Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 62. szám

Ne huzzuk, halasszuk tehát ez ügyet egyik hónapról, a másikra mert majd késő lesz még a jóakarat is, s aztán olyau bánom nem bánomból jö­vendölés nélkül is, Jeruzsálem sorsára juthatunk. .— Fógymnasiumunk története. (Az esztergomi gymuásiuin tanárai és tanulói.) [Kezdettől a jelenig.] — Vége. — Az említett tervezet a főgymuásium tanárainak számát tizenkettőre szabta, kik közül az egyik igazgató ; ennyi tanára lett az esztergomi főgymnásiumnak is. 1857|g-bau a pannonhalmi főapát, méltányosnak találván a tanárok kérel­mét, számukat egygyel megszaporította. Az igazgató 1850|t-tói rendesen tanár is, mi azelőtt csak kivételesen fordult elő ; igy különösen a jezsuitákra követ­kező két évben, ezután pedig I809|i0— Í85V Ez utóbbi alkalommal azért mi­vel a visszaállított rend még nem ren­delkezett elegendő számú tanárral. 185Vtől kezdve a rendkívüli tár­gyak, — milyen például a műének, szabadkézi-, később mértani rajz — úgy­szintén az 1867|8-bau kötelezővé tett testgyakorlás tanítását a rend világi­akra bízta. De 1877|8-tői pedig a mér­tani rajzot is rendünk tanítják. Ez utóbbi körülmény, újra egygyel, növelte főgymnásiumi tanári testület számát. Még a gymnásium fölött való fel­ügyeletről kell szólnunk, mivel intéze­tünk főigazgatóit is közölni fogjuk. A magyarországi jezsuiták összes intézetei a bécsi tartományfőnök alatt állottak, ki azokra nézve tanügyi te­kintetben is egyedül gyakorolta a fel­ügyeletet. VI. Károly császár 1735. nov. 16-án kibocsátott rendeletével, az addig egészen független jezsuita tan­intézeteket az államkormány ellenőrzése alá helyezte, iskoláikról jelentéseket kívánt. Ezen rendelet érvénye Magyar- országra is kiterjesztetett. A jezsuita-rend feloszlatása után intézetei az állam közvetlen kezelése alá jutottak, az államnak kellett tehát gondoskodni azoknak úgy rendelkezésé­ről, mint felügyeletéről. Mária Terézia uralkodása vége felé királyi rendelettel állapította meg a közoktatás uj szervezetét. Ezen szerve­zet az u. n. Ratio educationis. A közoktatás fölött való fő felügyelet a király kezébe van letéve ; a királynak a helytartó tanács tesz jelentést, mely­nek kebelében a tanulmányi bizottság (comissio studiorum) foglalkozik szo­rosan a tanulmányi ügyekkel, s illéseiről hetenként a teljes tanács előtt referál. A helytartó tanácsnak kötelessége feD ügyelni, hogy a helyben hagyott tervezett mindenütt pontosan keresztül vitessék. A megürült tanszékekre a legjelesebb tanférfiakat terjeszd fel a Fölségnek, hiven kezeli és kíméli a tanulmányi kincstárt, s havonként fel­terjeszti a tanulmányi ügyeket. Az egész ország nyolc/ tankerületre lett felosztva, minden kerület élén kir^ főigazgató áll. A főigazgatók teendője felügyelni, hogy a gymnásiumokban csak alkalmas egyének működjenek, az elöljárók és tanárok között a jó egyet­értés föntartassék, összevágóan működ­jenek, s legalább két éveukint meglá­togassák az intézeteket és jelentést tegyenek. Ezen intézkedések voltak hivatva az iskolákban annyira óhajtandó egyöu- tentű eljárást és tanítást megvalósítani. Esztergom e felosztás szerint a budai tankerületbe lett beosztva. De a beosz­tás nem sokáig tartott. József császár reformjai közül a tanügyet sem feledé ki, s igy történt, hogy 1784. ápril 26-án kelt 7307. sz. helyt. m. leirattal az lett elrendelve, hogy a nyolcz ke­rület helyett ezentúl öt kerület legyen; Esztergom pedig ezen rendelet értelmé­ben, mely a következő évben életbe is lépett, a pozsonyi kerületbe lett beosztva. Gymnásiumunk egész 1846-ig csak­ugyan a pozsonyi főigazgatóság alatt, mig az említett év aug. 4-éu kelt 31352. sz. helyt. t. rendelettel vissza lett csatolva a budai tankerülethez, melynek vezetése alatt jelenleg is áll. VOJNITS DÖME. Üszög. A fővárosi gazdasági szak s politi­cal napi lapok meglehetős mértékben foglalkoznak az üszöggel ; annak kárté­kony hatását rikító színben ecsetelik, miutha bizony e hatásról az utolsó pa­raszt is meg nem volna győződve. El­mondják, hogy mily gazdászati fontos­ságú dolog az üszög terjedését meggátolni tisztességes vitába is bocsátkoznak a el a falakat s néhány díszes festmény idézi vissza a lángszelleraű férfiút. Ebben a kedve« kis vityillóban, egy erdős hegy oldalán, gyönyörű kilátású pa­norámában, fejezte be legfölségesebb ope­ráját a Varázs fuvolát. Esős és ködös arcza lett az égnek, mire visszatértünk. A salzburgiak azt az ő vidékük rendes arczvonásainak tartják. Mindig sir az ég, akárhacsak meg sem is állhatná a természet, hogy örömkönnyei­vel ne szentölnó meg folytonosan a magasz­tos emlékekkel megáldott várost. V. Mönchen, jul. 28. Salzburgból Münchenig meglehetős zi- mankÓ8 időjárás kisért. Salzburgi vendég­lősünk erősen mentegette magát a .szokat­lan* időjárás miatt. A vasúti állomáson már bajor finan- ezok veszélyére volt bízva soriunk. Átvizs­gálták összes holmiainkat aztán ráragasztva a bélyeget, szabad utunk nyílt a hires mo­dern Athénébe. München nem fekszik valami kies vi­déken. Unalmas lapályon terül el s a vá­ros bevezetojekép szolgáló rendetlen épü­letek nem hagynak kellemes benyomásokat. Bajorország fővárosának, sok, nagyon sok középülete van, a művészet pazar ke­zekkel szórta szét kincseit, élénk forgalma, európai elevensége van s még se mondható kellemes városnak. Van benne valami nehézkes, valami da rabos. A boulevardokon nagyon csinos nők sétálnak, hetyke bajor hadnagyok és össze­vissza kaszabolt arczú burschok haladnak el nagyobb truppokban s végtelenül gemütli- lich kaczagnak. Salzburgtól Münchenig mindössze öt órai vasúti tour az egész. Legelső dolgom volt megkérdem ünne­pélyesen meghízott portásunktól, hogy hol szoktak a magyarok találkozui és melyik kávéházban taláthatunk magyarországi la­pokat. A Probst kávéházat ajánlotta. Alig hogy helyet foglaltunk, már is magyar szók üdvözöltek minden felől. De már itt főleg kávépártoló néniké- ink kedvére mégis csak elmondom, hogy miképen szolgálják föl egész Bajorország­ban a kávét. Igen érdekes. Helyes bajor leányok sürgölődnek az asztalok körül, melyek már teli vannak rakva csészékkel és czukrokkal. Egyik kezükben az alpacca tejes kancsót, másikban a ká­vét hozzák s gusztusod szerint öntik össze előtted a kávét. A vizet se hozzák tálczán, hanem csak pohárban s úgy rakják le eléd a márványasztalra. Bajor szokás szerint. Hozzátörőduek már eliez a magyarok is, a kik igen szép számmal vannak Mün­chenben. Tervem volt azonnal áttelepedui a szom­széd magyar asztalhoz, a hol magyar pic- torok ültek, de collógám, kit a mindenható Conducteur Salzburg virányairól teremtett elém, erősen szabadkozott* Erre uem szóltam semmit, csak elő­vettem noteszemet s a következő sorokat írtam bele. — Ha nem csinálunk fusiöt, akkor színre fog kerülni Münchenben a következő mulatságos színdarab ; felett, hogy honnan, mikép ered, s inikép pusztít. S midőn megvagdalták egymást, az utolsó szót magának fenn­tartó büszke önérzettel vonul vissza, hogy nem csak liirt, nevet szerzett magának, hanem a mezőgazdaság, ügyé­nek is hasznos szolgálatot tett. De ugyan mi hasznát veszi annak az a kis birtokos paraszt gazda, ha virágos szavakkal csepegtetik bele a tudományt azt azonban uem mondjuk el neki, hogy e baj megszüntetésére milyen lépéseket tegyen. E hibáját az eddig értekező urak­nak jóvá akarván tenni mint a gya­korlati gazdasággal nagy élvezettel foglalkozó az üszög kérdésére vonat­kozólag következőket óhajtottam közölni. Az idei gazdag búzatermésből az üszög meglehetős mennyiségű vámot vett ki; a mi tekintve a bötermést ez úttal kevésbbé sérelmes, mint mostohább években. Külöuöseu a kis gazdák pa­naszkodnak, mert nem párolták a vető magot. Ezeknél, mint szelemileg alan­tas fokon álló gazdáknál, az üszög je­lenléte még megbocsátható; de hogy uradalmi kezelés mellett, értelmes gazda v. gazdatiszt rendelkezése alatti birto­kon, egyáltalán üszög létezhetik, való­ban csudálatos! Pedig az idén is tapasztalhatni egyes nagyobb gazdasá­gokban, hogy az üszög mily nagy kárt okozott. Ez megbocsáthatlan büu s határozottan vagy hanyagságnak, vagy felülcses eljárásnak tulajdonítható ; — mert a hol pontosan pácz ólnak, ott üszögös gabonát egy általán fel nem fedezhetünk. Példa erre a Fehórmegyé- ben fekvő szép alcsúthi uradalom 8 a barsmegyei zelizi uradalom. Tapasztalt gazdák s tudomáuyos férfiak kutatásainak sikerült azon eljá­rást megállapítani s az óvszert felfe­dezni, melynek alkalmazásával a búza, árpa, zab, köles, tengeri az üszögtől megmenthető. r Nóble és Kühn tanároknak köszön­hető első sorban, hogy a gazdát az üszög elleni óvszerben a kékköveli páezolásra figyelmeztessék a következő módon : Egy hectoliter búzára 180 gramm kékkő használandó, mely finomra össze­törve forróvizben felolvasztandó. Ezen oldat mintegy 36 liternyi hideg vízbe öntendó, melybe az I. hlrr vtőniag úgy helyeztessék el, hogy azt az oldat legalábc 10. m.-re borítsa. Ily módon a búza fegalább 14 óráig az oldatban hagyatik, olykor olykor felkeverve, PELESKEi nótáriusok Münchenben. (Bohóiat igen siralmas (ölvonásokban.) Első peleskei nótárius . . . Dr. Kemény Húgó. Második psleskei nótárius . . Dr. Körösy László. Kárörvendő bajorok. Finánczok. ZBandárok. Laby- rinthba bonyolódott touristák. Nem segédkező mün­cheni honfiak. A szinlap hatott. A fusio nyomban megtörtént s néhány erez múlva nagyon jó izüen nevettünk a furcsa jóslaton. Odahaza voltunk. Estéinket azontúl mindig odahaza töl­töttük s mindig pompás kalauzt kaptunk a másnapi tennivalók felől. Az utolsó estén már vagy tizen gyü­lekeztünk össze. Ittuk a kitűnő bajor sört hatalmas kupokos kaucsóból, ettük a bajor konyha sajátszertí specziálitásait s szívtuk a legváltozatosabb formájú zamatos bajor czigarettákat. Kevés középeurópai város olyan jutányos, mint München. A mit ná­lunk egy forintért veszünk, — azt ott egy markért kaphatjuk meg. Lakás, ellátás s egyébb szellemi élvezet a lehető legolcsóbb. Épen azért telepedik meg benne hosszabb időre majd minden toulista. Sorba néztük már a világhirtí képtá­rakat, láttuk a glyptothekát, a |város uni- cumait és curiosumait s tapasztalatainkat a kitűnő társaságban kitünően rendszerbe foglalhattuk. Péntek este Salzburgba kellett lennem. Nagyon nehezen váltam meg a derék vá­rostól s főleg uj barátainktól, kik megle­petésünkre pompás magyar piros bort hoz­hogy a fel,száló üszögszemek, piszok stbbi leszehetők legyenek; 14 óra múlva az oldat a gabouáról leeresztendő, a búza vékonyan el veregetendő, s pár óra múlva a vetés kezdhető. Gép ve­tésnél azonbau jóval több időig kell várni. Minthogy a búza egész éjeleu át ázik, annyira megdagad, hogy a kisze­dés után körülbelül egy harmad szapo­rulatot mutat, ennélfogva 10 hltr száraz búzából körülbelül 13 hltr ázott búza lesz; mi a vetésnél figyelembe veendó s úgy iutózeudő, hogy az leg­alább 30 százalékkal sűrűbben tör­ténjék, vagyis ha holdanként I. htl vetőmagot számítunk, akkor a pácolt búzából 1.30 hltr. veendő. Ez eljárás dívik a Zelizi uradalom­ban. Ép oly biztos eredményt érünk el akkor, ha valamivel erőssebb oldatot csinálunk s azt rövidebb ideig érint- keztetjük a búzával, p. o. vizet forra­lunk egy 2-3 literes edényben s beletesszük egy klgrm jól összetört kékkövet, felolvadás után ez oldatot, egy 2-3 akós, bárom negyedrészben hideg vízzel telt kádba beleöntjük. Ezután vesszőkosarakba búzát te­szünk, melyet ezen kádba belemartunk 2-3 később 5-7-10 perczig is. Mig a kosár a kádban van, addig a munkások egyike folytonosan kavarja egy darab lócz segélyével a kosárban levő búzát, hogy az az oldattal teljesen érintkezzék, a másik munkás pedig a felszáló sze­metet távolítja el’ Ily módon 5 hltr búza bepácolbató. Nagyobb mennyiség pácolásáuál ezen arányban szaporítandó a kékkő s a kádban levő viz. A nedves búza vékony rétegekbe elteregeteudő, s ha este igy pácolunk az már másnap vethető ; minél tovább kell a vetésre várni annál vékonyabb rétegekbe teregetendő a búza s ha vetés után valami mag fenmarad azt teljesen ki kell szárítani s a jővő évre vetőmagul felhasználható. Mész, konjbasó vagy csuda só hozzáadása a kékkőhöz, teljesen feleleges csak a kiadásokat szaporítja, de nem használ semmit. Ezeljárás divik az alcsúthi főherczegi uradalomban, s elmondh tóm, hogy az üszög a gabonában ismerteién ; de ha kis gazdáink pontosan, következetesen s állandóan pácolnak, az ő vetéseikből is kipusztul az üszög. A kékkő mérges anyag lóvén, kellő óvatossággal keli elvárni. SZOBONYA BERTALAN. tak lakásukról s úgy kocczhtottunk s mon­dottuk more patrio a toasztokat. A „l< ül föld magyarjai* közül München­ben Benczuron, Wagueren, Böhmön kívül Baditz Ottó egyike a legjelesebb képíróknak. Pénteken meglátogattuk műtermét s ekkor feledhetetlen emléknek jutottam bir­tokába. A jeles magyar művész megajándéko­zott ugyauis egy kedves tanulmány fővel, melyet a Falu rosszábau már fölhasznált. Most legnagyobb szabású terve Rachel siralma Arany János után. A nagyszerű munka újabb koszorúba fogja foglalni a derék fiatal magyar mű­vész uevét. YI. Salzburg, jul. 30. Háromszor belefogtam jegyzeteim ki­dolgozásába a világhirtí képtárakról s mind a háromszor megakadt a toliam. Csavargás közben nem lehet azokat a benyomásokat papírra vetui. Majd odahaza csöndesebb módom lesz lesz hozzá s akkor nekivetemedem. Péntekeu este érkeztem Salzburgba — egyedül. Egyedül ? Talán mégse egészen. Ve­lem volt és velem marad mindaz, a mit Müuclieuben megbámultam és megszerettem. S ezt az a heuezegő fiuáncz is észre­vette, kinek az volt a hivatása, hogy az osztrák határon minden vám alá eső tár­gyat kiszimatoijou. Mert elmélyedésemből akként rázott, föl, hogy kivette a táskát kezemből s min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom