Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 29. szám

megbizonyithatom, mily igen tisztelem , a magyar Horáczot, kinek megmaradok alázatos szolgája Kondé József Benedek. Karván, april 3. 1824. II. Főtisztelendő Úr! Ismét itt vagyok a si vales bene est-tel, mert levelemnek nincs egyéb tárgya, mint azt megtudni, hogy szol­gál az egészség s ha szolgál, szivem­ből örvendeni. Hogy a most elannyira szokásba jött Éljenre pedig ihassunk is, paran­csolatja vagyon emberemnek a száraz d á g o n 11 o k kiváltására. Szives emlékezetébe ajánlott ál­landó tisztelettel megmaradok Főtisztelendő Uraságodnak alázatos szolgája Kondé József Benedek. Karván, febr. 10. 827. ITT. Főtisztelendő Úr! Mivel emberem a pesti vásárra megy, meghagytam nekie, hogy ezen levélké­vel szokás szerint beköszönjön s tudja meg jó-e az egészség ? Ha jó, örülök tiszta sz;vemből és kívánom, hogy még soká legyen jó. Lehetett a zsidó Dávidé oly soká jó, mért ne lehessen a magyar Horácz Dávidé ? Köszöntést tőlem derék Horvát Istvánunknak, ha, Főtisztelendő Ura­ság1 d őszveakad vele. Én állandó igaz tisztelettel vagyok Főtisztelendő Uraságodnak alázatos szolgája Kondé ^József Benedek. Karván aug. 23, 1828. IV. Főtisztelendő Úr! Küldöm Pestre menő emberemet szokott mód szerint Főtisztelendő Ura- ságodhoz egyedül azért, hogy általa mint létéért megérthessem mert szinte úgy kívánom, hogy az Úristen Főtisz­telendő Uraságodat még soká friss egészségben tartsa meg, min szivemből ■örvendeni fogok, ha tőle megérthetem, hogy baj nélkül találta Főtisztelendő Uraságodat. Már most hosszas küszködés után a nyavalyával, én is mondhatom: ego quidem valeo, de csak úgy, mint az öreg emberek, kik mindenkor azt súg­ják fülünkbe: senectus ipsa est morbus. Legyen Isten hírével, csak mi éljünk és oly friss egészségben éljünk, mint az öregek is élhetnek, menten az ifjabb kor lángolásának bajaitól. Maradok ál­landó, igaz és különös tisztelettel Főtisztelendő Uraságodnak alázatos szolgája Kondé József Benedek. Karván jun. 13. 1829. A sok nélkülözéssel küzdő agg köl­tőnek Kondé barátsága, mely pénzbeli segélyezésen kívül még, de az „üres dá- gon megtöltésére“ is kiterjed nemcsak jól esett, de szüksége is volt. A karvai Moecenásnak köszönhet jCUf az első magyar Horácz fordítást. Emlékezete megérdemli tehát a mi hálánk koszorúját. Or Körösy László. Hírek. A főszékesegyházban ma a herczegprimás fog politikáim teljes díszben és pompában. Az egyházi zene is egészen az ünnep nagyságához méltó. Seyfried Ignácz miséjén kívül Seyler Károly „Confitemini“ gradnáléja és Skraup János „Terra tremuit“ offer- tóriuma van a mai programmon. Hol­nap Seyler Károly karnagy miséjét, Brosig „Haec dies“ graduáléját és Albrechtsberger „Pascha nostrum“ offer- tóriumát adják elő. A húsvéti vasár­napi szent beszédet herczegprimásunk szokta mondani. A remek egyházi szó­noklatra mindig óriási hallgatóság szo­kott foglalkozni. — Mikszáth Kálmán szívességé­ből közöljük a Frivol aktát, melyre különösen felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét. — Megyei közgyűlésünk április 18-án lesz. Az érdeklődés a közgyűlés iránt meglehetős. — Széchenyi-estéiyt ül holnap a casinó, melyre a tagok közül igen sokan aláiratkoztak. Lesz alkalmi be­széd, alkalmi óda, pezsgő. Az ünne­pély igen sikeresnek Ígérkezik. — Kirándulás. A kereskedelmi ifjúság egyesülete egy igen szép terv kivitelét munkálja.Két év előtt ugyanis látogatást tett nála a fővárosi testvér­egyesület s még az időben visszakérte a látogatást. A látogatás valószínűleg pünkösdvasárnapjára lesz keresztül vi­hető. Külön hajón, zeneszóval lesz az indulás, Yisegrádon a villásreggeli, Yáczott a csatlakozók felvétele. A ki­rándulásban való részvételre meghívó­kat ad ki a rendező bizottság, hogy városunk szépei is mentői nagyobb számban csatlakozzanak. A fővárosban felolvasás lesz és hangversennyel egybe­kapcsolt táuczestély fogja megkoszo­rúzni a tervezett kirándulást. — Restaurálás. A vízivárosi temp- plom is némi átalakításon megyen ke­resztül, hogy a primási palotával össz­hangzásban legyen. Az alacsony tor­nyok, hosszú karcsú idomot kapnak, palaköves burkolattal s igen díszes formával. Volt szerencsénk a terv­rajzba beletekinteni s igy bízvást állít­hatjuk. hogy a templom a lehető leg­előnyösebb átalakuláson fog keresztül menni tornyai restaurálása által. — Piros tojás. A keddi tánezvi- galom, melyet a levelező lapos meghí­vók egész elbizakodva „kedélyes táncz- estélynek“ jeleznek, igen sikeresnek ígérkezik. Az összes fiatalság síkra fog szállani, hogy városunk szépeit fel ed- hetlen emlékezetű estélyben részesítsék. — Rendező bizottság. A keddesti táuczestély rendező bizottsága a követ­kező urákból ál! : ifj. Barta Andor, Barta Tivadar, Feichtinger Ernő, Feich- tinger Győző, Földváry Imre, Hulinyi Győző, Koditek Károly, Kőrösy László, Kubina József , Meszéna Kálmán , Pisuth Rezső, Palkovich Jenő, Sis- kóvics Sándor, Szabó Mihály, Szabó Gyula, Szölgyémi Fereucz, Taxtier Béla, Wimmer Kálmán. — Unikum busvét. Az ez idei husvét valóságos kalendáriumai unikum, a mennyiben minden vallásfelekezet egyszerre ünnepli. Nemcsak a kstholi- kusok és protestánsok, de a görögök és oroszok is jóllehet az utóbbiak 12 nappal járnak hátrább az időszámí­tásban. — Fagy. Szerdán este vékony jég­hártya borította a Duna széleit. A fagy főleg gyümölcsöseinkben lényeges káro­kat okozott. — Uj zenemű Táborszky és Parsch kiadásában megjelent La Perle de Brésil. Mazurka ifjabb Fahrbach Fii- löptől, Ára 75 kr. — A gyanús photographus, a kit nemsokára sikerül kiugrasztani váro­sunkból, megint elmegy a Közlönybe választóvizet fecsérelni. Csak röviden. Az ő silány arczképei közül egyet se használhattam. Egy kis társaság előtt valamennyit összetéptem. Az érte járó di­jat ma városunk szegényei javára a város kapitányának kézbesítettem. Sajnálom hogy Haan ur egy mihaszna spéczi piszkolódásait felelőssége mellett közli. Dr. K L. jSlJJTÁS. Kérdi a tanár a megrökönyödött rossz deáktól, hogy mikép nevezték szent István királyt mielőtt megkeresz­telték volna. Súgják neki, de rettentő rossz hal­húsa vau. Végre el kezd mosolyogni s hihe­tetlen arezczal válaszolja : — Bajgnak hitták. A jámbor párkányi kereskedő soha nagyobb megtiszteltetésben nem része­sült, mint mikor a nebuló Vajkkal tévesztette össze. * A legnagyobb kritikus, Lessing, egy Írónőnek egyszer ezt mondta : — Jobban szeretem asszonyom azt a nőt, a ki a nevét nem tudja leírni, mint azt, a ki írással szerezte hírnevét. Csakhogy Lessing ezt még a múlt században merte mondani. * A nmzslai országút az uj szolga- biró óta kifogástalanul kitűnő. Mi a titok nyitja ? Igen egyszerű. Az uj szolgabiró kemény mondásaival kövezik az utat. Azért olyan mint az aczél. % Nepomuk Johann Wanitsek Schus­termeister és Johanna Schwarz Modistin czégtábláikat még mindig teljes épség­ben üdv özük, akárcsak a Gimplmajerek es Kraxelhuberek városában lennének. Hazafias közönségünk csak pártold a nemzeti ezégeket ! * Van a nép nyelvének is tréfája- mikor úgy összerakosgatja a kemény alliteratiókat, hogy szinte heletörik a mi sima társalgáshoz szoktatott nyel­vünk. Ilyen ez a néhány szó : Ismerted-e Piripityó Péter papta- mási p i íi térin es ter piczi piros pozsgás Póti nevű janyát, akidbe az a ballábú bolond barna Bak Balázs a bakonyi bálba belebolondult? Virtus volt összehozni. Virtus gyor­san és hibátlanul kimondani. Felelős szerkesztő Dr. Kőrösy László. E sorainknak czélja azonban nem az, hogy midőn „facta loquuntur“, az első magyar mellett emeljünk szól. Czélunk az, hogy követésre méltó pél­dát mutassunk fel az első magyar biz­tositó társaság legközelebbi közgyűlé­sének hazafias és jótékonysági újabb adományában. Az adományok teljes összege 11,590 frt. Emlékezni fognak t. olvasóink, hogy az első magyar általános biztosi tó tár­saság tavai i közgyűlése a gazdasági pályára lépett ifjaknak a gazdasági tanintézeteken kiképeztetése czéljából több ösztöndíjat alapított. Ezen 400 frtos ösztöndíjakban az 1881.|82. iskolai évben 5 növendék- részesült, kik az ösztöndijat a betűrend­ben felhívott azon megyei gazdasági egyesületek felterjesztései folytán nyer­ték meg, melyek az első magyarral már szerződési viszonyban állnak. Habár ez ösztöndíjak több évre szólanak, miután a tanfolyam is több évre terjed, az idei közgyűlés mégis újabban 4 megyei gazdasági egyesület (u. m. : csanádi, fehérgömör- és kis­hont- és győri) által felterjesztendő ifjak számára szavazott meg 1600 fr tót. Az országos gazdasági egyesület istvántelki iskolájában kiképezendő 2 árva fiit részére ez évben is megsza­vazta a társaság a kellő összeget; a tervezett országos iparkiállitás költsé­geihez 1000 írttal, a Munkácsi Mihály remek müvének „Krisztus Pilátus előtt“ az országos képtár számára való meg- szerezhetése költségeihez szintén 1000 írttal járul ; s bár a magyar Írók segélyegyletére és a magyar hírlapírók nyugdíjalapjára ez intézetek keletke­zésekor tetemes összegeket adományo­zott, ezuk részére ez évben is 200— 200 frtot adott. Adományában részesült több tudo­mányos intézet, sok fővárosi jótékony egylet, több oly egyházközség, mely létezésével a nemzetiség érdekét is előmozdítja. A Petőfi- és a szent István- szobor alapját 200—200 frt adomány­nyal gyarapitá. Megemlékezett a szeretetházakról, az Ínségekről és az országos vöröskereszt­egylet részére meg szavazott 10,000 frt ez évre eső második részletét, 2000 frtet, kifizetteté. A részletes kimutatása mellőzésével ismételjük az adományok teljes össze­gét, úgymint 11, 590 frtot. Felteszszük, hogy t. olvasóink és a biztositó felek előtt ismeretes, miként az első magyar általános biztositó tár­saság alapszabályai közé foglalta azon határozatot, hogy a társaság nyeremé­nyének egy része minden évben köz­hasznú czélokra fordítandó. NYILTTER. Biztosítási ügy. Az „Első magyar átalános biztositó társaság“ igazgatóságának jelentését az 1881. évi üzleteredményről lapunk is közié, valamint t. olvasóink a hirdetési rovatban feltalálják e hazai társaságunk zárszámláját, mérlegeit és vagyonki­mutatását. A t. olvasóknak és különösen az életbiztosító feleknek módjukban áll összehasonlításokat tenni, amint hogy hiszszük, hogy ennek s a mérleg- és vagyonkimutásának tanulmányozása foly­tán teljes megnyugvást fognak nyerni nem csak a tartalékok folytonos és tetemes emelkedése, hanem amiatt is, hogy az első magyar e nagy tőkét miután lajtántüli üzletét a szárnyai alatt keletkezett bécsi biztositó társa­ságra ruházta, kizárólag a magyaror­szági üzlet biztosítás alapjául szol­gálnak. ü Ma vasárnap 1882. április 9-én, az esztergomi színkörben első rendkí­vüli nagy előadás a magasabb testgya­korlat, játékok, tánezok bohózatok, és némajátékokban. 48 — 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom