Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 93. szám
null .eu viszonyán annyira erezueco voma az, bogy agricultur állam— mint Magyarország. Ha van jó termésünk, van minden, virágzik az ipar, élénk a kereskedés, tudomány, művészet alapjaiban élénkül, lia vetésünk elpusztul, szükséget érez minden, még az is, a kinek semmi köze a földműveléshez, a kinek „hátán a háza, keblében a kenyere.“ A földnek minél pontosabb, minél intensivebb megművelése ennélfogva életkérdés hazánkban, hol minden a földművelésre van alapítva. A természet önkénytes adományait a talajból csak úgy fogjuk kellőleg kihasználhatni, ha az okszerű művelési eljárást, a kellő időben és kellő módon alkalmazzuk. — A talaj vegyi és természettani alkatrészeit saját javunkra fordítani folyton hatalmunkban áll, ha megragadjuk az eszközöket, melyek segélyével ezt eszközölni képesek vagyunk. A talajnak felporhanyitása, bolygatása, a világosság, melegség és nedvesség feltételeinek megadása mind oly tényezők, melyekkel a gazda műveleti növényeinek létfeltételét biztosítja. Minden vidéknek megvannak a maga jó gazdái, kiket példányképül lehet állítani, az ugyanazon vidék elmaradott gazdái elé. Ha ezen jó gazdák rendszerét vizsgáljuk, azt fogjuk náluk felfedezni, hogy ezen jó gazdák kizárólag nagy súlyt fektetnek a lehető pontos földmunkálatra s ezen műveletnek lehetőleg őszszel leendő teljesítésére. Ha számításba vesszük azon sok előnyt, melyet az őszi szántás nyújt a tavasziak sikerültének, feltétlenül el kell ismerni, ha még oly elfogult is valaki, hogy az őszi szántás alapja a következő évi tavasziak, különösen a kapások sikerültének. Az őszi szántás munkájának ideje- koráni eszközlése ennélfogva azon kellemes helyzetbe juttatja a gazdát, liogy képes nem csak a következő kapásnövényei, de összes kalászos növényei alá is a talajt kényelmesen és pontosan előkészíteni. ügy az időjóslatokból, de azon kívül is egyéb jelekből következtethetjük, hogy a jó idő, — már t. i. olyan, hol a szántás munkája végezhető — még eltart néhány hétig, tehát igen ajánlatos ez időszakot megragadva —- lehetőleg sokat felszántani. A jó őszi szántásnak nagy befolyása van a talaj termékenységére, — általa azonban nem juttatunk a talajba külön alkatrészekor hanem a meglevőket oly állapotba hozzuk, hogy a növények gyökerei könnyebben felvehetik, az eső, fagy, meleg mind romboló hatást gyakorolván a talaj physicai alkatrészeire, természetes, hogy a rombolással, ezen alkatrészek vegyi átalakulása is folyton kedvezőbbé válik. Továbbá előnye az őszi és lehetőleg mély szántással az is, hogy az őszi és téli nedvességet magába gyíijtvén, — a tavaszi és nyári szárazság idején, miután a mély szántásban a növények gyökerei mélyebbre hatolnak mintegy tartónyban a viz visszamarad s a mikor a, növényzet már-már nem ősszel mélyített, szántott talajokon elsül, kipusztul, ily helyeken, számításba vévé ii a talaj haj cső v ességét is — a legkisebb szomorúság sem észlelhető. Különösen meggyőződhetnek erről a kis gazdák forró, eső szegény nyáron, pl. uradalmak szomszédságában, hol ezek jól müveit, őszi szántásban levő kapás növényei, még inog sem érzik az aszályt, ők pedig már mindenfelé növényeik elpusztulásáról panaszkodnak. Az őszi mély szántásnak nagy előnyei még, hogy a növényzet gyökereit kellőleg kiterjeszteni, elegendő tért találván ugv a. szilárd állásra., mint a lapszoreic ooseges reinasznaiasa es megszerzésére. Sekély szántásnál a nap heve lehatol a gyökerekig, elpusztítja, a nedvességet s ki égeti a növényzetet. Ha több eső jár, a nedvesség nem lévén képes lehatolni s ha egy kis trágyában is részesült a talaj — úgy a gyökerek erőtlensége, mint a túl nedvességnél fogva, hanem beáll a meg- dőllés. Azonban mint minden felsőség. úgy itt is könnyen megboszulhatja magát az, ha t. i. oly mélyre szántunk, midőn a feltalaj csak keskeny rétegű, hogy túlságos sok terméketlen u. n. vad földet hozunk a felszínre. Ily talajoknál okvetlenül szükséges, hogy a mélyítést trágyázással is kössük össze, Minél több trágyával rendelkezünk, annál több lehet a felhozott földréteg egy bizonyos mértékig, soha sem tévesztve szem elől, liogy ezt csak is ősszel tegyük, minthogy télen át az időjárás befolyása szelidi tőleg, termékenyítő leg s javító 1 ag- hat. Ha trágya nélkül akarunk mélyebb művelést kezdeni, lassanként tanácsos azt tenni, mert az egyszerre felhozott nyers föld terméketlen s könnyen kárt tehetnénk főleg a gabona vetésnél, mig a gyökérnemüeknél bármi mélyen szánthatunk. — Szolgáljon zsinór mértékül mindenesetre az, hogy a mily arányban mélyebben szántunk, igyekezzünk oly arányban jobban, gazdagabban trágyázni mert a vékonyabban hintett trágya elvész eredménytelenül a mélyebb földrétegben, annyival inkább, mert minél mélyebben szántunk, annál több vad réteget kell termékennyé tennünk a trágyázás által. Minthogy ősszel rendesen kevesebb a gazda munkája felettébb nagy lelki nyugodalom és anyagi előny az, ha a marlins elejével előálló kedvező tavaszi időt azonnal a vetésre használhatja fel s nem kell várnia, mig a szántással elkészül, nem keli ökreit nyakra főre hajtania, s a munkát a legnagyobb kapkodással végeznie. A beálló böjti szelektől ha már elvégeztük a vetést, meghengereztük a talajt : sok kincset megmentettünk a számára, mi — ha ősszel nem szántunk, bizony nem igen sikerülhet. Hogy mily eszközzel dolgozzék a gazda az ősziszántás alkalmával, az eltekintve egyéb viszonyoktól, függ főleg a talajtól is. Ha jól kellő mélységű, közép kötött magas vályog talaj áll a gazda rendelkezésére, a. Sack-féle mélyítő ekék alkalmazása különösen ajánlatos. SZOBONYA BERTALAN. Aranyifjuságunk. (Néhány szerény nézet.) Az esztergomi arany ifjúságnak rossz hire van. Azon panaszkodnak nagyon sokan, hogy milyen szép gárdát lehetne egyesülések által összehozni, annyira széthúznak, összo nem tartanak sőt nem is egyosithetők. Az öreg csataíovak azt mondják : — Egészen más fiatalság voltunk ám mi! A kik a látszatra adnak azok azt rebesgetik : — Hiszen nincs is esztergomi fiatalság. Mit az a néhány szál fiatal ember, aki minden bálon ott van meg minden mulatságon részt vesz ! Megolvashatom a létszámukat a kezemen. Néhány hölgy pedig egész méltán neheztelheti. — Hát már a házas emberek tovább kibírják a versenyt ! Hát a csillárok csak azért vaunak, hogy alájuk telepedjék a gavallérok tétlen gárdája s a mellék terem csak azért, hogy a derék tánezos urak maguk között elcsevegjenek s kocczintsanak boszankodá- sunkra ! No mondhatom aranyos ifjúság ! És a többi. Sok ilyen vagy amolyan vád kerül forgalomba s mindegyiknek meg van a maga alapja. Tény az, hogy az esztergomi előkelő fiatalságban nincsen semmiféle összetartás. Csak töredékek, csak pártok vannak, melyeket egyedül a látszat képes némileg összeolvasztani. — Ugyan mi lehet annak az oka ? Talán a műveltség különböző foka? Vagy az anyagi mód különféle viszonya ? Sem az egyik, sem a másik, hanem egy harmadik. Ha ma. például arról van szó, hoiry nyolez nap múlva valami szép kis lány gyönyörű szeme kedvéért mulatságot kell rendezni, akkor látszatra mindjárt meg van a f..sió. Akkor valamennyien letesszük azokat az elkülönítő elveket, hibákat, apró félreértéseket, melyek a rendes körülmények közt végképen el idegenítetlek egymástól. És fölcsapunk olyan jó barátoknak, hogy az egyetértő munka valóságos csudát művel. Főn azután a báli teremben visz szatetszenek egyes apróságok, bizonyos neheztelés fog ki rajtunk ez iránt, vagy az iránt, a ki nem köztársasági, hanem anarchiái szellemben kezd szerepelni. Bál után vége minden közlekedésnek s csak kellemetlenül esik ha valahol többedinagunkkal találkoznunk kell. Hát ez nagyon csúnya dolog. Kevesen vagyunk s hivatásunk szerint nagyon egymásra utal bennünket a társadalom. Mondjunk le privát glóriáról, egyéni babérokról, ne versenyezzünk személyes kiválóságokért, hanem elnézve szépen egymás gyöngéit, tartsunk össze s édesítsük meg az élet azt a legkedvesebb részét, a mit ifjúságnak neveznek. Magunk állítottuk föl egymásközt a választófalakat, magunk döntsük meg azokat, hogy vnlaliára valóságos benső szövetség jöjjön létre. Születési, állásbeli, jómódos körülmények, melyek a képzelt előbbrevaló- ság érzetét fölkeltették simuljanak el s legyünk necsak egyenlők de jó barátok is, hogy a ránk szórt vádakat tönkre czáfoljuk. Az esztergomi társadalom mindenesetre aranyosabb kort érne, ha az árny ifjúság hivatása szeri u i felelne meg a hozzáfűzött várakozásoknak. Végszó a „kanapé per“-hez, Hasin Rezső úr lapjának legutóbbi számában most már nem többé a névtelenség köpenyében s „egy választmányi tag“ álarcza alatt, nem is hirdetett jogos közügy érdekében, hanem kizárólag csak a csekély személyem ellen folytatott támadások sorozatát adja ki saját neve alatt most már 3-ik bővített kiadásban. Feltett szándékom volt már első és indokolatlan támadásaira választ nem adni, mert meg voltam győződve, hogy ezáltal csak tért nyitok Haan Rezső urnák a ponyva irodalomból ellesett élczeinelv vent.iltálasára, most sem tenném ha egyszer és mindenkorra kijelenteni nem óhajtanám, hogy Haan Rezső urat a „Gazdasági Értesítő“ szerkesztését illetőleg competens és hivatott bírónak elueni ismerem, rossz akaratú támadásait egyszerűen megvetéssel mellőzve visszautasítom, és megkövetelem hogy ha lapjában állandó rovatot nyitott a „Gazda/,ági Értesítő“ denunciálásáia úgy személyemet hagyja, ki a játékból, és ne igyekezzék ezen személyeskedésnek élét és modorát ezen irányban fokozandó érdemei tekintetéből a személyeskedésnek azon mai nap divatos terére, a legvégsőkre terelni, mert ezen sanda szándékában őt támogatni nem fogom, továbbá kijelentem, hogy a nekem szánt „rendreutasításai“ ellen egyszersmin- denkorra tiltakozom, mert Haan Rezső urnák rendre utasításai csak a „Didók“ faját illethetik. Végül kijelentem, hogy a „Gazdasági Érsesitő“ nyomdai költségeire vonatkozó megjegyzéseket illetőleg, magával, Haan Rezső úrral szemben s ehelyütt, a száinadástételre nem kő telez tetem s hogy a mennyiben támadásainak éle oda irányulna, hogy a már két megy érő kiterjesztett „kettős jogaru“ szerkesztői állásál) n a „Gazdasági Értesítő“ szerkesztését és a gazd. egyleti titkári állás vezetését is méltóbban be- tülthetni hiszi s ezáltal becsvágyának kielégítésére tért nyithatok, tessék ezen igyekezete mellett nyíltan és férfiasán sorompóba lépni, mert a nála legfelsőbb fokban sajátos irodalmi liandabaii- dázásaival és pöffegetéseivel az eddig élvezett hivatalos czimet soha többé lapja homlokára visszahódítani nem fogja. Egyben nagyon sajnálom Haan Rezsőt, mint veterán szerkesztőt, hogy neki a most már kettős szerkesztői pálya csak töviseket terein és nem előfizetőket. Et hine illáé lacrimae ? FARKAS FERENCZ, gazd. egyl. titkár. Hírek. — Királyasszonyunk névnapját ünnepeljük. Hazaszerte őszinte kifejezést adunk őszinte ragaszkodásunkról fejedelem asszonyunk iránt. A felséges királyasszony bírja a nemzet osztatlan szere tétét, mert szivébe foglalta a nemzet szeretőiét s ajkára veszi a nemzeti nyelvet. Áldás és boldogság között ünnepelje még nagyon sokszor szép neve ünnepét a nemzet forró sze- retete ! — Ö felsége k'n ályasszonyunk születésnapját a városi plébánia templomban ma 9 órakor fényes istenijtisz- telettel fogják megülni. A városi tisztikart a plébános ur külön meghívta ez alkalomra. — Az esztergomi jótékonyegyesület folyó évi november 19-kén védőszentje sz. Erzsébet napján, [reggeli 9 órakor az alapszabályok 2-ik szakasza értelmében Isteni szolgálaton a várbeli székesegyházba s az nap délután 3 1|2 órakor az elnök lakán tartandó közgyűlésére t. Tagok tisztelettel meghivatnak, Máj er István v. püspök, elnök által. — Felolvasások. Az esztergomi kereskedelmi ifjúság egyesületi helyiségeiben deczember kilenczedikén Ró- nyi Rezső ur s ur. Kőrösy László felolvasást fog tartani, melyre a művelt közönség minden érdeklődő tagját már előzetesen tisztelettel meghívja az elnökség. — Hegyi Aranka k. a. a népszínház legkedveltebb énekesnője és Liedl Ferenc ur az osztergomi kereskedelmi ifjúság egyesülete részéről meghívót kaptak a farsang nyitányán tánczes- tóllyel egybekapcsolt hangversenyen való közreműködésre. — Kérelem. A közelgő karácsony, mint azon ünnep alkalmából, melynek
