Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 46. szám

Delet harangoztak mire a menet a Bazilikába ért, hol Sehedl Arnulf fő- g-y inn ás i inni tanár mondott misét. Az itteni nevezetességek megtekintése után, a program inhoz híven, Hadinger fel- diszitetI vendéglőjében kezdetét vette a banqnett, hol Dr. Helcz Antal szép szavakban ndvölte a vendégeket; Dr. Kőrösy László pedig a hölgyekre emelte poharát. Beszéltek még a kirándulók részéről Rátli Károly, Tanyai Géza, Prohászka stb. stb. és Kovács Albert. Apróbb csoportokra oszolva a ren­dezők kalauzolása mellett némelyek a primási képtárt, mások a várost tekin­tették meg; sokan pedig a lövész egyesület helyiségét keresték fel hol a dijlövésekben kei estek szórakozást, mu­tatást. Városunkon meglátszott a nagyobb élénkség, több helyen szólt a zene, a kávéház helyiségek telvók s a szigeti sétányon is nagy volt a publicum. A színház azonban nem volt oly látogatott mint ahogy várni lehetett, tekintve a két jótékony czélt melyre az előadás jövedelme fordítva lesz. Az erről történt számadás illetve kimutatást t. olvasóink jövő számunkban találják. A parton Kovács Albert az iparos ifjúság egyesületének elnöke üdvözölte néhány őszinte, egyszerű és meb'g sza­vakban s a kirándulók nevében Káth Károly országgyűlési képviselő s az Iparos Kör elnöke válaszolt. Ezután megkezdődött a kivonulás, melynél tűzoltóink tartották fenn a rendet. A vendégekkel érkezett szeretett képviselőnk Horánszky Nándor is, ki nem mulaszt el alkalmat, bár néhány órára is (mert ügyei már a bécsi hajó­val újból a fővárosba hívták) választói között megjeleni. Az Iparos kör műkedvelői a „ Há­rom kalap“ czimíí franczia vígjátékot adták elő. Elég sok igyekezettel és buzgó jóakarattal. A szereplőknők ki­jutott a taps s a csokrokból is egya­ránt. Előadás után Patikárus Ferkó húzta a láb alá valókat s a tánezolók töme­gének csakhamar szűk lett a terem. A kik be nem fértek azok kívülről nézték s a mulatókon mulattak. Volt egy négyes is vagy 100-120 párral; de Terpsychóre azért elégedetlen maradt. Még éjfél előtt megadatott az indulásra a jel, s a kirándulók engedel­ült, s érdekkel nézte a játszmát, egész há­romnegyed 7-ig pontban, háromnegyed hétkor télen nyáron egyaránt megindult, hogy 7 órakor a vacsoránál legyen. Télen, minden este volt látható, mi­dőn előtte egy leány világító lámpát vive, az öreg Niede-rmauu bácsi hazafelé tartott. A pipának nagy kedvelője volt, azou- ban néhány év óta áldott lelkű neje bete­geskedvén, az orvo sok megtiltották hogy a szobában dohányozzék, s ez volt részben az orvosok állítása szerint oka annak, hogy szélliűdés érte, mert igen vérmes testalkat­tal birván, neki a folytonos dohányzás or­vosságul szolgált. Egész betegsége alatt igen boldognak lászott egyszer, midőn Pál és Gyula fiai ka- rosszékbe ültetve vitték ki, elmosolyodott rajta a mint két szerető gyermeke emelte, azonban ez is csak néhány pillanatig tartott, mert már a másik pillanatban visszakiván- kozott ágyába. Kezével folyton fejét tapo­gatta s úgy látszik ekként akarta jelezni azon fájdalmat melyet ott érzett. A mint Gyula fia tudósítva Ion, hogy atyját szélhűdés érte, azonnal at\ja oldala mellett termett, azonban az orvosi szakban való jártassága folytán azonnal belátta, hogy segítség többé e földön nincs, s csakugyan elvitték Niedermann Fereuczet oda, a hova mindnyájan elmegyünk, s a honuau nincs többé visszajövetel. Áldott legyen emléke. —n. mesén száliukoztak ;i hajóra a kölcsö­nös búcsuzások után. Felhangzott a harmadik csengetés is s a gőz síp édes füttyjo után pont 12 órakor elindult a hajó magával vívón a kéz munkásait kik meglátogatni jöttek városunkat, felkeresni társaikat mulatva egy egész napon hogy a többi haton át dolgozzanak mig eljő újra a hetedik midőn a munkának ősidőktől fogva mindig szünetelni kell! (—ó -^-a.) Hírek. — Lapunk szerkesztője f. hó 6-án a tudományos egyetem bölcsészeti karának vizsgáló bizottsága előtt igen jó sikerrel tette le a magyar nyelv és irodalom s a történelemből a tanári vizsgálatot. Gratulálunk a most már tudor-tanárnak. — Simor János bibornok-primás a római szentszék levéltárában őrzött történelmi okiratok és emlékek, kiadá­sára, mely nagybecsű munkából a jö­vő év tavaszán fog az első kötet meg­jelenni (Ipolyi Arnold püspök, Dankó József, Knauz Nándor, Römer Flóris, Fraknói Vilmos és Tarkanyi Béla ka­nonok szerkesztésében) ez évre 200 dr. arany ajánlatot jelentett be. — Ugyancsak a főkáptalan e munka maginditására tiz évre évenkint GOO frtot, a szentmártoni főapátság 300 frt Dankó József kanonok 150 frtot ajánlottak fel. Ezen Magyarország egy­házi és politikai történetét érdeklő em­lékek, egy hozzá méltó nagy munkában leendő kiadásának kezdeményezője és indítványozója a nagy váradi káptalan volt. A nagyrészt- tiz évre tett több főpapi és káptalani ajánlatok már eddig is 70 ezer forintot tesznek ki. Akiada- tásra vonatkozó pápai engedély elrendel­te a nagybecsű munkálatok iránt a kellő támogatást és pártfogást, meglő­vén győződve bogy a munka „úgy az egy­háznak mint a magyar nemzetnek dicső­ségére fog válni.“ És igy a római sz. szók levéltárában őrzött magyar tör­ténelmi emlékek az egész művelt világ közkincsévó fognak tétetni főérdeméül a magyarországi katk. klérus áldozat- készsége és tudományos szellemének. — Maszlaghy Ferencz főszent- széki jegyző kineveztetett a budavári szent Zsigmondiul nevezett, ő felsége a király kegyurasága alatt álló plébá­niára. Ez alkalomból a Függetlenség tegnapi száma a következőket irta: A budavári udvari plébánia be van már töltve, még pedig magyar emberrel. A király Maszlaghy Ferencz pápai kama­rást s esztergomi szentszéki jegyzőt nevezte ki udvari plébánossá. Maszlaghy két évet töltött a lelkipásztorkodás terén, azután egy magyar főnemes családnál nevelő volt. Mint ilyen szá­mos ismeretségre tett szert az illető körökben. Beutazta Németországot, Hel- vétiát, Olaszországot, Rajna vidékét s Francziaországot, Pozsonyban hittanár s akadémiai hitszóuok volt. 1871-ben az esztergomi érseki papnöveldében a magyar irodalom és görög nyelv tanára lett. Mint ilyent vette udvarába a lier- czegprimás. Ennél udvari szertartó s levéltárnok volt. 1878-bau a bihomokot Rómába kisérte a pápaválasztásra s tagja volt a conclavénak. Ezért a pápa őt tiszt, titkos kamarásának nevezte ki ugyanazon évben. Legutóbb mint fo- szentszéki jegyző működött. Az iroda­lomban útleírásaival, elbeszéléseivel, számos értekezésével és hírlapi czikkei- vel szép nevet vívott ki magának. — A fögymnásiumi ifjúság juni- álisára ma és a következő napokban hordják szét a meghívásokat, melyek egyszersmind belépti jegyül is szolgál­unk. A rendezést 20 bizottsági tag élén Bors Mihály főgymn. tanár, vezeti.-— Fehér Ipoly fögymnásiumi igaz­gató megengedte hogy a tanuló ifjú­ság ez idén is megtarthassa erdei- kirándulását. A mulatság napjául jun. hó 22-ik napja tűzetett ki. — Az érettségi vizsgálatok a holnapi uappal érnek véget ; az ered­ményről vasárnapi számunk fog refe­rálni. — Elő vigyázat. A fővárosi Iparos Kör által rendezett szinielőadás est éjén a színkör udvarán egy tiz akós, vízzel telt hordó állt rendőri intézkedés és tűzoltói felügyelet mellett. Nagyon óhajtandó volna és hisszük hogy kapi­tányunk e kivételes állapotot az érkező színtársulat itt tartózkodásakor is állan­dósítani fogja. — A dunagözhajózási társaság 1 SSl-ik évről való jelentése. Nem lesz érdektelen ha a mostmegjelent forgalmi statistikai adatokat tartalmazó üzlet évi jelentésből csak egy két pontot is megemlítünk. A társulatnak van jelen­leg 186 gőzhajója 16,844 lóerővel, vontató hajója pedig 730. Ezen felül 5 kotrógépes hajó. Az áruszállítás 4546. 8 kilométeren folytattatott, a személy szállító forgalom lendületet nyert még pedig 5 százalékkal az előző évvel szemben; utazott pedig 1.657,282 személy. Az áruszálitás is szaporo­dást mutatott fel ugyanis szállitatott 15.789,214 vámmázsa kereskedő áru. Gab na nemű pedig 9.409, 220 vám­mázsa ; 4.367 élő állat, 13. 576 dr. sertés és 11.112,201 forint pénz-és éritékküldeméuy. (Előző évhez 8 százalék szaporodás) a kereskedői javak forgalma 1.317,778 vámmázsa volt (Előző évhez 9 százalék szaporodás) a gabonaneműek szállítása 6.406.220 vámmázsára rú­gott. De a lánczhajózás ügyében hala­dás nem const áfái tatott. —- Tükrös dollárok. Ez a ravasz yaukéek legújabb találmánya, mely „ shiner “-nek neveztetik. A shiner egy ezüst dollár, melynek egyik oldalára apró, dombom tükröcske vau illesztve. A hamis kártyás a többi dollárok közé teszi a shinert s felette osztja ki a kártyákat, úgy hogy mindig meglát­hatja a többi játszók kártyáit is, me­lyek a shinerben visszatükröződnek. Nem rég tetten kapták egyet, ki e csalási eszköz segítségével 2000 dollárt nyert egy este. — Amerikai hirdetés. Egy ame­rikai hírlap nem rég a következő hir­detést hozta: „Dr. Babcock egy erős, egészséges külsejű urat és ép oly höl­gyet keres, kiket, mint általa meggyó­gyított betegeket mutogathatna.“ — Csillagos hirdetések. Sokszor hallottuk már, hogy állandó csillagos hirdetéseink nem szolgálnak néhány olvasóink Ínyére. Nem akarunk a csil­lagos hirdetéseinkről apológiát Írni, mert azt ugyan nemesebb ügynek tart­juk főn, hanem csak röviden meg akarjuk mondani, hegy hóimét és mi- módon kerülnek azok a mi lapunkba. A hamburgi sorsjátékosok kikötik, hogy hirdetéseikre a lap szellemi részében is figyelmeztetés legyen. Erre nem a szerkesztő válalkozik hanem maga a beküldő s igy kerül napfényre a „Fi­gyelmeztetjük olvasóinkat“. „Mailapunk­ban megjelent ezég hirdetése“ , „Érde­kes tudni stb.“ A nagy napilapok is lenyomtatják az eféle reklámot, csak­hogy ott a czikkek labyrintlijában el­vesznek. Az angol lapok vitték leg­tovább a reklám terén. Czikkeik közé hirdetéseket szúrnak, híreiket hirdeté­sekkel keverik, tárczaközleinényeiket hirdetésekkel tarkázzák. Nem ütközik meg rajta senki. Valamint hogy nem ütközik meg az angol, mikor Kossuth Emlékiratait hirdetésekkel látja meg­nyitva s hirdetésekkel berekesztve. Ná­lunk még botránynak tartanák az ily- lyesmit. Méltóztassanak kérem külömb- séget tenni az olyan dolgok közt, melyek egyenesen a lap szellemi részei s olyanok közt, melyek csak olyanokul látszanak, de különben se egyebek, mint a hirdetések superlativusai. — Gyászhir. Kolin Ödön másod­éves joghallgató f. hó 7-én ifjú élete 20-ik évében tüdővészben elhunyt. Le­gyen könnyű néki a föld porai fölött. — A Duna vízállasa a napokban jelentékenyen emelkedett s igy a für­dői saison megkezdése is elvégre lehe­tővé fog válni, a kis Duna eddigi mo- csáros lefolyása után. Az uszoda is egy két lábbal már magasabban áll, s egy a szigeti balszamos levegőt törzsvendég- kép élvező sétéló úr, hosszas megfigye­lés után azon felfedezésre jutott hogy a megnyitásthirdető zászló most sokkal büszkébb 'öntudattal leng és sokkal vigabban lobog az enyhe légben mint azelőtt. * Mai lapunkban közzétett hirde­téssel Jsenthal és Co. hamburgi bank­ház ajánlja a hamburg pénzkisorolás sorsjegyeit. Ez a több mint 100 év óta fen- álló sorsolás minálunk is elegendőleg ismeretes, úgy hogy nem szükséges szilárdságát feldicsérni. Legyen csak annyi megemlítve, hogy a hamburgi kormány most már a nyeremények pontos kifizetését az összes államvagyonnal biztosította. Mi már magában is elegendő ga- raueziá. Az Jsenthal és Co. féle bankház már több egy fél év század óta fenn­áll, s szilárdsága és pontossága ál fal a szolid ezég hírnevét mindig fenn bírta tartani. Említsük o ezégnek egy. bevett szokását, mely abból áll, hogy a nyert összeget a nyerő lakhelyén is kifi­zetik. A ezég a czólbcl Ausztriában is összeköttetésbe lépett minden helyen a legelső bankíizletekkel. *Kaufm »nn és Simon hamburg ezég mai lapunkban megjelent hirde- ésére különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Főnyereményekkel gazdagon javadalmazott eredeti sorsjegyektől van itt szó. A vállalat teljes bizalmat ér­demel, miután a sorsolás állami kezes­ség alatt van és nevezett ház számos nyereményeknek szigorú kezeléséről és pontos kifizetéséről általánosan ismert. Érdekes tudni, hogy melyik az a bankház, a mely nyereményei pon­tos és gyors kifizetésének köszöni hír­nevét ? Ez id. Hecksclier Samu bank­háza Hamburgban, melynek a ma- számunk hirdetési rovatában foglalt szerencse-tudósítására e helytt is fel­hívjuk olvasóink figyelmét. ——^^——— Felelős szerkesztő Dr. Körösy László. NYILTTÉR. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott részéről ezennel közhírré tétetik miszerint a komáromi kir. törvényszék, mint csődbíróságnak 38801882 számú végzésével vagyoubukott Regeusburg Josefa csőd tömé - gél képező szobabútorok, ágy és fehérne- miiek, konyha eszközök, férfi ruhák, bolt állványok, jelmezek sat. vagyonbukottnak a német utczábau a Glatz féle házban lévő lakásán, illetve a Muzsik féle házban levő boltjában tartandó árverés határnapjául f. év június hó 9-ilc napjának délelőtti 9 órája tűzetik ki, melyre venni szándékozók oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a fenti tárgyak csak készpénz fizetés mellett adat­nak el­Esztergom 1382 június hó 6-án. Pisuth István, kir. körjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom