Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 94. szám

lenni határozott. Ugyanis egy bizott­ságot küldött ki igénytelen személyem elnöklete alatt, mely mindent megte­gyen és kisértsen meg, hogy o szomorú határozat érvényre ne emeltessék. E bizottság feladatául tűzte ki újólag fel­szólítani a külvárosrészeket, a nagy föl­desurakat, a prímást, a káptalant, a megyét és a magas kormányt és esetleg a képviselőházat. — Mindenütt, hol e bizottság járt a íiálbkolS nagy fontos­sága elismertetett, egyes lelkes polgá­rok és testületek hazafias ajánlatokat tettek is, és másokat hasonlóan rábe­szélni törekedtek. A megye egy bizott­ság kiküldetése által a reáliskola, fon­ta:lásd elé gördült akadályokat erélyes közreműködés által elintézni tartozott és hatáskörében minden lehetőt meg­tett. A reáliskola, azonban ma is a vá­rosunk terhe maradt. Esztergom Szént- Györgymező. mely többnyire füldmÍvesek által la kakik, minden hozzájárulást vég­kép megtagadott, Víziváros hol a, nagy­földbirtokosok laknak, évenként 100 irtot, Szt.-Tamás, melyet nagyrészt zsi­dóság lak, évtnkint 200 frtot ajánlot­tak a. reáliskola fentarlásához. Bármennyire dicséretes legyen is az ügynek az előbb nevezett községek, egyesek és testületek által való felka­rolta iása, mert kétségtelen jeléül szol­gált annak, hogy reáliskolánk létezése közös körülmény és szükség, még is a tett ajánlatok által a fenforgő szüksé­gen segítve nincsen, a reáltanoda to­vábbi fennállása biztosítva nincsen, mert Esztergom sz. kir. városának, hogy íi kerül belől 6000 forintba kerülő reál­iskoláját fentarthassa 2500 forint évi segélyre szüksége van. Nagy méltóságú miniszter ur ! Esz­tergom sz. kir. városa érzi azon pol­gári és hazafiwi kötelességet, mellyel a közművelődés fejlesztése tekintetében a közös haza iránt tartozik, és tudatában annak meghozta, és meghozza ma is a szükséges áldozatot. A megszaporodott tanköteles gyermekek számára nem rég Buda-utczán egy házat vásárolt, azt is­kolává átalakította, felszerelte és ab­ban parallel fi elemi tanodát állított, a négy osztályú leány tanodájának negyedik osztályát ez idén fejezi be. Csak nem rég a magasabb tanügyi követelmények­nek megfelelői eg uj gymnasium í palo­tát építtetett, melynek költségére 70 ezer forintot áldozott, tanépületeink melyeket fentartani köteles tőkéje a másfélszázezer forintot felülmúlja és végre e csak 9000 lakosságot számláló város cni túrái is és népnevelési ez él okra éven kint 12 ezer forintot vesz fel bud- getjóben, tehát az áldozatok hozatalá­ban azon végső hadárig megy, melyen túl már saját, életének koczkázfa.tása nélkül nem mehet és ezek alapján ki­érdemelni véli reáliskolánkat illetőleg a magas kormány hathatós támogatását. Mert ezen reáltanoda, nem csupán helyi érdekeknek szolgál, hanem geo­gráfiái fekvésénél és tiszta magyarsá­gánál fogva a culturális hivatáson fe­lül, még magasabb nemzetiségi hivatása is van. Ugyanis reáliskolánknak vidékét Esztergom vármegyén ki vili a. szomszéd Pest vármegyének felső része, Hont, Bars, Nógrád, Komárom, Nyitva vár­megyék képezik, a reáliskolának meg­szüntetése esetén e nevezett megyei Ifjak reál iskolát csak a tá volban talál­nának, Nyugat felé Pozsont, északnak Körmüczben, délnek Budapesten. De ha a nevezett, városokba is beviszik e me­gyebeliek gyermekeiket, a, magyarosodás czélját, el nem érik, mert mig Pozsony városának társalgási nyelve német, — Körmüez német és tót, addig Eszter­gom városának tiszta magyar ajkú la kossága között az ifjú a magyar nyelv­nek elsajátításával még magyar haza­fias szellemet is nyer. Támaszkodva ezekre, mély tisztelet­tel esedezünk Excel lent iád na k, inéit, óz- tassék reáliskolánk fen tartása, érdekében 1883. évi állami költségvetésében, re­áltanodánk költségeinek fedezésére bölcs belátása szerinti összeget felvenni és s z áműnk ra u tál v án y o z 11 i. Erre a közoktatásügyi miniszter a következőleg méltóztatott válaszolni, ki­jelentvén, hogy az esztergomi reáliskola ügyét és a város anyagi helyzetét tö­kéletesen ismeri s a kérelem teljesíté­sét azonnal szívesen meg is Ígérné, de az 1883. évi költségvetés már be lé­vén teijeszfve, ezen újabb változást nem tehet, de egyúttal megígéri, hogy ha a jelen lévő esztergomi képviselő ur az országgyűlésem felszó Hal és az ügy újabban a pénzügyi bizottsághoz kerül ezen kérelmet elfogadni és pár­tolni fogja. Úgy szinte kijelenté és megigéré, hogy az 1884-iki költségve­tésbe 2000 frt. állam1’ segélyt minden esetre fel fog vétetni, mert ő ezen re­áliskola fennállását a maga részéről is igen szükségesnek tartja s azért, va­lamint semmi esetre sem fogja megen­gedni, bogy a reáliskola bezárassák, úgy annak jövőjéről is mindég szívesen fog gondoskodni, mert ő Esztergomot szereti, a mit a gymnasium felépítése körüli segélyével is bebizonyított, do a gyiunasiumok mellett a, jelen korban a reáliskolákat éppen oly fontos intéz­ménynek ismeri, mint az előbbieket s azért érdekükben, mindenkor kész befo­lyását érvényesíteni. Ezen megnyugtató és szívélyes sza­vak után a. bizottság eltávozván, a pénz­ügyi miniszter urat kereste fel palotá­jában, a kihallgatás d. u. 3 órakor a várban történt. Szapáry miniszter ur az alispán és Horánszky urak felszó!lalása és kérésünk indokolása után röviden a reáliskola iránti jóakaratának akként adott kifejezést, — hogy rámutatván az 1S83-ilv é^i költségvetés megváltoz­tatásának nehézségeire, megígérte, mi­szerint a. közoktatási miniszter urra! a reáliskolai ügyet megbeszéli és az 1884-ik évi állami költségvetés alkal­mával a reáliskolát lehetőleg tekintet­be veendi. A reáliskola bizottsága, még Szász Károly, Hornig báró és Forster urak­nál tisz elgett. Horánszky Nándor párbaja. Az ismeretes ügy szombaton elin­tézést nyert. Horánszky Nándor fegy­veres elégtétellel szolgált ki hívójának, Verhovay Gyulának. A párbajt megelőző tárgyalásokról s általában az ügyről álljon itt a kö­vetkező jegyzőkönyv, melyet a segédek a párbaj előtt küldtek szét: Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1882. évi november hó 16 án. Jegyzők: Szalám­im re és Ónody Géza, mint Verhovay Gyula, Szén ti vány i Árpád és Szili László, mint Horánszky megbízottjai mindnyájan országos képviselők. Tárgy : Yerhovay Gyulának Horánszky Nán­dor elleni lovngias elégtétoli ügye. Horánszky Nándor sértő nyilatko­zatára, k a lapokban lett megjelenése után, Szalay Imre és Ónody Géza, mint Verhovay Gyula megbízottai által azon­nal lovngias elégtételadásra li vatván fel, Horánszky Nándor megbízottjai Szentiványi Árpád és Szily László ki­jelenték : Miként Horánszky Nándor Verhovay Gyulával feltétlenül megverekedni kész, lovaglás elégtételt csak azon esetben ad, kel fogok a nagy bíró it,élő széke előtt meg­jelenni, bogy elvegyem azért a büntetést, mert átkom volt oly vérrel születni, mely­nek lázas forrongása, nem tudott hódolni a szejid érzelmek előtt . . És most isten önnel Ervin. Örökre isten önnel. Térjen vissza nyugodtan ezre­déhez; tegye ön kötelességét. Egy láthatat­lan kéz akarója ellenére is segitui fogja önt magas polezra jutni. Ne kérdője ön hogy kié lehet az? Az enyém nem. Hogy kié soha sem fogja meg tudni. Éu nem fogok önre gondolni. Ki tudja mivé tenne a rágondolás? Lehet, szakitnék