Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 66. szám

Délfrancziaország volt az olsö áldozat, mely a phylloxera támadás szerencsétlen zsákmányává jutott.

Ha most már fürkésző tekintetünkkel a délfrancziaországi szőlőmive'lósi rendszerre fogjuk fordítani, tapasztalataink srról értesítenek belliinket, hogy Fran- e/ziaország szőllős gazdáit bizonyos bölcs, értelmes cousorvatismus distinquálja nincs itt semmi nyoma azon rendszertelenségnek, a tudomány minden legkisebb szelétől támadott ingadozásnak, értelmetlen kapkodásnak, mi a hazai borászatunkat minden lépten-nyomon jellemzi.

A franczia gazda bizonyos önérzettel, franczia büszkeséggel tekiutett a tapasztalat és gyakorlat által jelesekül felismerte hazai szőlőfajokra,, tudatában volt annak, liogy gazdag jövedelmi forrásait, egy jellegű nemes fajta borai által teremtett nagy keresletű, magas ■árakat feltüntető piaczait eme fajoknak köszönheti, miért is rendíthetetlen bizalmatlansággal volt eltelve minden importált, becsempészett, a humbug által páratlanoknak hirdetett külföldi fajok ellenében.

Nem művelt egyebet, csak franczia faiokat, irtózott minden idegen vesz- szőtől.

Dél-Francziaország összes szőllő- állománya aramon, carignan, mourverdra, feile de Mansche fajokból volt kiül- , tetve. És ha mégis úgy találjuk, hogy Európa ezen első rangé, legnagyobb eontigensű borvidéket a phylloxera a legrohamosabbau és a leggyorsabban árasztotta és pusztította el, akkor evidensnek szembeszökőnek kell lenni azon állításnak, hogy a szőlővessző forgalom a phylloxera baj terjedésének fővehicu- luma, első előmozdítója semmi képen sem lehetett Dél-Francziaországban.

A mire hivatkozunk oly tapasztalati tény, mely mellett a tapasztalaton kívüli még egy Plancbon Pagéry, Lichteu- stein, Gaston Bazille neve' is kezeskednek, kiknek tudományos buvárlataik az egyedüli forrás, hová a mi tudósaink jól, rosszul meritg etni ellátogatnak. Amidőn ily tekintélyes férfiak állításaiból kovácsolom a fegyvert, mellyel az elfoglalt álláspontot megtámadom, azért még korántsem lehet szándékomban a jelzett kitűnőségek tudományos reputátióján csorbát ejteni, hiszen eme distiugált férfiak már akkor, mielőtt a phylloxéra Európában praesentálta volna magát, a tudományos versenyek uem egy ktizd- porondján aratták habáraikat, mig a

mi phylloxera bölcseink, nevüket, kenyerüket mind a phylloxéráknak köszönhetik, és ha phylloxera véletlenül be nem üt, mint névtelen automok kóvályognának ők még ma is aZ ismeretlen mennyiségek ismert törvényeknek hódoló keringésében.

Midőn tehát bátorságom annyira ragadt, hogy a fegyvert elsőrangú szaktekintélyek kezéből kicsavarva., nekem e fegyverrel semmi más szándékom uem lehet, mint azt amúgy igazában a mi vékony dongásu, mindig csak idegeu kútra járogató phylloxeraistáink hátához vagdalni. Kikről igazán nem tudnék beszámolni, vájjon ők e nagyobb csapásai az országnak vagy maga phylloxera.

Azonban tisztelt barátom, nehogy magam azon nyavalyában szenvedjek, melyben a mi bölcseink siuylenek, saját állításomat hazai tényekkel köztudalom- ban élő dolgokkal is be kell igazolnom.

A tótfalusi promontoriumon a phil- loxera pusztítás góczpontja Dr. Málnay féle és az evvel szomszédos szőllőkre esett. Dr. Málnay ur kitűnő hírnévnek örvendett az egész országban, a szőlő- termelés és a gyümölcs nemesítés terén. Vesszei tehát az egész országban nagyban kerestettek és széthurczoltattak.

Midőn hire futott, hogy a phylloxera a tahi-tótfalusi szőlőket végveszéllyel fenyegeti, rémület fogta el mindazon gazdákat, kik vesszőt tőle vásároltak.

Yácz első rangú bortermelői, mint Kemény Gusztáv szolgahiró, Inczédy Sámuel, CsekóPál, Meissner E. hivatalos vizsgálatot kérelmeztek szőllöiken, mint olyanok, kik által a legtöbb Málnay féle vessző lön elültetve, ismételt és évenkint megejtett legalaposabb vizsgálatok azt derítették fői, hogy a Málnay féle vesszőkkel kiültetett szőlők mentek a philloxerától, sőt már három év után, midőn a philloxszera rémü- letes fejét a váczi szőllőkben is felütötte, a Málnayféle vesszők még mindig philloxeramenteknek mutatkoznak. Az említett köztiszteletü férfiak között te is nemes barátokat számlálsz. Tanúsig tételeikkel ők is azon nagy franczia szaktekintélyek mellé sorakoznak, kiknek bizonylatai nyomán megcsömö- rödött hangon hirdetem, hogy a vesszőforgalomban nem lehet találni a phylloxera baj fő előmozdítóját. Jövő levelemben reflectálók az általános forgalom egyéb nemeire.

Addig is fogadd sat.

Dr. 1ÍISS JÓZSEF.

I Ipái iskolai ügy.

(A budapesti állami közép ipartanoda igazgatóságától.)

Az nj iskolai év közeledtével felhívjuk olvasóink, általában a szülék ós gyámok figyelmét a budapesti állami közép ipartanodára.

Ez intézetnek czélja, hogy építő mestereket, pallérokat, a jelentékenyebb kózműiparágak számára szakavatott s önálló működésre képes mestereket, a különböző gyáriparágak számára pedig — előmunkásokat, művezetőket ós kivételkép oly szakembereket neveljen, a kik kisebb ipartelepeknek, gyárakuak önálló vezetőivé is lehessenek.

Az uj iskolai évben az intézetnek már öt szakosztálya u. m. az építészeti, gépészeti, két vegyészeti és a fémvasipari lesz megnyitva s a gyakorlatioktatás czéljára szerkovács, lakatos és egy négylóerejii motorral ós munkagépekkel felszerelt gépműhely, a vegyészet és a fém-vasipar számára pedig nagyobb laboratóriumuk vaunak berendezve.

Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok:

a) kik a gymnásium, polgári vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel bevégeztók ;

b) iparos segédek és mindazok, a kik kellő készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják.

A gyakorlatból ily módon beléphetnek kőmivessegódek, a gépészet különböző ágaiban s a különféle vegyészeti iparágakban foglalkozó gyakornokok, munkások, továbbá a vas- és rézöntők, rézművesek, bádogosok, építő lakosok, szerszámgyártók ós szerkovácsok.

1883|4-ik tanévben pedig megnyit- tatik a faipari szakosztály, a melyben az építő- és butorasztalosság, az esz- tergályosság és a kocsigyártás fog taníttatni.

A beiratások szeptember bő 1-ső napjától 15-ig tartanak, az. előadások

15-éu kezdetnek meg.

Az intézet helyisége VIII. kerület bodzafa-uteza 28. sz. a. vau.

Az igazgatóság megkeresésre mindenkinek szolgál bővebb felvilágosítással.

Bálról és bál után

A kiholt évadban, mint forró napok után a jóténkony eső a virágnak, ép úgy hatott a kedélyre az, hogy a kereskedő ifjak bált rendeztek, s bárba, az esztergomi kereskedők, a mi kissé nem a legnagyobb bizalom és szeretet kifejezése, nagy számmal hiányoztak, az estély sikerült. Jónás Pali fülbemászó zenéje s a rendezők ügyessége csak fokozta a jó kedvet, melynek csak az irigy eső vetett véget hajnal felé. Talán sohasem haragudtak meg annyira az esőre, mint épen most; de hogy is ne, hisz annyi remény fűződött az estélyhez, még Székesfehárvárra is elhatott a hírre, el is jött két kedves leány. Hogy megfelelt-e a várakozásnak az estély, arra azok a kik mulatni jöttek „igénknél felelnek, hogy a mamák reménye teljesült-e, arról halgat a krónika, az a jövő titka . . .

Az első franczia négyest 18 pár tánczolta. A jelenlevő hölgyek közül, csak futólag, miért szives elnézésükért esedezünk, ezek jutottak az iróu alá : Egyed Klotild, Fester Katicza és Leopoldina (Székesfehérvár), Frisch Fáni, Gábris Lujza, Halász Fáni, Taferner Mariska, Szende Ilonka, Szerencsés Linka, Walfisch Ilka ós Mariska, Dr Áldorinó, Erdődy Mauóné, Fischer Dávidné, Kádár Gy.-nó, Kollár Istvánná, Mihalik B.-né, Niedermann J.-né, Laiszky Jánosné, Sternfeld Rezsőué, Grossmann Adoltnó Vellbach Zs.-nó, Schöubeck Imréné stb.

Eddig a bálról, a bál utanról beszélhetnek a mamák, az édes álmok, hervadt virágok, s azok a — de elég, az én vágyaim csak addig terjednek, vajha megtudható ók, mit álmodott az a rózsa színű kabátos kis leáuy.

SZEMÜVEGES.

H írek.

— Simor János bibornok herczeg prímás g emja, mint mély sajnálatai értesülünk, rekedtségben szenved, s a szent István napi körmenetet nem fogja vezetni. Helyette Császka György szepesi püspök úr ő exiája fogja végezni az áj tatosságot.

— Egyetemi tanár. Dr. Aschenbiier Antal helybeli derék semináriumi hit- tauárt a központi egyetem theologkii karához tanárrá nevezték ki.

ország, magyar palatínus; Berliu, Páris, London, Szt-Pétervár, Philadelphia, Kairo, stb. Humboldt, Moltke, Bethoven, stb. Minden név — egy palota.

Karlsbad egész határa augolkertszerü- leg van berendezve, épp oly rendesen sétálhatsz a 300 méter magas hegytetőn, mint a völgyben. Mindenütt pihenő, ülő és- reggeliző helyek, hol a beteg kávét, theáfc és sonkát kap, Schöubrun, Schweizerkof, Post- bof, Saussonei, Kaiserpark stb.

Az ülőhelyeknél az emléktáblákon ilyen versek találhatók :

HOZOTT ISTEN HONFI.

E szép messze földön magyarul köszöntünk, Mert itt is hazánkért dobog igaz szivünk, És jól tudjuk, neked is örömedre szolgál, Ha szemed e sziklán magyar szóra talál. Mulass jól! Gyógyulj meg! szivünkből kívánjuk,

Hogy veled nem vagyunk, egyedül sajnáljuk.

Éljen Magyarország!

Dicsőség és becsület vérünknek, Európa Végőrző seregének. Megujittatott az 1841-ik, 1847-ik, 1867. és 1870-ik években.

Padfölirat Aberghez vezető utón, mely halhatatlan emlékű báró Eötvösünk pihenő helye volt,

E helytt, feledve bajt, feledve bánatot pihenj!

S mig egy sóhajt hazádba nem röpitsz, tovább ne menj !

1867.

Ha beteg vagy, Karlsbadba küld orvosod, mint a hadkötelezettségnél, úgy itt

ia vannak korosztályok; de mig ott a 3-ik korosztályon túl, vagy honvéd, vagy pót- tartalékossá leszünk, itt vannak, kik 15-20-ik korosztálybeliek itt mindenki sorliadbeli, mivel itt minden korosztálybeli egyenlően tartozik meg»mi reggel éhgyomorra 4 — 5 pohár melegvizet.

És mig a hadseregnél raugfokozat is van, itt nincs szolga, itt mindenki egyenlő gánsemarsuak van alávetve, a herczeg ép úgy, miut a paraszt, itt nincs tekintélye a vagyonnak, niucs a külsőségnek, de vau a műveltségnek, és szívesen társalognak veled azok, kik hazádban meg sem látnak.

Ha megérkeztél, másnap át adod magad az orvos szeszélyének, ki lefektet, levetkőztet, egy dob verőt tart kezébe, megijedsz egyelőre, azt hiszed, hogy a czapistráugot akarja rajtad kiverni, és csak akkor vigasztalódó), midőn elmondja: itt a tüdő, máj, lép, gyomor, vese van megtámadva ; no de se baj! majd segítünk rajta.

Rendel 2 pohár Müblbrun, 2 pohár Schossbrun, egy pohár Felseuquellét; ez igy megy 4 hétig, reggel tliéa, délben sült bús, este lágy tojás vagy sonka. S ezt a fűvizet és a lehető kevés húst, a reggeli, öt pohár meleg viz, rettentően atakolja, úgy, hogy a csata minden nemét átéljük, és alig várjuk ax estét, hogy magányos ágyunkba bevessük magunkat.

Reggel fölébredve, ismét folytatjuk a tegnapit, és ez tart négy hétig, s mégis azt mondja a világ, hogy mi, karísbadi betegek jószinben megyünk haza.

Eleget irtain má»- az orvosokról, vi dókról, áttérek a kutakra. Itt 17 gyógyforrás van ; alkatrészeit tekintve, csak uem egy

ez miudenik; ha mégis némi külömbség vau közöttük ez csak a hőfok.

Alkatrészeit teszik: kénsavas kálium,

nátrium, konyhasó, szénsavas natrium, mész, keser-éleg, vas-élecs, mangán-élecs, vilisavas agyagföld, kovaföld, fluór, kálium és egyes szilárd testek alkotják.

Látogatottabb kútjai: Müblbrun 44,

Sclilossbruu 44 — 60, Felsenquelle 47° R. Sprudel 58‘20, Karlquelle 34° R. Terézia, Dorottya, Elizabeth— mind Quelle és Bruu, ha még auuyi volna is.

A magasabb hőfokú vizet használják a diarébau szenvedők. Mi. a kiknél idó'uként a parafa is szerepel, a kisebb hőfokú forrásnál vagyunk és néha a nihilista Rus- siche Quelle is ad kis enyhülést.

Két séta csarnok vau. A nagy oszlopos Míihlbnmuak styl ja kissé nehézkes, 100 öl hosszú, 16 öl széles, pár ezer ember nyugodtan járhat alatta.

A Sprudel Calouad, újabb ízlésű, zárt helyiség, valódi téli üvegház. Az egész épület üveg és öntöttvas Mindkét helyen La- beczky, cseh karmester vezetése alatt, reggel 6 -8-ig zene vau, csak a magyar daraboknál látói uálok némi nehézséget, melyhez úgy látszik nincsenek hozzá szokva. — Minden nemzet ki vau elégítve, a mennyiben minden nemzet zeneműveit adják.

A gyógydij 15, 8, 6 és 1 fitos: a ze- uedij 3 frt; ízt mindenki tartozik fizetni. 900 háza Karlsbadnak 10,000 betegnek képes kényelmes lakást adni. Mindenütt rend és tisztaság. A lakbért heteukiut fizetik mely 5 frttól 25 írtig terjed. Az ételek a v en- déglőkbeu kaphatók, hol minden konyha a policzia felügyelete alatt áll.

A legkisebb eltérés szigorúan megbün- tettetik.

Van járásbirósági, járási főkapitányság, városi polgármesteri hivatal, mely a városi ós gyógyhelyi ügyek élén áll, van posta- és távirda hivatala.

Itt tehát van minden, csak pénz ke A.

Május a virágok hava, legszebb időszaka az évnek. Itt azonban virágot csak a kutaknál látsz, melyek május 1-éu, ősi szokás szerint, fólkoszorúzva fogadják a városnak örömtől sugárzó polgárait.

Elől a nagyprépost jő a szeuteltviztar- tóval, az összes lelkéezi kartól követve, hol miuden felekezet papja ké viselve van ; útónok a polgármester, majd a helyi lövészegylet a polgári zenekar által kisértetik. Folytonos mozsarazás és trombita harsogás közt lehető rendben megy végbe a kutak ezen felszeutelési üuuepe.

És ezen örömüket látva mi betegek, elszomorkodunk, mivel tudjuk, hogy e lelkesült öröm a mi bőrünkre vau. Hálát adnak a gondviselésnek, liogy forrásaikat el uem zárta, és könyörögnek a következő év áldásáért, hogy minél több jövedelmük legyen.

A karlsbadi polgár hite az, hogy mi egész télen egyebet nem teszünk, mint bankót csinálunk, hogy abból Ők a következő nyáron palotákat építhesseuek.

A betegek együtt kirándulásokat tesznek Dalviczbe és méregetik az osztr. birodalom legnagyobb cserfáit, melyek közül 7 darab 4’|2 öl körraéretű. Hammer világhírű gyárban csodálják a porczelláu gyártás valódi remekét. Neuschatel üveggyár; Gislúibl nevezetes savanyú viz forrás, hol naponként