Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 62. szám

Ne huzzuk, halasszuk tehát ez ügyet egyik hónapról, a másikra mert majd késő lesz még a jóakarat is, s aztán olyau bánom nem bánomból jövendölés nélkül is, Jeruzsálem sorsára juthatunk. .—

Fógymnasiumunk története.

(Az esztergomi gymuásiuin tanárai és tanulói.)

[Kezdettől a jelenig.]

— Vége. —

Az említett tervezet a főgymuásium tanárainak számát tizenkettőre szabta, kik közül az egyik igazgató ; ennyi tanára lett az esztergomi főgymnásiumnak is. 1857|g-bau a pannonhalmi főapát, méltányosnak találván a tanárok kérelmét, számukat egygyel megszaporította. Az igazgató 1850|t-tói rendesen tanár is, mi azelőtt csak kivételesen fordult elő ; igy különösen a jezsuitákra következő két évben, ezután pedig I809|i0— Í85V Ez utóbbi alkalommal azért mivel a visszaállított rend még nem rendelkezett elegendő számú tanárral.

185Vtől kezdve a rendkívüli tárgyak, — milyen például a műének, szabadkézi-, később mértani rajz — úgyszintén az 1867|8-bau kötelezővé tett testgyakorlás tanítását a rend világiakra bízta. De 1877|8-tői pedig a mértani rajzot is rendünk tanítják. Ez utóbbi körülmény, újra egygyel, növelte főgymnásiumi tanári testület számát.

Még a gymnásium fölött való felügyeletről kell szólnunk, mivel intézetünk főigazgatóit is közölni fogjuk.

A magyarországi jezsuiták összes intézetei a bécsi tartományfőnök alatt állottak, ki azokra nézve tanügyi tekintetben is egyedül gyakorolta a felügyeletet. VI. Károly császár 1735. nov. 16-án kibocsátott rendeletével, az addig egészen független jezsuita tanintézeteket az államkormány ellenőrzése alá helyezte, iskoláikról jelentéseket kívánt. Ezen rendelet érvénye Magyar- országra is kiterjesztetett.

A jezsuita-rend feloszlatása után intézetei az állam közvetlen kezelése alá jutottak, az államnak kellett tehát gondoskodni azoknak úgy rendelkezéséről, mint felügyeletéről.

Mária Terézia uralkodása vége felé királyi rendelettel állapította meg a közoktatás uj szervezetét. Ezen szervezet az u. n. Ratio educationis. A

közoktatás fölött való fő felügyelet a király kezébe van letéve ; a királynak a helytartó tanács tesz jelentést, melynek kebelében a tanulmányi bizottság (comissio studiorum) foglalkozik szorosan a tanulmányi ügyekkel, s illéseiről hetenként a teljes tanács előtt referál. A helytartó tanácsnak kötelessége feD ügyelni, hogy a helyben hagyott tervezett mindenütt pontosan keresztül vitessék. A megürült tanszékekre a legjelesebb tanférfiakat terjeszd fel a Fölségnek, hiven kezeli és kíméli a tanulmányi kincstárt, s havonként felterjeszti a tanulmányi ügyeket.

Az egész ország nyolc/ tankerületre lett felosztva, minden kerület élén kir^ főigazgató áll. A főigazgatók teendője felügyelni, hogy a gymnásiumokban csak alkalmas egyének működjenek, az elöljárók és tanárok között a jó egyetértés föntartassék, összevágóan működjenek, s legalább két éveukint meglátogassák az intézeteket és jelentést tegyenek.

Ezen intézkedések voltak hivatva az iskolákban annyira óhajtandó egyöu- tentű eljárást és tanítást megvalósítani. Esztergom e felosztás szerint a budai tankerületbe lett beosztva. De a beosztás nem sokáig tartott. József császár reformjai közül a tanügyet sem feledé ki, s igy történt, hogy 1784. ápril

26-án kelt 7307. sz. helyt. m. leirattal az lett elrendelve, hogy a nyolcz kerület helyett ezentúl öt kerület legyen; Esztergom pedig ezen rendelet értelmében, mely a következő évben életbe is lépett, a pozsonyi kerületbe lett beosztva.

Gymnásiumunk egész 1846-ig csakugyan a pozsonyi főigazgatóság alatt, mig az említett év aug. 4-éu kelt 31352. sz. helyt. t. rendelettel vissza lett csatolva a budai tankerülethez, melynek vezetése alatt jelenleg is áll.

VOJNITS DÖME.

Üszög.

A fővárosi gazdasági szak s political napi lapok meglehetős mértékben foglalkoznak az üszöggel ; annak kártékony hatását rikító színben ecsetelik, miutha bizony e hatásról az utolsó paraszt is meg nem volna győződve. Elmondják, hogy mily gazdászati fontosságú dolog az üszög terjedését meggátolni tisztességes vitába is bocsátkoznak a

el a falakat s néhány díszes festmény idézi vissza a lángszelleraű férfiút.

Ebben a kedve« kis vityillóban, egy erdős hegy oldalán, gyönyörű kilátású panorámában, fejezte be legfölségesebb operáját a Varázs fuvolát.

Esős és ködös arcza lett az égnek, mire visszatértünk. A salzburgiak azt az ő vidékük rendes arczvonásainak tartják.

Mindig sir az ég, akárhacsak meg sem is állhatná a természet, hogy örömkönnyeivel ne szentölnó meg folytonosan a magasztos emlékekkel megáldott várost.

V.

Mönchen, jul. 28.

Salzburgból Münchenig meglehetős zi- mankÓ8 időjárás kisért. Salzburgi vendéglősünk erősen mentegette magát a .szokatlan* időjárás miatt.

A vasúti állomáson már bajor finan- ezok veszélyére volt bízva soriunk. Átvizsgálták összes holmiainkat aztán ráragasztva a bélyeget, szabad utunk nyílt a hires modern Athénébe.

München nem fekszik valami kies vidéken. Unalmas lapályon terül el s a város bevezetojekép szolgáló rendetlen épületek nem hagynak kellemes benyomásokat.

Bajorország fővárosának, sok, nagyon sok középülete van, a művészet pazar kezekkel szórta szét kincseit, élénk forgalma, európai elevensége van s még se mondható kellemes városnak.

Van benne valami nehézkes, valami da rabos. A boulevardokon nagyon csinos nők sétálnak, hetyke bajor hadnagyok és összevissza kaszabolt arczú burschok haladnak el nagyobb truppokban s végtelenül gemütli- lich kaczagnak.

Salzburgtól Münchenig mindössze öt órai vasúti tour az egész.

Legelső dolgom volt megkérdem ünnepélyesen meghízott portásunktól, hogy hol szoktak a magyarok találkozui és melyik kávéházban taláthatunk magyarországi lapokat. A Probst kávéházat ajánlotta.

Alig hogy helyet foglaltunk, már is magyar szók üdvözöltek minden felől.

De már itt főleg kávépártoló néniké- ink kedvére mégis csak elmondom, hogy miképen szolgálják föl egész Bajorországban a kávét. Igen érdekes.

Helyes bajor leányok sürgölődnek az asztalok körül, melyek már teli vannak rakva csészékkel és czukrokkal. Egyik kezükben az alpacca tejes kancsót, másikban a kávét hozzák s gusztusod szerint öntik össze előtted a kávét. A vizet se hozzák tálczán, hanem csak pohárban s úgy rakják le eléd a márványasztalra. Bajor szokás szerint.

Hozzátörőduek már eliez a magyarok is, a kik igen szép számmal vannak Münchenben.

Tervem volt azonnal áttelepedui a szomszéd magyar asztalhoz, a hol magyar pic- torok ültek, de collógám, kit a mindenható Conducteur Salzburg virányairól teremtett elém, erősen szabadkozott*

Erre uem szóltam semmit, csak elővettem noteszemet s a következő sorokat írtam bele.

— Ha nem csinálunk fusiöt, akkor színre fog kerülni Münchenben a következő mulatságos színdarab ;

felett, hogy honnan, mikép ered, s inikép pusztít. S midőn megvagdalták egymást, az utolsó szót magának fenntartó büszke önérzettel vonul vissza, hogy nem csak liirt, nevet szerzett magának, hanem a mezőgazdaság, ügyének is hasznos szolgálatot tett.

De ugyan mi hasznát veszi annak az a kis birtokos paraszt gazda, ha virágos szavakkal csepegtetik bele a tudományt azt azonban uem mondjuk el neki, hogy e baj megszüntetésére milyen lépéseket tegyen.

E hibáját az eddig értekező uraknak jóvá akarván tenni mint a gyakorlati gazdasággal nagy élvezettel foglalkozó az üszög kérdésére vonatkozólag következőket óhajtottam közölni.

Az idei gazdag búzatermésből az üszög meglehetős mennyiségű vámot vett ki; a mi tekintve a bötermést ez úttal kevésbbé sérelmes, mint mostohább években. Külöuöseu a kis gazdák panaszkodnak, mert nem párolták a vető magot. Ezeknél, mint szelemileg alantas fokon álló gazdáknál, az üszög jelenléte még megbocsátható; de hogy uradalmi kezelés mellett, értelmes gazda v. gazdatiszt rendelkezése alatti birtokon, egyáltalán üszög létezhetik, valóban csudálatos! Pedig az idén is tapasztalhatni egyes nagyobb gazdaságokban, hogy az üszög mily nagy kárt okozott. Ez megbocsáthatlan büu s határozottan vagy hanyagságnak, vagy felülcses eljárásnak tulajdonítható ; — mert a hol pontosan pácz ólnak, ott üszögös gabonát egy általán fel nem fedezhetünk. Példa erre a Fehórmegyé- ben fekvő szép alcsúthi uradalom 8 a barsmegyei zelizi uradalom.

Tapasztalt gazdák s tudomáuyos férfiak kutatásainak sikerült azon eljárást megállapítani s az óvszert felfedezni, melynek alkalmazásával a búza, árpa, zab, köles, tengeri az üszögtől megmenthető.

r Nóble és Kühn tanároknak köszönhető első sorban, hogy a gazdát az üszög elleni óvszerben a kékköveli páezolásra figyelmeztessék a következő módon :

Egy hectoliter búzára 180 gramm kékkő használandó, mely finomra összetörve forróvizben felolvasztandó. Ezen oldat mintegy 36 liternyi hideg vízbe öntendó, melybe az I. hlrr vtőniag úgy helyeztessék el, hogy azt az oldat legalábc 10. m.-re borítsa. Ily módon a búza fegalább 14 óráig az oldatban hagyatik, olykor olykor felkeverve,

PELESKEi nótáriusok Münchenben.

(Bohóiat igen siralmas (ölvonásokban.)

Első peleskei nótárius . . . Dr. Kemény Húgó.

Második psleskei nótárius . . Dr. Körösy László.

Kárörvendő bajorok. Finánczok. ZBandárok. Laby- rinthba bonyolódott touristák. Nem segédkező müncheni honfiak.

A szinlap hatott. A fusio nyomban megtörtént s néhány erez múlva nagyon jó izüen nevettünk a furcsa jóslaton.

Odahaza voltunk.

Estéinket azontúl mindig odahaza töltöttük s mindig pompás kalauzt kaptunk a másnapi tennivalók felől.

Az utolsó estén már vagy tizen gyülekeztünk össze. Ittuk a kitűnő bajor sört hatalmas kupokos kaucsóból, ettük a bajor konyha sajátszertí specziálitásait s szívtuk a legváltozatosabb formájú zamatos bajor czigarettákat. Kevés középeurópai város olyan jutányos, mint München. A mit nálunk egy forintért veszünk, — azt ott egy markért kaphatjuk meg. Lakás, ellátás s egyébb szellemi élvezet a lehető legolcsóbb. Épen azért telepedik meg benne hosszabb időre majd minden toulista.

Sorba néztük már a világhirtí képtárakat, láttuk a glyptothekát, a |város uni- cumait és curiosumait s tapasztalatainkat a kitűnő társaságban kitünően rendszerbe foglalhattuk.

Péntek este Salzburgba kellett lennem. Nagyon nehezen váltam meg a derék várostól s főleg uj barátainktól, kik meglepetésünkre pompás magyar piros bort hozhogy a fel,száló üszögszemek, piszok stbbi leszehetők legyenek; 14 óra múlva az oldat a gabouáról leeresztendő, a búza vékonyan el veregetendő, s pár óra múlva a vetés kezdhető. Gép vetésnél azonbau jóval több időig kell várni. Minthogy a búza egész éjeleu át ázik, annyira megdagad, hogy a kiszedés után körülbelül egy harmad szaporulatot mutat, ennélfogva 10 hltr száraz búzából körülbelül 13 hltr ázott búza lesz; mi a vetésnél figyelembe veendó s úgy iutózeudő, hogy az legalább 30 százalékkal sűrűbben történjék, vagyis ha holdanként I. htl vetőmagot számítunk, akkor a pácolt búzából 1.30 hltr. veendő.

Ez eljárás dívik a Zelizi uradalomban. Ép oly biztos eredményt érünk el akkor, ha valamivel erőssebb oldatot csinálunk s azt rövidebb ideig érint- keztetjük a búzával, p. o. vizet forralunk egy 2-3 literes edényben s beletesszük egy klgrm jól összetört kékkövet, felolvadás után ez oldatot, egy 2-3 akós, bárom negyedrészben hideg vízzel telt kádba beleöntjük.

Ezután vesszőkosarakba búzát teszünk, melyet ezen kádba belemartunk 2-3 később 5-7-10 perczig is. Mig a kosár a kádban van, addig a munkások egyike folytonosan kavarja egy darab lócz segélyével a kosárban levő búzát, hogy az az oldattal teljesen érintkezzék, a másik munkás pedig a felszáló szemetet távolítja el’

Ily módon 5 hltr búza bepácolbató. Nagyobb mennyiség pácolásáuál ezen arányban szaporítandó a kékkő s a kádban levő viz.

A nedves búza vékony rétegekbe elteregeteudő, s ha este igy pácolunk az már másnap vethető ; minél tovább kell a vetésre várni annál vékonyabb rétegekbe teregetendő a búza s ha vetés után valami mag fenmarad azt teljesen ki kell szárítani s a jővő évre vetőmagul felhasználható.

Mész, konjbasó vagy csuda só hozzáadása a kékkőhöz, teljesen feleleges csak a kiadásokat szaporítja, de nem használ semmit.

Ezeljárás divik az alcsúthi főherczegi uradalomban, s elmondh tóm, hogy az üszög a gabonában ismerteién ; de ha kis gazdáink pontosan, következetesen s állandóan pácolnak, az ő vetéseikből is kipusztul az üszög. A kékkő mérges anyag lóvén, kellő óvatossággal keli elvárni. SZOBONYA BERTALAN.

tak lakásukról s úgy kocczhtottunk s mondottuk more patrio a toasztokat.

A „l< ül föld magyarjai* közül Münchenben Benczuron, Wagueren, Böhmön kívül Baditz Ottó egyike a legjelesebb képíróknak.

Pénteken meglátogattuk műtermét s ekkor feledhetetlen emléknek jutottam birtokába.

A jeles magyar művész megajándékozott ugyauis egy kedves tanulmány fővel, melyet a Falu rosszábau már fölhasznált.

Most legnagyobb szabású terve Rachel siralma Arany János után.

A nagyszerű munka újabb koszorúba fogja foglalni a derék fiatal magyar művész uevét.

YI.

Salzburg, jul. 30.

Háromszor belefogtam jegyzeteim kidolgozásába a világhirtí képtárakról s mind a háromszor megakadt a toliam.

Csavargás közben nem lehet azokat a benyomásokat papírra vetui. Majd odahaza csöndesebb módom lesz lesz hozzá s akkor nekivetemedem.

Péntekeu este érkeztem Salzburgba — egyedül.

Egyedül ? Talán mégse egészen. Velem volt és velem marad mindaz, a mit Müuclieuben megbámultam és megszerettem.

S ezt az a heuezegő fiuáncz is észrevette, kinek az volt a hivatása, hogy az osztrák határon minden vám alá eső tárgyat kiszimatoijou.

Mert elmélyedésemből akként rázott, föl, hogy kivette a táskát kezemből s min-