudnom kicsoda ? — Az az én —feleségein. * — Te asszony ! — Na ? — Ne korcsolyázzál olyan sokat, mert estére olyan éhed lesz, hogy egymagad megeszed az egész vacsorát. A szerkesztő úr figyelmeztetett engem, hogy ezek nem annyira ellesett, mint el­késett iringáló párbeszédek. el, moly bizottságba főispán ur ő mél­tósága a közgyűlés leértére, saját el­nöklete alatt következő tagokat mél- tóztatott kinevezni : A központba: Fehér Ipoly, Majer István vál. piisp. Hoffmann Ferencz, Marosi József, Papp János polgármester és bizottsági tag urakat. Az esztorgomi járásba í Brzorád Rezső, Mattyasovszky Vilmos szolgabíró, Gangéi János, Gungl János, Vauké Sándor bizottsági tag urakat. Végül A párkányi járásba: Andrássy Gyula, Hazai Ernő, Kőnek Benedek, Reviczky Károly, Bakay Imre Koller Antal, Klement Ferencz, Re­viczky Győző h. szolgabiró és bizott­sági tag urakat ; egyidejűleg felkéret­nek a fent nevezett urak, miszerint az idezárt aláírási iveket a begyült ado­mányokkal együtt f. é. april 18-án tartandó tavaszi közgyűlésig főispán ur ő méltóságához, mint a kiküldött bizottság elnökéhez beterjeszteni szí­veskedjenek. Jelen határozat jóváhagyás végett felirat mellett a m. k. belügyminisz­térium vezetésével megbízott miniszter elnök ő nagyméltó, ágához felterjeszteni határoztatik s egyidejűleg mindezekről főispán úr ő méltóságához felirati lag jelentés teendő. Miről Kruplanicz Kálmán kir. ta­nácsos és alispán úr oly felhívással, hogy jelen határozatnak felsőbb helyen történt jóváhagyása esetére a fentebb megszavazott 20 írtnak a táthi taka­rék magtári épület fentartására begyűlt tőkéből leendő kiutalványozása iránt intézkedjék, továbbá a fentebb kikül­dött bizottság tagjai az aláírási ivek kapcsában Esztergom sz. kir. város közönsége, végül valamennyi község képviselő testületé, ez utóbbiak a já­rási szolgabiró urak utján oly felhí­vással, hogy az általuk a magyaror­szági vörös kereszt egyszerre megsza­vazott összegek mennyiségét f. é. ap­ril 18-ig e helyre kijelentették, úgy nem különben a megyei számvevőség és jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. Esztergomban a megye bizottságnak 1882. évi január hó 26-án tartott rendkívüli közgyűléséből. Esztergommegye bizottsága nevében: Kruplanicz Kálmán. kir. tanácsos, alispán. Az idei farsang. — A báli tudósító monológja. — Az idei farsang városunkban és környékén meglehetős élénk. Az egész világ mulat. Báljaink kevés kivétellel pompásan sikerülnok s most, hogy a hamvazó szerda komoly reggele virrad felénk, tetőpontján áll a vigalom, s a farsangi dinom-dánom. Nagy munkát végeztünk, midőn báljaink történetírójának fölcsaptunk. Az a sok felelőséggel járó és mind­amellett minden egyéb fölött uralkodó farsangi ezikkezés elvégre szintén meg­szűnik, s a rózsaszínű tentatartó he­lyett a rendes kalamáris kerül az író­asztalra. — Hol volt kérem a második né­gyes alatt ? — Kérdezték többen majd minden bálban. — Egy másik [mulatságon. — Es a harmadik alatt ? — Guttonberg tanítványainál. Megtanultam félretolni a gyümöl­csöt, mikor legédesebben ízlett s nem vettem megzavarásnak, ha legszebb báli estéimből két órát is elvesztettem csak azért, hogy az a sok kis glacées koztyűs kacsó másnap a bál történe­tét foghassa. Nem kérek érte semmi köszönetét. Jól tudom szép olvasónőm, hogy ke gyed mindig mohó érdeklődéssel vette kezébe azokat a sok veszteséggel járó tudósításokat s ez a tudat mindenért kárpótol. Nagyon szívesen voltam az idei farsang krónikása. Sikerült estélyek, sikerült hangversenyek, sikerült táncz- vigalinak követték egymást. Ma fényes ol i tehát ban, holnap ke- ménykezű báli közönség közt az ipa­rosok estéjén; majd kedélyes casiuói vigalmon, majd meg ismét valamelyik kávéház czifra termében; azután va­lami kedves házi vigalomból valami harsogó vasárnapi közönségé bálba. így bolyongtam át a farsangot erő­sen mulatva, még erősebben kitartva s legerősebben váltogatva. A hogy épen báli krónikást hivatásom hozta magával. — Hát engem nem látott a múlt­kori bálon ? Hát én nem illem bele a többiek közé ... no jól van, majd lesz még idő a megtorlásra... Ezt mondja az egyik boszuló szel­lem. — Kihagyott a névsorból, fidonc, milyen goromba ! Mondja a másik „huszonöt báli évet“ jubiláló boszuló szellem. — Tehát válogatott és engem ki­hagyott ! Legyen róla meggyőződve, hogy nem fáj, nem, nem bizony, hanem azért a mi házímulatságunkra nem hív­juk ám meg ! Mondja a mama, a ki egész éjjele­ket átvirraszt azóta, hogy a „megsem­misítő“ báli tudósítás megjelent. Ezek a tövisek. — Kedves