Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 59. szám

termelésünk, a tiszta jövedelemnek apadni kellene, ka a dolog általában kivihető volna.

De határozottan hihető, hogy ez eljárás gaknatermelésílukre mégis jó hatású lenne.

Egyes, kisebb-nagyobb uradalmak egész gabona termését természetesen nem lehetne ezen gondos kiválasztás utján kezelni ; de igenis minden gazdaságban keresztül vihető volna a magnemesi tés oly módon, hogy az őszi vetés alá következő táblák egyikén, például mintegy 10 holdnyi terület, kitűnő munkával s kellő trágyával láttatnék el s ezen terület vettetnék el legelőbb 15.u sortávolban; — kikelés után a sorok köre lókapákkal megművel tetnék s tavasszal ismételt kapálás után lóerejű töltögcsőkkel feltöltöget- tetnék.

Az ez utón nyert buza vetés minden kívánalomnak meg fogna felelni.

Az aratást itt, minthogy ez nem piaczra szánt árú, csak a mag tökéletes beéredése után lenne szabad megkezdeni, hogy igy teljesen érett és fejlett magot nyerhessünk.

A kicséplés után, egy a legjobb fajta rosta segélyével, a tökéletes munka minden kellékével felruházott hason- terjedelmü talaj számára, a legjobb, legszebb s legtökéletesebb búzát vetnők el ; a fenmaradt s mar is kedvezőbb viszonyok között letétetett többi vető magot szintén csak vetésre, 15M sortávol s kapálási czélia berendezett módon ha nem mint közönséges vető magot alkalmaznánk, megjegyzésével annak, hogy ez, az első évi magnerae- sitésre irányuló belterjesebb művelés első eredménye.

Ily módon minden évben ismételvén ezen a vetőmag folytonos javítására irányzott eljárásunkat, azon kellemes helyzetbe jutnánk, hogy vetőmagunk évről évre nemesednék; ez által eleget tehetnénk a vetőmag oly igen fontos változásánál időszakonként; — s ez által a csira mint teljes és normális viszonyok között létesült vetőmag, minden féle káros növényi betegségnek jobban képes ellenállani, mint az melyet csak úgy nagyjából, imiuel-ámmal rostálnak s a világteremtése óta folyton egyhelyben, egy talaj és éghajlat alatt tormelnek.

A fenuebbi eljárás első tekintetre drágának látszik, de ha meggondoljuk azt, hogy a művelés által kiadott költség a termény nagyobb mennyisége és

Béla közelebb lépett hozzám s annyi édes, boldog kérdést intézett hozzám emlékszem-e még a gyermekkor arany napjaira? az együtt átélt napra! stb. stb.

Árcza oly vonzó volt most s mind a két lelkes szem« szeretettel csüngött rajtam.

Nem tudom én, mi súgta akkor nekem, hogy én is képes volnék Bélát épp oly soká és épp oly nagyon szeretni, mint mama a papát. S midőn Béla azt kérdezé:

— Erzsiké . . . Nem volna-e jó, ha együtt játszauók tovább az élet játékát?

Nem tudtam felelni. De Bélának éreznie kellett, hogy bejegyeztem, mert igen vidáman fogott karon s vezetett maraács- kához.

Az öregek akkor már megegyeztek.

Bátyám köhintve mondta el, hogy a Béla gyerek az ő univerzális örököse lesz. Ez a gyerek tulajdonképeu már 24 éves volt és jegyzői hivatalt viselt a megyénél, de a bácsi azért mégis csak „per gyerek“ trak- tálta. Béla ezt épp oly kevéssé vette föl, mint én, ha a papa bajuszával megdörzsöl.

Még az este boldog menyasszonya lettem az én Bélámnak.

Hányszor feltólult lelkembe később a gondolat:

— Istenem ! Mi minden nem történt velem, mióta a kötést letettem !

VASK0V1TS SERÉDY BELLA.

kedvező minősége által sokszorosan viaszé térül, nem fogunk idegenkedni, annak megkezdésétől, a mit kis gazdának, uagy gazdának csak ajánlani lehet.

SZOBONYA BERTALAN.

A nő-ipar tanitónő-képezde.

Az intézet célja hazánk leányaiból, kik erre hivatást éreznek, ipar- és munkatanitónőket nevelni, hogy általuk az egyes városokban és községekben felállítandó nő-ipar-tanműhelyekben a női házi-ipar rendszeresen tanitassék, terjesztessék, s hogy igy a nők kere- setképesek legyenek.

Az intézetbe kizárólagosan csak bentlakó növendékek vétetnek fel.

Van azonban az intézetnek egy gyakorló osztálya, melyben bejáró növendékek is felvétetnek, da a bentlakóktól elkülönítve taníttatnak úgy, mint az alább a felvételi teltételekben ki van fejtve.

A tanfolyam azoknál, kik ipartani- tónői képesitvónyt s igy állami jellegű oklevelet kívánnak nyerni nógy év ;

kik munkatanitónőkké képesittetnek és ennek mogfelelő bizonyítványt nyernek három év ; és pedig minden meg szakítás nélkül.

Az intézeten kívül tehát szünidők nincsenek, ha csak ezt rendkívüli családi vagy egészségi viszonyok sürgősen nem követelik.

Minden oly növendéket, ki ipari tanítónőnek képesittetik igyekezni fog az egyesület rendelkezésére álló befolyásával olhelyeztetni.

A mennyiben az intézet állami segélyezést nyer, az intézet felett ellenőrködő főfelügyeletet Jágócsi Póterffy József m. kir. miniszteri biztos gyakorolja.

Mint gyakorlati tantárgyak taníttatnak:

1. A háztartás, mosás, mű- és közönséges vasallás, mángorlás stb.

2. Mindennemű fehérvarrás kézzel és géppel.

3. Mindennemű kerethiinzós.

4. Fehérnemű és női ruha szabás.

5. Géppel kötés és hímzés.

6. Csomózott rámamunka.

7. Mindennemű horgolás és diszit- ménymunka.

8. Művirágkészitós.

9. Szalmafonás és a szalma kikészítése.

Uton-utfelen.

i.

— Induláskor, július 22. —

Fiatal éveinkben, mikor még jóságunkkal, ifjúságunkkal s lelkesedésünkkel nem tudunk gazdálkodni : egyes embereket szeretünk.

Később, mikor a hol kedves, hol nem kedves tapasztalatok megérlelik sokravágyö lelkünket; mikor vérmes számításainkat s vakmerő reményeink pazar költségvetését a gyakorlati élet nagyon szerény végeredményekkel zárja be; mikor legragyogóbb illusióiuk egymásután foszladozui kezdenek: eltérünk az egyes emberek szeretetétől és az emberiséget kezdjük szeretni.

Az emberiség szeretetéhez az emberiség megismerése vezet.

Az emberiség megismerésére pedig az okosan tanulmányozó utazás.

Az utazók háromnegyede csak azért utazik, mert divat. Ezek az utazásban unalmukat űzik s szórakozásukat keresik.

Piros Baedecker van a kezükben s bizonyos fásultsággal nézik a természet gyönyörűségeit, hová a lelkesedés imádkozni siet.

Járt utakon járnak, agyontaposott és agyonüt tourokon ásitoznak s olyasmit keresnek, a mi nincs meg beuuök s igy nincs meg számukra a természetben sem - az üdülést.

Ezekkel nem utazom.

Vannak azután olyan utasok, a kik az optika minden szerszámával fölfegyver10, Kéztyű varrás kézzel és géppel : végre

11. a fennevezett főágakkal kapcsolatos ipari munkák tömeges és gyors termelése.

Elméleti tárgyak:

1. írás, olvasás, levelezés magyar és német nyelven.

2. Természettan és rajz, vegytan és anyagismeret.

3. Történelem, földrajz.

4. Neveléstan és szépészet.

5. Számtan és könyvvitel.

6. Rajz, vonalzó és szabadkézi.

Rendkívül:

Francain nyelv. Zongora.

A növendékek egészséges lakosztályt és jó élelmezést nyernek.

Szórakozásukra télen tanulságos mulatságok, nyáron az intézet nagy parkja állanak rendelkezésére, mely utóbbiban virágaikat maguk kezelik, azután közös séták.

1. Csak oly leányok vétetnek fel, kik a 15. éret elérték és a 18. évet tül nem élték.— Kivételek csak rendkívüli esetekben történnek.

2. Minden leány évenkint egyszáz és hetven forint évi tart.ásdijt fizet félévi előleges részletekben és pedig folyó évtől kezdve belépők mindig Szeptember és Márczius elsején ; ezért teljes ellátást, mosatást, ágyneműt, orvosi ápolást és gyógyszereket kap ;

fizet továbbá rajz- és Íróeszközökre, valamint tanszerekre évi 10 forintot, mi a tartásdíjjal egyszerre fizetendő.

Francia nyelv és zongora tanításért együtt havonkint 4 forint. Egyik vagy másik szaktanitás egyedül havi 2 forint.

Felvételi díj a könyvtárra egyszer s mindenkorra 5 fit.

3. Mindeki köteles magával hozni:

a) egy köznapi és egy ünnepi ruhát (de nem mosót) ;

b) hat inget, négy hálózubbonyt, két fehér szoknyát, télre színes szoknyát, hat zsebkendőt, hat törülköző kendőt, hat pár harisnyát, hat asztalkendőt, négy lepedőt ;

e) két pár czipőt;

d) egyéb az öltözködéshez szükséges apróságokat, mint fésűket, kézi tükröt stb.

e) végre kanál, kés és villából álló, ha csak lehet egész érczevőeszközt.

4. Mindenki aláveti magát feltétlenül az intézet házi rendszabályainak.

5. Figyelmébe ajánltatik különösen mindenkinek az : hogy ha valaki időközben az intézetet szeszélyből elhagyná

kezve, az utazások leírásainak teljes ismeretével minden utszéli követ megtekintenek, minden utszéli bokrot megcsodálnak s szenvedélyes ámulással és euthusiasmussal tűnődnek el mindenfélén, a mi nem hazai, ha még oly mindennapi is.

Ezekkel sem utazom

Vannak azután ismét olyan utazók, .a kik nem a nyájasabb égeu, hanem saját szemokben gyönyörködnek; a kik nem a természet föl séges panorámáin, hanem saját édes suttogásukban feledkeznek meg az egész világról ; a kik csak azért utaznak, hogy igazi bologságukat ne vessék oda irigy lelkeknek. Sziumézen utaznak. Meny- ország nekik a legsivárabb ország is.

Ezekkel sem utazhatom.

Nem viszek magammal Baedeckert. Kalauzom lesz, a mi megragad és lebilincsel.

Nem viszek magammal világfá’dalmat mert olyan útra uem adnak jegyet, a hol azt ott lehetne felejteni.

Megyek gondtalanul, vidáman, mint a dalos vándor, a ki minden lombot üdvözöl, raindeu virágot megköszönt s a természet miuden szépsége előtt lebonil.

Csak néhány arasznyira megyek a világba.

És mégis sokat akarok belőle tanulni

Hiszen legtöbbet érnek azok a diplomák, melyekre nincsenek tanszékek az egyetemen, melyeket az életbölcseség nyújt s • világtapasztalat pecsétel meg.

Jókai Mór egyszer azt irta egy emléklapomba, hogy teljes élstébeu legtöbb haszuát vette anuak, mit a meg nem tanult.

azon okból, mivel ez esetben az egyesii let hiába hozta az illetőért az áldozatot, tartozik épen annyit fizetni kilépésekor, mint mennyit kilépése idejéig a tartás- dij kitett, mert minden leány épen annyiba kerül az egyesületnek, mint a társdij s ezt az egyesület a cél eléréséért áldozza, melyet csak tökéletetesen kiképzett egyénekkel érhet el. Kivételt csak betegség tehet.

Tekintetbe véve azt, hogy Trencsón, Nyitra, Pozsony és Barsmegyék az egyesület fenntartásához en ek keletkezése óta lényegesen hozzá járulnak, — ennélfogva ezen megyék területéről egy egy leány fél díjért, az az évi 85 forintért s egyéb járulékok befizetése esetén vétetik tel. — Az ilyenek, folyamodványaikat a megye útján tartoznak az igazgatósághoz beterjeszteni.

Minthogy az intézeti év ez intézetben is ezentúl Szeptember havában kezdődik és ez évben csak 20 növendék fog felvétetni, felhivatnak mindazok, kik az intézetbe belépni kívánnak, hogy orvosi bizonyítvánnyal, keresztlevéllel és az utolsó iskolai bizonyítvánnyal ellátott kérésüket ide Pozsonyba (Duna utcza 33, sz.) ?z intézet igazgatóságánál okvetetlon folyó óv Julius 31-ig nyújtsák be. Ezen idő után a folyamodás semmiféle feltétel alatt a folyó évre el nem fogadtatik.

A felvett növendékek Augusztus 22-én tartoznak megjelenni.

Végre megjegyeztotik, hogy a mennyiben az egyesület anyagi ereje és az azt pótló állami segély az ingyenes vagy féldijórti felvételt meg nem engedi., — azok folyamodásai, kik ily módon kivannak felvétetni, tekintetbe nem vehetők.

Hsrcsegprimfcsiak v&l&szal.

VIII.

Pozsony városának.

Nagyságos Polgármester úr l

Pozsony szab. kir. város kath. hitközségének részvét feliratát püspökké szenteltetésem negyedszázados évforduló ünnepére, örömmel fogadtam.

Jól esik nekem, mint Főpásztornak, hogy életemnek e meghatójbb perczebeu atyai szivemre ölelhetem Krisztusban

...Idehaza felejtem néliáuy napra mindennapi gondjaimat s úgy teszek, mint a ki megszökik : senkitől se búcsúzom el.

Majd megjelentem az érdekesebb sta- tiókat s kiírok néhány tartalmasabb sort a természet könyvéből azok számára, a kikre minden mosolygó tájou, nyájas völgyön s raesszelátó kies hegyen vissza fogok gondolni.

Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.

Egy rangos hymenhir.

[„Még 24 sor kell !“] *)

Utazási hangulat uralkodik mindenfelé. Ebből veszem kis tárczatöredékeinhez is az első akkordot. Az utazás s maga a házasság nagyon sokban rokon dolog.

Mentői tovább halogatjuk akár az egyiket, akár a másikat, annál biztosabban elmaradnak. Még az utazásuak az az előnye van, hogy az ember kénye kedve szerint visszafordulhat ott a hol neki tetszik. Meg van a maga története annak, hogy miért nem közlünk hymenhireket. Egyszer nagyon de nagyon keserű dolgunk volt három majd egyszerre fölbomlott hymenhir miatt.

Azóta megfogadtuk, hogy nem közlünk többet hymenhirt eljegyzésről, kézfogóról, hanem egyeneseu esküvőről. Pédig nagyon kedves rovatról mondottunk le, mikor az eljegyzési hírekről lemondottunk. Ilyen indokolás közben akartuk örömünket nagy titokba» kifejezni a fölött, hogy megyénk leg- islegelső gavallérja, szeretett főispánunk, csak nem régiben jegyezte el magának Zichy Sarolta grófnőt.

*) a szedő.