Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 31. szám

II. Megüresedett tisztviselői állomások betöltése s a különböző bizottságok kiegészítése. S. A megüresedett párkányi járási szolgabirói és az enuek betöltése foly­tán netalán üresedésbe jövő egyéb tisztviselői állomásoknak választás ut- jáiii betöltése. 9. A megüresedett megyei alszám- vevői és egyúttal árva széki számvevői állomásnak választás utjáui betöltése. 10. A központi választmányba 1 1 agnak be vála sz tása. III. Jelentések. 11. A megyei közigazgatási bizott­ságnak 1881. év II ik feléről az 1876: VI t. c. 70 §-a értelmében f. é. 63. sz. a. kelt jelentése. 12. Ugyanannak a törvényhtóság területén levő erdők állapotáról a közigazgatási erdészeti bizottság jelen­tését bemutató f. é. 147. sz. a. kelt jelentése. 13. A közigazgatási erdészeti bizott­ságnak f. é. 6. sz. a. kelt jelentése, mellyel Nozdroviczky Miklós okleveles erdésznek az 1879: XXXI t. c. értel­mében szervezendő községi erdőtiszti állomásra leendő megválasztatásátezólzö kérvényét pártolókig beterjeszti. 15. Barta Endre mint a Petlieő- Bormasztini Eva-féle alapítvány gond­nokának hivatalos jelentése, mellyel jelenti, hogy a jelzett alapítvány kama­tai a helybeli paulai szent Vinczéről czimzett apáczazárdában neveltetésben levő 4 leányka mellékszükségleteire az 1881 —1882. évi tanfolyamra egyen- kiut 40 ft. kijárul tatható lészen. 15. Ugyanannak jelentése arránézve hogy a jelzett alapítvány kr fenntartott neveltetés' mesi szárma t " .ucgnre­...jíisovszky Vilmos eszter- .. járási szolgabirónak hivatalos jelentése az iránt, hogy a betheő-Bor- masztini Eva-féle alapítványból fenntar­tott neveltetési helyek egyikére a mbizottság által beválasztott Berényi Mária ezen helyet folytonos Peteges- kedése miatt el nem foglalhatja, miért is ezen helynek betöltése iránt intéz­kedést tétetni kér. Ezzel kapcsolatban az alispáui hiva­talnak jelentése hogy a jelzett 3 ala­pítványi helyre a pályázati hirdetmény kibocsáttatott és hogy ezen hirdetmény folytán alul irt napig a következő kér­vények érkeztek be. Novak János doroghi jegyzőnek kérvénye Gizella nevű s özv. Rajcsányi JózSefné esztergomi lakosnak Aranka nevű leányának a jelzett alapít­ványi helyekre leendő beválasztatása iránt. 17. Reviczky Géza párkány járási k. szolgabirónak jelentése, mellyel Bá- torkesz község képviselőtestületének özv. Farszky Pálné a bátorkeszi volt jegyző hátrahagyott özvegye részére az 1881. évi jegyzői fizetés egészbeni kijárni 1- tatása, továbbá a k. jegyző fizetésé­nek megállapítása és a jegyzői lak változtatása tárgyában határozatát tör­vényhatósági jóváhagyás végett beter­jeszti. 18. Ugyanannak jelentése, mellyel Bart község képviselőtestületének jegyző­lakul vásárolt ház vétele s egy községi ingatlan eladása, nem különben 3000 fr. kölcsön felvétele tárgyában kelt határozatát törvény hatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 19. Mattyasóvszky Vilmos eszter­gomi járási szolgabirónak jelentése, mellyel Luszt’g János vízivárosi lakos árvatári tartozásába illetéktelenül fize­tett összesen 31 fr. 36 i.r. és kama­tainak az esztergomi járási tartalék alapból leendő kiutalása kérelmeztetik. 21. Az egészségügyi bizottságnak 1881. évi 26 sz. a. kelt jelentése, mellyel a mbizotts. 