Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 96. szám

tétnek nem csalt egyik'vagy másik test­részen, hanem rendes egymásutánban valamennyi tesztrészeken is. Ha tehát a tornázás ezen értelemben vezettetik és túlzásba nem esik, akkor bátran elmondhatjuk, hogy a test az elpuhulás állapotából ki leszen vet- kőztetve, a vérkeringés rendes folya­matba lép. A tornászati mozgások közepette vér élenyülése is gyorsittatik s igy a test üdesége lép előtérbe, mely okból nagyon kívánatos a tornatermek tágas- Sága. Továbbá tapasztalás igazolja, hogy a tornázás jó és csendes álmot hoz a vele foglalkozók szemére, ugy- szinte elfojtani segíti (a nöszképesség stádiumba lépő ifjú) azon gerjedelmet mely napjainkban oly sok fiatalt ide­jekorán megöregit és testi hanyatlás korszakába idő előtt sodor. A csontok vastagságában is jelentékeny ered­ményre vezet. így pl. Clias, szülővá­rosának: Bernnek hagyta csontvázát a czélból, hogy lássa az utókor : mily hatással van a tornázás a csontokra. Fölösleges is talán említeni, hogy a csontok vastagodásával kapcsolatban a rajtok fekvő izmok is erősbödnek és igy a bennök rejlő erő szintén gya­rapszik. Tornászaiból eredő hasznok közé sorolandó azon tulajdonság, mely ke- rekdedség neve alatt a tornász moz­gásait jellegzi. Példa rá, hogy olyan egyén, ki szükségkövetelte de nem megszokott testmozdulatra van esetleg utalva : ebben majdnem nevetségesnek tűnik föl, inig a tornász ugyanabban a legnagyobb precisiot árulja el. Leg­jobban tapasztalható ez a katonaság! gyakorlatokban, a hol a lóra való fel - ülés s egyéb fordulatok stb. a gya­korlott tornázok részéről helyes test­tartás mellett hamar és szépen sike­rülnek; ellenben a nem tornázók sa­ját testük súlyával harczolván, testük összerázkódása mellett igen nehezen bírnak valami eredményre vergődni. De nem csupán ezek azon hasznok, melyek a tornázás nyomdokában járnak, hanem a tornázásból keletkezett még: az igazi ügyesség mely előáll akkor, midőn a vezényszó elhangzása után rögtön cselekvőállapotba hozatik, az illetett testrész, mely egyszersmind azt is mutatja, hogy a test az agyban megszül omlett akaratnak azonnal bir szolgálatot tenni. Hát az önbizalom bátarság hol nyerhetne nagyobb lendü­letet, ha nem a torn áfásban ? Ha a tornázó kivitelükben nehezebb gyakor­gasztaló megjegyzéseket irt. Mindenkinek ajánlotta, mindig magával hordta sőt mint Nagy Sándor az ő Homórján ugy az a ra­jongó olvasó azon a csodált könyvön hált. De csakugyan hires egy könyv is volt. Esztergomban nagyon sokan olvasták s akadtak emberek, a kik Jósika, Kemény, Eötvös és Jókai fölébe helyezték. Besze János említettem esztergomi tisztelője a sziget hűvös gesztenye fái alatt egy ízben felolvasást tartott belőle. Bemutatta az első fejezetet s édes vízzel a szájában jegyezte meg, hogy kell ám hozzá egy kis tanulmány, egy kis bon- czolás, hogy tökéletesen élvezhessük. Nagyon meg kértem, hogy csak ne fáraszsza magát mélyértelmű közbeszólásai­val. Elolvasta tehát az első fejezetet ho{ halkan, hol suttogva, hol indulatosan, hol rémitő szárüyalásu climaxokban, a hogy épen föl kellett-fogni. A lelkes fölolvasó meg nem állhatta a folytatást s fáradhatatlan buzgalommal meg sem szakította a könyv elejét. Mikor a közepére értünk, akkor föl­olvasóm bizonyos dühvei adta elő a feje­zeteket s egy két órai kínzás után csupa merő udvariasságból meg kértem, hogy le­gyen szives befejezni. A boldog felolvasó művészi hangsúlyo­zással, kifogástalan mimikával, szónoki ges- tusokkal, hellyel-közzel lábdobbanással, de már rekedő hangon és verítékes homlokkal végezte he a végső fejezeteket. Akkor azután felsohajtottam s megkö­szöntem neki. latokba bocsátkozik, előbb kételkedve, mintegy félelemmel fog hozzá, de ha a gyakorlaton egyszer sikeresen túl­esik, már önbizalom talált termő ta­lajra a tornázóban s nem kell többé nógatni más nehéz gyakorlatokra mert az önbizalom kísérője a bátorság ér­zete is az előbbihez szegődött. Továbbá tornázásban az akaraterő­nek folytonos foglalkodtatásából nem remélhetjük-e annak határozottságát s ebből kifolyólag a jellemszilárdságot és bátorságot is? Nagyon is jogosan. Erre a gyakorlott tornázók életrajzai elegendő biztosítást nyújtanak. így a fönnebb érintett akarati el­határozásra nézve egy esetnek magam ts szemtanúja voltam Budapesten, hol a tornázók egyike, tornászkírándulás alkalmával közeliinkbe esett széles és mély árokra vetvén szemét, kíváncsian kérdó : ki bírna ily árkot átugrani ? A jelenlevő tornázok legkipróbáltabbja azonnal vállalkozott az átugrásra, de társai tekintettel családos voltára, ily végzetszerűnek látszó vállalat ke­resztülvitelébe nem bocsátották. Hát ért valamit a szóbeszéd? Alig múlt el néhány perez, már a tornász az árok túlsó partján volt látható — minden haj nélkül. Lehetetlen még elhallgatnunk azon körülményt, hogy a torná­szat a test erősítésével kapcsolatban a test idegrendszerét sem hagyja pihenni, mely mint a test és szellem közvetí­tője, tornázás által működésre kénysze- rittetvón ez által a szellemre és egyéb tehetségeire is gyakoroltatik — köz­vetve —* * * befolyás. Végül elvitázhatlan tulajdonságát képezi a tornádóknak azon vidor kedélyállapot, mellyel ná­luk rendesen találkozni szoktunk, nem csak a gyakorlatok alatt hanem azo­kon kívül is. Gyarmatfii. Hírek. — Udvari hír. Herczegprimásünk székvárosába érkezett néhány napi baj esi tartózkodása után. — Összes bibornokaink részt fognak venni a deczember 8-án tar­tandó pápai ünnepélyen Rómában. Több magyar püspök is csatlakozik a vatikáni ünnephez. — Remek ácsmunka a herczeg- primási palota mansardjának váza. Az idegenek sok dicsérettel halmozzák el s minden szemlélő, meggyőződhetik róla, hogy a palota impozáns voltát A csodahatású könyv a magyar nép­életből akart meríteni valami betyárhisto- riát, de olyan gyarló orthographiája, annyira silány mondat szerkezete volt, hogy ilyeo elemi hibák mellett, nem is igen kutat­tam valami kitünőbb helyet. Se jellemzés, se leírás, se elbeszélő tehetség. Csak nagyon sok hamis páthosz, eről­ködés, túlzás, képtelenség bombaszt. Szóval a könyv rémitő silány volt. Az enthusiasta véleményt kért tőlem. Szépen megkértom, hogy engedje el a választ, mert nem akarok elhamarkodva Ítélni egy olyan mű felett, melyet Jósika, Kemény, Eötvös és Jókai fölé helyzetű s melyet annyi élvezettel olvas és istenit, A lelkes felolvasó bizonyos büszkeséggel vet­te tudoraáshl higgadtságomat. Meg vagyok azonban róla győződve, hogy halálos ellenségemmé teszem, hogy merénylővé változtatom, ha igazságosan nyilatkozom a fércz munkáról. Meg hagytam tehát lázában s nem akartam magam ellen keseríteni. Egyszer Pesten a Calvintiren egy kis fazekas néhány újdonatúj könyvet árult. Oda mentem, meg néztem s minthogy ismertem kérdezősködtem ára iránt, mert értéke nem volt. Tiz krajezárért vesztegette a jámbor fazekas. Nem sokat kérdeztem, hogy bizomá- nyosa-e a szerzőnek, de ncháuy czimborám- mal megvetettem a többit is. A könyvet azonban nem olvastam el nagyban emeli. A remek ácsmunkákra elmondhatjuk, hogy azok egészen helyi illetőségűek, mert nem idegen hanem esztergomi erők készítették s az anyag is idehazulról való. Az ácsmunkála­tok vezetője, mint már nem egyszer irtuk Hutt Miklós volt. — Casinói közvacsorát rendez­tek a tagok maguk között szombaton este. Mindössze harminczan lehettek együtt. Schuller konyhája megérde­melte az elismerést, de az uralkodó hangulat aligha. Vacsora után more patrio óriási forgalomnak kezdett ör­vendeni az ördög bibliája. — Tisztelt rendőrségünk még a mozsárlövés dörgedelmét se veszi tu­domásul, ba mindjárt erős paragrapku- sok vannak rá, hogy a város teljes közepén puskaporos puffogtatások szi­gorúan meg til tatnak. Vízivárosban a napokban már öreg este felé vala­kinek kedve kerekedett egy mozsarat elsütni, a mi nem kicsiny mértékben ijesztett rá a csöndes városrészre. A rendőrség azonban nem kutatta ki a lövés eszközlőjét s ez által csak ino- zsárdurrogtatási passióját s a víziváro­siak ijesztgetését akarja állandósítani. — Az is igen sajátszerü mélyen tisz­telt rendőrségünk, hogy egy szentta­mási szabómester a minap ötször lőtt revolveréből egy betörő tolvajra s hogy ez ügyben semmiféle vizsgálat sem indult meg. Rendjén van-e mindez ? — Hidszakadás. Hétfőn éjjel a bid párkányi részén álló pontona mely a lejtő gerendázatait tartotta lesza­kadt s igy a közlekedés néhány napra megakadt. Az idei esztendő annyi vá­ratlan malkeurrel sújtotta már a hidat, hogy valóban könnyű lett volna né­hány praktikus intézkedést megállapí­tani. Nagyon ráfért volna ugyanis a közlekedés folytonosságának biztosítása végett, ba mindig egy két pontont tartanak főn tartalékban ; a mi ez eset­ben is igen előnyösnek bizonyult volna. — A kisvárosi élet egyik leg­kellemetlenebb betegsége a megszólás, vagyis az asszonyok nyelvén a pletyka. Néhány nap óta ugyauis több unat­kozó hölgy kávé akadémiája több igen tisztelt családra ráfordította a megszó­lás rúdját s a mit megszóltak, azt nyilvánosságra is hozták ; ugy hogy igen sokan értesültek a legbizarabb képtelenségekről. Ez ügyben közlünk ma egy kis czikket, a mit az érdekelt kávéakadémiák kiváló figyelmébe aján­lunk. — Az esztergomi Társaskörfar­ujra hanem szépen eltettem salabaktereim közé. Ugyanaz a munka volt, melyet az a rajongó felolvasó Jósika, ^ Kemény, Eötvös és Jókai fölé emelt. Tulajdonképeu pedig csak a Besze Já­nos „Életunt Betyár“ czimű tiszavirág éle­tű galimathiásza volt. íme Besze János az irodalomban! * Dr KŐrösy László — Uj zenemű. Öt magyar férfinégyes Zimay Lászlótól Erkel Fereucznek. Megje­lent Rózsavölgyi és Társánál. Ara 1 frt. 20 kr, — Kaufmann és Simon íhamburgi ezég mai lapunkban megjelent hirdetésére különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Főnyereményekkel gazdagon javadalmazott eredeti sorsjegyekről van itt sző. A válla­lat teljes bizalmat érdemel, miután a sor­solás állami kezesség alatt van és nevezett ház számos nyereményeknek szigorú kezelé­séről és pontos kifizetéséről általánosan ismert. — A vidéki színészet rendezése a kormányt is élénken foglalkoztatja és prog­ramúiba van véve az erre vonatkozó tör­vényjavaslat szerkesztése és beterjesztése az országgyűléshez, sőt e törvénvjavaslatkészi- téséhez már hozzá is fogtak. sang elején tartandó műsorral egybe­kötött táuczestólyének rendező bizott­sága következőkép alakult meg: el­nök : Szölgyémy Ferenc, pénztárnok: Prokopp Gfyula. Biz. tagok: Gteleta Gréza, Hulényi Gryőző, Katona Lajos, Mattyasovszky Cornél, Nagy Árpád, Perényi Kálmán, Rédly Sándor, Sze­relni Béla, Winter József. — Halálozás. Oltósy Ferencz kis fia hétfőn elhalálozott. Temetése nagy részvéttel kedden volt. — Fiatalságunk ismét két igen derék taggal csökkent meg. Zsarnó- czai László ugyanis kineveztetése he­lyére Nagy-Kikiud ára távozott s Szabó Gyula szigorlataira a fővárosba uta­zott. — Lábatlanon Reviczky Károlyné úrhölgy lakásán Reviczky Károly or­szággyűlési képviselő tiszteletére ked­den búcsúzó ebédet rendeztek, melyre a képviselő ur több barátja hivatalos volt. •— A meggyilkolt vándortót hul­láját Möller Lajos fényképész sikerül­tén lefényképezte s a képeket már most mindenfelé elkörözték. — Felolvasás. Molnár István ki­tűnő borászunk, a budai magyar vin- czellérképezde derék igazgatója a ke­reskedelmi ifjúság egyesüLeti helyisé­gében vasárnap este felolvasást fog tartani. Tárgyánál fogva nemcsak szakközönsógüuknek, de szép világunk­nak is igen élvezetes estét igéi*. Mol­nár ur ugyanis a következő czimű fel­olvasásra készül: „A bor használatait rómaiaknál.“ Már múltkor volt sze­rencsénk jelezni, hogy a művelt kö­zönség minden tagját szívesen látja a rendezőség. Hogy azonban az aránylag nem nagy kiterjedésű terein túlzsú­folva ne legyen a rendezőség jegyek kiadásáról gondoskodik:. A megbatáro­zott számú jegyek Dr. Álduy Mór elnök­nél, Dr. Kőrösy László titkárnál s Adainik és Kohn Vilmos egyesületi tagoknál foglalhatók le. Ugyanazon uraknál a felvlvasást követő köz vacso­rára is aláírási ivek vannak elhelyezve. A szép estére kiváló tisztelettel fel­kérjük művelt közönségünk szives figyelmét. — Előfizetési felhívás az Uj Magyar Sión Tizenharmadik (1882.) évi folyamára, Szerkeszti Dr. Zádori Ev. Jáuos. , Á sajtó a század gondolatainak állandó tűzhelye ; folyton oly kábító, légmételyező gyantát dobál bele a hitetlenség, hogy sötét ború, eget elborító füst födi majd el a mennyor­szágot. Alig látjuk tőle az ég villámait, csak ha lecsapnak, érzi a bénult emberiség. Hogy ezen tűzhely Ábel áldozati legyeu. mely örvendetes lángolással az ég felé szál- jón, és ne füstoszlop, hanem szerteömlő fénytorony legyeu, a gondolatok más nap­számosaival mi is ezen tűzhely körül dol­gozunk, s e folyóirat fáradozásaink ered­ménye. Az egyház üdve, ha nem is mint kikötő, legalább mint czél lebeg előttünk. E végből a közhajók kezelői, a külföldi eszmeáramnak tolmácsai, az idegen irodal­mak közvetítői vagyunk : a mire 0 Lmja gazdag könyvtára, mely uj munkánkban sza­kadatlanul gyarapodik, s mely a bíboros Főpap határtalan kegyességéből papjai szá­mára nyitva áll, nagy mértékben képesít. A lap anyagi kiállítása nem változik. Min­den hónap végén egy öt Ívnyi füzet jelenik meg, 80 lapnyi tartalommal. A könyvárus általi közvetítést mellőztetni kérjük. Előfizetési ára egész évre 6 frt. Legczélszerűfib postai utalványt használni. Minthogy e folyóiratra, mely az egyház érdekében adatik ki né­mely egyházmegyében a templomi pénztár­ból is lehet előfizetni, ezen körülményre vau szerencsénk a ft. plébános urakat tisz­teletteljesen figyelmeztetni. Esztergom, 1881 Szent Imre napján. A szerkesztőség. — Gyűjtés.'Deutsch Ignácz hátraha­gyott szegény családja számára lelkes gyűj­tés indult meg, mely Farbenheim Ignácz gyűjtő ivén majd kétszáz forintnyi összeget gyümölcsözött. — Lapunk szerkesztőségé­hez újabban Boronkay Lajos ügyvéd ur 1 frtot küldött be a szegény család számára a mit mi illetékes helyére származtattunk. FeleTős szerkesztő : Dr.Körösy László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom