Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 22. szám

udvar egyik falának szétszedésével kezdett a művelet, mely most már szorgalmasan halad tovább.

— Mártius 15-ike nálunk. Verőfényes szép tavaszi nap virradt föl reánk. A nyájas kék égről vigasztaló derű mosolygott le az ébredő természetre. A tavasz feltámasztó varázsa járta be kopár hegyeinket és szürke völgyeinket. A basilika hatalmas szavú nagy harangja bánatosan gyászolta a ravatalon kiterített püspököt s a közönség belepte a káptalan-térnek azelőtt egészen néptélen utait. Hát van-e más oldala is az éremnek ? Hát a ho nvédte- raető halottjairól megemlékezik-e valaki? Kap-e csak egy koszorút is az a hatszáz négy hős? Az 1843-iki márczius 15-ének megünneplése hová lett? Senkise törődik velők. „Nyugosznak ők a hős fiák dúló csaták után.“ Nyugodjanak. Húsz év előtt Esztergom a haza védőinek szobrot emelt, busz év után Esztergomban egészen kihal a kegyelet s a megemlékezés a nagy hősök iránt. Senkise emlékezett meg róluk. Néhány elhervadt koszorút lengetett a dicső emlékről a tavaszi szél, de ifjuságuuk uem mondott sírjuk fölött szózatot s nem imádkozott le hamvaikra áldást. Egyesületeink mintha nem is bírnák fölérteni a halottaink iránt járó kötelességeket, tétlenül viselkedtek a nagy napon. Gymnasiumi ifjúságunk, mely még néhány év előtt kizarándokolt a szent sirhoz, ma egész más scenákra használtaik fel. Valóban a szégyen pírja festi meg arezuukat. hogy a nagy nap oly lelketlen ridegséggel folyt le nálunk. Hált így növekeduek a haza- fiság erényei? Mártius 15-ike nálunk nem volt a szabadság nagy napjának megszentelése, hanem a lelketlenség szomorú napja, mely ne virradjon föl többé a hősök sírja fölött!

— Mártius 15-ét a fővárosi egyetem nagyszerű lelkesedéssel ünnepelte meg. Az ünnep történetét részletesen megírták a napilapok. Mi csak azt jegyezzük föl róla, hogy az ünnepélyen Szabó Mihály barátunk szavalta Petőfi egyik leghatalmasabb ódáját a Talpra magyart!

— Sajtóhiba. Múltkori kimutatásunkban Sz. F. adakozása hibásan volt 1 frt 50 kr. erejéig közölve, mert csak ötvenet irt alá s Zalat János ur neve helyett Zalai [különben Satzlauer] olvasandó.

— Nyugtatvány. A 30 azaz harmiuez forintnyi összeget, mint a gyűjtés eredményét, postai utón, az „Esztergom és Vidéke“ tisztelt szerkesztőjétől, Kőrösy László úrtól, a mai napon átvettem. Budapest, márcz. 14. 1881. Vadnai Károly, a „Fővárosi Lapok“ szerkesztője.

— Egyetemet Esztergomnak. Valóban kellemesen érintett valamennyinket, az hir, a a mi a vasárnapi Gyorsfutárból az összes magyarországi lapokat bejárta. A kedves újdonság szerint vau egy esztergomi kanonok, a ki összes vagyonát, valami százkarmiuez ezer forintot egy esztergomi katholi- kus egyetem alapítására fogja hagyományozni. Sőt a Gyorsfutár olyan képen emlegeti a dolgot, mintha tudósítójának alkalma lett volna még a végrendeletbe is belepillantani. A nagyszabású hir azóta már nemcsak az összes osztrák napilapokat végigjárta, de valószínűleg be fogja kalandozni az egész világot. Hiszen nem szolgál ártalmunkra. Hanem mi, daczára szorgalmas és kutató utánjá- rá sunknak, csak nem tudtunk adatot találni a kellemes hir megerősítésére. Voltak sokan a kik Kántz Lázár boldqgult püspököt hitték a nevezetes alapitváuy letéteményezőjének, de a főpap végrendeletében, melyet hétfőn reggel publicáltak járásbiró- ságuuk előtt, egyetlen egy árva szó sincsen egyetem alapítási szándékról. Ez idő szerint tehát a Gyors futár hírét nem tekinthetjük egyébnek mint igen jól és lelkesítőén csengő, de épen semmi hitellel sem bíró tudósításnak. Bár ne lennénk arra utalva, hogy toliunkat a dementálás fekete tentájá- ba mártsuk. Valóban sokkal nagyobb örömmel egészítenék s részleteznék ki a hirt, mely már most az egész világ előtt úgy irigyeltet! meg Esztergomot, hogy egyetemet alapittat neki.