1878. évi 72 sz. végzése folytán az építkezési rendsza­bályokat beterjeszti. 22. Esztergom sz. kir. város ta­nácsának előterjesztése a mari» zálog­üzlet tulajdonosé1:' 0 írt­ban m e 500 frtra leszállítása iránt. é. a., os Kir. tanácsos ■jioú oizottság elnökének ebbeli állomásról való lemondását tárgy azó jelentése. 24. Esztergom sz. kir. város ta­nácsának 114 irtot tevő 1881. évi közmuukaváltság hátralék leírása iránti jelentése. 25. Sebők Kálmán kir. állami fő- s egyúttal megyei mérnöknek az 1883. évi közmuukaváltság megáll a p i t ás ár a vonatkozó véleménye. 26. A megyei számvevőségnek az 1881. évi megyei útépitészeti, 1881. évi megyei házipénztári, 1881. évi központi betegápolási alapról, 1881. évi mértékhitelesítő hivatal pénztárá­ról, a Petheő Bormasztini Éva-féle alapítványról, a megye kezelése alatt De kedves Margit, születésnapja azt hiszem, két hónap előtt volt!-— Nem édes Darvady — önnek meg­mondhatom, hogy akkor tévedtem, s téve­désemet nem akartam jóvá tenni. Csak ma volt — sióit gyöngéd hangon, ma volt hu­szadik születésnapom! — Mily örömet szereztem volna ön­nek isteni Margitéin ! s egy forró csókot nyomott kezére. — Tudem, ön az egyedüli ki szivéből teszi. — Vallja be Őszintén mit kíván? Hol­nap, vagy ha lehetséges még ma teljesítem kívánságát. — Üli báró úr ! Ékszerészem gyönyörű ékszert készített egy grófnő számára, de a grófné elutazott, s ott hagyá az ékszert. Szerencsétlen leszek, ha nem kapom meg. Nélküle nem tudok se enni se aludni. Folyton lázban vagyok, s rosszul érzem ma­gamat, ha csak rá gondolok. Fogja csak homlokomat, mily forró! nézze csak szive­met hogyan dobog! — s ezzel a báró ke­zeit homlokára tévé, s dobogó szivére ve­zető. A báró lángra gyulladt. Alig tudta megvárni a másnap reggelét, hogy az ék­szerészhez mehessen. Az ékszer-üzlet előtt találkozott Veray gróffal, ki szintén a * szép- művészetnek“ rajongó tisztelője volt. — Hová — hová ily korán ? — kér­dező D.irvady báró. — A műcsarnokba ; nem tudja hogy holnap Margit kisasszony születésnapja van? — Holnap? Azt hiszem hogy már teg­nap volt ? — Dehogy ! Tévedés. Holnap lesz csak, Margit maga mondta nekem ! . . . Viszont­látásra ! — Isten veled1 — feleié Darvady báró. Kocsija megállt. A báró belépett az ékszerész üzletbe. Az első pillanatra meg­ismerte a Margit által kívánt ékszert. — Mi az ára ? — Ezer forint! de miután már régen kiváuom, hogy a báró urat vevőimhez szá­míthatom, oda adom 800 fői intért. —■ Nem adok többet 600 nál. — Lehetetlen ! Aunyiba bele kerülnek a drága kövek. Hol van még az arany és a munka ára? A báró azonban többet nem adott, mint a mennyit igéit. Viszont az ékszerész nem engedett semmit. — Majd meggondolom s este ismét bejövök. Tegye addig az ékszert félre. Az ékszerész megígérte, s a báró tá­vozott. Margit kisasszony a báró megjelené­sét várta. De ez se délelőtt se délután, nem mutatkozott. Türelmetlensége és kíván­csisága kényszeritette az ékszerészhez menüi, megtudni, vajjeu a báró megvette-e az ék­szert ? Nagyon le volt hangolva a midőn az igazságot meghal Iá. — Adja oda a báró urnák hatszáz fo­rintért, a hiányzó 200 forintot ime itt fize­tem. A báró makacs, természetes az egész titok maradjon. Az ékszerész az összeget kézhez vette, s alázatos bókok közt kikisérte az énekesnőt. Estefelé megérkezett a báró s csodál­kozott hogy az ékszerész következő sza­vukkal fogadta : levő alapítványi tőkéről, a jegyzői nyugdíj alapról és a katonai beszálláso­lás! pótadó alapról szóló számadásokra, nemkülönben Epöl község 1882. évi, Bátorkeszi község 1882. évi és Uny község 1882. évi költségvetésére, úgy­szintén Kesztölcz, Bites, Ebed, Pár­kány, Szentlélek, Kicsind, Fannid. Lá­batlan, Kirva. Epöl, Uny községek 1879. 1880. és illetve 1881. évi köz­pénztári, szegény alap, termes/.tiuónyi és niagtári számadására vonatkozó ve­teményes jelentése. IV. Kérvények. 27. Nagy Ferencz és társai eszter­gomi lakosoknak az 1882. évi városi költségvetés ellen beadott föllebbezése. 28. Bites község képviselőtestüle­tének kérvénye az ottani helvét hit­valló egyház által építendő új iskolára egy darab községi ingatlannak, ezen­felül a magiári alapból 1400 frt tőké­nek és többrendbeli gábonanemií állo­mánya tárgyában kelt határozatának jóváhagyása iránt. 29. Tóth István bátorkeszi lakos kérvénye a nevezett községgel 1 db. ingatlan iránt létrejött csereszerződés jóvá.hagyása iárgyában. 30. Nagy öl ved község képviselő­testületének kérvénye 312 frt 36 kr magtári készpénztőkének rnénló vétel­árára leondő fordít,hatása iránt. 31. Mogyorós község kérvénye Rodler Lipót Ielencz után követelésbe vett 128 frt 83 kr. tápdíj elengedő sének kieszköz lése iránt. 32. Mogyorós község kérvénye a táth-mogyorósi csatorna tárgyában s az erre vonatkozó szolgabirói jelentés. 33. Kicsind község képviselőtestü­letének kérvénye Szentes Péter és tár­sai kőkid-gyarmati lakosok által a Ga­rami vizén emelt fenékgát megvizsgá­lására egy bizottság kiküldése és a gátnak megsemmisítése iránt. S végül egyéb időközben beérke­zendő és elintézést igénylő tárgyak. Esztergomban, 1882. márcz. 29. Kruplanicz, kir. tanácsos, alispán. A buda-utezai lányokról. (Harmadik merénylet.) A merényletek korszakát éljük. Koronás emberek alá aknát ásnak, a trónokat dynamit ládákkal bélelik, csá­szárokat fenyegetnek, czárokat ropite­llek a levegőbe, még a királynőkre is j — .Kivételesen a báró urnák odaadom 1 az ékszert 600 forintért, remélem hogy máskor is szerencséltetni fog. Darvady báró örült neki, s kifizeté az összeget. A kocsist pedig utasította Margit kisasszony lakása előtt megállni. Kocsizás közben megszemlélő az ékszert. — Gyönyörű munka, pompás kövek — valóban olcsó ár. Tarka gondolatok jutottak eszébe. Szép fiatal nejére is gondolt. Mily okos, jó és kedves volt mindig, hányszor sírta szemeit vörösre, s soha se kért még egy ékszert 600 forintért. Mily csúnya is volt születés­napját, elfelejteni ! Gyöngéd érzelem, megbánás boritá el szivét. Erezte hogy nejét folyton szereti, inig Margitot csak néha, mikor gyöngesége elfogj a. E pillanatban Melanie százszor szeb- uek tinit föl előtte mint az a kaczér mű­vésznő. — Látnom kell! mormogott, s kocsi­sának parancsolá rögtön haza hajtani. Olvasásban elmerengve találta nejét. Lassan oda ment s homlokát megcsókolta. — Melanie — monda — hoztam va­lamit; bocsáss meg, hogy drága születésna­podat elfelejtettem, fogadd utólagosan e kicsiséget legjobb s Őszinte szerencse kivá- nataiiu mellett, téged mindig szerető fér­jedtől. Felnyitó a dobozt, s a gyönyörű ék­szert nejének nyujtá. Melanie szemeiben köuycseppek ra­gyogtak. E perezben belépett a szolga s átadott a bárónak egy levelet. revolvert fognak. Szerbia királyságra emelkedik, a Schul verein proklamátiút intéz a Barbárén la n d cul t u rvolk j álioz s akad egy bátor tollú tárczairó, a ki az esztergomi szépekről írni bátorkodik. Mikor az ezüst és napsugár ha­talma is csak bágyadt másolatot ád róluk a photographus üvegén, mikor a legszebb szavak összeillesztése is csak hiányosan tudná kifejezni azt, a mit kellene, ha róluk Írunk. De hát Ígéretünknek állunk, mi­kor az esztergomi Sugár-út szépeiről Írunk. Esztergomi Sugár-út! Hát olyan is van ? Van bizony még pedig nagyon, de nagyon érdekes. A város leghosszabb, legegyene- sebb és legszebb u te zajába egyszer ki- kisértem egy hozzám látogató ideg«« barátomat, hogy megmutathassam neki specialitásunk;!1:,. Mentünk, meiidegéltíink egész a kaszárnyáig. Egyszer c>ak óriási porfülleg veszi el a kilátást körültekintő szemeink elől. A ritka természeti tünemény oda­bilincselte összes figyelmünket. Mentői közelebb jutott a sűrű felhő, annál nagyobb lett. Egyszerre csak pokoli concert zsivaja sikoltott ki be­lőle. Azt hitte az en hiiledező bará­tom, hogy legalább is valami kis tűz­hányó tört ki a kerek templom táján, mert a zsivaj, a lárma, az éktelen zenebona folyton növekedett. És megjelentek egyszerre pork-:- polisunk polgárait Ugrándozva, viaskodva, élethalálra marakodva egymás közt az elsőségért. Vak indulattal, éktelen ugrándozással, inparlamentális kifejezésekkel s fület repesztő förmedvényekkel. Ámuló barátom nagy szemekkel fordul felém. — Hát ez már a mi városunk egy őseredeti látványossága. Ez a hazatérő disznó csorda. Kár, hogy még nem akadt piktorra, mert a théma igenis rikító hatású lenne. Néhány elégikusan mekegő bíibána- tos kecske zárta be a rettentő mene­tet. Lassú tempóban fújták indulójukat s biczegő ugrándozásokkal siettek a pokoli versenyben részt venni. Egy vén anyasertés szörnyű elszánt­sággal törtetett felénk. Feltaláló tehet­sége mindenesetre nagyobb lehetett, mint collégáié, mert új utat nyitott 1 A báró felbontó, s átadó nejének. A szolgának pedig monda : Jelentse Margit kisasszonynak, hogy egy óra előtt elhagytam a várost, s hosszú ideig távol leszek. A szolga távozott. Melauie megcsó­kolta férjét. Este a színházban az igazgató jelenté a közönségnek, hogy Margit k. a. kissé rosszul érzi magát . . , S tsakugyan min­den kedv nélkül, igen is színtelenül énekelt a művésznő. Zunft Antal. Mit tesz udvarolni ? (Katoohismusomból.) Szépen hazudni, aranyosan bálványozni, kifogástalanul fecsegni meg nem levő bá­jakról, hiányzó szellemről. Bámulni azt, a mi nincs, dicsérni azt, a mit elitélünk a másik órában. Rajongást játszani változatos phrasisok- ban csillogó epithetonokkal, mézes mázos ürességgel. Elhitetni a legbadarabbat, megütni a hiúság lufijait, hamis pénzt verni színpadi szerelemből. Csacsogni fáradatlanul, fecsegni elszán­tan, összebeszélni bőgőt és ibolyát, galambot és krokodilust. Azután elhitetni magunkkal, hogy fülig szerelmessé varázsoltuk azt, a kit ostrom alá vettünk. Végül kiábrándul ni, blazirtságba esni, spleent, kapni s aztán megint csuk előliül kezdeni. iteoeó éBáii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom