Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 34. szám
rój teliének jövedelmező gyümölcseit; a mi pedig csalás, szédelgés nélkül egy- átaláu nem történhetik. Az ipar terén a gondolkozó, a munkálkodó agynak termesztményét, találmányait szabadalmakkal védik, bástyázzák a kormányok. És a jognak nemzetközi felfogása tökéletesen helyesnek, correctnak ismeri el a szabadalmak intézményét. És nem találkozott még eddig jog- tanár, a szabadság balulmagyarázott tanaitól bármennyire ittasult, ki őrülő tes szavát a szabadalmak jogosultsága ellen valaha fölemelni merte volna. Mert valóban hová lenne a tulajdon, hová a társadalom, az emberiség haladása és fejlődése, ha a szabadalmak ezélszerű intézkedése által a találmányok tulajdonjogát biztosítani képtelenek volnánk, pedig hát végelemzésben mi lehetetlent találtok abban, hogy két, a technika szabályaiban jártas, nézeteikben és felfogásaikban teljesen józan gondolkozó fő, ugyanazon ipartárgyat találja föl. Am azért próbálna meg valaki az iparszabadság nagyzöngésű tanainak alapján szélmalom karczát a szabadalmak tana ellen megindítani, ezer szerencséje leend, ha még holmi jámborfajta Don Quicbottenek fogják tekinteni és nem fogják a Bedlam vagy Lipót- mező boldogtalan lakói közó beosztani. Pedig hát mi az iparkereskedése az őstermelés kérdéséhez képest ! Minden ország támasza, talpköve az anyaföld, a melyet, ha intézkedéseivel nmg nem véd, szorgalmával, eszével és erkölcseivel fel nem virágoztat a nemzet, előbb vagy utóbb kérlelhetetlenül el kell siilyednie. Mit értek Spanyolországnak Peru és Chili aranybányái, mit három világrészből összeharácsolt kincsei és gyémántjai, mit világkereskedelemre hivó tengerpartjai, mit egész világrészeket ■elfoglaló gyarmatjai? A nemzetgazdaság ellen elkövetett bűnei mégis foghagymára szorították -és nagyon is nyűttes bársonyzubbonyba jutottak az egykor magukat fejedelmeknek hitt spanyol grandokat és koldussá tették a világ leggazdagabb államát. Bizonyára, ha legszerencsétlenebb nemzeti jellemvonásunk közé nem tartoznék ít hiúság, ha a tudományosság üres látszatánál magasabbra tudnók Ha egy ember lagyságáuak az a mértéke, hogy eszméi mily mérvben bírtak befolyással saját korára s az utókorra, akkoi Darwin Károly Köbeit e század legnagyobb szelleme volt, mert Ő nyomta r.á századunkra saját egyéniségének bélyegét. A raa- terialismus neki köszönheti tudományos alapját; s ha nem is épen ő maga teremtette meg azt, de ő fejtette meg páratlan megfigyelő tehetségével, tudományával és kimeríthetetlen kutatói buzgalmával a természet legrejtettebb titkát: a fajok eredetét. a leszármazási és kiválási elméletét s csakis e titok megfejtésével léphetett uralomra a matérialismus, mely eddig a tudományos világban csupán pretedens volt. Darwin Károly élete egy nagy czélnak volt szentelve: az igazság kutatásának, a fölfedezett elmélet bebizonyításának. Azon müvei, melyek a „fajok eredetéről és leszármazásáról“ irt ép oly világos, a laikus által is könnyen megérthető, mint korszakot alkotó munkája előtt keletkeztek, erre való előtanulmányoknak tekinthetők ; azok pedig, melyek rendszerműve után láttak napvilágot, a kutatási munka műhelyébe0 annak részleteibe vezetnek be és a nagy elmélet beigazolását, czélozzák. Lépésről lépésre haladt előre a tudós komolyságával, a fölfedező lángelméjével, és az igazság «zentsége által követelt lelkiismereteséggel. Már első, Dél-Amerikában 1831-ben és a Csöndes tenger szigeléu 1836-ban tett észleleteinél fölismerte Dar- Avin a különböző állatfajok eddig érvényes osztályozásainak bizonytalanságát. — Ezen észleleteket, eeyéb a tudomány szempontjából gazdag tapasztalatokkal együtt helyezni a józan hazafiság erényét, és ha megbámult ékesszólásunk nem szegődnék oly megfoghatatlan könnyelműséggel a legbiinösebb üzelmek zsold- jába, úgy a bőrgyártás prófétái és mesterei már régen elzüllőttek volna az országból. Akkor egészen más nemzetgazdasági tőkét bírnánk borászatunkban. Boraink jóliire és k ele te emelkedőbe volna ; 5 forintért nem ütnék le dobon azt a szőlőt, melynek ültetésébe és javításába a termelő kenyerének javát és életének zsírját mind beleölte. Akkor az állami követeléssek fejében elárverezett szőlőkre a magas kincstár nem kénytelenittetnék még 20—30 fi t költséget begyébe fizetni. Ha rontani akart Palladio, pokoli kéjjel gyönyörködhetik munkájában. Promontor, Kőbánya Budapest pin- ezéjében nagyszerű vízvezetékek állnak a bőrgyártás szolgálatában. Magyarország borászatának hitele teljesen aláásva, a külföld bizalma alapjában megrendítve ; export borkereskedelmünk agyonsujtva ; bortermelőink nagyszázaléka a kétségbeesés örvénye fölött, szőlőink teljesen értékevesztett földek, borainkat ba tetszik megikatjuk magunk; az állam a szőlőket terhelő milliomokra menő követeléseire reáfizethet költség fejében uj milliókat, — talán majd megbirják a földek a mit a szőlők már el nem bírtak. íme a jelennek képe. Albánia, Livádia meghalni nem tudó hús szikláid feljárnak hozzánk kísérteni. Excelsior! Magyarország 52 vármegyéjének 52 alispánja minden évnegyedben jelentést tesz a kormánynak és a közgyűlésnek a megye közgazdasági helyzetéről. Ha e kétszázra rugó évnegyedes jelentésekben felfelé és lefelé az igazság-követelményeinek megfelelő hűséggel állandóan le fog lepleztetni a helyzet való képe, lehetetlené lesz, hogy a legsiketebb fülek is meg ne nyíljanak, lehetetlenné fog válni, bogy a nemzet intéző körei túl ne adjanak az á.lszabad- ságnak oly végzetes hajtásokat hozott szomorú tanain. És okulni fognak az Egyesült államok a szabadság eme minta állama által csak az imént szolgáltatott példán, melynek törvényhozó testületé akkor mikor az ország jólétéről volt szó szögre akasztotta a szabadság, lürelem és Owen és más tudósok közreműködése mellett közzétette a „Zoology of the vovage H. M. ship Beagle“ (Loudon 1840—43) czimtí művében. Ezt követték több, specziális kutatásokat és észleleteket ismertető művek és tanulmányok, mig végre 1859-ben meg- ajáudékozá az emberiséget azon munkájával, melyben életének föladatát megoldta. E műnek czime „On the origin of species by means of natural selection“ (a fajok eredete), mely magyarul is megjelent Dapsy László fordításában. — Ebben a művében azt a meggyőződést fejezte ki, hogy valamennyi állat és növény néhány ős farm ától talán éppenséggel csak egytől származik, és hogy azok különféle módosulásai oly elv szerint mennek végbe, melyet, „természetes kiválás“-nak nevez. Nem lehet föladatunk, hogy e helyen ezen tanok részletes!) ismertetésébe bocsátkozzunk. Régi, számtalanszor ismételt panasz az, hogy a tudományok országában nincs megegyezés. Ott, a hol örök békét, egyetértő törekvéseket keresnénk, szakadatlan harezot találunk, az ellentétes vélemények harczát. Ki ne tudná azt, hogy a tudósok egymással való vitatkozásai mily gyakran bizalmatlanná tették a félénket, gúnyra fakasztották a gunyolódókat és felbátorították a tudatlanságot arra, hogy mellét verve lenézze az emberi tudás bizonytalan voltát. Darwin nagy wj tanai is természetesen részesültek ezen minden uj tannal közös sorsban. „A fajok eredetéről“ szóló müvet követték újabb és újabb fölfedezések ugyauazou irányban, melyek közül a loghumanistnus derűre boriira hangoztatott, üres jelszavait és 201 szavazattal 37 ellenében 10 évi idő tartamra megtagadta a dunaiaktól a letelepülhetési jogot. Mikor a hernyók teljesen lerágták a lombozatot a férgek egészen össze őrölték a rostszövetet, akkor a fának többé már nincs feltámadása ; — de az őrző tolvaj erőszakos fejszecsapásaitól nincs miért megijednetek, a dűlő sudar- nak himporát elsöpri a légáramlat, tova- röpiti a szél, megragadják a zápor hullámai iszap a sodrodé gaz között letemetik a tenger fenekére és évek múltán a szomszédos ormokon, a közeli berkeken évezredek folytán pedig a felemelkedő tengerfenekén, ugyanazonsu- darló csernek sarjadékai kelnek uj életre, mely meg az imént a bérez magaslatain emelkedett, a geographiai távolok mértföld mutatója gyanánt. Salus reipublicae suprema lex esto. Dr. Kiss József. Lövészegyesületi levél. A lövészegyesület a Borcsarnok helyiségében szombaton délután választmányi gyűlést tartott s ezen több házi ügy elintézésén kívül elhatározta, hogy ünnepélyes megnyitását május hetedikére hagyja. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy egy kis emlékeztetőt el ne mondjunk. A lövészegyesület egyike a legrégibb esztergomi egyesületeknek azzal a szép tulajdonsággal, hogy szebb múltja van, mint jelene. A mit nagyon sok egyesületünkről el lehet zengeni. Van több, mint 200 tagja. Ha ez a több, mint kétszáz tag- erősen összetartva pontosan teljesítené kötelezettségét (azt az igen csekély kötelezettséget) akkor nem kellene az egyesületnek folytonos zavarokkal küzdeni s nem kellene vigasztalásért a múlthoz folyamodni. Ha az a több, mint kétszáz tag- tudomásul venné az egyesület ünnepélyes megnyitását s azon lelkesen részt is veune, akkor az a május tizedik! megnyitás egyike lehetne legszebb társadalmi mozgalmainknak. Nem kérünk tehát egyebet a lövész- egyesület tagjaitól, minthogy csekély nagyobb föl tűnést keltette a „The desbent of man and selection in realitou torsex“ (Loudon 1871) c/imű (Az ember leszármazása és a fajválasztás a nemhez való viszonyában,) mely műben tudvalevőleg többek közt azt fejti ki, hogy az ember a majomtól származik. Darwin tanai uj rendszert képeztek, melyek összefoglalva a fölfedező után d ar- aví u i z m u s n ak neveztettek el. E tanok vitatására, mellette és ellene óriási irodalom keletkezett. E tanok egész terjedelmükben nem újak. Már Lamarck 1809-ben kiadott „Philosophie zoolegique“ és 1815-ben kiadott „Hist, nat des auimaux saus ver- tébres“ czimfí müveiben azt a tant hirdeté, hogy az összes fajok, az eraben fajt is ideértve, más fajtól származnak. 0 figyelmeztetett először arra, hogy minden változásokon megy keresztül, ami szerves. Úgyszintén Okén, aki az ázalagokban látta minden élet ősformáját és G e o ff r o y S aint Hi I air e, ki már 1795-ben sejté hogy az, amit fajoknak nevezüuk, végre nem egyéb, mint egy és ugyanazon fajnak átalakulása, elf jzása. Megelőzői azonban, kik a megnevezetteken kivíil számosán vannak, megelégedtek a, deduktiv, bölcsészeti állítással és nem tudták a tapasztalat utján bebizonyítani természetből vett gyakorlati észleltekkel a tétel valóságát. Ez Darwin Károly határtalan érdeme. S bár igaz az, hogy elméletek fölállittatnak és ismét elenyésznek újabb elméletek és kutatások eredményei előtt, mégis a Darwin elmélet oly alapra vau fektetve, mely alighanem daczolni fog .anyagi s nem sok erkölcsi kötelezettségüknek siessenek most eleget tenni, hogy az egyesület ez idei élete legyen valamivel több a pangásnál s a mesterséges lét főn tartásnál. Mert az a czél, mely az egyesület tagjait összehozta, joggal elvárhatja a velejáró eszközök felkarolását. A tavasz halottja. SZENTGÁLI FERENCZ. Meghalt a kórházban bosszú szenvedés után, elfelejtve, megsiratlanúi. , Ifjúsága legszebb adományait pazar : kezekkel fecsérelte. Szépségét, életere- ■ jét vészesen pusztító szenvedélyeknek : vetette martalékul, azután elbervadt, s í a kóiház egy kis szobájában az irgal. . más nénék karjai között szenderült el- Valóban megdöbbentő az Ő sorsa. . Jo móddal, szép tehetséggel, ki- - váló férfiúi tulajdonokkal áldotta meg *' a végzet s ő mindezekkel boldogsága a helyett boldogtalanságát találta föl. Szép jövője romokba dőlt, min- - dent, de mindent elvesztett, a mit 4 csak a legszerencsétlenebb ember el- - veszteni képes. Már néhány esztendő óta kidőlt a fi társadalom munkás tagjai közül. És nagyon sokáig fájdalmas szén- -j védések között húzkodott élet és halál Ji között. Végre megkönyörült rajta a halál, J elsimította homlokáról a szenvedés ba- -í lálos verítékét, elvette fonnyadt aj iáról ló a kín sóhajtását s befogta megtörtei fényű szemeit. Az a szív, mely egykoron oly sok jíc nemes érzésért fel tudott buzogni, (h örökre megszüut dobogni. Meghalt a kórházban... Van abban valami megdöbbentő, <őj valami vigasztalhatlan, mikor egy szépqe jövőre jogosító fiatal ember a kórház--si ban hosszú szenvedés után, elfelejtve,tev megsiratlanúi hervad el. Mikor a természet feltámad, akkorion tűnik le az ó tavaszának napja, hogyygi virágot adhasson ravatalára, hideg sír—txj jába, szomorú fejfájára s bánatos töri-iC télié téré. Meghalt a kórházban, hosszú szeu—m védés után, elfelejtve, megsiratlanúi .......1 a jövő századok vívmányaival is, amiut da~»;b czoltak Kopernikus és Newton föl—löt födözései. Az eszmék horderejérol, melyeket Dar--iß( win ezelőtt 23 évvel a világba dobott némi íme fogalmat szerezhetünk, ha tekintetbe vesz—xg? 'szült azon rendkívüli termékenységet, me--sm lyet az irodalom pro és contra kifejtett. Nemcsak a szorosabban vett biológiáimig tudományszakok (a növény- s álattan- boncz-son s élettan) körére szorítkozik a Darviu-elmé-ém, let irodalma, élénk mozgalmat idézetttÍ9s< élőt még azon disczipliuákbau is, melyelob)/| különben csak közvetve, vagy távolabbróíoiji voltak eddigelé a szerves világ buvárlataifiJal által érdekelve. Leghatalmasabb ellensége taninak ter-iol inészetesen a theologia. A theologiasigol leszármazási és világteremtési elmélete, —- mely a biblián alapszik, s mely szerint du világ hat nap alatt lett teremtve mindeiíisbu szerves lényeivel együtt, persze sehogy semmise egyeztethető össze Darwin materialisztikusen:! i leszármaztatás! elméletével. Azonban nem lehet hivatása a tudo-olm raáuynak az, hogy magát tradicziók áltatott föltartóztassa, legyenek ezek bár mily szen-nose tek, s bár mily mérvben a kegyelet tár-rúd gyai. A tudomány az igazság kereséséberisdóg lerombol minden akadályt, s amely tannaMsam téves voltát Iciderité, azt megdönti, rom-mór jaira fölépítve büszke várát : 9z igazsáppV.xc védbástyáját. A theologia pedig éppen Dar-rtul win tanaival szemben is megjegyezi]etua11de,j magának Humboldt hires szavát: hogy ;; tudákosság tesz vallástalanná, de a tudo-obijj mány visszavezet a valláshoz.
