Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 9. szám

tettet: természetes hogy ezek közitl 36 pap növendék volt.

Az egészségi állapot a járványok miatt nem volt a legkedvezőbb. A segélyezési ügyben az esztergomi gymná- sinm első helyet foglal el; a segély ző egyletnek alaptőkéje 7968 frt volt, utána, legnagyobb a székesfehérvárié 4 955 forinttal; hogy hányán húztak segélyt és mily összeg erejéig az nincs kitüntetve. Ösztöndijjas volt 20 tanuló 2,281 frt erejéig. A tanárok állapota, tekintve, hogy szerzetek iskoláról van szó eléggé kielégítő, lévén a rendes tanárok közt 8 okleveles és 6 oklevél nélküli; a szertárak állapota, kivéve a könyvtárt és a természetin ni szertárt (mely az egész tan- kerületben páratlanul áll), elég sovány illetve a jelentés szerint más szertár nincs is; fölszerelésre ezen évben 5,104 forintott forditottak, a phisikai szertár 453 darabból áll; a könyvtár is gazdag: a tanároké 3,211 kötetből, az ifjúságé 2,681 kötetből áll. A gymnasium fen tartására a pannonhalmi szt. henedekrendi apátság 32,000 írtnál többet fordított, mely összegből 26,316 frt esett, tanári fizetésre.

Az országban ez idő szerint van 17 állami 3 államilag segélyzett községi, 4 községi egy-egy hitközségi és magán reáliskola. Ezek közül 19 teljes 8 osztályú, 4 kiegészítés alatt álló és 3 alreáliskola.

Ez utóbbiak közé tartozik a mienk is, az egyedüli alreál a budapesti tan- kerületben.

Tanulói száma 91 volt; nemzetiségi tekintetben első helyen áll a kerület 7 reáliskolája között, mivel 41 magyar 31 magyar-németet tüntet föl,

holott a többi iskolában a magyar-német elem kizárólag túlnyomó, jeléül annak, hogy főleg a német (zsidó) elem tódul a reáliskolákba.

Hogy a zsidókat azonosítjuk a német elemmel ne lepjen meg, mert ez a vallási viszonyokból ki is tűnik. Az előmenetel kielégítőnek mondható, rendkívüli tantárgyak nem taníttattak, segélyezés nem történt. A tanárok állaim tára: 6 rendes tanár működött, mindannyi okleveles.

Szertárait illetőleg növénytani szertára leggazdagabb a tan kerület összes reáliskoláiénál 2990

Mire a revisor, elvégezve félórai túr-1 nusát, a tárgyalási teremből az irodába megy, akkorra az ő turnusának kezdetén irl gyorsírók a beszédének reájuk eső részét már közönséges írásba diktálták. így tehát ő mindjárt megkezdheti a revideálást, mely akkép történik, hogy a gyorsírók diktátumait összehasonlítja saját stenograrurajával és a diktátumok netaláni hibáit kijavítja, hiányait pótolja. A következő félórában másik revisor másik hat gyorsíróval ir és ez igy történik az egész ülés tartama alatt.

Nagyszámmal vannak oly szónokok, akik beszédjük végeztével felmennek az irodába és a már revideált beszédet maguk is átnézik, esefleg azokon módosításokat tesznek. Vannak kik e tekintetben túlzásba mennek át, amennyiben beszédjüket úgy átalakítják, hogy a jámbor olvasó közönség az újságokból egész más beszédet olvas, mint a minő a képviselőházban elruou- dafcott.

Ezekkel ellentétben némely képviselők — és ezek a gyorsírók által leginkább kedvelt képviselők — szónoklatuk végeztével a:/. előre elkészített beszédet Írásban átadják az irodának. Sőt talán nem esem az iudiscretio vádjába, ha ideirom, hogy az utóbbi napokban a legjelesebbek közé számított egyik honatyának beszéde már annak elmondását megelőző napon az irodának át volt nyújtva.

Természetes, hogy az ily szónokok beszédjének tartama alatt szükségtelenné válik a gyorsírók működése.