— Köszönet nyilvánítás. Az esztergomi honvédegyesület részéről a folyó évi martins 15-én Budapesten a houvédmeuedékház ügyében tartandó országos gyűlésre küldött 4 egyesületi tag ezen kiküldetéséből származó költségeinek pótlására Rudolf Mihály, Kudlik Géza, Fuchs Arthur és Hübschl Antal urak gyűjtést rendezvén, Rudolf Mihály ur 7 frtot. Kudlik Géza ur 5 forintot, Fuchs Arthur ur 5 frtot, és Hübschl Antal ur 2 frtot alulírtunk át- szoigáltatott ; miért az egyesület nevében leghálá- sabb köszönetemet nyilvánítom. — Esztergom 1881 martins 14-én, Vöneky Lajos s. k. az esztergomi honvédegyesület id. elnöke.

— Postánkról. Az általános országos vizái- a posta összeköttetést igen sok helyütt megszakítja az ezek folytán szükséges intézkedés a. nr k. Postaigazgatás által megtéve a postahivatalokkal közöltetilc, Esztergomnak Révkomárommal törvénykezési érdeke szükségessé teszi, miszerint a n. é. közönség s különösen az ügyvédi kar beoses figyelmét felhívjam, hogy az innét Révkomáromba s az onnét ide czimzett levelek Bécseu át irányittatuak,

| mi által beérkezésük egy napi késedelmet szenved,

I tudomás vétel végett közölni van szerencsém. Esztergom 1881. márt. 16. Wittmann István k. postamester.

— Felhívás a vidéki városok fiiszerkereske- 1 dőihez. Székesfehérvárról többek által aláírva e gy 1 felhívást vettünk, mely az uj fogyasztási adó eile nében márcz. 24-ére Budapesten országos értekezletre hívja meg füszerkereskedőiuket. Találkozó hely a Hungáriában lesz.

— Vágóhidunk ügyében közigazgatási bizottságunk egy leiratot kapott a kormánytól, mely az agyoncsépelt dolgon elvégre igen észszerűen intézkedik. Annyi érvvel merítette ki már lapunk a veszedelmes telepuek városunk kellős közepéről való eltakarítását, hogy csak ismétlésekbe esnénk, ha megint a kérdés velejét bonczolgatnáuk. Magát a terjedelmes okiratot is csak legvégső részében ismertetjük s ez áltat föl leszüuk mentve miudeu egyéb commeutálástól. Az 59.065/1880 szám alatt beérkezett s Prónay J. államtitkár által ez évi márcz.

! 8-áu alájegyzett leirat végső meghagyó része a következően nyilatkozik: —„Az ügy ezen állásában felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy akár egy új szabály szemle g építendő vágóhídnak e czél- ra alkalmas helyen való felépítésére — akár ennek eszközölhetőségeig egy ideiglenes vágóhíd berendezésére szükséges tervszerű intézkedések megtételére nézve a fenforgó viszonyok méltányos megfontolásával újabb megfelelő hosszú időre nem terjedő határidőt tűzzön ki, s az ekként létesítendő uj vagy ideigleues vágóhíd megnyitásáig a régi vágóhídnak a szükséges egészségrendőri intézkedések is ellenőrzés fogonositása mellett leendő használatát rendelje el.“ —

— A szombati purimbál minden tekintetben nagy sikernek néz elébe. Városunkban és vidékén nagy a készülődés s igy a jótékonysági czél hathatós támogatásban fog részesülni.

— A Váczi Közlönynek, múltkori utolsó hírére vonatkozólag vau szerencsénk azt válaszolni, hogy a Mozgalmas u ap ok b ó 1 cziraíí tárczát Varázséji Gusztáv munkatársunk nekünk saját kéziratában küldte meg. Meg lehet róla győződve a Váczi Közlöny t. szerkesztője, hogy becses közleményeire nem volt és nem is lesz ráutalva lapunk. Kérjük vegye tudomásul kijelentésünket.

— Válasz az interpellátióra. Az „Esztergom és Vidéké“-ben felszólalt kereskedel mi és iparbank

j részvényes uraknak. — Miután az igazgatóság hozott határozataiért egyedül a közgyűlésnek felelős, szíveskedjenek a t. részvényes urak jogaikat a közgyűlésen érvényesíteni. Ha azonban a tisztelt urak netán korábban is meggyőződést kívánnának szerezni a felől miszerint ők teljesen téves | értesítést nyertek : forduljanak az intézet vezérigazgatójához ki alapos felvilágosítással készségesen szolgál. — Hírlapi polémiába az igazgatóság nem bocsájtkozik. Az igazgatóság.

— Uj könyvek. Ismertetés végett a következő

uj műveket küldtek be szerkesztőségünkbe : 1. A

zsidó kérdés Magyarországon. Irta Farkas Ödön. Kiadta Aigner Lajos. Ára 60 kr. — K o! sz o r u. Mártiusi füzet. Pulszky PollyxiMia arczké- pévei. Ára 80 kr. — A községi bírói hivatal. Irta Kassay Adolf. Kiadja Bartalits Imre. Ára 1 frt. Tanulmányok a nőéin a ncz ipát ió köréből. írja Horváth József. Bettellieimék bi- zomáuya Aradon. Ára egy füzetnek 25 kr. Múltkori számunk mutatványt is közlött a derék röpiratból. — Magyar Szemle. Szerkeszti Boduír Zsig- I mond, Kiadja Mehner Vilmos. A dústartalmú már/

cziusi füzet óra 60 kr. — A Föld és népei. Hellwald után Toldy László. 31 — 34 füzet. Ára füzetenként 30 kr. — Ugyancsak Mehner kiadásában kaptuk Ziffer Károly Orvosi Ta u á c s a d ó j á- ból a 9 és 10-ik füzetét. Ára egynek-egvnek 30 kr. Gróf Lónyai Bélától a Papok életbiztosítása czim alatt kaptunk egy röpiratot a Franklin Társulat kiadásában. — Tettei Nándor kiadásában P. Szathmári Károly nagybecsű művéből „Az emberi művelődés történetéből“ épen most jelent meg a 18, 19, és 20. füzet. Ajánljuk a becses vállala- latot művelt közönség figyelmébe, Ára füzete ikint 30 kr. — Az uj c zu kor- kávé- és söradóról szóló törvény, mely nem csak az országgyűlés és sajtóban, de az üzletemberek és háziasszonyok körében is sok port kavart föl, igen ezékszerű és olcsó kiadásban jelent meg Tetteinél. Ára csak 20 kr. Színpadi tanul ra á n y o k. Rakodczay Páltól. Aigner Lajos kiadása. Tartalma: Van-e színésze ti kritikánk? Nem csak a jó pap tanul holtig. Az élő legnagyobb magyar színész. Az élő legnagyobb magyar sziuésznő. Jászai Mari Pliaedrájáról. A „Ke- gyencz“-ről. Kovács mint Lear Király. Shylock a színpadon. Ára 80 kr. — D o b r o v s z k y és Franke kiadásában a Humorisztikus könyvtár 12 —19 füzete jelent meg, melyek Kock Pái Milliomosát folytatják. A viga lmas füzetek ára egyenkint csak 15 kr. — Nana. Irta Zola Emil. Fordítja Julius Kiadja Grimm Gusztáv. A világhírű szerző regénye valóságos lázba hozta — egész Fraucziaországot s több százezer példányban terjedt el. Az egész regény mulatságos és érdekes jelenetek sorából áll, melyekből az olvasó a magasabb párisi körök minden titkával és gyöugeségeivel megismerkedik. A regény a franczia kiadás eredeti rajzaival lesz il- lustrálva. Rövid időközökben 15 füzetben fog megjelenni. Egy-egy füzet 30 kr. Megrendelhető minden könyvkereskedésben. — N é v j egy ek Ja u k a asztalára. Irta Hevesi József. —Mezőtúr. Gyikó R. kiadása. A vasárnapi lapok derék szerkesztője és lapunk munkatársa nem kísérleteket, hanem figyelemreméltó alkotásokat gyűjtött egybe s valóban megérdemli, hogy mindenütt rokoszeuvvel fogadják. A csinos kiállítású novella gyűjtemény ára 1 frt. s akármelyik könyvkereskedésünkben is megrendelhető.

— Uj zenemű. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten megjelentek: „A toborzás“ Rátkay László eredeti népszínművének legkedveltebb dalai. 1. Gyöngyvirág a bokor alján. 2. Zöld leveles koszom. 3. Kék csillaggal vau tele. 4. Harmat van a faluban. 5. Barna kis legénynek.

6. Haj ! egyszer egy kis menyecskének. 7. Haris szállong kiinu a réten. 8. Síkos a hó. Énekhaugra zongora kísérettel (vagy zongorára külön alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt. 50 kr.

— Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink Fleischraan és Weber budapesti magyar királyi udvari szállítók jóhirfí mag- és növénykereskedésének folyó évi tavaszi árjegyzékét. Ezen első rangú és országszerte előnyösen ismert ezéget ajánljuk olvasóink szives figyelmébe.

— Vizálásunk lapunk zártakor 5.31 ni. Az aggodalmas emelkedést úgy látszik a tegnapi pozsonyi gyors apadás már ma csöken- teni fogja.

Szerkesztői posta.

— A két költő. Magyar szókkal németül van írva. Kegyednek még óriási tanulmányokat kellene tennie, ha meg akarná tanulni a szépirodalmi styl minden titkát. A névmagyarosítás eszközölhető.

— Sóhajtás a szülőföldön. Legelső kísérletében van néhány olyan sor, mely arra utal hogy kis idő múlva még közölhetőt is fog nekünk küldeni.

— Varázs éji Gusztáv urnák. Várjuk. A felséges gondolathoz gratulálunk.

Felelős szerkesztő : Kőrösy László.

Nyilttér,*)

H®,

MATTOJíI.féle

BUDAI KIRÁLY g

KESERÜFORRÁSOK J

Deák Ferencz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, 0 Szt.-lstván-forrás, Gróf Széchenyi István-forrás 0 Mattom és Wille, Budapest. §

Kapható minden gyógyszertárban és ásványvíz- P kereskedésben.

*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a

ne rk.

a mama peaig nagy Komolysággal szói a sa- padozó leánykához :

— Lidiké, kinek szól ez a levél?

A leányka nem bir szólni ; szavait elfojtja a kitörő zokogás, halavány arczát elözönlik a könyük. Odaomlik édesanyja lábaihoz, esdőleg emelve fel reszkető kezecskéit.

A mama lágyuló félbeu vau, de szigorúságot erőtetve, erősebb hangon kérdi mint elébb :

— Kinek szól ez a levél ?

— Lidiké kisasszonynak!— hangzik egy határozott férfihang, melyben a faggatott leány Laci hangjára ismer. —- A szobába három férfi lép : — Lidiké papája, és Laczi édes apjával.

Laczi néhány órával azután kapta meg Lidiké levelét, mikor már az övét elküldötte volt. Átértve Lidiké kritikus helyzetét, nem azt a naiv módot alkalmazta, a mire a szeretett leányka kérte, hanem otthagyva hivatalt, mindent, rohant hazafelé. Odahaza elmondván édes apjának az esetet — egész őszintén,— kapott az öreg az alkalmon, hogy fiacskájának menyecskét akasszon a nyakába. Elindultak tehát még az nap leáuykérobe. Lidiké papuskáját szerencsésén felfödözték rendes kávéházában és egy-két komoly szóra haza hívták.

így lettek akaratlan tanúi a már leirt jelenetnek, mely azonban az intermezzó miatt nem lett viharossabbá. Ezt bizonyítja legalább a papának és a mamának áldásra emelt keze ; no meg az a dupla czviki-puszi, a mit a Laczi kedélyes apja pecsételt az ő leendő menye ajakára.

Természetes hogy Lidiké most mir azért is eljátszotta az elébb félbeszakított nótát, még pedig négy kézre L iczival.

Borzas