Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 41. szám

zománczozott vasedények, szerzámgépok, munkagépek, gőzgépok ós gőzkazánok, zongerák, electó-dynamikus készülékek, fegyverek, porczelláu, tábla és tükör- iiveg, üveg regenerativ fütő készülék­kel, kanosuk, czellulosa, tapéták, con- servek, cognac, soda, kénsav, aszpbalt készül; továbbá a rizshántoló malmok, a mezőgazdaság kiegészítő részét ké­pező szeszgyárak, selyemfonó, szövő- és festőgyárak, gyapjnfonó-, szövő- és apre- tirozó gyárak, pamutfonó-, szövő- és fehérítő-gyárak, len- és kendertörő és kikészítő telepek, len- és kenderfonó, szövő, fehérítő és apretirozó gyárak, kötszövészet.i gyárak; valamint azon posztó fonal gyáraknak, a melyek Mule-Jenny-géppel legalább 120 orsó­val és egy méter széles kártolóval van­nak berendezve. Azon posztó-szövőgyáraknak, a me­lyek legalább hat szövőszékkel dol­goznak. Azon pamut-, len- és kenderszövő­gyáraknak, a melyekben legalább tiz mechanikai, vagy műszövőszék van al­kalmazva. Ezen gyáraknak — az 1870. évi 51. t. ez. 2. §-ában már megadott házadó mentességen kívül — a követ­kező kedvezmények adatnak: Felmentetnek 1895. óv végéig a keresetadó alól, illetve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, az ezen adók utáu járó községi pótlék, az ipar és kereskedelmi ka­marai illetékek alól, végre az átalános jövedelmi pótadó alól. Ezen mentesség kezdődik: Új gyári vállalatoknál az üzlet meg­kezdésétől. Tényleg létező gyáraknál 1882. évi január hó 1-től. A gyári vállalatók : Felmentetnek a gyári telkek meg­szerzése- és átíratásáért járó illetékek alól, s a mennyiben ily vállalatok rész vény-társaság alakjában létesittetnek, a részvény-társaság megalakulásával, va­lamint a részvények kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után járó bélyeg és illetékek alól. Az ezen vállalatok által gyári ezé- lokra szükségelt tisztátlan sót a pénz­ügyminiszter ai 1875. évi XL. t. ez. 13. §-ában meghatározott áron alól is átengedheti. Ezek azon kedvezmények, melyek által hazánkban a különféle ipar czikkek előállítását meghonosítani hi- vatvák. Mint följebb kimutatni iparkodtunk, városunk, illetve hatóságunk tevékeny­sége meg van zsibbasztva, az önál'ó intézkedési jog hiánya, a négy város különállása s ez által az erő szétfor- gácsolása, már alapjában majdnem lehe­tetlenné teszi, hogy oly intézkedés tör­ténjék, mely mind a négy város kereskedelme s ipara érdekét előbbre vigye. Van továbbá egy második körül­mény, mely csaknem kizárja, hogy ná­lunk a felszámlált iparágak meghono­sítására kilátással bírjunk, ez pedig az, hogy Budapestnek — a gyors közle­kedő eszközök által — közvetlen szom­szédságában vagy un k. Mindezen hátrányok daczára — azon nézetben vagyunk, hogy maga az érde­keltek hathatós közreműködése mellett volnának iparágak, a melyek meghono- ritása, illetve életbeléptetése sikert Ígérnének. Különösen a cognac gyártás volna az, mely nálunk nézetünk szerint, meg­honosítható lenne. Pinczéink telve vannak borokkal, ma nem eladni, csak elvesztegetni le­hetne, annyira nyomott ára van a bor­nak, a múlt évi legjobb borért 8 fr tot sem akarnak adni. Ily körülmények közt kétségtelen­nek kell tartanunk, hogy a bornak cognaccá való átalakítása által nagyobb összeghez juthatnánk. Megváltjuk, hogy azon tekintetben — valljon, mely iparágak volnánk nálunk sikerrel üzketők — nem tart­juk magunkat szakértőknek, csupán figyelmessé akartuk tenni azokat, kik hivatvák arra, hogy e kérdésekben kéz deményezők legyeuek. .—. Gazdasági szaklap. Gazdasági egyesületünk elhatározta, hogy szaklapot fog kiadni. Czélja nem egyéb, mint az esztergommegyei gaz­daközönséget a legéletrevalóbb gazda- vivmányokról értesíteni, tanácsadással támogatni s az egyesület törekvéseit ismertetni. A szép tervet egy föltétel keresz­tülvitele mellett szívesen üdvözöljük. Mielőtt erre sok kerítenénk, kutas­suk csak néhány rendben, hogy van-e szükségünk gazdasági szaklapra ? A rendes hirlapolvasó gazdaközön­ségnek a napi sajtó bőséges szellemi táplál élv Icai szolgál. Vannak jeles szak­tól vói rátáink, van egy ügyesen szer­keszthet gazdasági napilapunk s minden előretörő nagy napilapunk versenyző ambitióval vezet igen sokoldalú rova­tot a, gazdaság mezejéről. Az a gazda, a ki szeret olvasni, megtalálja a maga részét, ezekben a forrásokban s nincs ráutalva egy havi- lapra. A gazdasági egyesület szaklapja tehát ne a művelt gazdaközönség, hanem a nép számára legyen szer­kesztve ; mert a magyar népnek még mindig nem tartozik erényei kozó a hírlapul vasas. Népies hangon, a nép értelméhez mérten legyenek Írva czikkei s a szak­lap ne ismerjen egyéb hivatást, mint megyénk és városunk népét oktatni, vezetni, támogatni. Csakis ilyen értelemben van hivatása és jogosultsága az uj vállalatnak, melyet ezen föltétel keresztül vilele mellett szívesen is üdvözlünk. A fővárosi kirándulásról. (Pünkösdvasárnapján:) Két esztendő előtt városunk a budapesti tömeges kirándulásoknak igen fölkapott helye volt. Az irók és művészek társasága látogatott be hozzánk s mi rajta vol­tunk minden tekintetheti, hogy jól talál­ják magukat nálunk. Most a fővárosi Iparosok Köre rándul föl vagy liarmadfétszáz rész­vevővel. Az Iparosok Köre a fővárosban élénk és változatos egyesületi élete után igen előnyösen ismert. Egyesületi helyiségében országos nevezetességeink felolvasásokat tartanak ; színpadjukon takaros műkedvelői előadásokat rendez­nek s farsangi vigalmai mindig kitünően szoktak sikerülni. Reméljük tehát, hogy tervezett kirándulásuk is jól fog festeni. A Kör tagjai hölgyek társaságában rándnlnak föl. Velük tart Ráth Károly is. Horánszky Nándort és családját valamint Andrássyi és Reviczkyt külön kérik föl a csatlakozásra. Külön hajón, külön zenekarral érkeznek s műkedvelő társulatuk szá­mára még a szükséges színpadi díszle­teket is magukkal hozzák. Tizenegykor érkeznek városunkba s először is a bazilikát tekintik meg, hol misét fognak hallgatni. Innen egyéb ne­vezetességeink megszemlélésére vonulnak s ebédre Hadinger nyári kertjében találkoznak. Este szinielőadás lesz, még pedig a helybeli iparos ifjúság s az eszter­gomi tűzoltó egyesület javára.' Kót-három jófajta kis vígjáték kerül előadásra, közbe énekrészle­tekkel. Szinielőadás után a Hadinger-féle helyiségükben társasvacsora s utána tánczvigalom, melyre külön meghívót küldenek szét. A vigalom végén, kivilágos felé kezdődik a visszavonulás s a kirándulás befejezése. Örömmel üdvözöljük városunkban az Iparos Kört s minden áron rajta leszünk, hogy kirándulásuk kitünően sikerüljön. Hírek. — Herczegprimásunk bénnauíra a, fővárosba utazott.- lúnyvkiáliitás már bezáródott. Az esztergomi kiállítók t. i. a herczeg- primás, a főszékesegyházi könyvtár, Dr. Bankó József praelatus s Kuauz Nán­dor nagybecsű műtárgyai már visszaér­keztek. Esztergom s nagynevű férfiai az egész ország előtt fényt hoztak városunkra kiállításuk által, a mit nem. is köszönhetünk meg mással, mint ha tár tahin tisz te létünkkel. — A kőhidgyarnati gyilkosság­ról a következő tudósítást kaptuk: Folyó május hó 12-éu e?ti 7 és 8 óra között Sipek János kőhidgyarmati uradalmi erdőkerülőt, a Béla-gyarmati- libádi hármas határszélén halva talál­ták. A hullán két lövés észlelhető. Egyik az arcz jobb felén, mely több különböző nagyobb is kisebb sörét által oldoztatott és a söréthelyek után ítélve 10—12 lépés távolságról estethetett. A másik a mell jobboldalán, mely — lőcsatornát képez — és közvetlen közelből ej tetett. Mindkettő feltét­len s azonnal halált okozó, mert első az agyvelőn, utóbbi pedig a szivén keresztül hatott. Okvetlenül gyilkosságnak kell föuforognia és a muzslai szolgabiróság erélyes eljárása már is azt eredmé­nyezte, hogy a gyanú miatt elfogott 3 ismeretes orvvadász közül, az egyikre kinek nevét a vizsgálat esetleges meg- hiusithatása, még közölni nem engedi seiikisem szokott járni. Föltűnő volt, hogy épen Pietro az egyik. Enrico méginkább megfeszítette figyelmét s csakugyan külö­nös jelenetn»de volt tanúja. — Itt volnánk, — mondá Pietro — balra át, közvetlen a tető alatt találja ön Michel Angelo hálószobáját. A létrát föl is állíthatjuk. Ha jól látok a mester szobájá­nak ablaka tárva van. — Nem riaszt-e meg valami őr vagy eb leskelődése vagy lármája? — keidé az idegen hang. — A mesternek sem őre sem ebe nin­csen. Midőn egy alkalommal kérdezték, hogy mért nem tart őrt vagy ebet, azt vá­laszolta, hogy nála uiucs mit ellopni. — Be hiszen így megfeledkezett sze­mélye biztonságáról. — No arra aligha gondolt, hogy va­lamikor elrabolják, még pedig a franezia király parancsolatjára, — válaszolá Pietro. Eurico megdöbbent a mester szobájá­ban. — Mesteremet erőszakkal ? — gon­dolta magában — s Pietro közreműködik! Tehát ez oldalról kezdjük, — mondá ismét az ismeretlen — egész egyszerűen. Tervünk előre láthatólag pompásan sikerül. Csak valami váratlan, esemény ne zavarjon meg. Ma szerda vau, holnapután reggel el­vitorlázunk, s háromkor hajnalban raegtesz- szük kötelességünket... Enrico nem értett többet, mert mind a két éji kalandor elhagyta a szűk utczát. Midőn már újra néma csönd houolt a mes­ter háza kőiül, az ifjú ingerülten járt fel s alá a mester dolgozó szobájában. Mit műveljen, hogyan kezdje ? mert meg kell akadályozni a ralűást. Váljon Pietrohoz menjen-e előbb s eltántorítsa tervétől ? Ez czélszeriitlen lett volna, mert ha már egy­szer Pietro titkosan szövetkezett, le tudja rombolni a gátat, melyet Enrico emelne. A rablóknak sem állhatna ellent egyedül, hisz életét koczkáztathatná. Tehát majd mindenről értesíti magát a mestert, kit veszély környez. Azt azonban elhallgatja, hogy a dolgozóból jutott cselszövés titkára, inkább úgy tesz, hogy késő sétáról jővén hallotta a két férfiú tervelését az éj ho­mályában. Ezt fogja mondani. Hasztalanul ült megint munkájához, nem tudott semmit sem dolgozni, mert szün­telen azon a kérdésen tépelődött, hogy mért is ártotta bele magát Pietro a mestere el­len való cselszövésbe ! És azután azt ku­tatta, hogy micsoda czélból is tennék azt a merényletet ? Erre azután nyugtalanul födte be raj­zolatát, gyorsan eloltó a lámpát, levette az ablak függönyét s magához ve vén a terve­zést elhagyta a mestei dolgozóját, hol olyan különös ármánykodásnak jutott nyitjára. — Azután a néma éjben sétára indult a csön­des útra, — hogy valahára megnyugtassa magát. III. Másnap reggel Enrico, ki az éjét, egé­szen álmatlanúl lölté, elment Michel Auge- lolioz és mindent elmondott neki. A mester kezdetben kétkedőén intett fejével, az esetet nagyon is kalandosnak ta­lálta ; de azután elkeseredett, hogy ellen­ségei még mindig üldözik s nem hagyják művészetének élni. Hosszabb társalgás utáu Enrico visszaterelte őt régi kedélyébe, a mester olyan humorral szólott, milyeuuel ifjú korában sok kalandos, cselszövényes esetből ki tudott bontakozni. — Küldj dolgozómba, idomra való anya­got, mert háboritlanul dolgozni akarok, — Jer aztán, hozzám a munka óra végével, rendeld ide két szolgámat Paolot és Er- nestot, de légy óvatos, hogy senki meg ne tudja, miért és mi van történendőben. Az után majd csak bevárjuk a csodálatos rab­lókat. Megelégült mosollyal küldte Euricot munkája utáu, Enrico azonban nem tudott kedvére dolgozni, sehogyse folyt munkája, mert mindig arra gondol , hogy a mester csak olyan könnyedén, fél válról veszi az egé­szet, pedig nagyobb elővigyázat kellene a terv meggnlilására. Pietro, mint rendesen szorgosan dol­gozott épen egy Minerva fején, csak midőn felpillantott vette észre Enrico, hogy az ifjú sötét szemeiben nagy nyugtalanság van. Pietro, mély álma után el elgondolkozott a bor s pillanatnyi szenvedély okozta elha­tározásán s megdöbbent valahányszor a mes­ter ellen intézendő merénylet végrehajtá­sára gondolt. S/.ivesen vissza vette volna szavát a francziátúl, de Brouton talán nél­küle is végrehajtotta volna a tervet s ak­kor elveszti az ezer livrest s Mariettát. El­mehetett volna Michel Angelohoz mindent töredelmesen niegvalInni, de mit használ ügyének, hisz a mester mindörökre lemon­datta szerelméről, s lehet, hogy Marietta is gj ölölni fogná. Hallgatott tehát, de sokat kiizködött I elhatározásával. Végre beesteledett. Pietro sokkal későbben érkezett Broutonhoz, mint ; tervezve volt, de a franezia már mindent ; elkészített. Pietronak megmutatta azt a lét- ■ rát, melyet tábori szék idomára össze le- - hetett hajtogatni, s megmutatta azt a ta- • karót, méh be Michel Angelot fogják bur­kol ű, azt a lágy posztó darabot, mellyel I szemét száját bekötözik, többrendbeli kö­telet s végre egy kis tolvajlámpásfélót. —• ' - Ezeken kívül az asztalon több tőrt is látott. A franezia nagy örömmel mutatta be sze­reit, azután bort hozott, ittak s elmondta £ milyen fényes udvara van Ferencz király­nak, milyen kalandjai voltak már, szóval . 1 sok mindenféle érdekeset beszélt összevissza u csakhogy Pietrot jó hangulatba hozza. Végre csakugyan sikerült Pietronak jó Jb kedvet szereznie, s ekkor két megbízható I ő szolgával útnak indultak. Az ut, melyen n haladtak, mindenütt csöndes és népteleu ’ u volt. Az őrök a templomok előcsarnokában n, szenderegtek, vagy , tanyáikon koczkáztak. .y Michel Angelo házában kivül-belül mély vl csönd uralkodott. Mintha valamennyien erős álomba volnának merülve. A kis deszkake- ritést könnyen raegmászták s a létrát is g könnyen odaigazitották a mester nyitott ab- -c lakához. Mielőtt azonban Brouton a létrára tette volna lábát, gondosan körültekintett s 3 éberen figyelt, hogy nem környezi-e vala- -r honnan' valaki. A ház körül azoubau temo- -9 tői csend uralkodott, csak az udvar man- -n dolafái között sziszegett az esti szellő. Az. x/ ablak előtt még egy kissé tétovázott, az- -x. után belépett. A szobában azután újra meg- állott, hogy megszokja a sötétséget s tű - - í, jékozódhassék. Midőn Pietro is a szobába cd,

Next

/
Oldalképek
Tartalom