Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 24. szám
a politikai és társadalmi szabadság'' világhírű ' Íróját Jolin Stuart Millt is sikerült részükre | hódítani; mindamellett mind ez ideig gyakor- > lati eredményt nem tudnak felmutatni, kivéve az egy Paris városának leroinbolásábani részvétel szomorú dicsőségét, melynek elkövetésé- | ben egészen fanatizálva látszottak lenni Voltaire eme mondásával: „batir c’est beau, mais detruire est sublime“ (építeni szép, de rombolni felséges.) Mindezek a nővilágban oly kórtünetek, melyeket okvetlen orvosolni kell. A nevelési hibás rendszer lévén mindennek az oka, e rendszert kell okvetlen megváltoztatni és pedig mielőbb. Idegenek importálták zt be hazánkba, s jó részt idegenek alkalmazzák is nálunk (mint a sok német apácza, a sok sveiezi és franczia társalgó, a németországi bonne- ok), — innen van hogy nincsenek többé sem Corneliák, sem Zrínyi Ilonák, és nincsenek magyar gazdasszonyáink ; s ebből megint az következik, hogy a házasulandó fiatal ember kényszerítve van a női hozomány mennyiségét és miségét esküvő előtt fontolgatni, innen van aztán, hogy nincsenek jó gyermekek hanem a fiú már 15 éves korában atyja évei után tudakozódik, és kezét emeli agg szüleire, a rossz leány pedig még az iskolában eredt szerelmi kalandokon töri fejét, megszökik köny- nyelmün imádójával, hogy pár napra rá egye dűl térjen vissza becsületben megőszült agg szüléinek lábaihoz bocsánatért a meggyaláz- tatás és a kiábrándulás után. Pár évvel ezelőtt igen bölcsen modta Herezegprimásunk egy zárdabeli nő név lő intézet évi zárvizsgálatán, hol a tanítványok sok szebbnél szebb munkáit hímzéseit stb. mutogatták neki: „jobb szeretném ha gatyát varr- nának.„— Ez igen szép felfogása a nő hivatásának, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag a családi élet követelményeinek megfelelően kell a nőt nevelni, s csak ezután másod-harmad sorban hímezhet és művészkedhet, ha kedve van hozzá. Most drága pénzen, sokszor a szülők összes vagyona árán, 6 hosszú éven át kínozzák a szegéuy leányt oly idegen nyelvek tanulásával, melyeket az intézetből kilépve okvetlen elfelejt kivétel nélkül mindegyik, mig a hazai nyelvek tanításáról teljesen megfeledkeznek; kínozzák 6 éven át zenével, s oly sok közül csak alig egy-kettő tud, az is elfelejti, mihelyt nincs aki ráparancsoljon; kínozzák oly tudományokkal 6 éven át, melyek részint nem nőnek valók, — milyen a boncz- tan —, részint pedig neveléshez nem szükségesek; s mindezekért a jutalom, az eredmény az, hogy a lánytól elrabolták ifjú korát s ifjan mint érett korú nő lép ki azon intézetből, melybe mint virgoncz, — kedélyes, kedves leányka lépett be, szenvedélyre fogékonytalan, hideg elzárkózott kedélyű lett s ez által már is boldogtalanná tették ; meg- | ölték benne a szeretetre méltó nőt, a leendő ' jó feleséget s jó anyát, és adtak helyette egy nagy szem mit, ki áltudós, kedély beteg, boldogtalan. Váljon képes-e ily nő egy férjet boldogít ni ? képes-e derék gyermekeket nevelni? Soha. Azért ha megakarjuk gátolni azt, hogy a fokról-fokra és napról napra sülyedő nemzedék végkép elsatnyuljon, ha a régihez hasonló, erőteljes, értelmes, szorgalmas és minden izében magyar nemzedéket akarunk teremteni, mint a minő most nincsen, akkor a nőnevelést kell legelső sorban oly fontos társadalmi kérdésnek tekinteni, melyet a jelzett irányban gyökeresen átalakítani kell; addig vajmi kevés férfi részesülhet azon szerencsében, hogy menyasszonyában jó háziasszonyt, jó feleséget és jó anyát nyerend, mely szerencse minden boldogság kizárólagos forrását képezi. Szabó Titus. Egy okirat. — A régi jó világból. — Tekintetes Nemes Tanács és Nms. Város! A 2-ik izenete a kk. és RRuek a szólás szabadsága tárgyában f. hó 14-én tartatott kerületi ülésben megbitelesittetvén, egyszersmind felolvastatott a m. fő KK-nelt a Pesten építendő Ország Házát, és az Ország Gyűlési költségeket tárgyazó két rendbéli válasza, és ezen utóbbiban azt javalják, hogy a költségek arányos felosztására, rendelendő Küldött- j ség által kulcs dolgoztasson ki, melynél fogva a nagyobb Summára terjedő Ország Gyűlési költségeket megfizetni vouakodóktul, nem szóbéli, hanem formás per utján lehessen behajtani, hanem a ja- ' vaslat einem fogadtatott. 15-én és lG-án az úrbéri törvény czikkelyek- nek az országos ülések alkalmával történt módosítását, a kerületi Napló kinyomtatásának megakadályozását, a katonai élelmeztetése, és kihágásokat érdeklő Izeuetei a KK KK-nek a felírás a Törvényjavaslattal együtt meghitelesitettek. 17-én Tartatott Országos ülésben a kk. és KK-ek az úrbéri Törvény czikkelyeket érdeklő Izenete azon módosítással, hogy az osztályok alkalmával, több Osztályosok számára is csak egy felosztandó külső jobbágyi álomány becsültettessen la, a belső pedig egy holdnál nagyobb ne legyen — a szólás szabadságot, a honi nyelv terjesztését, a kerületi naplónak gátlását, és a katonai kihágáso- t kát érdeklő Izeueteivel együtt felolvastatváu, és — ezen utóbbi kijavítás végett a kerületi ülésekben újra felvétetni, a többi pedig a m. fő RR-kel kö- zöltetni rendeltetett. esl újságok raegakadátyoztatását, és a Kegyelmes kir. előadások 2-ik pontját, érdeklő Izenetei a kk. és fek-nek á felírás javaslatával megliitelesittettvéu egyszersmind a vatouai kihágásokat tárgyazó Törvényjavaslat is módosíttatott, és ennek folytában az úrbéri Törvényczik helyekre tett észrevételei is a ni. tő RR-nek kerületi tanácskozásban vitattak, de einem fogadtattak. 21. 22. 23-ban a Dietalis költségek beszedése iránt a 5-ilc Izenete a kk. és RR-nek feloivas- tatván dictaturára bocsájtatott. Azután a válás tárgyában a múlt ország gyűlése alkalmával letett,— most pedig újra felvett Izenete a kk. RR-nek melyben a Reservalisok megszüntetésén, a vegyes házasságókban és azoknak értelmében a 6 heti oktatáson kívül, más egyébb az 1791-26-ik Ast. értelmében megjegyzett Valiasbéli sérelmek említetnek a felírás és törvényjavaslatával együtt a m. fő RR-kel közöltétui, a Görög nem egyesült vallásbéli sérelmeik pedig még mostanában elhaíasztatni vé- lettettek. Ezeknek bevégeztével kérdésben vétetett a váltó kereskedő törvény elrendelése, és a Nemzeti Banknak felállítása, és az elsőuek kidolgozása kerületi, az utóbbinak pedig Országos választmányra, — hogy munkáját a jövő Ország Gyűlésig be- végezze. — bizattatni vélettetett; 24- beu az executoinális 15-ik Art. kijavítása vétetett kerületi tanácskozásban, és annak 4-tk szakasza úgy módosíttatott ; — hogy ha a becsű alá vett javakbul az executióualis Somma kinem telne, az executio ad vires Sma executionális minden további becsű nélkül, a többi javakra is kiterjesztessen, a költségek megkimélése végett. Ez nap Elegyes ülés is volt, melyben Ö cs. kir. Herczegsége az Ország Nádora szóval jelentette, hogy közbenjárásának következésében felséges Urunk abban megegyezett, hogy a felírások ezentúl egyedül Magyar nyelveu terjesztessenek fel, úgy mindazonáltal hogy a Nemzetnek ezen kívánsága írásban foglalva a szokot m ód szerint terjesztessenek a kormány eleiben. 25- beu Arról volt Kerületi tauác-skozás, ha a most említett felséges Ígéretnek következésében felírás csak Magyar, vagy eddigi gyakorlat szerint,— Magyar és Diák nyelven lágyén e szerkesztve ? és a Voksolt többsége oda járult, hogy a felírást most mind a két nyelven lészen szükséges elkészíteni. 26- ban a 15-ik Törvényczikkelynek 14-ik szakasza úgy módosíttatott hogy az executio 2000 frt 4000-ig a megyében, és szomszéd megyékben két holnap alatt, azon túl rúgó Summára nézve pedig a N. m. m: kir. Helytartótanács által 3 holnapok alatt publicáltasson, és az eladandó ingatlan javak eldaraboltatása, ha fundi defectus subversolodik a hitelezőket, ellenkező esetben pedig az adóst illesse. — Ezzel a Naplónak 304-ik Lapig kijött árkus- sait a ./. alatt ide meilékelvén szokott tisztelettel maradok a Tettes Nms. Tanácsnak és mns. Városnak Pozsonyban okt.27 1839. alázatos szolgája. Ország Gyűlési követje : Piuke István s. k. 18 és 19 én a kerületi naplót, az országgyümélve, hogy feledi a képet, mely mindig lelki szemei előtt lebegett. Ez az egy reménye volt, és ebben is csalódott ! . . Még ott is szeretett. Sokszor láttam mint vonul félre, mint vesz elé kebléből egy hervadt rózsát, s mint árasztja el csókjaival. Ha ilyenkor hozzá mentem s kérdezőm mért kedves neki e rózsa annyira, fölvető szép ábrándos szemeit, melyek kényekkel voltak telve és kaczagott. Oh ! de az a kaczaj ! . . azok a köny- nyek! . . Egy könycsep is mennyi sokat beszél! Most láttam, hogy aki nem csalódott, nem tudja mi a szerelem. Az igaz szerelem olyan mint a fellegek, neki egy kis hely elég hogy jótékony sugaraival a szivet elárassza. Ki csak azért tépi szét a rózsa lánczot, mert kedvese vétett, az sohasem szerett. Egy este szokatlan vig kedvünk volt. Gyula barátom szebbnélszebb nótákat játszott, a lányok mind énekeltek, csak ő volt néma, hallgatag. Kértük, rimánkodtunk hogy énekeljen, de ő hajthatlan maradt, mig nem hosszú kérés után végre engedett. Mintha most is látnám, amint kezébe hajtván szé p fejét, csengő hangon énekelte ezt a bús dalt : „Ragyogjatok ti boldog órák, Ti szép idők ragyogjatok ! Fel a mélyből ti meghalt lelkek ; E1Ő ti fényes alakok ! Kilobbant édes bővülések, Ábránd szerelmek, — vissza mind! Hadd égjek, hadd lobogjak A régi lángokkal megint, — Fel tánezra, dalra, légi körbe! Aztán le! sírba, — mindörökre ;“ De annyi érzéssel, annyi fájdalommal, hogy mindnyájan elcsendesültünk. A dal végeztével viharos tapsban törtünk ki. Egyikünk sem gondolta, hogy a dal, melyet most hallottunk, — hattyú dal volt. Másnap a szép Kamilla kiterítve feküdt a kórházban, s a mit a kéj és mámor nem tudtak elnémítani, elnémitá a méreg. Most tudtam csak, hogy milyen az igaz nő szerelem. Jól mondja Garay : „Szeret a nő — kit s miért ? nem kérdezi, Szeret a nő, ennél több nem kell neki ; .....................1.............................................. S zeret a nő — ha reménye vau, ha nem ; Nála tá’’gy s czél maga szív s szerelem.“ Koporsóját nem kisérte ki senki. Elhagyatva, megvetve vitték ki a temetőbe. Ott taláu megtanul, mit itt hiába törekedett — felejteni. Ott fekszik némán, elhagyatva, nincs aki sírjára csak egy könyet ejtene, nincs, aki emlékezetének csak egy pillanatot szentelne. Legyen e nehány sor tehát az emlék, megérdemli, mert szeretett. Á ki szeret, annak bűnei megbocsájtatnak. Magdolna bűnei is megbocsájtattak, mert nagyon szeretett. A ki szeret, az nemtelen uem lehet ! Lévai Sándor. A borászati egylet igazgatóságának jelentése. '-rv V. Tisztelt Közgyűlés! Egyletünk működésének első évéről az 1879- iki Mérlegben volt szerencsénk rövid közléseket tenni; ez időszakban eladásaink még jelentéktelenek valának, s az inkább csak annyiból emlékezetes, hogy szerény péuzerőukkel szemben, a borok rendkívüli olcsóságánál fogva, vállalatunk sikerét nevezetesen könnyebbitá. A közelebb múlt 1880-ik, működésünk második évéről ellenben már öntudatosan mondhatjuk: hogy az esztergomi borászati egylet életrevaló vállalat, mely nemcsak —■ feladatához hűen — a bortermelőknek is hasznos szolgálatot tett, hanem feuállásunk lényegében, t. i. az anyagi gyarapodásban is szilárdságot és oly irányt nyert, melyben bizton haladhatunk tovább. Részjegyeink száma még ma is csak 206 darabra terjed, de ezek további eladását szándékosan sem szorgalmaztuk mérlegünk lezártáig; hogy a biztos kilátásban volt haszon az eredeti részvényesek számára maradjon megtartva. Öt részjegyre kisebb nagyobb részekben szinte 100 forint vau együtt lefizetve, de eme tagtársaink csak úgy nyerhetnek részjegyeket, ha vagyonunk mai arányában hajlandók a befizetést teljesíteni. Eme összesen 20,700 frt. o. é. üzlettőkével igen szűk körben kellett volua tengődnünk, minélfogva igazgatótanácsunk megengedhetőnek találta 20,000 frt 7 százalékos kamatú kölcsönnek felvételét; és csakis ennek segélyével; — mind amellett hogy 1634 frt 85 kr. icamatot fizettüuk, — hordáink és leltári eszközeinkből összesen 1905 frt
