Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 14. szám

vetítés költségeinek elkerülése természetszerűen az árak mérséklésében nyilvánul. A vasuti szállítás sebessége miatt továbbá a szállítás időtaitatna aránytalanul megrövidült, ez okból az árukban fekvő tőke sokkal gyorsabbau ke­ring, tehát ugyanazon tőkével nemcsak tetemesebb forgalom idézhető elő, de egyúttal az időközi kama­tok mérséklése az árak további csökkenését vonja maga után. A vasuti szállítás biztonsága, a megrendelt áruk jobb megóvása küldés közben, a szállítási költ­ségek állandósága, a piaczi tudósításoknak gyors elterjedése sat. a kereskedelmi conjuncturák nagyobb megbízható •'ágát idézik elő ennélfogva a mai kereskedő risikóját csökkentik, a mi szintén az üzletek ter­jeszkedését és a különböző czikkek eladási árának mérséklését vonja maga után. A határidőhöz kötött üzletek szintén csak a vasutak által váltak lehet­ségessé és noha azok kinövéseit eltagadui nem le­het, mégis kétségtelen, hogy azok a világkereskede­lem leghathatósabb tényezőivé váltak. Felemlitendőnek tartom azonban, hogy a vas­utak által előidézett változások helyenként — az átmenet idejére — a kereskedőkre nézve károsakká is válhatnak. így például a forgalom a vasutak által néha egészen más irányokba tereltetik, sőt még ugyanazon irány esetén is elveszhet közbeeső városok jelentősége a miatt, mert a végpontok egy­mással közvetlenül érintkezhetnek. Ugyanazon okból az országos vásárok jelen­tősége is mindinkább háttérbe szorul a vasút háló­zat elterjedésével. A kereskedelemnek tehát sziutéu alkalmaz­kodni kell a változott viszonyokhoz, hogy vesztesé­gektől megóva maradjon, ép úgy, mint azt a köz- gazdasági élet egyéb tényezőinél is észlelhetjük. V. A vasutak közgazdasági hatásának körvona­lazása után szükségesnek tartom még néhány szó­val megemlékezni azon hatásról is, melyet egy esetleges vasuti öszeköttetés előreláthatólag Eszter­gomra előidézne. E tekintetben figyelembe jő hogy a gőzhajózás, a mely hatásában igen megközelíti a vasutakét már számos éven át érinti partjainkat és ennélfogva olcsó és gyors közlekedésével városun­kat már évek hosszú sora óta belevonta az általános forgalomba. Az ezzel járó átmeneten és a vele járó hátrányokon e szerint már túlestünk a gőz­hajózás útján: ezentúl tehát a közlekedés további tökélesbülésének csak előnyeit élveznénk. A vasút előnye városunk)a nézve közvetlenül abban nyil- váuuland, hogy míg jelenleg a tél beálltával a tö­meges szállítások lehetőségétől egészen elesik, né­ha még a személyforgalom is napokig szünetel, sőt még a póstai összeköttetésnél is nehézségek szár­maznak : addig a vasút megnyitása után időleges elszigeteltségünk és az azzal járó hátrányok meg­szűnnének. De a vasút még a gőzhajózás idejében is lé­nyegesen könnyebbítené és fokozhatná forgalmunkat a miatt, mert a gőzhajózás nem áll sehol oly benső csatlakozásban a vasutakkal, mint ezek egymás kö­zött. Még jelentékenyebb volna azonban a vasút közvetett hatása, mert az által, hogy városunk vi­dékének t ermészeti kincseit értékesítené, e vidék gyors felvirulását és gazdagodását idézné elő, a mi ismét csak annak közpo utjának — városunknak — javára esnék. Nem szándékozom az itt csak általánosságban érintett körülményeket részletesebben iudokolni, hisz az élénk mozgalom, a mely körükben e vasuti ösz- szeköttetés érdekébeu megindult, eléggé bizonyítja hogy a kérdés fontosságát és elodázhatlanságát mindnyájan ismerik. Azt az egy aggodalmat akarom azonban még érinteni, a mely éppen kereskedői körökben vissz - hangra talált és a szomszédos Vácz példáján indul- va úgy véli, hogy városunk a vasút által a fővá- nak veszélyes közelségébe jutand és ez által a he­lyi kereskedők vásárlóikat nagy részben elveszít­hetnék. Ez aggodalom eloszlatására kiemelem, hogy a tervezett háromféle összeköttetés közül a főváros­tól való távolság a Budapest-győri vonal mindkét váriánsa esetén mintegy 68 kilométerré, az ország­úti vasút létesítése esetén pedig minsegy 45 kilo­métert tenne. Azon feltevés alapján, hogy a Buda- pest-gyori vasúton a személyvonatok a szokott 35 kilométernyi átlagos sebességgel fognak közlekedni óránként és ezen vasút másodreudű jelleggel ter­vezett szárnyvonalain 17 kilométer sebességgel. — az országúti vasúton pedig 12 kilométernyi*sebes­séget véve fel megengedhető és beleértve a sebes­ségekbe mindenütt az állomásokon való tartózko­dással járó időveszteségeket is: az utazás tartama Esztergom és Budapest között a Budapest-győri dunamenti vonalon, tehát a Tokodnál elágazó rö­vid szárnyvonal esetében mintegy 2 és fél órát : a Budapest-győri direct vonal, tehát a Biánál elága­zó hosszú szárnyvonal esetében mintegy 3 órát ; az országúti vasúton pedig mintegy 3 és fél órát tenne. Az egyszeri oda vagy vissza-utazásnak meg­felelő menet-ár a Budapest-győri vasút mindkét ariáusa esetén a szokásos árszabás nyomán szá­mítva közel 1 frt. <0 kr. volna a III—ik es 2 ír. 50 kr. a II-ik kocsiosztályban, azonban valószínű, hogy a gőzhajózással való verseny tekintetéből ezen menetárak megfelelőleg mérsékeltetni fognak. Az országúti vasúton a szokásos árszabás nyomán kö­zel 1 frt. 10 kr. menetdij következnék a III-ik. és 1 frt. 60 kr. a II-ik kocsi osztályban. Hozzávéve ezekhez még azt is, hogy a fővárosba való érkezés a Budapest győri vasút segélyével a kerepesi ut végén építendő személy-pályaudvaron történnék, te­hát némileg kevésbé kedvező helyen, mint a gőz­hajóval az országúti vasúton pedig éppenséggel Buda-Ujlakon : — azt a következtetést vonhatjuk a felhozottakból, hogy bármily előnyöket is hozzon a vasút a t e h e rforgalomra nézve, a fővárossal való személyforgalom általa inkább állandósítva, mint könnyítve lesz. Nincs tehát indok arra, hogy városunkban bárki is aggódjék a vasút létesülése miatt, hanem inkább mindnyájan a legjogosultabb reményekkel nézhetünk azon pillanat elé, a melyben városunk határában az első lokomotív, egy jobb jövő elő hírnökéül megjelenik! Schwarczel Sándor. ; Hírek. — Herczegprimásunk Budapesten tar­tózkodása első napjaiban megrendelést tett Jakobey kép Írónál] két vallásos tárgyú mű fes­tésére. — Herczegprimásunk fővárosi tartóz­kodása, mint értesülünk még körülbelül egy hetet fog igénybe venni. — A Somogyi-könyvtár alapitó levelét Kedden este írták alá az egyetemi rector la­kásán. A nevezetes mozzanatra Somogyi ka­nonok is a fővárosba utazott, hol a tanukon kívül még Trefort miniszter, Tisza kir. biztos is aláírták az országos jelentőségű okmányt. Az ünnepélyes actust vidám lakoma követte, mely természetesen lelkes felköszöntőkben él­tette a nagynevű alapitót. — Vészbizottság. Az alispán rendele­tére tegnap megalakult a vészbizottság, melyre adja isten, liogy semmi szükségünk se legyen. — Rémhíreket nem igen vadászunk, de azt mégis constatálnunk kell, liogy a Duna gyors emelkedése egész, városunkat aggod« lommal tölti el, a mit a terjeszkedő 1, lOiyto- nosan fokoz. — A magas vízállás már aggasztó. Mindenütt túlemelkedett azon a határon, me­lyen túl már aggódva tekintünk emelkedésére. Tegnap délután 15 láb és tizenegy hüvelyk volt vízállásunk. Schwarczel Sándor értekezése mai számunkat annyira igénybe vette, hogy tár- czáuk s több czikkünk közléséről le kellett mondanunk. — Rényi Rezső ur olasz irodalmi ta­nulmányai között Kossuth Emlékiratainak egy passusa által reábirva rendkívül érdekes ta­nulmányt ir Szcitovszky János aranymiséjének politikai jelentőségéről. Az érdekes tanulmány részletesen elbeszéli, micsoda fontos találkozó pontja volt városunk az elnyomatás szomorú napjaiban főpapságunk és főnemességünk leg- liazaftasabb elemeinek. Igen örvendenénk, ha a tudós szerző az élénken irt művet honvéd baj társa Tóth Kálmán síremléke javára váro­sunk művelt közönségének felolvasás révén mielőbb bemutatná. — Felolvasás. Szabó Mihály ur az egyetemi olvasókört matinéén „A mit egy ha­risnyába kötnek“ czimíí rajzát olvasta fel. — Háziestélyek. A napokban Kruplauicz Kálmán alispán ur vend égszerető házában igen dí­szes és előkelő közönség vett részt. Tegnap pediga fő- ispáu termeiben folyt le egy házi estély, melyre mint értesülünk nem ugyan nagy, de ig*n díszes és előkelő társaság volt hivatalos. — Az iparos ifjúság vasárnapi bálja, mint értesülünk meglehetős összeggel gyarapította az egyesület pénztárát. Hivatalos kimutatást különben jövő számunkban közlünk. — A keddi borcsarnoki tesitenek kiválóan sikerült. Az látogatott volt s egész reggelig a táncz. — A farsanghoz. A vasókör a piszkei nagyvendéglő termében 26- án zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre kü­lön meghívókat küldenek szét. vipalom, mint ér­estély meglehetősen szakadatlanul folyt piszke-karvai ol­— Esküvő. Schnlkház Gyula városunk fia fo* városi kereskedő kedden vezette oltárhoz Schleifer Anna kisaszonyt a Fürdő vendéglő bérlőjének ked­ves leányát. Felhőtlen boldogságot a szép frigyre 1 — Uj posta. A budapesti m. kir- posta igazgatóság Kőlndgyarmath községében az Esz­tergom nánai posta hivatallal összekötetendo kir. posta hivatalt szándékozik életbe léptetni, mely iránt megkeresés is intéztetett a kir. mérnöki hivatalhoz egyrészt a távolságnak ki- lometerenkint közlésére, másrészt a közleke­dési útvonal alkalmatossága iránt. — Beödy Gábor jubilaenmát ma ünnepeli Győr városa. Az ünnepélyre vonuatkozólag a kö­vetkező értesítőt kaptuk: A győri színtársulat f. hó 17-én Beődy Gábor színészi működésének 25 éves jubilaenmát ünnepli, melyről a jubiláns tisztelőit, barátait és ismerőseit tisztelettel értesíti a rendező­ség. — Mi is őszinte örömmel csatlakozunk a de­rék férfiú érdemei méltatásához. — A 73-as krajezárok náluuk is megcsinál­ják a farsangi hecczet. Két ügynök jött egyenesen Bécsbol s a nevezetessé vált krajcárokat tízsze­res sőt több helyütt husszoros áron vásárolják össze. — A felelőség. Tudvalévő dolog, hogy a közigazgatási bizottság a kincstári hátralékok végett Esztergom város ellen a felelőséget elrendelte, és hogy a végzést a polgármester megfölebbezte. A fölebbezést a pénzügyminiszter viszautasitotta. Most tehát a kormány rendelése folytán az illető városi közegek kénytelenek az adózó néptől az utolsó be­tevő falatot is elszedni; mert az államnak péuz kell. Nem akarunk a kormány ezen minden jobb érzést nélkülöző intézkedéséről többet irui; mert nem ezéluuk az elkesaréflést fokozni. Ez al­kalommal az adózó közönséget óhajtjuk felkérni, hogy mindenki a ki teheti vigye be utolsó fillérjét is tartozása törlesztésére, mert a legmegbízhatóbb forrásból értesültünk, hogy a kormány rendelete folytán a legközelebbi úja pókban még eddig nem látott szigorúsággal fog a végrehajtás meg­kezdetni. Farsangi levél. — Az iparos ifjúság bálja felír. 13-án. —* — Tehát elmondom kegyednek asszonyom, hogy milyen sikere volt a vasárnapi tánczestély- uek. Névjegye vétele után azonnal kegyedhez siet­tem, hogy érdeklődésének eleget tegyek. Először is azon kezdem, hogy a mulatság sikerült. — Közönség tömegéoen vagy kedv dolgában ? —Talán miudakettő egybe oivadt. Nekem sok gyönyörűségem is volt a bálon. Egészen uj közön­ség. Ismeretlen nők, sohasem látott fiatal emberek. Ha néhány ismerős arezot nem látunk, fogadni mer­tem volna rá, hogy más városban vagyok. Az a közönség asszonyom, mely vasárnap este a Fürdő vendéglő nagytermében összegyűlt, egészen máskép mulat, mint a hogy mi szoktunk s épen azért igen érdekes tanulmányokat tettem. — És mondja csak micsoda megjegyzései van­nak a tói lettekre ? — Ezt a kérdést nem is vártam aszszonyom. Iparos leányaink nem öltözködnek a legújabb di­vatlapok szerint s íényüzést meg épen nem ismer­nek. Soha nagyobb egyszerűséget. Néhány igen'ta- karos Ízléssel készült báli toilettet is láttam; — de általában csak egyszerű vasárnapi Öltözetek voltak túl­súlyban. ■— Hogy folytak a négyesek? — Minthogy hatvan párnál többen voltak, két igen erős colonueban tánczoltak. — És a. csárdások ? — Eleinte lanyhán, azután nekimelegedve s végre magas animóval. — A meglepetés alatt mit értettek? — Talán három nyeremény tárgy kisorsolá­sát. Volt ugyanis egy csinos album, egy karperecz s egy pár függő- Elfogyott ezekre háromszáz darab tizkrajezáros sorsjegy. Azután kilépett az iparos if­júság dalárdája s Borovicska Adolf ur vezetése mellett igen dicséretreméltó készültséggel énekelt két dalt. — Csinált jegyzéket a hölgyek névsorára? — Egy árva betűt sem asszonyom. Először is nem tudtam volna hova tenni azt a rengeteg sok nevet, másodszor meg nem akartam ezt a va­lóban rossz szokást a vasárnapi bálra is kiterjesz­teni. — Tehát mivel pótolja a referáda ezt a nagy hézagját ? — Azzal asszonyom, hogy megrovok néliáu y iparos családot, mely visszavonult a jótékonyezélú vigalomtól. Azután megdicsérem Kováts Albert el­nököt s Fekete Géza péuztáruokot, kik mindent el­követtek, hogy a derék egyesületnek tisztességes jövedelmet produkáljanak. S végül kifejezem Őszin­te örömemet a vigalom sikere fölött. Azt hiszem asszonyom, hogy ez sokkal több, mint egy hosszú névlajstrom. A—n. Felelős szerkesztő : Kőrösy László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom