Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 19. szám

közgyűlés elnükét, A keddi közgyűlés egyetlen tár­gya a búcsúzó s épen azért nem is akartunk for­mahibákat feszegetni. Hanem van igenis még egy érdekes kérdés, a min valószínűleg már szintén nem lehet változtatni. A mint biztos forrásból értesíte­nek, a megye részéről Andrássy János főjegyző ur fogja a grófot üdvözölni s tőle elbúcsúzni. így méo senki se keres az eljáráson csomót. Hanem az uj főispánt beiktatásakor Kruplauicz Kálmán alispán fogja a megye részéről üdvözölni s szeren­cseki vánatait közleni. Ha a két jelenetet egymással szembe állítjuk, akkor habár a főjegyző ur hiva­tását nem is vonhatjuk kétségbe, az mégis fájla- lásra ad alkalmat, hogy alispánunk nem a búcsú zót is hanem az érkezőt üdvözli. Nem akarunk a kérdésből semmiféle keserű levet se kifacsarni, csak a sajátságos helyzetet világítjuk meg, a mit füg­getlen álláspontunkról kötelességünk is teljesíteni. — Pr'mási tanítóképző intézetünk volt igaz­gatója már néhány nap múlva eltávozik városunk­ból. Helyetteséül Tál lián urat nevezték ki ideigle­nesen. Valóban örvendenénk, ha herczegpriraásunk bölcsesége a jeles intézetet oly férfin kezeire bízná, a ki nemcsak, hogy föntartaná az intézet virágzá­sát, de azt még lehetőleg előbbre is vinné. Primási tauitóképzőintézetünkuek nevezetes missiója vau s épen azért olyan igazgatóra lenne szüksége, a ki ember a gáton. — Tóth Kálmán síremlékére mai számunk­ban be akartuk fejezni a gyűjtést, de gyűjtői veink még a közönség kezén forogván, a határidőt az ügy érdekében még egy héttel megtoldják. Jövő vasár­nap az összes adakozók névsorát befejezőleg közöl­jük. — Mocsról írják nekünk, hogy ott márczius 1 elsején egy dsidás közvitéz este hetedfélkor egy moínárlegényt egy sótörőkővel három csapással agyonütött. — Mártius 15-ike. A dicsőséges emlékezetű napot országszerte megünnepelik. Az ifjúság min­denütt előljár a lelkesedésben. Nálunk még semmi mozgalom se merült föl. Hoivédegyesületünk vegye kezébe az iiuuep megülését s hívja meg rá a negy- vennyolczas esemény egyik dicsőségét Báthori tá­bornokot. Az ifjúság s a lelkes közönség járuljon teljes szívvel lélekkel a szabadság szent napjának raegszentöléséhez! — Philharmoniai hangverseny lesz márczius 26-án, mint azt már múlt számunkban is jeleztük. ^ Takács Imre ur fogja rendezni. Beethoven Fidelió- jából a kettőst Borovicska és Kareuics urak ének­lik. Mendelssohn nagy zongora hangversenyét pedig zenekar kísérettel maga a műrendező, Takács Imre ur fogja bemutatni. Szünet után Spohr hegedű-ket­tősét Feigler János és Borovicska Adolf urak ad­ják elő s Beethoven D. dúros második spmphoniá- ját az egész zenekar. Kezdete hét órakor. A mű­sorozatot, mely egyszersmind másra át nem ruház­ható meghívó, már szétküldik. — Hondvódegyesiileti ügyben a következő sorokat vettük: Tek. Szerkesztő ur ! Becses lapjá­ban már többször olvastam a 48-as honvédekről és ugyanannyiszor is akartam észrevételem közölni, de elhalasztottam, mert ugv látszott, hogy az őszi elváltoztatott hanggal most a legtöbb ember szü­netlen álarczban jár csak akkor veti le,ha odahaza egyedül van és legtöbb ember örökösen el változta­tott haupgal máskép beszél, mint a hogy érez. Mért vész évről-évre a farsangi álarcz jelen­tősége ? Ezért lett igazi bolondsággá a farsangi bo­londság. S igy esett meg, hogy eltemettük a jó Karnevált, a nélkül, hogy csak egy részecskéjét is megadtuk volna a régi végtisztességuek, a régi gyászszertartásának. Eltemettük a vig Karnevált, a nélkül, hogy csak egyetlen egy álarczos hirdette volna : én far­sangi bolond vagyok, irigyelnek is a nagyok. Nem tudom eléggé szidni a legvidámabb nép­ünnepély ilyetén elhanyagolását. Hogy örültem haj­danta gyermekkoromban annak a csődületei lármá­nak, zsivaj kodásnak, a mi az ilyen farsangi maszk meneteket követte, annak a pajzánul tánczoló har- lequiunek, a ki megtréfálta a járó-kelőket, a kit a félváros követett utczahosszat, lármával, hahotával vidám jókedvvel. Elteszem ifjú korom szebb emlékei közé. * * * Es most isten veled jó Karneval! Nyugodjál békében! Ha távozásod nem is volt elég kegyele- tes, annál ünnepeltebb lesz feltámadásod. Hü társad voltam, raig köztünk valál és meg siratlak, hogy elhagytál benuünket. Érzem, hogy távozásoddal sokkal szegényebb lettem. Es úgy érzem, mintha a farsang kezdetén e&y gyönyörű koszorú birtokába lettem volna, a 1 melyből minden egyes Farsangi levél megírásával pgy_egy virág hullott volna ki; kihullott az utolsó is s a ki a vig Karneval olyan vig chronikása vol­tam szomorú szívvel írom meg róla — egyéb pa­pír hiányában egy legújabb keletű irgalmatlan liosz- szu számlán a nekrológot és leteszem sírjára az — elszáradt koszorú csutkát. Csevegő. mozgalmak következtében az esztergomi honvéd­egylet tevékenyebb lesz. Választottak uj elnököt is, de az várakozásomnak nem felelt meg, mi történt ősztől mostanáig? Azonkívül semmi, nekem a hon­véd-egylet alakulásáról más fogalmam van, mint hogy a városokban minden czél nélkül form áltassák, így csak játék forma. Mért ne legyenek a megye területéu létező honvédek értesülve s meghiva az egyletbe? Nem volna-e az úgynevezett eg\let erősebb, nincsenek-e a megye területén majd többen a 48-as honvédek közül, mint a városban magában? Vagy csak a városiaké a dicsőség? ügy hiszem, hogy a falusiakat is figyelembe lehetne venni. A tehetőseket minden esetre a jótékonysághoz hozzá kellene kapcsolni. Hát azok, a kikkel a sors mos­tohául bán, de anuak idején mint Kossuth mondja, fél istenként harczoltak a szabadságért, azok nem 48-as honvédek ? A városiak azt mondhatják mért nem jelentkeznek, hiszen hirdetik a lapok, de hát mi falusiak sokszor már akkor olvassuk a lapokat, mikor a gyűlés rég elmúlt! Ezeket nem magán érdekből mondom, de igen is az egész 48-as hon­védség érdekében, mert igen valószínű, hogy mint itt nálunk, úgy máshol is az országban hiányos az eljárás s ezt jóvá kell tenni. Köbölkút 1831 már­czius 4-én, egész tisztelettel Stern Mór 48. és 49. honvéd tüzérhadnagy. — Interpelláló. Az iparbank igazgató-taná­csa az uj épület műveletét Feigler Gusztáv primási építő urra bízta, holott Kovács Ferenc? ur több mint kétezer forinttal előnyösebben ugyanazokat az ajánlatokat tette. Kérdjük az igazgató-tanácsot, vájjon a részvényesek csak azért vannak-e, hogy saját pénzük sorsára épen semmit se folyjanak be? Kérünk nyilatkozatot. Több részvényes. — Sorozás. A szerdán, csütörtökön és pén­teken folyt sorozások hetven ii,onczot adtak a sor­hadnak s tizennégyet a honvédségnek. — Polgármesterünk Dgiap búcsúzott el a tanács tagjaitól, kiktől a meghatottság hangján vált meg. — Negyvennyolczasainkra a zord időjárás nem a legkedvezőbben jár. Mára kellett volna a párt országos elnökét Mocsáryt, báró Mednyánszkyt s Verhovayt fogadni s megdietióztatni, de a ke­gyetlen időjárás meghiúsította az ünnepélyességeket. A párt bizottsága még pénteken letelegrnphirozott Budapestre, hogy a fogadást bizonyos időre el kell halasztani s igy egy időre elnapolták a bokrétás világ kikeletének első napját. — Az első hajó pénteken jctt fel hozzánk Budapestről. „ Béla “ mindenütt jégmentes Dunáu járt, csak városunk fölött talált terjedelmesebb jég- területet, a mi a közlekedést meggátolja. Ha az időjárás enyhébbre fordul s gyors olvadás követke­zik, akkor a hajó közlekedés már csak rövid idő kérdése.-- Adalékok kir. városi plébániánk történe­téhez. Most hogy gróf Csáky Károly plébános ur az archívumot újólag rendezte, van szerencsénk — plébániánk történetéhez néhány igen becses adalé­kot nyilváuosságra hozni. A zárjeles számoka lel­készkedés évét jelentik. A mennyire az eddigi ku­tatások engedték, a belvárosi plébánosok követke­ző névsorát lehetett összeállítani : 1) Anonymus. 1709 — 1713. — (4) 2) Spáczai Gáspár. 1713—1716 — (3) 3) Kóczi Ferencz, 1716—1743 — (27) 4) Kussanics György 1743—1749 — (6) 5) Bezur István. 1749 — 1752 — (3) 6) Klastromy András 1752—1784 (32) 7) Nedeczky Imre 1784 — 1794 (10) 8) Szily János. 1794—1800 (6) 9) Valovics Ferencz. 1800 — 1803 (3) 10) Jánoska János. 1803—1808 (5) 11) Hlavnyay János. 1808—1820 (12) 12) Argauer Mátyás. 1820—1840 (20) 13) Kollár István 1840 — 1872 (32) 14) Pór Antal 1872 — 1880 (8) 15) Gróf Csáky Károly. 1880 — — Tanerők méltánylása. Mindig örömmel hozzuk nyilvánosságra, ha tanerőinket (tartozzanak akármilyen felekezetihez is) méltányolják és ser­kentik. Ilyen indulattal közöljük a következő so­rokat: Tek. Szerkesztő ur 1 Az esztergomi izr. hit­község tekintettel arra, hogy sok a kiadás, de en­nek ellenében mint a példabeszéd mondja: „szegény az eklézsia, a pap maga harangozik“ háztartásában a minden módon való megtakarítási rendszert kö­vetni tűzte ki feladatául. Volt is a legutóbbi köz­gyűlés alkalmával elég csiszolás faragás, sok csű- rés-csavarás a budget minden tételén. Mindegyik tételen amputáltak csupán az egyik maradt sértet­len s ez a tanítók fizetése, sőt mi több elhatároz­ták a hitközségben, hegy jövőre — ha a takaró oly rövid nem lészen — a közművelődé st előmoz­dító tanerők nem igen fényes helyzetén fizetéseme­léssel segít, addig is azonban hogy ne csupán a szép Ígéret mellett maradjon s hogy a tanító urak el ne mondhassák „nesze semmi fogdmegd jól“ egyiknek 50 frt. drágasági pótlékot szavazott meg. Ezzel egyszersmind bebizonyítandó, hogy mennyire tudja tanítói érdemeit méltányolni, s hogy mily jól tudja, hogy azon megszavazott összeg meghoz­za a maga kamatjait, a mennyiben a tanító urak több örömmel s kedvvel járnak el hivatalukban s igy még inkább aira serkentetnek, hogy a hitköz­ség gyermekeit vallás erköl esős a hazafiságtól át­hatott magyar állampolgárokká nevelje. P. — Kamarai tagok választása. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának újra alakulása al­kalmából a kültagok választásának foganatosításával megbízott központi bizottság által — elnök : Ma- rosy József, jegyző : Szabó József, tagok : Frey Ferencz, Heischmaun Ferencz, Neumayer Károly, és I)óczy Ferenc. — A választás folyó márczius hó 25-re tűzetett ki. A választásokat Rudolf Mi­hály és Iványi Ferencz elnöklete alatti két albi­zottság fogja vezetni. Választandó 2 iparos és 2 kereskedő. Megbízatási idő 5 év. Választási hely : Esztergom k. város, (városházán.) Idő : reggeli 9 órától délután 4-óráig. Eleve is figyelmeztetjük reá a v iros és megyebeli kereskedő és iparos köröket. — Elszakadtunk a nagyvilágtól szerdán es­te. A kemény havazás s a szüntelen vihar össze­tépte ugyanis a táviró sodronyokat, melyek a nagy Duna fölött voltak kifeszitve. Csütörtökön egész nap szünetelt a távirati összeköttetés s a máshon­nan hozzánk intézett táviratok postán érkeztek. Bu­dapestről azonnal megérkezett egy műszaki építő a ki a sodronyokat újból ki feszi ttett e, úgy hogy a közlekedés má>- Pénteken reggel megint folytató­lagossá vált. — Néváltoztatás. Egy sémita előfizetőnk, a ki mulatságos tréfáiról különben is népszerű, né­met hangzású vezetéknevét Istóczi-ra fogja vál­toztatni. Hogy mit szól e tréfához a belügyminisz­térium, azt majd megmondjuk néhány nap múlva. Szerkesztői posta. — Sora k o z z u n k ! A czikkeket száz oknál fogva nem közölhetjük. Azt hisszük, hogy szívesen elenged ön kilenczvenkilenczet. ha csak egyet is említünk meg. Nem vagyunk politikai lap. Nekünk semmi közünk se ide se oda. A politikai mozga­lmikból legföljebb csak napi híreket halászunk. De jöhet idő, hogy czikkeit még kérni is fogjuk. — Megyei életünkből. Semmitse közlünk ha nem tudjuk kitől jön. — Kor m os n a k. Egy k öltétől mellett. Ha kicseréli rövidebb rajzzal. — Szabó Titus urnák. Becses közleménye jövő számunkban lát világot. Kérjük a cyklus töb­bi részét mentői előbb. Őszinte üdvözletünket. — Sz. K. Budapest Van benne néhány csinos sor, do köszönet nincsen. — Lövényi Kálmán urnák. Kolozsvári levelekre alig mernénk foglalkozni. ]gen tartalmasaknak kellene lenniük, — hogy nálunk közönségük akadjon. — V árkon y i Dezső urnák Néhány rövid költe­ményt várunk. — Szurdancs. Egy szeszélyes ember rajzát meg­írni nem könnyű dolog. Olyan megfigyelő tehetség kell hozzá mely keverni tudja az érdekeset a különben igenis lazává váló thémával. így ha itt-ott mulatságos is, de egészben még­sem a nyilvánosság elé való. Felelős szerkesztő : Körösy László. Nyilttér.*) Nyilatkozat, Az „Esztergom és Vidéke“ 18-ik számában Fried Arnold ur a „traficans“ mély indiguátióval utasítja vissza azon állításomat, hogy a réz -és ezüst pénzek reudetleu csomagolása nála napirenden van és meglehetős gorombaságok között ajánlja, hogy ismerjem meg azon magyar közmondást: A pénz olvasva jó. — Ha nem válaszol ? úgy akadt vol­na talán ember, a ki jóhiszeműségében még Fried ellen felhozott vádamat nem látta volna teljesen igazoltnak ; ám de midőn önmaga elismeri, hogy a nála becsomagolt pénz csak olvasva jó, és a ki az Ő üzletében a pénzt után nem olvassa, —az könnyelmű, ezzel világosan reá sütötte üzlete rma- nipulatiójára, a megbizliatlanság bélyegét, az unso- liditást. — Ha hasonló vád emeltetnék éu ellenem én az ügyet nem pakróczczal eltakarni, hanem mint büntetendő cselekvényt a bíróság utján kiderittetui igyekezném, n agam és üzletem renoméja érdeké­ben, — ámde ezt tenni Fried ur fázott, mert a muzslai járás tek. szolgabirája Reviczky Károly ur Maiina Lajos köz. és v. iígyv. (mint Reviczky Ká­roly ur meg nem czáfolt közleménye) Schönfeld és Basch József, s ftzollosy urak esetei constatálták volna világosan állításom valódiságát. — És ilyen egyén beszél „fekélyes nyelvről“ — melyet spiri- tusba tesz ? ! — Ezzel csak szolgálatot teljesítene a nagy közönség érdekének, s legalább épségben marad az a nyelv, mellyel a társadalom hasonló Molochjai a jövőben leálezáztatuak. Ezzel részemről a Fried úrral való polémiát bezártunk tekintem. Esztergom 1881 márczius 2-án. Brutsy János. *) E rovat alatt küzlöttekőrt nem vállal felelősedet a s z e rk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom