Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 86. szám
> efolyt tizenöt évnyi nem megvetendő munka- időszak alatt voltaképen mennyi erőt használt föl ? Az orsz. m. iparegjesületnek eddig évenkint mintegy 1000—2000 tag állott rendelkezésre és így a tizenöt év lefolyása alatt legkevesebb IS—30,000 egyleti taggal dicsekedhet. Ezek közül működésre (elnökségre, igazgatóságra, képviselő- és szak- bizottsági munkakörre) megnyeretett évenkint 4—500 tag, tehát összesen mint működő 6—7500 tag, Az egyesület czéljainak elérésére e működő tagok mintegy 1000 — 1200 ülésben tanácskoztak. Készpénzben tagsági dijak czimén (5 írtjával 15—30000) 75—150,000 írttal rendelkezett; szintén készpénzben adományok czimén a vezetése alatt álló budapesti úgynevezett „ipartanoda“ fentartására 100— 150,00 frtot költött. E felsorolt tételek mint megannyi erők összegezve egyesületünk vezérfiai által válogatott 0—7000 nemzeti munkást és több mint egy negyed milliónyi tőkét, a megillető kamatokkal képviselnek. Ha ezen tekintélyes eszközöket a legtevékenyebb és gazdagabb népek sem nézhetik le könnyedén, amúgy félvállról; mennyivel inkább kell nekünk szegény, saját erőnkre utalt és adósságterhelte nemzetnek, e vérünkből és erszényünkből kiszívott factorokat méltányolnunk, kik még mindig érezni vagyunk kénytelenek az oly hoszszu és o y hathatós tényezők által támogatott működés után, a reális alkotás helyett az egyesület egyszerű közönséges formai admiuisztrálásának nyomasztó terheit és végig szenvedni azok mintegy reménytelen egyhangúságát. A tárgyilagos uemzetgazdász, mint kérlelhetetlen mérlegelő az itt reprodukált szá- mokbaa oly tekintélyes erőt kell hogy lásson, melylyel bármely vállalkozásnak egészséges alapját megvetni, nemzetgazdászatilag valódi, tartós és eredményeiben megbecsülhetetlen alapos szolgálatot biztosítani és ez által az országnak javát érezhetőleg és lényegesen előmozdítani lehetséges. Az orsz. m. iparegyesület élén állott és álló férfiaknak érdemül tudjuk be, hogy az egyesület az elszenvedett mintegy 20000 frtnyi sikkasztás után erejében nem fogyott meg egész feuuállhutásáuak komoly veszélyeztetéséig. Az egyesület körül szerzett számbava- hető érdemekről szólván, nem szívesen soroljuk ide — a mit különben al kell ismernünk —.hogy az eléggé ismert vezérférfiak, alkotmányosságunk visszanyerésével nyomban megindult politikai életünk nem ritkán zavaros hullámaiban, eszközül voltak képesek kezükbe venni és hangoztatni kivá- lólag azt, a mi inkább mutatkozott népszerűnek, és a mi kizárólag arra vala alkalmas, hogy az illetők pillanatnyi hamis am- biczióit és személyes érdekeit időnkiut meg- meg csiklandozza. így Ion az egyesület valódi czéljainak háttérbe szorításával puszta eszméjében népszerűvé, mely vezérférfiaink miudeuüvé szerencsés benyitó kilincsül szolgált. De ki állíthatná helyesen, hogy az egyesület bármily népszerű puszta fenn állása ... a kitűzött czél, melynek elérésére tagjai időben és anyagi eszközökben áldozatokat hozni készséggel tartozzanak és ha nem az a tulajdonképeui czél, hogy alapszabályaiban körvonalazott feladatait valóban elérje? Nagyon szép és üdvös lehet, ha kellő időben és helyen megindítjuk tanácskozásainkat : a vámterület, közös vagy elkülönített voltáuak előnyei és hátrányai felett; a nemzeti bank önuállós ága ; az úttörvény helyessége és hiányosága, ezen vagy azon adónemek szüksége és behozatala, egyik vagy másik vasútvonal kiépítésének sürgőssége és a tényleg már kiépítettek tarifa politikájának elvei és dijai, az iparszabadság vagy czéhreudszer helyessége stb. fölött, és más egyéb számtalan törvényhozási és nem- zetgazdászati mintegy elvont akadémikus tétel fölött, mert ezek közvetve mindenesetre érintik a hazai ipart és igy az egyesületnek feladatát képezik: a kormánynál és törvény- hozásnál az ipar érdekeinek képviseletében véleményezéseket előterjeszteni. Az orsz. m. iparegyesület ilynemű képviseleti működését, melyet elméleti érdekű tanácskozásaiban előterjesztéseiben, enuutia- tióiban, memorandumaiban, remonstracziói- ban (politikai agitácziouális fogásaiban) stb. kifejtett, terméketlennek épen nem mondhatjuk ! hisz fogalmazványainak egész tekintélyes halmaza igazolja, mily szorgalmasan teljesítette hivatása ezeu egyik — ismételjük csupán elméleti — részét, melynek utján a szükségesnek vélt munkálkodást, az egyesület körén kívül létező tényezőknél szorgalmazták. Ez volt egyesületünk — ha ugyan jól nevezzük igy — működésének egyik főiránya. A másikat sem tette öntudatosai)bá és szerencsésebbé azon kifogáshatatlan készség, melyly«l az önkéntes adakozások és adományok utján begyült könyveket, rajzokat, régibb- és újabb túlhaladott álláspontokat jelző és czélszerűségig meg nem érett ipar- czikkeket és azok kísérleteit elfogadta ós letétszertíen kezelte. Ki mondatná e Kettős irányban fölmutatott ténykedéssel egyesületünk feladatainak megoldási proczessusát kimerítve? Ki nem látja a kiáltó hiányokat, melyeket e meddő és szegényes veileitások még csak elfödui sem elégségesek ? Alig ismerünk azon működés nyomaira, mely az egyesület igazgatóságának saját körén belül, iparfejlesztésünk közvetlen eszközeire vallana. Itt tárul föl szemeink előtt a mulasztások egész láuczolata, melyekkel szemben egyesületünk a kötelességek egész sorának teljesítésére alapszabályig lekötve vala. — Alig találunk valamit, a mi az egyes iparnemek vagy egyes iparágak rendszeres előmozdítására szükséges ismereteket első sorban tagjainak akár elméletileg, akár gyakorlatilag hozzáférhető módon terjesztette volna. (Fői yt. köv.) H i r e k — Herczegprimásunk hétfőn a fővárosból visszaérkezett s nem indult bérmautra Pozsonyba, mint azt múlt számunkban hoztuk, hanem jövő hó elejéig itthon marad s csak ha az időjárás is kedvez, indul rövid időre Bajosra. — A függetlenségi Kör Budapesten Reviczky Károlyt rendes clubb jegyzőjének megválasztotta. —• Reviczky Károly országgyűlési képviselő a muzslai szolgabirósá- got egész máig szolgálta s hivatalától ma vált el. — Reviczky Győző megyei t. főjegyzőt candidálták múlt szombaton a főispánt ebéden ideiglenes muzslai szolgabirónak. — HoránSZky Nándor városunk országgyűlési képviselője az irók és művészek Társaságában rendezett Lisztestélyen egész családjával részt vett. Horánszky Emilia urhölgy — a mint az Egyetértés Írja — és Sipos Antal Liszt Ferencz „Reminiscenses de dón Jonan“ czimü müvét adták elő kitűnő hatással s a mestermünek megfelelő tökélylyel. A közönség több Ízben zajos taps és éljenzés közben hívta ki Liszt kitűnő interpretálóit. Feleki Miklós egy toasztjában üdvözölte a fiatal művésznőt. A toasztok sorában Horánszky Nándor a családanyákért emelt poharat. Az ünnepélyen részt vett a képviselő ur neje és Irma leánya is. — Philharmonikus hangverseny lesz Takács Imre vezetése s kiválóbb erőink közreműködése mellett november 12-én, melynek műsora valóban sok szép várakozásra jogosít föl. — Az estély nyitánynyal kezdődik és végződik. Mozart Figaro lakodalmából az ouverturet, valamint Beethoven Egmontjából a nyitányt az egész kar adja elő. A hegedű concert karral és zongorával Feigler János ur hegedűjének fog újabb koszorút szerezni. — Rafí duóját Borovicska ur hegedűn és Felsenburg Gyula ur zongorán adják elő. Igen érdekes lesz a nagy vegyes karban városunk több szépének közreműködése is. Eddigelé Dr. Berényi Gyű- láné, Borsitzky Ottóné, Felsenburg Gyuláné, Klement Ferenczné, Kluger Blanka, Palásthy Neszti és Erzsi, Pissuth Piki és Szerencsés Irma urkölgyek Ígérték meg köz- remüködésöket s a próbákat- ugyancsak szorgalmasan járják. Prokopp Józsa k. a. és Felsenburg Gyula ur a zongora kiséietet végzik./ Takács Imre szakavatott vezetése mellett fog folyni a concert, melyre a programnak egyszersmind meghívókul fognak szolgálni. A zene élvezeteit valószínűleg Terpsichore fogja megkoronázni. — A szerajevói érsek tegnap varosunkba érkezett s egyenesen her- czegprimásunkhoz szállt, kinek vendége. — A huszárok országából jövő számunkban egy igen kedves kis tárczát fogunk közleni, melyet egy olasz iró irt, midőn a fiumeiekkel Budapestet meglátogatta. — A lelkes hangon irt olasz czikket előre is ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Esztergomról egy bécsi illusztrált lap egy czikket irt, mely egy bornál}ros kép keretében főleg herczeg- priinásunkról igen jellemzetesen nyilatkozik. Jövő számunkban gondos fordításban közöljük. — Megjelent a szent István Naptár 1882-re. Ara 30 kr., kapható az „Esztergom és Vidéke“ kiadóhivatalában, s a lap rendes elárusítóinál. — Halálozás. Vezér Erzsébet elhalálozásáról a következő gyászjelentést vettük: Vezér János saját és gyermekei : Károly, Malya István, ennek neje szül. Véber Aloj- zia és gyermekeik: János, Ilon és Etel, valamint az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti szeretett nejének, édesauyjok s illetőleg nagyanyjok : Vezér szül. Pupák Erzsébetnek f. hó* 24-én déli 1 órakor, a haldoklók szentségeinek ájta tos felvétele után, végelgyengülés következtében, életének 77-ik évében, az Urban történt elhuuytát. A boldogult biilt teteme t. hó 25-én délutáni 4 órakor fog az Esz- tergom-vizivárosi sirkertben a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni, lelkeért pedig az engesztelő sz. misaáldozat f. hó 26-áu reggeli fél nyolcfc órakor a vízivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatui. Esztergomban, 1881. október hói 24. Az örök világosság fényeskedjék neki ! — Névmagyarosítás. Egyszer kinyilatkoztattuk már, hogy a hazafias ügyet szives készséggel szolgáljuk s bárki is forduljon hozzánk, díjtalanul intézzük el a kérvényt. A napokban Pum- merscheiu Iguácz szentgyörgymezei lakos kérvényét végeztük el. Pummer- sebein Iguácz ugyanis vezetéknevét egész családjával Palotai-ra kérte változtatni. — Időváltozás. A párkányi vásár előtt és után uralkodott zord ós esős időjárást a legkellemesobb őszi verőfé- uyes . napok váltották föl. Mentői tovább tartson a haldokló természet utolsó mosolya. , i — Furfangos tolvajlás. A párkányi vásár minden esztendőben megtenni a maga rendőri híreit, melyek azonban az idei esztendőre ép oly soványul ütöttek ki, mint maga a vásár. Legérdekesebb még a következő. Egy budapesti lábbeli kereskedő szörnyen elkeseredvén a rósz vásár fölött, összerakta holmiját három nagy ládába s ezekre ráfeküdvén elaludt. Meglehet, hogy igen édes álmában talán minden holmiján túladott, mert alig ébredt föl, csakugyan nem volt a ládákban semmise. Alóla feszítették ki mind a három láda oldalát s lopták el minden holmiját. — Eltűnt. Szombaton este valami Bakai László nevű harminczkét éves, közép- termetű, fekete szakáin és hajú gyümölcskereskedő félig mámoros állapotban 120 írttal zsebében a párkányi vásárról eltűnt s azóta föltalálható nem volt. — Párkányi vásárunk a lehető legsi- lányabbul ütött ki. Az esős időjárás feneketlen sárteugerbe borította egész Párkányt s az adóvevő sokadalraat már eleve elriasztotta. Néhány panoráma, egy állatsereglet, a rendes laczikonyhák és lángos Jobogós gesztenyeárusok emlékeztettek arra, hogy a hajdani párkányi vásárok csak mégis 'többet értek, mert akkor mindenből jobb és több jutott ki. — Furfangos lótolvaj. Miskovicz János ebedi lakos ki szokott járni a nánai indó házhoz vnd egekért, a kiket azután Esztergomba fuvarozott. Kedden éjjel tizenkét órakor jön egy ur, felül a Miskovicz János kocsijára s behajtat a városba. Megérkeznek. Az idegen utazó egyenesen egy vízivárosi korcsmába hajtatott, hol leszállt s be ment mulatni. Úgy látszik több társával találkozott mert nagyon bizalmasan találta magát. A türelmetlen kocsisnak meghagyta, hogy csak várakozzék, hiszen nemsokára tovább mennek. így vesztegelt odakint Miskovicz János, ki végre is három órakor reggel, mikor egy kis permeteg kezdett esni, már minden áron indulni akart. Ekkor az ezüstgombos, jó módosán öltözött idegen azt mondta, hogy most már maga is hajlandó fölülni és Kövesdre indulni, csak néhány ital bort vegyenek még kölcsönösen magukhoz. Be mennek újra a kocsmába. Miskovicz János egyszerre csak észreveszi, hogy az idegen már nincseu közelében. Kisiet s akkor már se kocsit se lovakat nem talált. Az idegen fölhasználta az alkalmat s elhajtott a fuvaros kocsijával. A lótolvaj valószínűleg jó módosán öltözött czigáuy lócsiszár volt. Most mindenfelé erősen keresik a nyomát. — A lőGnczutczai kövezés csiga- ságáról minden számunkban kellene néhány korholatot közleui. Jóformán már hónapok óta vajúdik a munka s a közlekedő közönség torlaszokon és sártengeren kénytelen áttörtatni. A legközelebb múlt éjjel két vidéki ur egy óriási kőlialmazra zuhant s apróbb bőrhorzsolást szenvedett. Már legalább csak uéháuy kis lámpást tennének ki a végtelen munkálatokra, legalább életveszély nélkül lehetne a torlaszokon és kátyúkon átvetődui. Csodálatos, hogy a rendőrség nem gondolt mindeddig jutányos ovéintézkedésekre. — Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és társa kiadásában legközelebb megjelentek : Doppler Károly átiratában az uj magyar zeue gyöngyei , a legkedveltebb csárdások választéka uégy kézre; továbbá Most F. Edelmanu-Polka czimü zongoraszerzeménye csinos czimlappal. Ara <50 kr. Felelős szerkesztő : Dr. Kőrösy László Nyilttér. Köszönet nyilv ánitás. A múltkori gyászeset alkalmából indíttatva érzem magam mindazon mélyen tisztelt uraknak és hölgyeknek hálás köszönetemet nyilvánítani, kik megboldogult anyám végtiszteleténél becses jelenlétükkel részvétet tanúsítani s ez által nekünk a szomorodott szivüeknek vigasztalást nyújtani kegyeskedtek. Vezér Ján o s. 5 kilóként fin. Ceylon kávé 8.— 5 „ „ Malabár „ 7.25 Finom Ceilon kávé 1 kilo 1.70 közfiu. „ „ 1 „ 1.60 Finom ízű Malabárkávé 1 kilo 1.50 Rizs kilója 24, 26, 32 kr. Czukor közöns. kilo 51 kr. süve gbe „ közép „ 52 kr. „ „ finom „ 54 kr. „ thea, rum, chocoládé mindennemű sajtok s marinirozott halak a legjutányo- sabb árakon Greff Gyula fűszerkereskedőnél Esztergomban Szóchenyi-tér. 8W Figyelemre méltó! PILE PSI A, görcs és idegbajban szenvedők s mindazok, kik érdekkel viseltetnek ezen bajok irányában s biztos segélyt keresnek szerezzék meg magoknak Dr. Boas az idegbajok különleges orvosának erre vonatkozó munkáját. Ingyen és bérmentve kaphatók csupán PARLAGHY ur által München, Bayerstrasse 39