Dominó úr látta kamé­liámat, észrevette már bécsi toilettemet. Mert maga olyan szórakozott, hogy nem árt egy kis figyelmeztetés. — Lássa maga még nem is táncolt velem. — Itt van ám Ilka is, meg Örzsike is Dominó úr. A figyelmeztetéseken kívül legérde­kesebbek azok, melyeket nem szóval cselekszenek. így például a hölgy választás alatt a legszebb virágok sietnek felém s úgy beleforgatnak a forgó világba, hogy szinte megfeledkezem a „ki nem érde­melt“ választás czéljairól. Harminczöt. .. negyven . . . negyvenöt . . . — Nem bírom tovább nagysád, azután meg sem érdemiem; hisz nem volt érkezésem a kegyed részéről „női választást“ várni. — Mindegy. Csak egyszer. Azután Helén, Irmus, meg Rózácska kéri. Szédül velem a világ s megeskü­szöm, — hogy jövő esztendőre semmi esetre se foglalom bele báli tudósítá­saimba a hölgyek névsorát. Nagyon veszedelmes sorok azok. Fekete Dominó. Carneval utolsó órái. Mi másról lehetne most Írni, mint Carnevál legvégső, de legszebb nap­jairól. Még a levegő is csupa farsangi al­katrészekkel van saturálva. Egy nemes és fenkölt érzésű vezórféi'fiú legalább ettől a farsangi levegőtől bokrosodott meg s csinált olyan farsangi licc/.czet, a mibe bele fog törni a dikics A Casino termeiből kihord Iák a diszleteket s ott hol a minap városunk néhány szépsége oly édes estélyt töl­tött, most mindennapi beszéd, billiárd­golyó koezódás s elvétve néhány szü­letésekor kimúlt éle/, hangzik föí. Annál jobban dolgoznak azonban a mai és holnapi estére két nagy táncz- estély sikerén. Az álarczosbálnak hirdetett táncz- estélyt ma este a Hadinger-féle helyi­ségben szép siker kecsegteti, a meny­nyiben a közönség élénken érdeklődik utána. A termet szorgosan rendezik s díszítik, s úgy értesültünk, hogy né­hány igen takaros álarezos is be fog vonulni. Rég volt Esztergomban tisztességes álarczosbál ; de reméljük, bogy a ma eMi lesz olyan jó ízlésű s „szigorú rendszabályé“ hogy a látványosságokat ártatlan szemek is megtekinthetik. Tegnap este a szigeti ven­dégfogadó helyiségében a megyei tűz­oltó- és betegségéiyző egyesület ala­kult meg. Tűzzel kezdték s oltással vég­zők, a mi minden jóravaló tűzoltó kö­telessége. Még nincs megerősített alap- sz bályuk, de Carnevál nem is ezt kéri tőlük útlevélnek, hanem a tüzet és ki­tartást, a mi mindenesetre meg is vau. Jusson is maradjon is a megyei tűz­oltóságnak, legalább lesz min búsulni a városi tűzoltóknak, hogy az idei far­sangban nem mertek síkra szállaui. Hanem holnap este! Az lesz ám csak a nevezetes. A Héttői Kör vigalmat rendez, farsangi programmal s olyan diszes és váloga­tott közönséggel, a milyen csak az elite bálok legjavát járja. A vigalomra nem adtak ki meghí­vókat. Mert akkor ezer darab kevés lett volna, annyian arrogálják kitűnő és fesztelen tánczestélyűket. Hanem a Kör néhány gavallérja eljárt a lányos házakhoz és úgy invitálta meg néhány egyszerű szóval a legkedvesebb jelen­ségeket. Semmi luxus, semmi túlzás és mé­gis óriási részvétel és siker. A műsorozaton humoros históriák vannak, s ezeket kipróbált emberekre bízzák. Gratulálunk azonban a rende­zőségnek, bogy a progranmot nem húz­zák ki végtelenre, hanem helyére való < kurtasággal gyorsan végzik, akár csak : a jóféle csattanós epigramma. A tánczestély. mindenesetre kitti- - nőén fog sikerülni s a részvevők ez i este búcsúznak el az idei farsang­tól. Egy külön tudósító közli velem,, hogy az idei farsang fölött tartandó«: gyászbeszéd és gyászinduló a közönség* *;: teljes részvétele mellett reggeli öt óra­kor fog megszólalni. Tehát az esztergomi beau mondee hétfőn találkozik utoljára az idei far­sang alatt, mert Carneval Sylvesztei*-- napján Blaumontagot tart. Hanem annál inkább összevetik^ vállai kát a Tarkaság tagjai, kik egyébe polgártársakkal kedden este a Gábris^ István vendéglőjében farsangi bncsúz-N tatónak polgári tánczvigalmatrendeznek.d Szerdán reggelre azután körüláll-I juk Carneval ravatalát s ha úgy te tat szik estére elmehetünk a Magyar Ki-i rály vendéglő termeibe, hol több ezeuo muszka s egyéb keserű és savanyún böjti falat vár kiábrándítónak. A böjti!; hangulatot Jónás Pali farsangríkató be-e. gedűje f gja megteremteni. Azután merje mondani valaki, bogjre Esztergom rosszul mulat, mikor még k böjtöt is vidám társaságban búfelejtő!j nóták mellett kezdi. Mindig jól esik az, mikor valam m komoly színművet valami vidám oiiverm tűre előz meg. Az öt felvonás öt lióoi napra majd elfelejteti a vidám nyitány:/: s a vidám farsangot is. Nefelejts. A ii e u n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom