Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 41. szám
zománczozott vasedények, szerzámgépok, munkagépek, gőzgépok ós gőzkazánok, zongerák, electó-dynamikus készülékek, fegyverek, porczelláu, tábla és tükör- iiveg, üveg regenerativ fütő készülékkel, kanosuk, czellulosa, tapéták, con- servek, cognac, soda, kénsav, aszpbalt készül; továbbá a rizshántoló malmok, a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak, selyemfonó, szövő- és festőgyárak, gyapjnfonó-, szövő- és apre- tirozó gyárak, pamutfonó-, szövő- és fehérítő-gyárak, len- és kendertörő és kikészítő telepek, len- és kenderfonó, szövő, fehérítő és apretirozó gyárak, kötszövészet.i gyárak; valamint azon posztó fonal gyáraknak, a melyek Mule-Jenny-géppel legalább 120 orsóval és egy méter széles kártolóval vannak berendezve. Azon posztó-szövőgyáraknak, a melyek legalább hat szövőszékkel dolgoznak. Azon pamut-, len- és kenderszövőgyáraknak, a melyekben legalább tiz mechanikai, vagy műszövőszék van alkalmazva. Ezen gyáraknak — az 1870. évi 51. t. ez. 2. §-ában már megadott házadó mentességen kívül — a következő kedvezmények adatnak: Felmentetnek 1895. óv végéig a keresetadó alól, illetve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, az ezen adók utáu járó községi pótlék, az ipar és kereskedelmi kamarai illetékek alól, végre az átalános jövedelmi pótadó alól. Ezen mentesség kezdődik: Új gyári vállalatoknál az üzlet megkezdésétől. Tényleg létező gyáraknál 1882. évi január hó 1-től. A gyári vállalatók : Felmentetnek a gyári telkek megszerzése- és átíratásáért járó illetékek alól, s a mennyiben ily vállalatok rész vény-társaság alakjában létesittetnek, a részvény-társaság megalakulásával, valamint a részvények kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után járó bélyeg és illetékek alól. Az ezen vállalatok által gyári ezé- lokra szükségelt tisztátlan sót a pénzügyminiszter ai 1875. évi XL. t. ez. 13. §-ában meghatározott áron alól is átengedheti. Ezek azon kedvezmények, melyek által hazánkban a különféle ipar czikkek előállítását meghonosítani hi- vatvák. Mint följebb kimutatni iparkodtunk, városunk, illetve hatóságunk tevékenysége meg van zsibbasztva, az önál'ó intézkedési jog hiánya, a négy város különállása s ez által az erő szétfor- gácsolása, már alapjában majdnem lehetetlenné teszi, hogy oly intézkedés történjék, mely mind a négy város kereskedelme s ipara érdekét előbbre vigye. Van továbbá egy második körülmény, mely csaknem kizárja, hogy nálunk a felszámlált iparágak meghonosítására kilátással bírjunk, ez pedig az, hogy Budapestnek — a gyors közlekedő eszközök által — közvetlen szomszédságában vagy un k. Mindezen hátrányok daczára — azon nézetben vagyunk, hogy maga az érdekeltek hathatós közreműködése mellett volnának iparágak, a melyek meghono- ritása, illetve életbeléptetése sikert Ígérnének. Különösen a cognac gyártás volna az, mely nálunk nézetünk szerint, meghonosítható lenne. Pinczéink telve vannak borokkal, ma nem eladni, csak elvesztegetni lehetne, annyira nyomott ára van a bornak, a múlt évi legjobb borért 8 fr tot sem akarnak adni. Ily körülmények közt kétségtelennek kell tartanunk, hogy a bornak cognaccá való átalakítása által nagyobb összeghez juthatnánk. Megváltjuk, hogy azon tekintetben — valljon, mely iparágak volnánk nálunk sikerrel üzketők — nem tartjuk magunkat szakértőknek, csupán figyelmessé akartuk tenni azokat, kik hivatvák arra, hogy e kérdésekben kéz deményezők legyeuek. .—. Gazdasági szaklap. Gazdasági egyesületünk elhatározta, hogy szaklapot fog kiadni. Czélja nem egyéb, mint az esztergommegyei gazdaközönséget a legéletrevalóbb gazda- vivmányokról értesíteni, tanácsadással támogatni s az egyesület törekvéseit ismertetni. A szép tervet egy föltétel keresztülvitele mellett szívesen üdvözöljük. Mielőtt erre sok kerítenénk, kutassuk csak néhány rendben, hogy van-e szükségünk gazdasági szaklapra ? A rendes hirlapolvasó gazdaközönségnek a napi sajtó bőséges szellemi táplál élv Icai szolgál. Vannak jeles szaktól vói rátáink, van egy ügyesen szerkeszthet gazdasági napilapunk s minden előretörő nagy napilapunk versenyző ambitióval vezet igen sokoldalú rovatot a, gazdaság mezejéről. Az a gazda, a ki szeret olvasni, megtalálja a maga részét, ezekben a forrásokban s nincs ráutalva egy havi- lapra. A gazdasági egyesület szaklapja tehát ne a művelt gazdaközönség, hanem a nép számára legyen szerkesztve ; mert a magyar népnek még mindig nem tartozik erényei kozó a hírlapul vasas. Népies hangon, a nép értelméhez mérten legyenek Írva czikkei s a szaklap ne ismerjen egyéb hivatást, mint megyénk és városunk népét oktatni, vezetni, támogatni. Csakis ilyen értelemben van hivatása és jogosultsága az uj vállalatnak, melyet ezen föltétel keresztül vilele mellett szívesen is üdvözlünk. A fővárosi kirándulásról. (Pünkösdvasárnapján:) Két esztendő előtt városunk a budapesti tömeges kirándulásoknak igen fölkapott helye volt. Az irók és művészek társasága látogatott be hozzánk s mi rajta voltunk minden tekintetheti, hogy jól találják magukat nálunk. Most a fővárosi Iparosok Köre rándul föl vagy liarmadfétszáz részvevővel. Az Iparosok Köre a fővárosban élénk és változatos egyesületi élete után igen előnyösen ismert. Egyesületi helyiségében országos nevezetességeink felolvasásokat tartanak ; színpadjukon takaros műkedvelői előadásokat rendeznek s farsangi vigalmai mindig kitünően szoktak sikerülni. Reméljük tehát, hogy tervezett kirándulásuk is jól fog festeni. A Kör tagjai hölgyek társaságában rándnlnak föl. Velük tart Ráth Károly is. Horánszky Nándort és családját valamint Andrássyi és Reviczkyt külön kérik föl a csatlakozásra. Külön hajón, külön zenekarral érkeznek s műkedvelő társulatuk számára még a szükséges színpadi díszleteket is magukkal hozzák. Tizenegykor érkeznek városunkba s először is a bazilikát tekintik meg, hol misét fognak hallgatni. Innen egyéb nevezetességeink megszemlélésére vonulnak s ebédre Hadinger nyári kertjében találkoznak. Este szinielőadás lesz, még pedig a helybeli iparos ifjúság s az esztergomi tűzoltó egyesület javára.' Kót-három jófajta kis vígjáték kerül előadásra, közbe énekrészletekkel. Szinielőadás után a Hadinger-féle helyiségükben társasvacsora s utána tánczvigalom, melyre külön meghívót küldenek szét. A vigalom végén, kivilágos felé kezdődik a visszavonulás s a kirándulás befejezése. Örömmel üdvözöljük városunkban az Iparos Kört s minden áron rajta leszünk, hogy kirándulásuk kitünően sikerüljön. Hírek. — Herczegprimásunk bénnauíra a, fővárosba utazott.- lúnyvkiáliitás már bezáródott. Az esztergomi kiállítók t. i. a herczeg- primás, a főszékesegyházi könyvtár, Dr. Bankó József praelatus s Kuauz Nándor nagybecsű műtárgyai már visszaérkeztek. Esztergom s nagynevű férfiai az egész ország előtt fényt hoztak városunkra kiállításuk által, a mit nem. is köszönhetünk meg mással, mint ha tár tahin tisz te létünkkel. — A kőhidgyarnati gyilkosságról a következő tudósítást kaptuk: Folyó május hó 12-éu e?ti 7 és 8 óra között Sipek János kőhidgyarmati uradalmi erdőkerülőt, a Béla-gyarmati- libádi hármas határszélén halva találták. A hullán két lövés észlelhető. Egyik az arcz jobb felén, mely több különböző nagyobb is kisebb sörét által oldoztatott és a söréthelyek után ítélve 10—12 lépés távolságról estethetett. A másik a mell jobboldalán, mely — lőcsatornát képez — és közvetlen közelből ej tetett. Mindkettő feltétlen s azonnal halált okozó, mert első az agyvelőn, utóbbi pedig a szivén keresztül hatott. Okvetlenül gyilkosságnak kell föuforognia és a muzslai szolgabiróság erélyes eljárása már is azt eredményezte, hogy a gyanú miatt elfogott 3 ismeretes orvvadász közül, az egyikre kinek nevét a vizsgálat esetleges meg- hiusithatása, még közölni nem engedi seiikisem szokott járni. Föltűnő volt, hogy épen Pietro az egyik. Enrico méginkább megfeszítette figyelmét s csakugyan különös jelenetn»de volt tanúja. — Itt volnánk, — mondá Pietro — balra át, közvetlen a tető alatt találja ön Michel Angelo hálószobáját. A létrát föl is állíthatjuk. Ha jól látok a mester szobájának ablaka tárva van. — Nem riaszt-e meg valami őr vagy eb leskelődése vagy lármája? — keidé az idegen hang. — A mesternek sem őre sem ebe nincsen. Midőn egy alkalommal kérdezték, hogy mért nem tart őrt vagy ebet, azt válaszolta, hogy nála uiucs mit ellopni. — Be hiszen így megfeledkezett személye biztonságáról. — No arra aligha gondolt, hogy valamikor elrabolják, még pedig a franezia király parancsolatjára, — válaszolá Pietro. Eurico megdöbbent a mester szobájában. — Mesteremet erőszakkal ? — gondolta magában — s Pietro közreműködik! Tehát ez oldalról kezdjük, — mondá ismét az ismeretlen — egész egyszerűen. Tervünk előre láthatólag pompásan sikerül. Csak valami váratlan, esemény ne zavarjon meg. Ma szerda vau, holnapután reggel elvitorlázunk, s háromkor hajnalban raegtesz- szük kötelességünket... Enrico nem értett többet, mert mind a két éji kalandor elhagyta a szűk utczát. Midőn már újra néma csönd houolt a mester háza kőiül, az ifjú ingerülten járt fel s alá a mester dolgozó szobájában. Mit műveljen, hogyan kezdje ? mert meg kell akadályozni a ralűást. Váljon Pietrohoz menjen-e előbb s eltántorítsa tervétől ? Ez czélszeriitlen lett volna, mert ha már egyszer Pietro titkosan szövetkezett, le tudja rombolni a gátat, melyet Enrico emelne. A rablóknak sem állhatna ellent egyedül, hisz életét koczkáztathatná. Tehát majd mindenről értesíti magát a mestert, kit veszély környez. Azt azonban elhallgatja, hogy a dolgozóból jutott cselszövés titkára, inkább úgy tesz, hogy késő sétáról jővén hallotta a két férfiú tervelését az éj homályában. Ezt fogja mondani. Hasztalanul ült megint munkájához, nem tudott semmit sem dolgozni, mert szüntelen azon a kérdésen tépelődött, hogy mért is ártotta bele magát Pietro a mestere ellen való cselszövésbe ! És azután azt kutatta, hogy micsoda czélból is tennék azt a merényletet ? Erre azután nyugtalanul födte be rajzolatát, gyorsan eloltó a lámpát, levette az ablak függönyét s magához ve vén a tervezést elhagyta a mestei dolgozóját, hol olyan különös ármánykodásnak jutott nyitjára. — Azután a néma éjben sétára indult a csöndes útra, — hogy valahára megnyugtassa magát. III. Másnap reggel Enrico, ki az éjét, egészen álmatlanúl lölté, elment Michel Auge- lolioz és mindent elmondott neki. A mester kezdetben kétkedőén intett fejével, az esetet nagyon is kalandosnak találta ; de azután elkeseredett, hogy ellenségei még mindig üldözik s nem hagyják művészetének élni. Hosszabb társalgás utáu Enrico visszaterelte őt régi kedélyébe, a mester olyan humorral szólott, milyeuuel ifjú korában sok kalandos, cselszövényes esetből ki tudott bontakozni. — Küldj dolgozómba, idomra való anyagot, mert háboritlanul dolgozni akarok, — Jer aztán, hozzám a munka óra végével, rendeld ide két szolgámat Paolot és Er- nestot, de légy óvatos, hogy senki meg ne tudja, miért és mi van történendőben. Az után majd csak bevárjuk a csodálatos rablókat. Megelégült mosollyal küldte Euricot munkája utáu, Enrico azonban nem tudott kedvére dolgozni, sehogyse folyt munkája, mert mindig arra gondol , hogy a mester csak olyan könnyedén, fél válról veszi az egészet, pedig nagyobb elővigyázat kellene a terv meggnlilására. Pietro, mint rendesen szorgosan dolgozott épen egy Minerva fején, csak midőn felpillantott vette észre Enrico, hogy az ifjú sötét szemeiben nagy nyugtalanság van. Pietro, mély álma után el elgondolkozott a bor s pillanatnyi szenvedély okozta elhatározásán s megdöbbent valahányszor a mester ellen intézendő merénylet végrehajtására gondolt. S/.ivesen vissza vette volna szavát a francziátúl, de Brouton talán nélküle is végrehajtotta volna a tervet s akkor elveszti az ezer livrest s Mariettát. Elmehetett volna Michel Angelohoz mindent töredelmesen niegvalInni, de mit használ ügyének, hisz a mester mindörökre lemondatta szerelméről, s lehet, hogy Marietta is gj ölölni fogná. Hallgatott tehát, de sokat kiizködött I elhatározásával. Végre beesteledett. Pietro sokkal későbben érkezett Broutonhoz, mint ; tervezve volt, de a franezia már mindent ; elkészített. Pietronak megmutatta azt a lét- ■ rát, melyet tábori szék idomára össze le- - hetett hajtogatni, s megmutatta azt a ta- • karót, méh be Michel Angelot fogják burkol ű, azt a lágy posztó darabot, mellyel I szemét száját bekötözik, többrendbeli kötelet s végre egy kis tolvajlámpásfélót. —• ' - Ezeken kívül az asztalon több tőrt is látott. A franezia nagy örömmel mutatta be szereit, azután bort hozott, ittak s elmondta £ milyen fényes udvara van Ferencz királynak, milyen kalandjai voltak már, szóval . 1 sok mindenféle érdekeset beszélt összevissza u csakhogy Pietrot jó hangulatba hozza. Végre csakugyan sikerült Pietronak jó Jb kedvet szereznie, s ekkor két megbízható I ő szolgával útnak indultak. Az ut, melyen n haladtak, mindenütt csöndes és népteleu ’ u volt. Az őrök a templomok előcsarnokában n, szenderegtek, vagy , tanyáikon koczkáztak. .y Michel Angelo házában kivül-belül mély vl csönd uralkodott. Mintha valamennyien erős álomba volnának merülve. A kis deszkake- ritést könnyen raegmászták s a létrát is g könnyen odaigazitották a mester nyitott ab- -c lakához. Mielőtt azonban Brouton a létrára tette volna lábát, gondosan körültekintett s 3 éberen figyelt, hogy nem környezi-e vala- -r honnan' valaki. A ház körül azoubau temo- -9 tői csend uralkodott, csak az udvar man- -n dolafái között sziszegett az esti szellő. Az. x/ ablak előtt még egy kissé tétovázott, az- -x. után belépett. A szobában azután újra meg- állott, hogy megszokja a sötétséget s tű - - í, jékozódhassék. Midőn Pietro is a szobába cd,