önért mindennel s mi lenne majd . . . ? Élnék boldogul szerényen, elhagyatva? Lehet. De vájjon nem fogjuk-e megunni ? S mi lenne akkor. . . ? Eb, ne is gondoljunk rá. Siesen ön. A vonat indul. . . Ne maradjon le. Egy csókot kap ön homlokára ; így, de, le is törlőm, hogy ne legyen nyoma, hogy ne égesse soha. . . . * * * És Ervin homlokát meg is égette az a csók. . . soká nagyon soká, de még is nem örökké. Pályáján gyorsan emelkedett. Csodál­kozott rajta mindenki, csak ő műn. 0 tudta honnan jöhet az, de annak a tüneményes szép nőnek nem hallotta nevét sem em- lilni. . . . Pár év tized múlva egészen feledte a múltat, mint tábornok, mint irigyelt gaz­dag, tekintélyes ember, mint boldog család­apa élt ogy külföldi városban. ha Yerhovay igazolja, hogy Ő Bariba Miklóstól az ő által rajta nyílt lapban elkövetett sértésekért lovagias elégtételt vett és nyert. Yerhovay megbízottai megbízójukkal történt megbeszélés után az igényelt igazolásra magukat kötelezvén, a szük­séges adatok beszerzésére pár napi ba­táridőt kértek, minekfolytáu Horánszky megbízottai nemcsak az igazolt pár na­pi halasztást engedélyezték, de az elég­tétel adluuást lehetővé teendő, késznek nyilatkoztak az elégtétel azonnali meg­adására, ha Szalay Imre és Ónody Gé­za Verhova,ynak Bartha Miklóssali ügyét szavukkal lovagiasan clintézettuek je­lentik ki. Szalay Imre és Ónody Géza a Ver­hovay- és Bartlia-féle ügy mikénti el­intézéséről alapos tudomással nem bír­ván, szavukat nem adhatták és a pár napi halasztási engedélyt fogadták el. Több nap múltával az igazolási adatok beszerezhetők nem levéli, Ver­hova,y megbízottjának felhívására meg­ái lapíthatott, miként ők eme adatokat f. évi november hó 15-ig, mint záros határidőig, beszerezni és bemutatni kö­telesek lesznek. A mai napon alólirott megbízottak összejővén, Szalai Imre és Ónodi Géza előterjesztik miként a Verhova,i és Bartha közti ügy érdemében határozathozatal végeit a mai napon becsíiletbiróság ült össze, mely bíróság Ítéletét Horánszky megbízó ttjainak folyó november hó 18-kának déli 12 óráig bemutatni ma­gukat kötelezik. Szentiványi Árpád, Szily László, Szalay Imre, Ónody Géza. A továbbiakról aztán a következő nyilatkozatból értesülünk : 1882. nov. hó 18-ikán alulírottak : Összejővén, Szalay Imre és Ónody Géza j kijelentik, miként Horánszky megbízott- - jainak ezen jegyzőkönyvben kifejezett j kívánalmainak megfelelendők, ők a / Verkovay-féle ügyben a mai lapokban i közzétett becs illet bírósági határozat alap- - ján is ezen ügyet lovagiasan etintézett- - nek tekintik. Mely kijelentés alapján Horánszky y megbízottjai elégtételt adni készek. Ezek után a jegyzőkönyv végleg *§ bezáratott és aláíratott. K. in. f. Szily László, s. k. Szalay Imre, s. k. J Szentiványi Árpád, s. k. Ónody G. s. k. .jJ Az ügy ezután gyorsan bonyolo- -o doth le. A segédek még péntek délelőtt folya- -jj mán összeültek. Verhovay részéről: : J Egyszer egy párisi lapban sajátságod «o hir ragadta meg figyelmét. Aj Seine egyik 2Íp csatornájából egy rég elfelejtett nő hűl" “Ij Iáját fogták ki — írja ama lap, — melyen uo ruha sem volt, de egy értékes nyakéket ta- -u; láltak nála, mely egy uralkodó ház egyik síp férfi tagjának kezdő név betűivel volt el- -Is látva. Benne egy gránát virág s két szál haj pej volt elrejtve .............. E rvin nagyot sóhajtott, megreszketett, .jp A hazug napfénytől melegített légnek, ,7Í9 egy kis áramlata érintette őt. GASZTON. A szép bizottság. (Egy kis apprehensio.) Soha leverőbb határozatot nem hozhat— talc a jótékony egyesület közgyűlésén vasár- nap, mint azt, hogy az idén nem sorozzátok^ be a legjobb gárdát. A szép bizottság tehát uem fog ujabbddjp diadalra egyesülni. Nagyon leverő kilátások a farsangra..erő. Arra az idei rövid farsangra. Nem volt széppisa tőlük a farsangot a legszebb emlékű viga— *: lomtól megfosztani. Carueval herczeg két- ségkivíil meg fog neheztelni. Ha Mungóimriög volna farsang utóljáig se parancsolnék nekijpu egyebet, mint hogy aprehendáljon. De ue aj o(I szép bizottságra, ne a jótékony egyesületre,©-a!..» no a kurta farsangra, ue az arany ifjúságra,é i p hanem önmagára. Már pedig annál keserűbb. apprehensioi -. . aligha teliét, mint ha valaki mások miat t: i(ri udvariasságból maga magára neheztel. örök törvények szerint, — s én keresek s találok megnyugvást abban : hogy éltem folyásában csak is azt ismertem, minek él­vezete kábít, mámorit, elszenderit, ... . Való szerelmet, csöndes boldogságot igér ön? Eszembe jut a GötlieMignon dala ... Éu is vágyom oda, de nem egy kis kunyhóba, hanem fénylő, csillogó palotába, melynek vakító fényét az én csillagom még vakítóbbá teszi. Igen barátom : fényiem, csillogni, má­morban élni, ez az én elvem. Tetszenék-e önnek, hogy oldala mel­lett ily hitvány nő legyen?... Önt meg­ölné e tudat, mert ön még mindég ideálista, ki nem tudja érteni, bogy mint lehet a szerelmet áruba bocsátni nemes érezpénze- kért, melyeket a kereskedésben fel tudnak váltani. Amazt nem lehet s azért nem ad­nak egy lélméter csipkét sem . . . Hitvány életelvek ugy-e bár? I)e ez az igaz, ez a való ! Ön még most is azt hiszi: hogy a sze­relem oly örök és megosztkatallan mint az istenség fogalma . . . s csodálva hallja egy lány beszédét, ki azt kérdi ha szerel­met kínálnak neki : mennyit tudsz adui érte ? . . . Ez barátom az élet. Ez a való. A többi ábránd, hazugság, álom. Amaz gaz­daggá, irigyeltté tesz; ez —fekete kenyér hajjal táplál s legtöbbször — csalódni kell végül, s mikor a drága kincs el van paza­rolva, akkor sajnálja sok oktalan tékozló, hogy mért is nem vigyázott..? Én szerelem önt Ervin ! Ha nem sze­retném, akkor nem mondtam volna ezeket el. De mert szerelem, nem akarom hogy . versenyt fusson azokkal, kik közül a, legtöbb ! addig fut utánam, mig nyakát nem szegi, mig tönkre nem jut, mig öngyilkos nem lesz. Nem akarom hogy ez legyen sorsa. Ön boldoggá akart tenni, ügy szólt hozzám mint azon lényekkel szokás, a kik úgy érez­nek a hogy ön most beszél. En is olyan­nak képzeltem most magam. Ön boldog, nagyon boldog tehet még ideális, szép eszméivel. Eog ön találni bi­zonnyal egy ártatlan, meg nem mételye'/,ett szívre, kit e hazug napfényes bűvkör még nem csábított el, ki úgy érez mint ön. El fognak vonulni a világ zajától ; ke­resni fognak egy csendes nyugpontot, hol szerelmüknek élnek, hova a világ kalmárias zaja nem fog elhatni, hol a szerelem igaz napfénye dereng fölöttük mely ápolni, nagyra növeszteni fogja azt a magasztos ér­zelmet. melyet én soha élvezni nem tudok, mert korán — elfásultam . . . Ön tudja Ervin, hogy nem az én hibám ez. Öröklött bűn, mely nemzedékről nem­zedékre marad átkos örökségül. Es én job­ban szeretem önt, sem hogy ez átok felét önnek adjam. . . Az ön eszmevilága, mils mint az enyém közöttünk Öszlinng nem jönne létre. — Disszonánczia után ohnjtözik ön ? Mondjon le szép, nemes álmairól, én nem tudom azokat megvalósítani. Egy virágot egy gránát virágot adott ön nekem, mikor először találkozunk. . . . Nézze ön, itt van a nyakékembe rejtve ; bajából két szálat vettem le egykor kábát- járól . . . most is itt van mindénik és itt lesz a mig élek s ha van feltámadás ezek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom