Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 31. szám
II. Megüresedett tisztviselői állomások betöltése s a különböző bizottságok kiegészítése. S. A megüresedett párkányi járási szolgabirói és az enuek betöltése folytán netalán üresedésbe jövő egyéb tisztviselői állomásoknak választás ut- jáiii betöltése. 9. A megüresedett megyei alszám- vevői és egyúttal árva széki számvevői állomásnak választás utjáui betöltése. 10. A központi választmányba 1 1 agnak be vála sz tása. III. Jelentések. 11. A megyei közigazgatási bizottságnak 1881. év II ik feléről az 1876: VI t. c. 70 §-a értelmében f. é. 63. sz. a. kelt jelentése. 12. Ugyanannak a törvényhtóság területén levő erdők állapotáról a közigazgatási erdészeti bizottság jelentését bemutató f. é. 147. sz. a. kelt jelentése. 13. A közigazgatási erdészeti bizottságnak f. é. 6. sz. a. kelt jelentése, mellyel Nozdroviczky Miklós okleveles erdésznek az 1879: XXXI t. c. értelmében szervezendő községi erdőtiszti állomásra leendő megválasztatásátezólzö kérvényét pártolókig beterjeszti. 15. Barta Endre mint a Petlieő- Bormasztini Eva-féle alapítvány gondnokának hivatalos jelentése, mellyel jelenti, hogy a jelzett alapítvány kamatai a helybeli paulai szent Vinczéről czimzett apáczazárdában neveltetésben levő 4 leányka mellékszükségleteire az 1881 —1882. évi tanfolyamra egyen- kiut 40 ft. kijárul tatható lészen. 15. Ugyanannak jelentése arránézve hogy a jelzett alapítvány kr fenntartott neveltetés' mesi szárma t " .ucgnre...jíisovszky Vilmos eszter- .. járási szolgabirónak hivatalos jelentése az iránt, hogy a betheő-Bor- masztini Eva-féle alapítványból fenntartott neveltetési helyek egyikére a mbizottság által beválasztott Berényi Mária ezen helyet folytonos Peteges- kedése miatt el nem foglalhatja, miért is ezen helynek betöltése iránt intézkedést tétetni kér. Ezzel kapcsolatban az alispáui hivatalnak jelentése hogy a jelzett 3 alapítványi helyre a pályázati hirdetmény kibocsáttatott és hogy ezen hirdetmény folytán alul irt napig a következő kérvények érkeztek be. Novak János doroghi jegyzőnek kérvénye Gizella nevű s özv. Rajcsányi JózSefné esztergomi lakosnak Aranka nevű leányának a jelzett alapítványi helyekre leendő beválasztatása iránt. 17. Reviczky Géza párkány járási k. szolgabirónak jelentése, mellyel Bá- torkesz község képviselőtestületének özv. Farszky Pálné a bátorkeszi volt jegyző hátrahagyott özvegye részére az 1881. évi jegyzői fizetés egészbeni kijárni 1- tatása, továbbá a k. jegyző fizetésének megállapítása és a jegyzői lak változtatása tárgyában határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 18. Ugyanannak jelentése, mellyel Bart község képviselőtestületének jegyzőlakul vásárolt ház vétele s egy községi ingatlan eladása, nem különben 3000 fr. kölcsön felvétele tárgyában kelt határozatát törvény hatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 19. Mattyasóvszky Vilmos esztergomi járási szolgabirónak jelentése, mellyel Luszt’g János vízivárosi lakos árvatári tartozásába illetéktelenül fizetett összesen 31 fr. 36 i.r. és kamatainak az esztergomi járási tartalék alapból leendő kiutalása kérelmeztetik. 21. Az egészségügyi bizottságnak 1881. évi 26 sz. a. kelt jelentése, mellyel a mbizotts. 1878. évi 72 sz. végzése folytán az építkezési rendszabályokat beterjeszti. 22. Esztergom sz. kir. város tanácsának előterjesztése a mari» zálogüzlet tulajdonosé1:' 0 írtban m e 500 frtra leszállítása iránt. é. a., os Kir. tanácsos ■jioú oizottság elnökének ebbeli állomásról való lemondását tárgy azó jelentése. 24. Esztergom sz. kir. város tanácsának 114 irtot tevő 1881. évi közmuukaváltság hátralék leírása iránti jelentése. 25. Sebők Kálmán kir. állami fő- s egyúttal megyei mérnöknek az 1883. évi közmuukaváltság megáll a p i t ás ár a vonatkozó véleménye. 26. A megyei számvevőségnek az 1881. évi megyei útépitészeti, 1881. évi megyei házipénztári, 1881. évi központi betegápolási alapról, 1881. évi mértékhitelesítő hivatal pénztáráról, a Petheő Bormasztini Éva-féle alapítványról, a megye kezelése alatt De kedves Margit, születésnapja azt hiszem, két hónap előtt volt!-— Nem édes Darvady — önnek megmondhatom, hogy akkor tévedtem, s tévedésemet nem akartam jóvá tenni. Csak ma volt — sióit gyöngéd hangon, ma volt huszadik születésnapom! — Mily örömet szereztem volna önnek isteni Margitéin ! s egy forró csókot nyomott kezére. — Tudem, ön az egyedüli ki szivéből teszi. — Vallja be Őszintén mit kíván? Holnap, vagy ha lehetséges még ma teljesítem kívánságát. — Üli báró úr ! Ékszerészem gyönyörű ékszert készített egy grófnő számára, de a grófné elutazott, s ott hagyá az ékszert. Szerencsétlen leszek, ha nem kapom meg. Nélküle nem tudok se enni se aludni. Folyton lázban vagyok, s rosszul érzem magamat, ha csak rá gondolok. Fogja csak homlokomat, mily forró! nézze csak szivemet hogyan dobog! — s ezzel a báró kezeit homlokára tévé, s dobogó szivére vezető. A báró lángra gyulladt. Alig tudta megvárni a másnap reggelét, hogy az ékszerészhez mehessen. Az ékszer-üzlet előtt találkozott Veray gróffal, ki szintén a * szép- művészetnek“ rajongó tisztelője volt. — Hová — hová ily korán ? — kérdező D.irvady báró. — A műcsarnokba ; nem tudja hogy holnap Margit kisasszony születésnapja van? — Holnap? Azt hiszem hogy már tegnap volt ? — Dehogy ! Tévedés. Holnap lesz csak, Margit maga mondta nekem ! . . . Viszontlátásra ! — Isten veled1 — feleié Darvady báró. Kocsija megállt. A báró belépett az ékszerész üzletbe. Az első pillanatra megismerte a Margit által kívánt ékszert. — Mi az ára ? — Ezer forint! de miután már régen kiváuom, hogy a báró urat vevőimhez számíthatom, oda adom 800 fői intért. —■ Nem adok többet 600 nál. — Lehetetlen ! Aunyiba bele kerülnek a drága kövek. Hol van még az arany és a munka ára? A báró azonban többet nem adott, mint a mennyit igéit. Viszont az ékszerész nem engedett semmit. — Majd meggondolom s este ismét bejövök. Tegye addig az ékszert félre. Az ékszerész megígérte, s a báró távozott. Margit kisasszony a báró megjelenését várta. De ez se délelőtt se délután, nem mutatkozott. Türelmetlensége és kíváncsisága kényszeritette az ékszerészhez menüi, megtudni, vajjeu a báró megvette-e az ékszert ? Nagyon le volt hangolva a midőn az igazságot meghal Iá. — Adja oda a báró urnák hatszáz forintért, a hiányzó 200 forintot ime itt fizetem. A báró makacs, természetes az egész titok maradjon. Az ékszerész az összeget kézhez vette, s alázatos bókok közt kikisérte az énekesnőt. Estefelé megérkezett a báró s csodálkozott hogy az ékszerész következő szavukkal fogadta : levő alapítványi tőkéről, a jegyzői nyugdíj alapról és a katonai beszállásolás! pótadó alapról szóló számadásokra, nemkülönben Epöl község 1882. évi, Bátorkeszi község 1882. évi és Uny község 1882. évi költségvetésére, úgyszintén Kesztölcz, Bites, Ebed, Párkány, Szentlélek, Kicsind, Fannid. Lábatlan, Kirva. Epöl, Uny községek 1879. 1880. és illetve 1881. évi közpénztári, szegény alap, termes/.tiuónyi és niagtári számadására vonatkozó veteményes jelentése. IV. Kérvények. 27. Nagy Ferencz és társai esztergomi lakosoknak az 1882. évi városi költségvetés ellen beadott föllebbezése. 28. Bites község képviselőtestületének kérvénye az ottani helvét hitvalló egyház által építendő új iskolára egy darab községi ingatlannak, ezenfelül a magiári alapból 1400 frt tőkének és többrendbeli gábonanemií állománya tárgyában kelt határozatának jóváhagyása iránt. 29. Tóth István bátorkeszi lakos kérvénye a nevezett községgel 1 db. ingatlan iránt létrejött csereszerződés jóvá.hagyása iárgyában. 30. Nagy öl ved község képviselőtestületének kérvénye 312 frt 36 kr magtári készpénztőkének rnénló vételárára leondő fordít,hatása iránt. 31. Mogyorós község kérvénye Rodler Lipót Ielencz után követelésbe vett 128 frt 83 kr. tápdíj elengedő sének kieszköz lése iránt. 32. Mogyorós község kérvénye a táth-mogyorósi csatorna tárgyában s az erre vonatkozó szolgabirói jelentés. 33. Kicsind község képviselőtestületének kérvénye Szentes Péter és társai kőkid-gyarmati lakosok által a Garami vizén emelt fenékgát megvizsgálására egy bizottság kiküldése és a gátnak megsemmisítése iránt. S végül egyéb időközben beérkezendő és elintézést igénylő tárgyak. Esztergomban, 1882. márcz. 29. Kruplanicz, kir. tanácsos, alispán. A buda-utezai lányokról. (Harmadik merénylet.) A merényletek korszakát éljük. Koronás emberek alá aknát ásnak, a trónokat dynamit ládákkal bélelik, császárokat fenyegetnek, czárokat ropitellek a levegőbe, még a királynőkre is j — .Kivételesen a báró urnák odaadom 1 az ékszert 600 forintért, remélem hogy máskor is szerencséltetni fog. Darvady báró örült neki, s kifizeté az összeget. A kocsist pedig utasította Margit kisasszony lakása előtt megállni. Kocsizás közben megszemlélő az ékszert. — Gyönyörű munka, pompás kövek — valóban olcsó ár. Tarka gondolatok jutottak eszébe. Szép fiatal nejére is gondolt. Mily okos, jó és kedves volt mindig, hányszor sírta szemeit vörösre, s soha se kért még egy ékszert 600 forintért. Mily csúnya is volt születésnapját, elfelejteni ! Gyöngéd érzelem, megbánás boritá el szivét. Erezte hogy nejét folyton szereti, inig Margitot csak néha, mikor gyöngesége elfogj a. E pillanatban Melanie százszor szeb- uek tinit föl előtte mint az a kaczér művésznő. — Látnom kell! mormogott, s kocsisának parancsolá rögtön haza hajtani. Olvasásban elmerengve találta nejét. Lassan oda ment s homlokát megcsókolta. — Melanie — monda — hoztam valamit; bocsáss meg, hogy drága születésnapodat elfelejtettem, fogadd utólagosan e kicsiséget legjobb s Őszinte szerencse kivá- nataiiu mellett, téged mindig szerető férjedtől. Felnyitó a dobozt, s a gyönyörű ékszert nejének nyujtá. Melanie szemeiben köuycseppek ragyogtak. E perezben belépett a szolga s átadott a bárónak egy levelet. revolvert fognak. Szerbia királyságra emelkedik, a Schul verein proklamátiút intéz a Barbárén la n d cul t u rvolk j álioz s akad egy bátor tollú tárczairó, a ki az esztergomi szépekről írni bátorkodik. Mikor az ezüst és napsugár hatalma is csak bágyadt másolatot ád róluk a photographus üvegén, mikor a legszebb szavak összeillesztése is csak hiányosan tudná kifejezni azt, a mit kellene, ha róluk Írunk. De hát Ígéretünknek állunk, mikor az esztergomi Sugár-út szépeiről Írunk. Esztergomi Sugár-út! Hát olyan is van ? Van bizony még pedig nagyon, de nagyon érdekes. A város leghosszabb, legegyene- sebb és legszebb u te zajába egyszer ki- kisértem egy hozzám látogató ideg«« barátomat, hogy megmutathassam neki specialitásunk;!1:,. Mentünk, meiidegéltíink egész a kaszárnyáig. Egyszer c>ak óriási porfülleg veszi el a kilátást körültekintő szemeink elől. A ritka természeti tünemény odabilincselte összes figyelmünket. Mentői közelebb jutott a sűrű felhő, annál nagyobb lett. Egyszerre csak pokoli concert zsivaja sikoltott ki belőle. Azt hitte az en hiiledező barátom, hogy legalább is valami kis tűzhányó tört ki a kerek templom táján, mert a zsivaj, a lárma, az éktelen zenebona folyton növekedett. És megjelentek egyszerre pork-:- polisunk polgárait Ugrándozva, viaskodva, élethalálra marakodva egymás közt az elsőségért. Vak indulattal, éktelen ugrándozással, inparlamentális kifejezésekkel s fület repesztő förmedvényekkel. Ámuló barátom nagy szemekkel fordul felém. — Hát ez már a mi városunk egy őseredeti látványossága. Ez a hazatérő disznó csorda. Kár, hogy még nem akadt piktorra, mert a théma igenis rikító hatású lenne. Néhány elégikusan mekegő bíibána- tos kecske zárta be a rettentő menetet. Lassú tempóban fújták indulójukat s biczegő ugrándozásokkal siettek a pokoli versenyben részt venni. Egy vén anyasertés szörnyű elszántsággal törtetett felénk. Feltaláló tehetsége mindenesetre nagyobb lehetett, mint collégáié, mert új utat nyitott 1 A báró felbontó, s átadó nejének. A szolgának pedig monda : Jelentse Margit kisasszonynak, hogy egy óra előtt elhagytam a várost, s hosszú ideig távol leszek. A szolga távozott. Melauie megcsókolta férjét. Este a színházban az igazgató jelenté a közönségnek, hogy Margit k. a. kissé rosszul érzi magát . . , S tsakugyan minden kedv nélkül, igen is színtelenül énekelt a művésznő. Zunft Antal. Mit tesz udvarolni ? (Katoohismusomból.) Szépen hazudni, aranyosan bálványozni, kifogástalanul fecsegni meg nem levő bájakról, hiányzó szellemről. Bámulni azt, a mi nincs, dicsérni azt, a mit elitélünk a másik órában. Rajongást játszani változatos phrasisok- ban csillogó epithetonokkal, mézes mázos ürességgel. Elhitetni a legbadarabbat, megütni a hiúság lufijait, hamis pénzt verni színpadi szerelemből. Csacsogni fáradatlanul, fecsegni elszántan, összebeszélni bőgőt és ibolyát, galambot és krokodilust. Azután elhitetni magunkkal, hogy fülig szerelmessé varázsoltuk azt, a kit ostrom alá vettünk. Végül kiábrándul ni, blazirtságba esni, spleent, kapni s aztán megint csuk előliül kezdeni. iteoeó éBáii.