Az iroda személyzetét kiegészíti a két t'irnusvezető, akiknek nem szükséges a

drbbal; a többi szertár is gazdag,] csak a könyv tárak állapot a kezdetleges Az összes kiadás volt 5,610 frt bevétel tandijakból 810 frt.

Ekkert Antal.

A reáiskolák ügye.

m.

A kérdés fontossága úgy igényli, hogy Berccz Antal beszédet is lehető teljesen mutassuk be:

Teljesen osztom a nagyméltóságú miniszter úrnak azon nézetét, hogy a reáliskolát nem nélkülözhetjük, s hogy az egységes középiskola eszméje ma még nincsen megérve; de arról is megvagyok győződve, hogy ha azt akarjuk, hogy a reáliskola a maga lábán járjon, mindenekelőtt fel kell őt szabadítanunk azon iinpressiólól, a mely alatt jelenlegi tanterve készült! Adjunk a reáliskolának és czéljainak megfelelő önálló tantervet, s e mellé részletes utasításokat s bizonyára még szebb eredményeket fog felmutatni. Az utasítások hiánya most is lépton-nyó- mon mutatkozik ; például csak a mértani rajzot említem fel, mellyel a III. osztályban épen ezen utasítások hiányában majdnem mindenik tanintézetnél másképen bánnak el. Mondhatnám a hány ház, annyi szokás.

A reáliskola jelenlegi tantervének áttekintésénél azonnal kitűnik, hogy több tantárgy, nevezetesen a történelem, a földrajz, a mértani rajz s részben a vegytan, s az irodalmi olvasmányok túlságosan szét vannak nyújtva.

Ezen tárgyak összébbvonása által sok időt lehetne nyerni, azonban nem anyuját, a mennyi a latin nyelv s a clas- sicus irodalom alapos tanulmányozására szüséges. Mivel pedig egyrészről a latin nyelvnek csekélyebb mérvű tanításától az általános műveltség tekintetében valami nagy eredményt nem [átok biztosítva, másrészről pedig tapasztalataim nyomán erősen megvagyok győződve, hogy a modern nyelvek és irodalom tanulmányozásával a műveltség igen magas foka érhető el; sőt, hogy az utóbbi úton a tanítás egyértelmű vezetése, s az esetleg felmerülő alkalmak kellő felhasználása mellett, a tanuló meg azt a bizonyos classicus színezetet is megszerezheti: nem nyi- latkozhatom a mellett, hogy a latin

gyorsírászatiül a jártasa kunk lenniük és az egész munkának technikai részével vaunak elfoglalva.

Lediktálta tván és revideáltatváu a beszédek, a tizenhat Írnok nutograplúája alá kerülnek, vagyis külön e czélra készített, sűrűn vonalzott papírra chemiai tintával leiratuak és kőnyomdába küldetnek.

Még egy félóra — és készen van az „Országgyűlési Tudósító“ czimü kőnyomatai lapnak első, majd többi példányai, melyek nyomban elküldetvén a napilapoknak, ezek utján az egész tudósítás a nagyközönség elé kerül.

Az eredeti diktátumok pedig másnap átadatnak az országgyűlési napló szerkesztőjének, ki azt, miután e nnplóhitelesitő bizottság jóváhagyta, nyomda alá rendezi.

Ily nagy (36 — 38 személyből álló) apparatus szükséges tehát arra, hogy a gyorsiroda föladatát sikeresen megoldhassa.

Jelentékenyen megnehezül a munka akkor, midőn a képviselő-és főrendiházban egyidejűleg van ülés és igy e két helyen a munkaerő megoszlik (Mert a főrendiháznak nincsenek külön gyorsírói.)

Az ülések tartama alatt igen élénk élet folyik az irodában. Gyorsírók jönnek ; gyorsírók mennek ; hirlaptudósitók váriák a beszéd lediktálását, hogy egyelőre legalább kivonatot vihessenek magukkal lapjuk számára ; képviselők kik talán épen szűz- beszédüket mondották el, lázas sietséggel olvassak a gyorsírók diktátumait, hogy megtudhassák vájjon úgy szónokoltak e, amint arra napokon át készültek.

Kellemetlen állapot a gyorsíróra nézve midőn valami érdekes vita folyik ás neki

nyelv csekélyebb óraszámmal a reáliskolába felvétessék. Most is azon nézetbori vagyok, mint 1879 ben, hogy a latin nyelv tanításából sikert csak úgy remélhetnénk, ha az rendes tantárgy képen kellő mérvben taníttatnék.

A nyerendő idő annyira sem fog rúgni, hogy egy egész osztályt lehetne meg takarítani, de ha, így is volna, osztom az előttem már nyilvánított azon nézetet, hogy a műegyetemi tanulmányokhoz bizonyos korbeli érettség is megkivántatik.

Tekintve már most, hogy hazánkban a népességi és területi viszonyokhoz mérve kevés a szakiskola; tekintve, hogy ifjúin k általában az iskolából minél előbb kiszabadulni törekszenek; tekintve, hogy a reáliskolát végzett ifjak jelentékeny száma nemcsak hogy nem megy a műegyetemre, de egyáltalában nem jár többé iskolába s kilép gyakorlati életbe; tekintve végre a reáliskola jelenlegi tantervére vonatkozó előbb iett megjegyzéseimet; kívánatosnak tartom a reáliskolák jelenlegi tantervének átvizsgálását, s osztom ő nagyméltöságának azon nézetét, hogy a reáliskola kibővíttessék.

T r e fort Ágost miniszter az eddigiekből mintegy kidomborodni látja, hogy a reáliskolai tanterv átdolgozása szükséges. A latin nyelvre nézve a vélemények ellentétesek. Más országokban, hol a latin nyelvet a reáliskolába, felvet ék, most arról gondolkoznak, ho.yau hagyják ki. Ha nálunk a disciplinától nem irtóznának, a reáliskolának egyik szép hivatása lehetne a katonai pályára való előkészítés is.

G ö n c z y Pál szintén azon véleményben van, hogy idővel egyféle középiskola lesz ; a mostani körülmények szerint a latin nyelv behozatalát a reáliskolába nem tartja czélszerűnek, sőt azt hiszi, hogy ez a gymnasium veszedelme volna; mert ha egy kis latin tanulás mellett a realista is az egyetemre léphetne, az ifjúság inkább a reáliskola felé fordulna, hogy a görögöt kerülje. A reáliskolai tanterv átdolgozását szükségesnek tartja, a hi- furkácziót azonban csak úgy gondolja, bogy a felsőbb osztályok mellé állíttatnak szaktanfolyamok.

N e y Ferencz kérdést tesz, hogy ha a reáliskola növendékei a szüséges tananyagot hót év alatt jól elvégezhetik (S t o c z e k közbe szól: „De nem lennének oly érettek.“) mi történnék a fenmaradó idővel oly helyeken, hol

ilyenkor kell a tárgyalási termet elhagynia, mert különben nem volna elég ideje steuo- graminját lediktálni. Ha ilyenkor lemegy az irodába, alig képes a sok kérdésre válaszolni

— Német Bérezi beszél még ?

— No bizony, befütött Tisza Kálmánnak .

— Hat évig hazudott, hogy hét évig csaljon.

(Általános elszöruyüködés.)

Es igy megy ez tovább.

A képviselőház leggyorsabban beszélő szónoka jelenleg gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter.

Stenograf.

— Törvónykiadások. Tettei Nándor és Társa kiadásából fölemlítés végett megkaptuk az 1881. évi törvények gyűjteményéből a 4-ik füzetet. Az évfolyam ára fűzve 4 frt 40, kötve 5 frt. A praktikus kiadású munka országszerte megnyerte már a jogászközönség pártfogását.

— Tettei Nándor és Társa kiadásából bírjuk a Világirodalointörténet legújabb -füzeteit 8 — 10-ig továbbá a Művelődéstörténet 25 és 20. füzetét. A pompás vállalatok ára füzeten kint 30 kr.

sem az egyik, sem a másik szaktanfo lyamra nincsen szükség?

S zá s z Károly erre azt feleli, bog; °iy helyeken a nyelvekre ifektetnéneí nagyobb súlyt.

Hegedű s Káioly középipar is kólái igazgató helyesli a szakinnfolya mok berendezését, mi nem is volm valami új intézmény, mivel Altémábai már van ilyen reáliskola.

A reáliskola jelenlegi tantervénél rév isióját éli is szükségnek látom és megvagyok győződve, hogy az nmas intézeteknek csak hasznára válhátik, Azt igenis hiszem, hogy a lelcnlegi £ osztály tantervét 7 osztályba is be lehetne szorítani, de nem gondolnám, bogy ez a reáliskolák értékét valóban emelné. Hogy a reáliskola is megadja tanítványainak az u. n. általános mivel tséget, azt csak az tagadhatja, ki a jelenlegi reáliskolát nem ismesi. Van azonban még panasz a magyar nyelv hasz n a lata ban mutatkozó stil íszti- k a í h i á n j ok iránt. Az uj tan tervben lehetséges lesz különösen a n j elvi oktatást is r e f o r- m á 1 n i, arra több időt és ennek folytán behetóbb methodikát fordítani, hogy ^ tanítványok a nyelv, különösen a in a g y a r nyelv szó- és írásbeli használatában nagyobb biztonságot, ügyességet tanúsítsanak. Eleddig az a nezet uralkodik, hogy ez ügyességet, jártasságot legjobban lehet a classicus nyelvek nevezetesen a latin nyelv segítségével megszerezni; de valóban érdemes megtenni a próbát, vájjon a művelt európai élő nyelveknek — a francziának, angolnak, németnek segítségével nem lehet-e ugyanazt a czélt elérni? Én részemről azt lehetségesnek tartom; kétségtelen ugyan, hogy a ki a philologiai s históriai tanulmányokra szánja magát, melyekre főkép a gymnasium készít elő, az a latin sőt a görög nyelvismeretét nem nélkülözheti; de szintoly kétségtelen az is, hogy a ki természettudománjd s technikai tanulmányokra szánja magát, az a classicus nyelvekben nem sokat fog találni, ki őt tanulmányaiban előmozdítaná. Erre nézve a latin nyelv tudása igeu is hasznos, de nem okvetlen szükséges; tanulmányaiban lépten nyomon a modern nyelvek irodalmára van utalva, reá nézve tehát ezen nyelvé nek tudása szükséges, sőt nélkülözlieh- lén; ugyanazért a reáliskolában a modern nyelvek fontosabbak mint a classicus latin nyelv, melyet ott amúgy sem tanulna meg senki úgy, mint azt tudni kell, hogy valóban gyümölcsöző legyen. Ha a revideált 8 osztályú reáliskolai tanterv megengedi, hogy legalább némely reáliskolába az angol nyelvet is be lehessen hozni, ezt én a tanterv valóságos meggazdagításának nézném.

Hogy a reáliskola mellett és részben« e praktikus tanfolyamok állíttassanak föl, ezt lehetségesnek tartom, föltéve, hogy ezáltal a reáliskolának közép iskolai jellege és tantervé nem altéról tátik.

S z i 1 y Kálmán Saynak előbb tett kérdésére a reáliskolák ellen emelt vádakat illetőleg azt feleli, hogy azok teljesen alaptalanok. Nyelvi képzettség s különösen stilus tekintetében ugyan még sok kívánni való van, de ez a gymnasiumban sincsen máskép; az pedig bizonyos, hogy a reál tárgyak ban a reáliskola növendékei sokkal nagyobb előkészültséggel bírnak, mint a gym- naiiuméi s mivel a műegyetemi hallgatók legnagyobb részét a reáliskola szolgáltatja, lehetséges lösz a műegyetemi évek számát 5-ről 4-ro leszállítani. Ez érdemben a tárgyalások folyamatban vannak. Előre látható, hogy a miiegyetemet 4 év alatt csak a re-