Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 24. szám

a politikai és társadalmi szabadság'' világhírű ' Íróját Jolin Stuart Millt is sikerült részükre | hódítani; mindamellett mind ez ideig gyakor- > lati eredményt nem tudnak felmutatni, kivéve az egy Paris városának leroinbolásábani rész­vétel szomorú dicsőségét, melynek elkövetésé- | ben egészen fanatizálva látszottak lenni Vol­taire eme mondásával: „batir c’est beau, mais detruire est sublime“ (építeni szép, de rom­bolni felséges.) Mindezek a nővilágban oly kórtünetek, melyeket okvetlen orvosolni kell. A nevelési hibás rendszer lévén mindennek az oka, e rendszert kell okvetlen megváltoztatni és pe­dig mielőbb. Idegenek importálták zt be hazánkba, s jó részt idegenek alkalmazzák is nálunk (mint a sok német apácza, a sok sveiezi és franczia társalgó, a németországi bonne- ok), — innen van hogy nincsenek többé sem Corneliák, sem Zrínyi Ilonák, és nin­csenek magyar gazdasszonyáink ; s ebből megint az következik, hogy a házasulandó fiatal em­ber kényszerítve van a női hozomány mennyi­ségét és miségét esküvő előtt fontolgatni, in­nen van aztán, hogy nincsenek jó gyermekek hanem a fiú már 15 éves korában atyja évei után tudakozódik, és kezét emeli agg szüleire, a rossz leány pedig még az iskolában eredt szerelmi kalandokon töri fejét, megszökik köny- nyelmün imádójával, hogy pár napra rá egye dűl térjen vissza becsületben megőszült agg szüléinek lábaihoz bocsánatért a meggyaláz- tatás és a kiábrándulás után. Pár évvel ezelőtt igen bölcsen modta Herezegprimásunk egy zárdabeli nő név lő in­tézet évi zárvizsgálatán, hol a tanítványok sok szebbnél szebb munkáit hímzéseit stb. muto­gatták neki: „jobb szeretném ha gatyát varr- nának.„— Ez igen szép felfogása a nő hiva­tásának, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag a családi élet követelményeinek megfelelően kell a nőt nevelni, s csak ezután másod-har­mad sorban hímezhet és művészkedhet, ha kedve van hozzá. Most drága pénzen, sokszor a szülők összes vagyona árán, 6 hosszú éven át kínoz­zák a szegéuy leányt oly idegen nyelvek ta­nulásával, melyeket az intézetből kilépve ok­vetlen elfelejt kivétel nélkül mindegyik, mig a hazai nyelvek tanításáról teljesen megfeled­keznek; kínozzák 6 éven át zenével, s oly sok közül csak alig egy-kettő tud, az is el­felejti, mihelyt nincs aki ráparancsoljon; kí­nozzák oly tudományokkal 6 éven át, melyek részint nem nőnek valók, — milyen a boncz- tan —, részint pedig neveléshez nem szük­ségesek; s mindezekért a jutalom, az ered­mény az, hogy a lánytól elrabolták ifjú korát s ifjan mint érett korú nő lép ki azon inté­zetből, melybe mint virgoncz, — kedé­lyes, kedves leányka lépett be, szenvedélyre fogékonytalan, hideg elzárkózott kedélyű lett s ez által már is boldogtalanná tették ; meg- | ölték benne a szeretetre méltó nőt, a leendő ' jó feleséget s jó anyát, és adtak helyette egy nagy szem mit, ki áltudós, kedély beteg, boldogtalan. Váljon képes-e ily nő egy férjet boldogít ni ? képes-e derék gyermekeket nevel­ni? Soha. Azért ha megakarjuk gátolni azt, hogy a fokról-fokra és napról napra sülyedő nem­zedék végkép elsatnyuljon, ha a régihez ha­sonló, erőteljes, értelmes, szorgalmas és min­den izében magyar nemzedéket akarunk te­remteni, mint a minő most nincsen, akkor a nőnevelést kell legelső sorban oly fontos tár­sadalmi kérdésnek tekinteni, melyet a jelzett irányban gyökeresen átalakítani kell; addig vajmi kevés férfi részesülhet azon szerencsé­ben, hogy menyasszonyában jó háziasszonyt, jó feleséget és jó anyát nyerend, mely sze­rencse minden boldogság kizárólagos forrását képezi. Szabó Titus. Egy okirat. — A régi jó világból. — Tekintetes Nemes Tanács és Nms. Város! A 2-ik izenete a kk. és RRuek a szólás szabadsága tárgyában f. hó 14-én tartatott kerületi ülésben megbitelesittetvén, egyszersmind felolvastatott a m. fő KK-nelt a Pesten építendő Ország Házát, és az Ország Gyűlési költségeket tárgyazó két rendbéli válasza, és ezen utóbbiban azt javalják, hogy a költségek arányos felosztására, rendelendő Küldött- j ség által kulcs dolgoztasson ki, melynél fogva a nagyobb Summára terjedő Ország Gyűlési költsége­ket megfizetni vouakodóktul, nem szóbéli, hanem formás per utján lehessen behajtani, hanem a ja- ' vaslat einem fogadtatott. 15-én és lG-án az úrbéri törvény czikkelyek- nek az országos ülések alkalmával történt módo­sítását, a kerületi Napló kinyomtatásának meg­akadályozását, a katonai élelmeztetése, és kihágá­sokat érdeklő Izeuetei a KK KK-nek a felírás a Törvényjavaslattal együtt meghitelesitettek. 17-én Tartatott Országos ülésben a kk. és KK-ek az úrbéri Törvény czikkelyeket érdeklő Ize­nete azon módosítással, hogy az osztályok alkal­mával, több Osztályosok számára is csak egy fel­osztandó külső jobbágyi álomány becsültettessen la, a belső pedig egy holdnál nagyobb ne legyen — a szólás szabadságot, a honi nyelv terjesztését, a kerületi naplónak gátlását, és a katonai kihágáso- t kát érdeklő Izeueteivel együtt felolvastatváu, és — ezen utóbbi kijavítás végett a kerületi ülésekben újra felvétetni, a többi pedig a m. fő RR-kel kö- zöltetni rendeltetett. esl újságok raegakadátyoztatását, és a Kegyelmes kir. előadások 2-ik pontját, érdeklő Izenetei a kk. és fek-nek á felírás javaslatával megliitelesittettvéu egyszersmind a vatouai kihágásokat tárgyazó Tör­vényjavaslat is módosíttatott, és ennek folytában az úrbéri Törvényczik helyekre tett észrevételei is a ni. tő RR-nek kerületi tanácskozásban vitattak, de einem fogadtattak. 21. 22. 23-ban a Dietalis költségek beszedé­se iránt a 5-ilc Izenete a kk. és RR-nek feloivas- tatván dictaturára bocsájtatott. Azután a válás tár­gyában a múlt ország gyűlése alkalmával letett,— most pedig újra felvett Izenete a kk. RR-nek mely­ben a Reservalisok megszüntetésén, a vegyes há­zasságókban és azoknak értelmében a 6 heti ok­tatáson kívül, más egyébb az 1791-26-ik Ast. ér­telmében megjegyzett Valiasbéli sérelmek említet­nek a felírás és törvényjavaslatával együtt a m. fő RR-kel közöltétui, a Görög nem egyesült vallásbéli sérelmeik pedig még mostanában elhaíasztatni vé- lettettek. Ezeknek bevégeztével kérdésben vétetett a váltó kereskedő törvény elrendelése, és a Nemze­ti Banknak felállítása, és az elsőuek kidolgozása kerületi, az utóbbinak pedig Országos választmány­ra, — hogy munkáját a jövő Ország Gyűlésig be- végezze. — bizattatni vélettetett; 24- beu az executoinális 15-ik Art. kijavítása vétetett kerületi tanácskozásban, és annak 4-tk sza­kasza úgy módosíttatott ; — hogy ha a becsű alá vett javakbul az executióualis Somma kinem telne, az executio ad vires Sma executionális minden to­vábbi becsű nélkül, a többi javakra is kiterjesztes­sen, a költségek megkimélése végett. Ez nap Elegyes ülés is volt, melyben Ö cs. kir. Herczegsége az Ország Nádora szóval jelentet­te, hogy közbenjárásának következésében felséges Urunk abban megegyezett, hogy a felírások ezen­túl egyedül Magyar nyelveu terjesztessenek fel, úgy mindazonáltal hogy a Nemzetnek ezen kívánsága írásban foglalva a szokot m ód szerint terjesztesse­nek a kormány eleiben. 25- beu Arról volt Kerületi tauác-skozás, ha a most említett felséges Ígéretnek következésében fel­írás csak Magyar, vagy eddigi gyakorlat szerint,— Magyar és Diák nyelven lágyén e szerkesztve ? és a Voksolt többsége oda járult, hogy a felírást most mind a két nyelven lészen szükséges elkészíteni. 26- ban a 15-ik Törvényczikkelynek 14-ik sza­kasza úgy módosíttatott hogy az executio 2000 frt 4000-ig a megyében, és szomszéd megyékben két holnap alatt, azon túl rúgó Summára nézve pedig a N. m. m: kir. Helytartótanács által 3 holnapok alatt publicáltasson, és az eladandó ingatlan javak eldaraboltatása, ha fundi defectus subversolodik a hitelezőket, ellenkező esetben pedig az adóst illes­se. — Ezzel a Naplónak 304-ik Lapig kijött árkus- sait a ./. alatt ide meilékelvén szokott tisztelettel maradok a Tettes Nms. Tanácsnak és mns. Város­nak Pozsonyban okt.27 1839. alázatos szolgája. Ország Gyűlési követje : Piuke István s. k. 18 és 19 én a kerületi naplót, az országgyü­mélve, hogy feledi a képet, mely mindig lelki sze­mei előtt lebegett. Ez az egy reménye volt, és eb­ben is csalódott ! . . Még ott is szeretett. Sokszor láttam mint vonul félre, mint vesz elé kebléből egy hervadt rózsát, s mint árasztja el csókjaival. Ha ilyenkor hozzá mentem s kérdezőm mért kedves neki e rózsa annyira, fölvető szép áb­rándos szemeit, melyek kényekkel voltak telve és kaczagott. Oh ! de az a kaczaj ! . . azok a köny- nyek! . . Egy könycsep is mennyi sokat beszél! Most láttam, hogy aki nem csalódott, nem tudja mi a szerelem. Az igaz szerelem olyan mint a fellegek, neki egy kis hely elég hogy jótékony sugaraival a szivet elárassza. Ki csak azért tépi szét a rózsa lánczot, mert kedvese vétett, az so­hasem szerett. Egy este szokatlan vig kedvünk volt. Gyula barátom szebbnélszebb nótákat játszott, a lányok mind énekeltek, csak ő volt néma, hallgatag. Kér­tük, rimánkodtunk hogy énekeljen, de ő hajthatlan maradt, mig nem hosszú kérés után végre engedett. Mintha most is látnám, amint kezébe hajtván szé p fejét, csengő hangon énekelte ezt a bús dalt : „Ragyogjatok ti boldog órák, Ti szép idők ragyogjatok ! Fel a mélyből ti meghalt lelkek ; E1Ő ti fényes alakok ! Kilobbant édes bővülések, Ábránd szerelmek, — vissza mind! Hadd égjek, hadd lobogjak A régi lángokkal megint, — Fel tánezra, dalra, légi körbe! Aztán le! sírba, — mindörökre ;“ De annyi érzéssel, annyi fájdalommal, hogy mindnyájan elcsendesültünk. A dal végeztével vi­haros tapsban törtünk ki. Egyikünk sem gondolta, hogy a dal, melyet most hallottunk, — hattyú dal volt. Másnap a szép Kamilla kiterítve feküdt a kór­házban, s a mit a kéj és mámor nem tudtak elné­mítani, elnémitá a méreg. Most tudtam csak, hogy milyen az igaz nő szerelem. Jól mondja Garay : „Szeret a nő — kit s miért ? nem kérdezi, Szeret a nő, ennél több nem kell neki ; .....................1.............................................. S zeret a nő — ha reménye vau, ha nem ; Nála tá’’gy s czél maga szív s szerelem.“ Koporsóját nem kisérte ki senki. Elhagyatva, megvetve vitték ki a temetőbe. Ott taláu meg­tanul, mit itt hiába törekedett — felejteni. Ott fekszik némán, elhagyatva, nincs aki sír­jára csak egy könyet ejtene, nincs, aki emlékezeté­nek csak egy pillanatot szentelne. Legyen e nehány sor tehát az emlék, megérdemli, mert szeretett. Á ki szeret, annak bűnei megbocsájtatnak. Magdolna bűnei is megbocsájtattak, mert nagyon szeretett. A ki szeret, az nemtelen uem lehet ! Lévai Sándor. A borászati egylet igazgatóságá­nak jelentése. '-rv V. Tisztelt Közgyűlés! Egyletünk működésének első évéről az 1879- iki Mérlegben volt szerencsénk rövid közléseket ten­ni; ez időszakban eladásaink még jelentéktelenek valának, s az inkább csak annyiból emlékezetes, hogy szerény péuzerőukkel szemben, a borok rend­kívüli olcsóságánál fogva, vállalatunk sikerét neve­zetesen könnyebbitá. A közelebb múlt 1880-ik, működésünk máso­dik évéről ellenben már öntudatosan mondhatjuk: hogy az esztergomi borászati egylet életrevaló vál­lalat, mely nemcsak —■ feladatához hűen — a bortermelőknek is hasznos szolgálatot tett, hanem feuállásunk lényegében, t. i. az anyagi gyarapodás­ban is szilárdságot és oly irányt nyert, melyben bizton haladhatunk tovább. Részjegyeink száma még ma is csak 206 da­rabra terjed, de ezek további eladását szándékosan sem szorgalmaztuk mérlegünk lezártáig; hogy a biztos kilátásban volt haszon az eredeti részvénye­sek számára maradjon megtartva. Öt részjegyre kisebb nagyobb részekben szinte 100 forint vau együtt lefizetve, de eme tagtársaink csak úgy nyer­hetnek részjegyeket, ha vagyonunk mai arányában hajlandók a befizetést teljesíteni. Eme összesen 20,700 frt. o. é. üzlettőkével igen szűk körben kellett volua tengődnünk, minél­fogva igazgatótanácsunk megengedhetőnek találta 20,000 frt 7 százalékos kamatú kölcsönnek felvéte­lét; és csakis ennek segélyével; — mind amellett hogy 1634 frt 85 kr. icamatot fizettüuk, — hor­dáink és leltári eszközeinkből összesen 1905 frt

Next

/
Oldalképek
Tartalom