Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 35. szám

sokára országra szóló káros mozgalmat arassanak. Minden nyílt férfias és tiszta szán­dékú föllépésnek meg vannak a maga tisztelői, csak ne legyen az a tisztelet empbemer, hanem az igazsághoz mér­ten tartós életű. Ezzel a fölvetett kérdés tárgyalását be fej ezz ü k lapunk ban. Jobban óhajtjuk viszályt nem ked­velő olvasóinknál, hogy ne csak egyelőre fejeztük be legyen. Pinczetörések. (Rendőrségünk figyelmébe.) Egyik legújabb napirenden lévő bajunk a pinczebetörés. Nincs hét, sőt alig telik el egy nap is, hogy újabb betörésről nem értesülnénk. A pinczebetörések a királyvárosi határokban annyira emelkedtek, hogy maholnap nem lesz kedve senkinek se pinczét vásárolni vagy tulajdonul tovább is kezelni. Mi az oka a bajnak ? Kétségtelenül az, hogy rendőrségünk igen ügyetlen. Mert ha lelkiösmereteseu ki tenné magát a közönség vagyona védelmezésében, akkor már a jó madarak közül többnek a rendőrség pinczéjébe kellett volna jutnia, honnan egyelőre nincsen kitörés. A pinczebetőrők ellen igen szigorú törvényeket hozott törvényhozásunk. De Lát hogyan hajtsák végre ezeket, mikor nincs a gazemberek közül csak egy is a rendőrség kezében, a kit jó időre el lehetne kedvetleniteni furcsa passió­jától. Mindenekelőtt rendőrségünktől tel­jes és szigorú föllépést várunk. Rend­kívüli bajok rendkívüli intézkedéseket igényelnek. Nem volna tehát fölösleges, ha egyidőre a pinczék védelmére rneg- sza pori tan ők a felügyeletet s ha a betörők lép re kerültek az ideiglenes őröket elbocsátanék. Mert a mostani erőkkel aligha fogunk rövid idő alatt -eredményt felmutathatni. A nagy közönség igen sok tagja érdekelt fél s aggódva tekinti folyto­nos ostromállapotnak kitett pinczéjét. A pinczebetőrők pedig rendszeresen dolgoznak s nem igen tesznek különb­séget a szegényebb vagy módosabb ein bér megcsapolandó bordái között. Hát nem czáfolfa-e ez meg azt, a mit Aszalay mond, a mit olyan kereken, olyan hivalkodóan mond ? Nem. A kinek olyaD philosophiája, mint neki, az csak látszatra lehet boldog. Arról hiába mosolyog le a megelégedés, a munkakedv, meg a humorba olvadt resignátió. Egyszer azt mondta nekem : — Lássa én azért nem házasodom meg sohasem, mert, nem találtam még olyan nőt, a kinek férje óhajtanék lenni s nem leltem még olyan férfit, a kinek atyja sze- retuék lenni. Akárcsak Le Muréclial d’Huxeles. Csupa hóbort és .bölcseség. Aucun. Egy kis műteremben. (Elhamarkodott vázlat.) Nem először történik említés lapunk­ban Blaha Károlyról és Heinrich Edéről. Most a lap földszintjén az ő közös műtermükről irok néhány sort, de előre is kijelentem korántsem azért, hogy két em­bert derüre-borura kidiosérjek. Blaha Károly csak néhány év óta fog­lalkozik festészettel. Inkább dilettánsnak tű­nik fel Heinrich Ede mellett, a ki ex pro- fesso képiró s élete javát ezen a pályán töltötte. Különb műtermet képzelni sem lehet volt polgármesterünk Palkovics Károly ur Elvárjuk tehat, hogy rendőrségünk nemcsak ideiglenesen fokozott erővel, de fokozott figyelemmel és bátorsággal lát a baj elhárítása után s a pincze- törőkkel szemben elvárjuk a büntető paragraphusok legszigorúbb alkalma­zását. Mielőbb segíteni kell a bajon, mie­lőbb ható eszközökkel. Négy temetés. (Egy kis elmélkedés.) Egy-két esztendő alatt négy ügyvé­dünk dőlt ki. Ezek közül kettőt köz­költségen temettek el, kettőt pedig szintén adakozások utján hegyült teme­tési pénzen a köz kórházból kísértek ki. ügy első tekintetre épen nem igen kecsegtető sors várakozik az esz­tergomi ügyvédre. De a figyelmes közönség hozzáte­heti, hogy mégis nagyon szép és nagyon vigasztaló az a pompásan kifejlett tes­tületi szellem, mely a helybeli ügyvédi kart áthatja s mely a nyomort közösen enyhíti s az elhagyott ravatalt a részvét koszorúival rakja körül. Ez a nemesszivűség mindig meg­ragadó. Csakhogy négyszer egymásután való alkalmazása mégis némi gondol­kodásra ad alkalmat. A nagy közönség az ügyvédi hiva­tást a legjövedelmesebb állások egyiké­nek hiszi és vallja. Jó móddal hozza kapcsolatba és sokszor irigykedve em­lékezik meg a vagyonosabb prókátorok jólétéről. Csakhogy az érem másik oldalát nem olvassa el. Oda van irva, hogy mennyi munkás­ság, mennyi szorgalom, mennyi kitartás szükséges ahoz, hogy városunkban valamely ügyvéd zöld ágra vergődjék s olyan existentiát, biztosítson övéinek, a mit minden más pályán talán keve­sebb készültséggel s kevesebb munkás­sággal is el lehet érni. Mai nap minden pálya bőségesen be van népesítve. Roppant nagy a közös kenyerű intelligens proletárok szánalomra méltó tömege is. Az ügyvédi pálya mindig legtöbbek által volt keresve, de nem mindig a legtöbbek által boldogul éléivé és megjárva. Négy temetés után jutottunk mind­ezen gondolatokhoz. ur dolgozó szalonjánál. Két hatalmas ket­tős számyablakból kap világítást s a kilá­tás a lehető legszebb panorámákra esik. Az ablakok alatt fölséges kert terül el mely valaha a legpompásabb paradicsomok közé tartozott. A nagy terem falai telve vaunak váz­latokkal, kész és készülő festményekkel, gypsruintákkal, szobrokkal s több efféle műterembe való bútorral. Az egyik sarokban hatalmas római osz­lopfej áll, a másikban IRethowen büsztje látható karcsúan kihajló pálma ágakkal ko­ronázva. A terem közepén több állvány s min­den állványon egy-eg.v arczlcép, olajos üveg­cse, késpenge, és paletto satöbbi a lehetői legczifrább festői rendetlenségben. Akárhányszor belépek a kis műterembej s ha a jókedvvel s egész szenvedéllyel dolgozó két jóbarátot alkotásukban eltelve látom, mindig eszembe jut az a mondás, hogy : Am Busen Der Musen Vergisst man die Welt. Valóban néha hetekre nem mennek em­berek közé s ha Blaha elvégezte napi munká­ját visszavonul tisztes barátja oldala mellé, tanul és dolgozik s megfeledkezik a világ­ról egészen. Van is látatja az ő munkásságuknak. A műterem egyik legérdekekesebb kész képe egyik legszebb esztergomi fiatal asz- szouy egy-két esztendő előtti arczképe. Aunyi báj van rajta mint az eredetin. A másik egy Budapestre házasodott; fiatal művésznőnk eszméuyesitett festménye. Nagy közönségünk meggyőződhetik róla, hogy nem vetik az ügyvéd ágyát sem rózsából, még gyakran akkor se, ha fiatal korát becsületes munkában tölti H» megérdemelt existentiát keres későbbi korának és utódainak, Az a négy szomorú temetés egész más vélekedésre bírhatja közönségünket a „paragraphusok Californiájáról.“ Horák Egyed. (ö tv enesztei) dős nyomffíszati pályáj ára.) Az érdemekben megőszíílt férfiú tisztelői egy emléklapot adtak ki, me­lyen a következő lendületteljes emlék- sorok olvashatók: Mig másokat dédelget a szerencse, Rang és vagyon pompája vesz körül, Mig annyi más dobzódik a gyönyörbeu S létnek, világnak gondtalan örül: Itt áll egy ember, a ki ötveu évig Mást nem művelt, csak fáradt és izzadott, Ki nappalt éjjé, éjt nappallá téve Dologban töltött egy fél századot! Egy félszázadnak fényes verítéke Csillog szerényen képén s homlokán; E veríték tiiudöklőbb, mint a gyéináut, S szebb, mint a kistály havasok fokán ! Es mint a bérezek százados havára bzelid, nyugalmas fényt áraszt a uap, Tisztes fejére, mely gondokban őszült, A munka napja úgy vet sugarat ! Érdemkereszt függ a mellén a vitéznek, Ki százszor vérzett, de egyszer sem futott. De hát tenéked, eszmék katonája, Sajtó vitéze ! semmi sem jutott ? Ne féj ! Megvirrad a te hajnalod még, Megjön napod, ha jő egy szebb tavasz, Ha majd a földön csak két vas marad meg, A sajtó gépe és az eke-vas! Ne féij! Vau egy disz, egy kitüntetés mely Magasan áll minden egyéb felett! Tekints körül: nem szebb-e minden kincsnél E rád sugárzó szives tisztelet ? Hízelgő apui naplopók csoportját Csak hadd gyűjtse maga köré a nagy ! Oh ! mennyivel szebb a te ünnepélyed ! Te a munkának ünnepeltje vagy ! Hírek. — Május elseje van holnap. A legszebb tavaszi ünnep megölésére méltó nyájasságú tavaszi verőfénynek illik kedveznie. — Majer István püspök úr, mint örömmel értesülünk, már egészen föl­lábadt betegségéből, mely nehány napra aggasztóvá fordította állapotát. Szintén kiváló mű. A harmadik Blaha Ká­roly saját arczképe. Négytől körülbelül tizen­négyig mindenféle arczkép, tájkép, csend­élet következik. Legeiül kellett volna megemlékeznem legnagyobb művéről, melyet minden szem­lélő dicsérettel halmoz el. Ez a nagy kép, díszes keretében csak nem régiben készült el. Herczegprimásunkat ábrázlja, a mint régi resideutiájából kilép, s az utczán egy egész csoport Ínséges em­ber között megáll. Jobbról, balról eseugve nyújtják ki kezűket a koldusok és szegé­nyek s az Ő jósága mindenkire biztatóan hat. A herczegprimás főalakja mögött lát­ható Majer István püspök, Dankó József praelatus, Császtka József, Száutóffy kano­nok, és Lip pert lovag. A kapu alatt Ma­gosházi portás tősgyökeres alakja. Huszon­hat alak van a képen. Valamennyi egyforma szorgalommal s igei sok kitűnő sikerrel. A nagyszabású művel szemközt Blaha Károly egy másik műve látható. Egy ti­zenhat esztend is leányka egy patak partján nyitott köuvve előtt a fűbe dőlve mereng a távolba. Pompás háttere van a képnek s igen összhangzatos kivitele. De jő lesz néhány szóval Heinrich mű­veiről is megemlékezni. Az agg művész, a ki Miramare fejedelmi termei számára ely sok s annyi szép művet alkotott, a ki a festészet minden, de minden nemében oly páratlan sokoldalúságot mutat föl saját arc­képe alkotásában olyan művet létesített, mely a legkövetelőbb igényeket is dúsan kilégifci. Heinrich még az idealisták iskolájához tartozik, s ezen az asztalon festette a szent — Előléptetések. Tisztikarunknál a legújabb előléptetések alkalmával Wahl lurch őrnagy alezredessé, Wetten- dorfer kapitány első osztályú kapi­tánnyá, Baar hadnagy főhadnaggyá s Grüner kadét hadnaggyá lön emelve. Fogadják mindannyian legörvendőbb szeren esek i váHatunkat. — Új üzlet. Wald fogéi asztalos- mester az Iparbank helyiségében igen takaros új üzletet nyitott temetkezési vállalatokra és bútorokra. — Acasinói majálist pünkösdhét­főre tervezi a bizottság. A kiküldött rendezőség — nagyrészt a casinói ifjú­ság — Niedermann Pál ur elnöklete alatt már nemsokára megkezdi az elő­készítő munkálatokat. A meghívások a tagok körén kívül is szét fognak bocsát­tatni. A majális helyéül a Cserepes vau kijelölve. — Esztergomi fényképész Tatán. Nagy Ferencz jeles fiatal fényképészünk Tatán telepedettt meg, hol működését már el is kezdte. Sok szerencsét ! — A csütörtöki városi közgyűlé­sen legnevezetesebb kérdés volt az erdőmester ellen felmerült panaszok kérdése. Örvendünk, hogy elvégre is vizsgálat alá kerül az ügy. Nozdro- • viczky Miklósnak már régebben sür- - getnie kellett volna a fegyelmi vizs- - gálatot azon panaszok következtében, f melyek nagyrészt nem egyebek kohol- - máuyoknál. A közbeszédet képező kér- - dés megoldását mielőbb várjuk, hogy \ erdőmesteriink megtámadott becsülete e m egy i I ági tás ba n részesüljön. —- Beödy Gábor, ki nyár elejével L hozzánk jön, jelenleg Pozsonyban ara- -j nyos világot ér. A nekihazafiúsodott id pozsonyiak erősen látogatják előadásai- -j kát, melyek természetesen a legújabb eh művek közül valók. A legkiválóbb eh erők : Abonyiné, Kovács Ilka, Hor- -i vat Arnold operettere, Laczkó Aranka, Ellinger Ilona a drámára. A társulat- -d, nak nálunk igenis előnyösen ismert du tagjait nagyrészt viszont fogjuk látni. .1; — Szép leányaink sorsa. Úgyy^ volt az már régtől fogva, hogy leg--§ szebb leányainkat elviszik tőlünk. Akárik csak a lempompásabb nizzai rózsák, ,jíj elszármaznak büszkeséges szülőföldjük--i. ről. A szép nyári saisonra hárominc szép lakodalom van hirdetve s ezekie; közül csak az egyik szól egészen vá--fo rosunknak, mert a másik kettő kétdoil szépségünktől fosztja meg társadalmun-nr kát. Nagyrészt ez a mi szép leányaiiitoLri sorsa. családot azzala kedves felfogással, hogy as£ i Istenanya édes csókba olvasztja szeretetétsda isteni gyermeke iránt. Most a herczegprimást festi. Nem kö—öjí zöuséges, hűn talált arczképnek, hanem bi-id boros egyházfejedelemnek, herczegprimás uak jLo Az a fölfogás, mellyel képét alkotja,ejj< impozánssá teszi herczegprimásunk egészség alakját s ha befejezi, kétségkívül legjelc-oíö sebb művei sorát gazdagítja. Sok jót meg sok szépet kellene mégérn a kis műteremről Írni, de attól tartok, ----- r h ogy tudósításom már igenis kinő a tánisj czából. Végzem tehát azzal, hogy a jótékouvuo)| czélra nemsokára kiállítandó müveket egy-^§*j szerűen a közönség szives figyelmébe ajánnó^ lom. A mi fukar méltatásomat ifieti, azsn — merem hinni — hogy minden szemlél lóim nem csak helybenhagyja, de erősen ki ii hj fogja bővíteni. Patahazi. R — Vasút. Kávéháziunkban s köziöj helyeinken komoly arczczal hitegetiidsg egymást az emborek vasúttal. Meg les^í r a jálnai összeköttetés, kapunk vonala«1^ nem kell többet aggódni. Hát mi máún i aunyira hozzátörődtünk dólibábos vasu;,rt;ij terveink csalfaságához, hogy mindaddiihi^ nem adunk hitelt neki, mig a legelsHegi mozdony végig nem zakatol sokat rn jj mony lő s mindig csalódó városunkon* no >1

Next

/
Oldalképek
Tartalom