Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 83. szám
kendőz tessék, vagy a bűnös, lia ilyen van, a büntető igazságszolgáltatás snjtó kezét elkerülje, hanem, hogy a jog oltalmát ellenőrizze, a lehető tévedések ellen szavát emelje, ha kell a szenve délyek és a törvény közé álljon hogy azok össze no keveredjenek élő és tiltakozó alakja legyen annak hogy jogállamban valaki — vádoltas sék, bár a bűnük legnagyobbikával Vogelfrei lehessen. Nem népszerű provincia, az bizo nyos, különösen a mai napság, midőn a politikai kétszínűség a begombolkozás és nem a bölcs, hanem a körültekintő óvatosság idejét éljük, de én más, a régi iskola tanaihoz tartozónak tartom magam és bírok nemcsak az őszinte meggyőződés, de a kötelességteljesités bátor ságával is, mely nekem azt súgja, hogy midőn az igazságszolgáltatás, mint segédtényező szándékol tátik bevonatni egy oly tetszetős mozgalomba, hol az igen könnyen a szenvedélyeket fogná szolgálni, akkor legyen elég erőm a jogosság-és igazságosság határáig bármi féle áramlattal szembeszállni és nemcsak akkor hirdetni az egyéni szabadságnak, az emberi jogok oltalmának és a jogszolgáltatás függetlenségének szükségét, midőn az ez iránti meggyőződés ereje próbára téve nincs, hanem meggyőződésemhez és ügyvédi kötelmeimhez is hiven, mely nékem eskü alatt parancsolja, hogy — „nem ismerve félelmet és gyülölséget“ az igazságszolgáltatás reputátiójáért helyt álljak ott is, hol előítéletekkel, fel zaklatott szenvedélyekkel vagy oly- féle népszerűséggel állok szemben, mely kielégítését csak az érzék csiklando zásában keresi és találja. Az igazságszolgáltatás uraim, egylet- len kiegyenlítője, egyetlen nyugpontja a hullámzó politikai, polgári és társadalmi életnek. Ha ezt lábaink alól kilökjük és a szenvedélyeket rabjává teszsziik, inogni fog a köz- és magánélet mely ma a zsidók ügyét, holnap sok más egyebet vonhat körébe. HORÁNSZKY NÁNDOR. Zsidókérdés az iskolában. Tekintetes Szerkesztő úr ! Az osztorgomi lapokban a tanév elején mutatkozó létszámi adatok ösz- szeállitásakor némi polémia merült föl. Van ugyanis Esztergomnak egyik lcg- clerekabb polgármestere Palkovics Károly lelkes és kitartó iigybuzgalmából olyan főgymnasiumi palotája, mely berendezésre és csínra valóban mintaszerű egy intézet. Dúsgazdagon föl van szerelve minden gyűjteménnyel, rendelkezésére szolgálnak az oktatás legkiválóbb vívmányai, szóval vonzóvá és hírnevessé válhatott volna akármilyen vidéki városban is. A tanulók létszáma azonban igen közepes s a város óriási áldozatába körűit palota még nem telt meg a jogos várakozások szerint. A benczésck főgymnasiuma mellett van azután egy alreáliskolája, melyet se kormány, se egyéb hatalom nem támogat s mely egyesogyedül Esztergom város áldozatkészségén állja meg már negyedszázadon túl helyét és hivatását. A városi reáliskolában a létszámot illetőleg az idei tanév 14 százalék emelkedést mutat afőgynmasium 1 százalékos emelkedésével szemben. Erre az emelkedő intézet egyik ellensége, ki a föloszlatás mollett már éveken át hasztalan tüntet, a helyett, hogy örvendene a városi intézet gyarapodásának, neki ül és a mollett fújja meg a trombitát, liogy a reáliskolai tanulók 60 százaléka zsidó s hogy a a zsidók nem járulnak hozzá tömeges voltukban kellő aránnyal az intézet fón- tartásához. Ha méltányosak akarnak lenni, csináljanak maguknak külön zsidó reáliskolát. Nincs csúnyább kinövése a mostani társadalmi áramlatnak, mint ha a se- mitakórdést oda is bevisszük, a hová nőm való, midőn az iskola padjait is vallás és faj szerint classiöcáljuk. És ráadásul, ha ezt a helytelen fejtegetést tanári hatásunkben csavargatjuk. Hová sülyednének a társadalmi viszonyok, ha a zsidókérdést az iskola falai között bonczolgatnók s már a zsenge nemzedékben szeretet helyett fajgyűlöletet szitnánk a más felekezetűok iránt ! Egy kis összehasonlitást teszünk az antisemita tanár (hogy még ilyen is lehet!) kedvére. A nyitrai főgymnasiumot tavai 370 tanuló látogatta s ezek közül 102 volt zsidó. A győri főgymnasium múlt évi létszáma 472, zsidósága 111; a nagykállai főreál 95:43; a nagy-váradi főreál 204:139 ; a kassai főreál 175:62; az aradi főreál 179:68 ; a budapest-bel- városi főreál 478:232 ; a győri főreál 194:108; a budapest hatodik kerületi főreál 508:340; a sümegi reál 73:35 stb. Mindebből kitűnik, hogy a praktikus irányban nevelődő zsidóság inkább járja a reált, mint a gymnasiumot s ízért mégsejutottak sehol sem arra a naiv gondolatra, hogy jó lenne az erős létszámú zsidóságnak külön zsidó közép- unodákat szervezni. Egy ilyen ízr. nyilvános reáliskola vau Vágujhelyen [70:62), a mi nem szolgálhat mintául s követni való például. Izoláló nevelés nem lehet a haladó század jeligéje. A zsidó kérdés megoldásához Magyarországon legtöbbet hozzájárulhat az iskola. A helyesen felfogott tanári íivatás szerint pedig az iskolában faj gyűlölet helyett szeretetet, izgatás lelyett türelmet, a vallás különbség korlátái helyett a magyarositást kellene érvényesiteni, különösen most, midőn a józan mérsékletre a mindennapi kenyér nél is nagyobb szükségünk vau. évre szerkesztett számadásra vonatkozó felmentő határozatát beterjeszti. 35. Ugyanannak f. é. 2241. sz. a. kelt jelentése, mellyel a megyei vagyontalan árvák segélyezésére tett alapítványok és adományokról 1881. évre szerkesztett számadást felmentő határozata kapcsában beterjeszti. 36. Bar fa Endre a Petheő-Bor- masztini Éva féle alapítvány gondnokának veteményes jelentése a vízivárosi zárdában neveltetésre elhelyezve lévő négy leányka mellék szükségleteinek fedezésére az 1882|83. tanévre 40—40 frt, összesen 160 frt kijárultatása tárgyában. 37. Az alispáni hivatal jelentése, mellyel bejelentetik, hogy Pilis-Maróth község részére egy tűzi fecskendő be- szerezhetéso ezé Íjából a m. bizottság utólagos jóváhagyása reményében 600 frt kölcsönnek felvehetése engedélyeztetett. 37. Ugyannak jelentése, mellyel jelentetik, hogy a IV. választókerületből Eggenhofer Albert választott m. bizotts. tag saját kivánata folytán a legtöbb adót fizető m. bizottsági tagok névsorába felvétetett, a XVI. választó- kerületből pedig Nagel Mihály megyebizottsági tag elhalálozott és igy mind a két helynek választás utján való betöltésére nézve intézkedés lenne teendő. 39. A m. központi árvaszéknek Estéli József tokodi lakós behajthatatlan árvatári tartozása tárgyában f. é. 1944. sz. a. kelt hiv. jelentése. 40. Ugyanannak Magáth Klára Tóth János né nagy-bényi lakos behajthatlan árvatári tartozása tárgyában f. é. 4543. sz. a. kelt jelentése. 41. Ugyanannak Borbély Eerencz muzslai lakos behajthatlan árvatári tartozási tárgyában f. é. 4596. sz. alatt kelt jelentése. 42. Ugyanannak Ipach Ferencz dághi lakos behajthatlan árvatári tartozása tárgyában f. é. 5100. sz. alatt kelt jelentése. 43. Ugyanannak Becse Ambrus ebedi lakos behajthatlan árvatári tartozása tárgyában f. é. 5504. sz. alatt kelt jelentése. 44. Ugyanannak Szmrcsek Ágost bajnai lakos behajthatlan árvatári tartozása tágyában f. é. 6231. sz. a. kelt jelentése. 45. A m. pénztárnak ifj. Gfyurko- vics Pál szt-léleki lakos és megyei magtári alapi adós 100 frtos tartozásának lefizetése tárgyában kelt jelentése. 46. Héya Tivadar mbizottsági tagnak, mint a duna-möcsi községi földek kinyomozásával a f. é. 104. sz. a. kelt mbizottsági végzéssel megbízott küldöttség elnökének a most jelzett ügyben való hiv. jelentése. 47. Reviczky Gfyőző párkányi jár. szbirónak a búcsi tó zsilip költségei mi módon való megtérítését tárgyazó képviselő testületi határozat beterjesztése tárgyában f. é. 2565. sz. a. kelt hiv. jelentése. 48. Mattyasóvszky Vilmos esztergomi jár. szolgabirónak hivatalos jelentése, mellyel Pilis-Maró th község elöljáróságának a jegyzői lak felépítését elhalaszta-ni kérő folyamodványát beterjeszti. Ugyanannak hiv. jelentése, moly- lyel Szt.-Tamás község kópv. testületének Kilón Gábor ottani lakos részére adott építkezési engedély tárgyában kelt határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 58. Búcs közzég elöljáróságának hivatalos jelentése, mellyel a nevezett község képviselő testületének a búcsi helv. hitv. egyház részére iskola építési czélra adott ingatlan adományozása tárgyában kelt határozatát törvényhatóságikig jóváhagyni kéri. EGY TANÁR. Jegyzéke Esztergommegyo törvényhatósági bizottságának 1882. évi október hó 26-án megtartandó rendes őszi közgyűlésén felveendő tárgyaknak. (Vége.) III. jelentések. 31. A megyei közig, bizottságnak f. é. 356. sz. a. kelt s a megye köz- igazgatási állapotát az 1882. évi I. feléről előtüntető hiv. jelentése. 32. Ugyanannak f. é. 473. sz. a. kelt hiv. jelentése a közgazdasági előadóvá kinevezett Forster János választott közigazg. bizottsági tag helyének betöltése iránt. 33. Az igazoló választmány jelentése a albizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének 1883. évre történt összoállitásáról. 34. A m. központi árvaszéknek f. é. 4271. sz. a. kelt jelentése, mely- lyel az árvaszéki lotéteményekről 1881. 41. Nagyölved község elöljáróságának hiv. jelentése, mellyel a nevezett község képv. testületének a községi fuvarozások megváltása tárgyában hozott határozatát Jtvhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 52. Nagybény község elöljáróságának hason tárgyiméi jelentése. 53. A m. számvevőségnek a Nagyölved község által beszerzett ménlóra vonatkoző számadás tárgyábani hivatalos jelentése. 54. Esztergom sz. k. város hiv. jelentése, mellyel a gabona piacznak rendezése tárgyában alkotott szabály- rendeletét tvhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 55. Esztergom sz. k. város tanácsának hiv. jelentése, mellyel az idegenek nyilvántartására vonatkozó szabályrendeletét beterjeszti. 56. A megyei számvevőségnek hivatalos jelentése, mellyel Ebed községnek a községi pénztár kezeléséről szólló szabályrendeletét véleménys kapcsában beterjeszti. 57. Reviczky Gfyőző párkányi jár. szolgabirónak Nagyölved község 1879. évi közmunka hátraléka tárgyábani hiv. jelentése. 58. Ugyanannak N.-Szölgyém közs. 1879, 1880, és 1881. évi közmunka hátraléka tárgyábani hiv. jelentése. 59. A megyei közig, bizottságnak hiv. jelentése a Farnad községi reform, lelkész földje mellett lévő fák kivága- tása tárgyában. 60. Reviczky Győző párkányi jár. szolgabirónak Kéménd község 1880-ik évi közmunka hátráléka tárgyában. 61. Mattyasóvszky Vilmos esztergomi jár. szolgabirónak a Nagysáp- sárisápi csatorna tárgyábani hivatalos jelenlése. 62. Reviczky Győző párkányi jár. szbirónak Párkány községi 5 frt behajthatlan közmunka tartozása tárgyában kelt hiv. jelentése. 63. Ugyancsak a Farnad községi pénztárnoki választás ellen Málaszki János és társai által beadott panasz: tárgyában eszközölt vizsgálatról szólló < jelentése. 64. Mattyasóvszky Vilmos esztergomi járási szolgabirónak hiv. jelentései Tokod község és Ernvald Márk közötte kötött bérleti szerződés tárgyában. 65. A megyei számvevőségnek Esz— tergommegye 1883. évi költségvetés sere, Muzsla község, Nagy-Ölved, D.-( Mocs, Esztergom - Víziváros, Bajóthxi Nana 1883. évi költségvetésére, Esz-: tergommegye 1881. évi letéti szám-í adására, Kóty község 1880. évi, Vizi-i város, Bajótk, Leányvár, Kisuj falusi Nagy-Ölved 1881. évi, Szent-György-^ mező 1880—1881. évi, Szént-Tamás.e Kicsind, Kéménd, Nána 1881. évi.r Mocs 1879—1880. évi, Bátorkessse 1879—1880. évi, Német Szölgyéné 1879—1880. évi, M.-Szölgyén, Csívi 1880. évi közpénztári számadására, too, vábbá N.-Szölgyén 1879. évi, Két uh 1879—1880. évi, Bajna, M.-Szölgyéué N.-Szölgyén 1880. évi, Kisujfalu, Viziis város, Szent-Tamás, Leányvár, Kétyvj Párkány, Nagy-Ölved, Bajóth 1881U évi szegényalap számadására, lígysziinii tén N.-Szölgyén 1879—1880. évi term rnény számadására, ugyanannak 187S3i évi magtári számadására, M.-Szölgyó;ó< 1880. évi termény számadására, ugyanná annak 1880. évi magtári számadásáraBx Kisujfalu 1881. évi termény-, takarófeTó magtári- és faiskola számadására, végűiig Bart község 1875., 1876., 1877. é 1878. évi magtári számadására, nennie különben a nevezett község részénél Andrássy Gyula által ajándékozott gatL; nanomüekről 1872 — 1878-ig terjed', időre szólló számadására vonatkozó ve 1 eméuve.
