Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 14. szám

Eszterqom, III. évfolyam. 14. szám. Csütörtök 1881. február 17-én. Városi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ára : egész évre..........................................6 fit. — lcr. fél évre...............................................3 „ — „ évnegyedre..........................................1 „ 50 „ Egyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendok. Megjelenik : hete ti kint k é t s z e r vasárnap és csütörtökön. Nyílttól- petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerlcesz tőséghez, ŐRINCZ-UTCZA 30. SZÁM ALÁ, intézendok. Kéziratokat nem adunk vissza. A vasutak előnyeiről és hatá­sáról. — A Kereskedelmi-Társulat meghívása folytán Esztergomban 1881. évi február 10-én tartott népszerű előadás. — II. A vasutak e feltűnő térföglalása azon előnyök­ben keresendő, melyekkel e hatalmas közlekedési eszköz a régiek felett és főleg a közutakkal szem­ben rendelkezik. Első sorban felemlíthető ezek közül a szállít­mányok tömegessége kapcsolatosan azok sebes­ségével. A tömegesség egyrészről a sima és kemény vas-pályán eredő csekély ellentállásból, másrészről a lokomotivok hatalmas vontató erejéből származik. Alig például jó állapotban lévő kavicsolt útakon a járóiníívek minden tonnája — 1000 kilogramm —- útin átlag 25 kilogramm vontató erőre van szük­ség, addig a vasutakon, melyeken a tehervonatok sebessége legalább is háromszor akkora, az ellent­ál lás vízszintes útrészekben az elébb említett erő­nek átlag csak tizedrészét teszi és noha e viszony kevésbe kedvező erősebb emelkedésű részekbeu, — még hegyi pályáinknál sem éli el az ellentállás a jó közutakon fellépőnek telét. Másrészről középtermetű lovak átlag mintegy 70 kilogrammnyi erővel rendelkeznek, mig a közön­ségesen alkalmazott teher lokomotivok jelentéke­nyen nagyobb sebesség melleit, átlag mintegy hat- vanszor akkora erőt fejthetnek ki A vázolt körül­mények összehatása miatt sikföldi vasutaknál egy loko.notivval átlag mintegy 600 tonnát, dombos vi­dékit vasutaknál átlag 3O0 tonnát, hegyi pályákon pedig közel 150 tonnát lehet egyszerre vontatni. Miután a vasúti járóművek súlya az engedett ter­helésnek átlag felét, — tehát teljes terhelésnél az elegysulynak harmadát teszi, az egy vonattal elszál­lítható hasznos teher az előbbi esetekben 400, 200 illetőleg 100 tonnát, vagyis 8000, 4000 illetőleg 200 vám mázsát tesz. Ha meggondoljuk, hogy egy vágányú vasutakon nehézség nélkül lehet napon­ként mindkét irányban tiz vonatot berendezni, ki­tűnik mily hatalmas forgalmat lehet már egyvá­gányú pályán is közvetíteni egy éven át és még mennyivel inkább fokozható a vonatok szállító ké­pessége egy második vágány alkalmazásánál, a mi által a vonatok keresztezéséből eredő idő veszteség­től is szabadulni lehet. Hasonló tömegeket azonos idő alatt közutakon elszállítani gyakorlatilag lehe­tetlen ! A sebességet illetőleg felemlítendő, — hogy mig közutakon a terhes kocsik átlag 3 — 7 kilométernyi utat végeznek óránként, az utazás pos­takocsikon pedig óránkénti 10 és legfeljebb 15 ki­lométernyi sebességgel történik és' egy órában vég­zett 20 kilométernyi ut már a képzelhető legjobb hajtásokhoz tartozik addig a vasutakon már a te­hervonatok is 20-30 kilométernyi sebességgel köz­lekednek, a személyvonatok sebessége 30-50 kilo­méternyi között fekszik, a gyorsvonatok sebessége pedig eléri a 30 kilométert óránk int. E jelentékeny sebesség a gőzerő alkalmazá­sának köszönhető. Lovakat még a lassúbb tehervo­natok sebessége mellett sem lehetne huzamosabb ideig vontatásra használni, egészen eltekintve at­tól, hogy azok ereje nehezebb vontatásnál lényege­sen alábbszáll, ug'y hogy például hatvan lóval ko­rántsem lehetne az elébb említett lokomotivval egyenlő munkát végezni, — erre háromszáz lónak ereje sem volna elégséges ! A vasuli vonatok szélessége már a teherfor­galomra nézve is megbecsülhetetlen, mert lehetsé­gessé teszi, hogy.a szállítmányokat még a legtávo­labb helyekről is aránylag mérsékelt időben kézhez kaphatjuk és egyúttal a szállítmányok , tömegessé­gére is direct befolyással vau. legfőbb előnye a sebességnek azonban á szé * mélyszántásban és a vasutak 'által teljesített pós- ta szolgálatban rejlik; mert a vasutak a távolságo­kat, melyek az emberiséget azelőtt valósággal szét­választották, megsemmisítették. A gyorsaság, mely- lyel mai napság a legtávolabb eső országokba jut­hatni, az utazás ingerét fokozza és a világlátás mű­velő befolyása miatt eléggé alig méltányolható cul- tuláris tényezővé válik. A póstai szállítás sebessége nagyban emelte az időszaki irodalmat és visszaha­tott a könyvkereskedés nagymértékű felvirágzásá­ra. A személyes érintkezés könnyűsége és póstai szolgálat gyorsasága miatt az egyes helyeken tett tapasztalatok és haladások gyorsan közkiucscsé vál­nak, a tudományok összes ágai gyorsan terjedtek és híveinek növekedő számával önmaguk is hatalmas fejlődésnek indultak. Részük vau ezekben a termé­szettudósok, orvosok jogászok, gazdák és más hi­vatásbeliek gyakori összejöveteleinek, a jelenkornak vívmányát képező világkiállításoknak stb. a melyek a régi közlekedési eszközök lassúsága mellett lehe­tetlenek volnának. A vasúti szállítás legfőbb előnye azonban an­nak olcsóságában rejlik, de amely gazdasági­lag azon feltételhez van kötve, hogy a vasút vidé­ke annak elég tömeges szállítást nyújtson. Ez eset­ben ugyanis a vasutakkal járó tetemes kiadások daczára a szállítás egységére viszonylag csekély ön­költség esik és pedig annál csekélyebb, mentői tö­megesebb a pálya forgalma. A vasutak előtti állapottal váló Összehason­lítás czéljából felemlítjük, hogy még közutakon egy mázsának egy mértföldre való szállítása nagy át­lagban mintegy 5 krajezárba, tehát egy tonnának egy kilométerre való szállítása, vagy — mint mon­dani szokás — a tonnakilométer mintegy 13 krba kerül, addig a magyar vasutak átlagos bevétele tonnakilométerként csak mintegy 34 krra rúg, te­llát a közúti tételnek átlag csak negyedrészét teszi. Még szembeötlőül) ezen előny, hogyha nem is áta- láuos bevételeket, hanem az u. n. osztályos tarifák — és di ff e r e n ez i á 1 i s tarifák al­kalmazása nyomán eredő díjtételeket tekintjük. Az osztályos tarifánál u. i. a kü- lömböző értéki áruk — a személyforgalomnál kö­vetett és közismeretes intézkedéshez haso ílóau — külömböző osztályokba soroztainak és az egy tonna kilometer után fizetendő dij az alsó osztályokba eső áruknál kisebbre szabatik, mint a magasabb osz­tályoknál. Ezen eljárás azon körülmény által indokolta- tik hogy a szállítási költségeknek nem annyira ab­solut nagysága, mind inkább a szállítmány értéké­hez való viszonya bir fontossággal általában teliát értékesebb javaktól ugyauazou teljesítményért na­gyobb díjtételeket lehet bevételezni, mint csekélyebb értékű javaknál, annélkül hogy azok nagyobb távol­ságokra való szállíthatósága akadályoztatnék. Ha például valamely szállítmány értéke tonnánként 100 forint volna — vámmázsája 5 forint — és minden tonnának egy kilométerre való szállításért 4 kreárt kellene fizetni, úgy az illető áru csak huszonöt ki­lométernyire való szállítás®! drágulna meg l°0-al. Oly szállítmány ellenben, melynek értéke tonnán­ként csak 4 írt volna — vámmázsája 20 kr. — ha szállításáért tonnakilométerként csak 2 kr. is fizet­tetnék, mégis már minden második kilométerre va­ló szállításnál 1 °n - a 1 drágul, tehát a felére mérsé­kelt díjszabás .daczára a szállítás költségei iránt sokkal érzékenyebb. Az értékesebb áruk által fizetett és általuk könnyen elviselhető, többlét lehetővé teszi, hogy a csekélyebb értékű áruk olcsóbban száll'itassanak, ez pedig annyival szükségesebb, mert sok szállítás —— pl. szén, fa, kőneműek sat. — éppenséggel csak igen mérsékelt díjszabás mellett indulhat meg, ma­gasabb díjszabás esetén pedig a vasút teljésen eles­nék azok forgalmától, a mi ismét az egyéb!) szál­lítások drágulását vonná maga után, merte vasú­ti szállítás olcsósága — mint már említettük — annak tömegességét feltételezi. Az osztályos tarifák alkalmazásából származó legolcsóbb díjszabások segélyével a nyerstermények szállítási költsége vámvitákon, a körutakon fellépő költségeknek átlag tized íé s z é re m érs ékel te ti k. A differencziális tarifánál a szállítmá­nyoknak a rendeltetési helyen valón értéke lesz fi­gyelembe véve, a mennyiben a kilométernyi ut után fizetendő díj annyival kisebbre vétetik, mentői tá­volabbra történik szállítás, nehogy atmak végpont­ján azoda érkező áruk drágábbakká váljanak az- ilető pontra valamely más irányból érkezőknél. Ez- esetbeu ugyanis az áruk elveszítenék versenyképes­ségüket az illető piaczon; a vasutak teliát teljesen elesnének azok szállításától. így például 1879-ben a gabona viteldija Bu­dapesttől- Mannheimig Passaun át 1015 kilomé­terre tonuáukéut 26 forint 40 krba került, tehát ki­lométerként 2 fr. 35 krba. mig az osztrák állam- vasút gabona árszabása 50 kilometer távolságra ton­nánként 2 fit. 45 krt. tehát minden kilometer után 49 kit. tesz, vagyis mintegy kétszeruél nagyobb egy­ségárt, mint az elébbi esetben. Az említett mérséklés azonban szükséges, sőt még elégtelen is volt, mert ugyanazon időben a gabona viteldija Chicagóból Mannheimig csak 24 forint 20 kr. Odessától Mannheimig per Rotterdam- pedig csak 20 forint volt tonnánként. A tarifáknak lehető leszállításán kívül a for­galomra felette előnyös befolyását gyakorol még azok huzamos időre terjedő ál 1 a n d ó s á g a, szál­lítási költségek nincsenek oly változásoknak alávetve mint például a közutakon, melyeken a forgalom időnkénti élénkülése azonnal felhajtja a fuvarosok követeléseit. A tarifák ezen állandósága igen ked­vező a kereskedelmi couiecturák biztonságára, mert a kereskedőt az árúk költségeinek egy jelentékeny alkatrészében való tévedésektől megóvja. A vasutak eddig felsorolt előnyein kívül még számos oly körülményt lehet felhozni, a mely a forgalom fejlesztésére a legjótékonyabb befolyást gyakorolja és az elébb említetteknek hatását még inkább fokozza. Ide tartozik az árúk kímélése szállítás közben a nyugodt menet miatt, mely a legkénye­sebb áruk szállítását is lehetővé tette és a személy­szállításnál ezzel párhuzamosan az utazóknak nyúj­tott k é u y e 1 e m Hoszabb utazásoknál, melyeket jelenleg a vasúti kocsikban, végezünk — valóságos borzadással kellene visszaemlékeznünk a hajdani túltömött postakocsikban történt utazások állítóla­gos poezisára. Ide tartozik továbbá a közlekedés pontossága és folytonosága az egész éven át, melyet a vasutak mentén lakók már szintén annyira meg­szoktak, hogy becsét csak akkor méltányolják kellő­képen, ha árvizek elhavazások vagy egyéb körül­mények behatásai alatt a vonatok kivételeién na­gyobb késésekkel érkeznek, vagy éppenséggel a for­galom egy-két napra egészen megszakifctatik. A vasúti szállítás biz t 0 usá g a végre koránt­sem az utolsó helyet foglalja el azon előnyökben, melyek a vasutak jelentőségét megállapítják. A hír­lap irodalom révén részletesen értesülünk még a tá­vol országokban történt vasúti szerencsétlenségekről is és miután egy ilyen baleset közönségesen na­gyobb számú utasra válik végzetessé, a nagy kö­zönség a vasutak biztonságáról rendszerint nincs a legjobb véleméuynyel. A baleseteknek lelkiisiuéreté- teseu vezetett statistikája azonban sokakra nézve meglepő adatokat eredraéuyéz és a vasutak bizton­ságát igen kedvező színben tünteti elé. így például az osztrák magyar vasutakon az 1869-től 73 ig terjedő öt éves időszakban 148 miliőt meghaladó utas közül 62 megsebesült és 27 megöletett saját hibája nélkül, azonfelül még 10 sebesülés és 3 ha­lálozás fordult elő az utasok vigyázatlansága foly­tán. Összesen tehát minden 2 millió utasra esett egy megsebesülés, ellenben 5 millió utas közül csak egy öletett meg. Érdekes e számok össze hason litasa azon adatokkal, melyek annak idején — Fran- cziaországban — a diligence szolgálat körül gyttj- tettek és a melyek szerint átlag 350 ezer utasra egynek megöletése és átlag már 20 ezer utasra

Next

/
Oldalképek
Tartalom