Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 85. szám
Esztergom III. évfolyam 85. szám. Vasárnap, 1881. október 23-án. es Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ái a : egész évre .................................................fi fit. — ki f él évre.........................................................3 „ — , é vnegyedre ..................................................1 „ 50 , E gyes szám: 6 kr. Az előfizetési pénzek az „Esztergom és Vidéke* kiadóhivatalához Széclienvi-t.ér 35. SZ. inlézentldk Megjelenik : lie te ii ki lit kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyílt-léi* petit soronként 20 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a sy.erkesv- tőséghez, J^ŐRINCZ-UTCZA ^O. SZÁM A L.Á. intézendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Gyarmatáru kereskedőinkhez. Kar társak ! Az első értekezletünk alkalmával megpendített eszme, hogy az ország összes gyarmatáru kereskedői között, közös érdekeik sikeresebb érvényesítése végett egy állandó kapcsolat létesit- tessék, — íme a megvalósuláshoz közeleg. A főváros és vidék kereskedői egvértelmüleg sorakoznak az eszme körül, egyaránt át lévén hatva a szolidáris fellépés szükségéről miután számos, az egész szakmát érdeklő kérdés létezik, melyek irányában közös eljárás szükségesnek mutatkozott. Állami háztartásunkban az egyensúlyt helyreállítandó, a kormány uj és uj terheket nyom vállaira, melyek egyes ■ osztályok léteiét alapjában támadják meg. ■ Ilyen tehernek ismerjük az utóbb életbe lépett czukor-, kávé- és sörfogyasztási adót. A szövetkezet első feladata lesz tehát a már létező fogyasztási adó ellenében határozott állást foglalni és a kereskedelem további szabad mozgását biztosítani, valamint feladatát képezeudi szakmánk művelődési és egyéb közös érdekeink ápolása is, bogy az a kor szellemében haladhasson. Legyünk tehát november hó 5. és 6-án a fővárosban együtt és alapítsuk meg formaszerüleg a magyar gyarmatáru kereskedők országos szövetkezetét. Az utazás sokra nézve áldozatnak tűnik föl ugyan, de ez áldozat oly nagy nem lehet, hogy a fen forgó érdekek azt túl ne súlyoznák, de nem oly nagy már azért, miután a magyar királyi államvasutak, a cs. kir. szab. délivaspálya társulat, az alföld-fiumei vasút, a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút, a magyar északkeleti vasút, és cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat a szövetkezet alakuló gyűlését látogató tagtársakat, e hó 29-től jövő hő 10-ig érvényes 33 ‘|3 százalékos menet- dijkedvezményben részesítik. Ezen kedvezmény igénybevételéhez megkívánt igazolási jegyek e hó 29-ig a végrehajtó bizottság elnöksége által Székesfehévárról, c napon túl a fővárosi „Grand Hotel Hungária“ szállodából fognak a jelentkezőknek beküldetni. Kartársak! Nem puszta cselekvési vágy, hanem anyagi érdekeink kímélet nélküli megtámadása szülte szövetkezetünket. Szövetkezzünk tehát és seregel- jünk mindnyájan a fővárosba, és győzzük meg az illetékes köröket, nem általános panaszok és sopánkodások, hanem a gyakorlati életből vont példák által arról, hogy csekély jövedelem árán egy eddig virágzó kereskedelmi osztály ingattatik meg létének alapjában. Ha mindegyikünk elszánt komolysággal ügyünket szellemileg és tettel, tanácsa és befolyása által támogatand- ja, csak úgy kisérheti siker lépteinket. Kelt Sz.-Fehérvárott, 1881. évi október hó 15. A magyar gyarmatáru kereskedők végrehajtó bizottsága. A pesti polgári kereskedelmi testület kiküldéséből : — Mautner Adolf elnök. Az Esztergomi Kör feloszlása. Jegyzőkönyv az „Esztergomi Kör“ 1881. október hó 16-áu tartott közgyűléséről. Elnök: dr. Kőrösy László. A jegyző távollétében a jegyzői teendők vezetésével Sebők Zsigmond bizatik meg. Elnök megnyitja az ülést s a megjelent tagok számához képest azt határozatképesnek jelenti ki. Üdvözli a tagokat s felolvassa emlékiratát a kör múltjáról,1 működéséről s annak okáról, hogy a jelen közgyűlés az előzmények után Ítélve, a Kör befejező s feloszló gyűlése lesz. Végül kéri a kör pénztárnokát s ellenőrét jelentéseik megtételére ; inig a titkár s jegyző távolléteért a közgyűlés elnézését kéri. — Szabó Gyula pénztárnok beterjeszti a Kör jelenlegi pénzviszonyának állásáról jelentését. E jelentés szerint volt a Körnek tiszta bevétele: 271 frfc'j 29 kr., kiadása 254 frt 81 kr. s így I a készpénzben levő vagyon 16 frt 49 kr. míg kötelezvényekben a Körnek még 154 frt 40 kr. értékű vagyona van. — Kelen Izor a Kör elnökének > pénztáritokénak beterjesztésére teljes Egyszerre hirtelen megrendül, megrándul, Tán a villámlástól, a nagy csattanástul. bizalmát s megelégedését fejezvén ki a tisztikar működésével, szemben teljesen méltányolja fáradozásaikat. Nem érti azon hírlapi támadásokat, melyek utóbbi időben a tisztikar ellen tétettek ; annál inkább, mórt a Kör tagjai a múlt alakuló gyűlésen a tisztikarnak bizalmat szavaztak s a számadásokat elfogadták. Azon idő óta pedig támadásra való okot nem adott a tisztikar. — L á n y i A. első sorban mint ellenőr kijelenti, hogy a pénztárnok jelentését rendben találta. Kelen szavaival szemben — bár azokat* örömmel fogadja — megjegyzi, hogy a múlt alakuló gyűlés ő reá, mint a szünidei bizottság pénztárnokára nézve függőben hagyta jóváhagyását s számadása megvizsgálására egy bizottságot választott. E bizottság mind o mai napig nem Ítélt. Azonban nem helyteleníti, ha ügyében uj bizottság válasz- tatik. Kelen Izor indítványozza, hogy az „Esztergomi Kör“ vagyona, ha a mai gyűlésen a Kör feloszlatása ki- mondatik, az njonan alakult „Esztergomi Társaskör“-nők adassák. Szabó Gyula Keimmel szemben az alapszabályok 75-ik pontját olvassa fel, mely igy szól : „Azon esetben, ha az Esztergomi Kör“ feloszlik, összes vagyona „Esztergom városa pénztárában letétetik, kamatai pedig az „Esztergomi Kör hagyatéka“ czimeíi budapesti felsőbb tanintézetet látogató érdemes esztergomi ifjak közt osztatik szét ösztöndíj gyanánt. 0 azonban nem ellenzi, ha a gyűlés e pontot megválTárczatöredéK. Aa „Esstsrgem és Vidéks" tárcsája Csadriné. „Álljon meg egy szóra, öreg Csadri néne, , Jöjjön csak idébb no, ide a középre! ] Mondja el, mért nem szól két álló év óta, Hova megy mihelyest tizet üt az óra. [Két esztendő óta, miért, hogy úgy hallgat, [ Nem mutat örömet, eltakar fájdalmat ? [ Egy árva hangot, csak, jaj, dehogy is [szólna! — [ No de ’iszeu hallja, megvallatjuk jól ma!“ ; Megállni, dehogy áll a vén Csadri néne, Ajkát se mozdítja szólásra, beszédre, I Mintha síiket lenne, mintha nem is látna, I-Egy árva hang se jön színtelen ajkára. K „Hallja kend, Csadriué, álljon meg egy [szóra, ITizet ütött épen, hallotta, az óra, /IKözel vau az éjfél; künn nem jó lesz [kendnek, [/Mikor a lábai annyira reszketnek ! Dehogy eresztem el, ej, már dehogy állom, Hogy ilyen sötétben ott künn botorkáljon!“ EH ej, be rosszul esik a vén Csadriuének, : Hogy úgy körülveszik a, lányok, legétyek, De azért egy hangot ki nem ejt ne ajka, De azért az mégsem nyílik meg panaszra. „C'söpörög az es«, nézd, zivatar támad, íjryere be, kíméld meg magadat, ruhádat, UIUDDCi 11U III, Át találnál Hűlni az esőtől, széltől, Mért is jársz ilyenkor meleg kendő nélkül!“ Megeredt p zápor, dörög már az ég is, Csadriné csak ott áll mozdulatlan mégis, ügy didereg reszket a keze, a lába, Biz’ jobb lenne néki ott benn a szobába’ Villámok czikázuak, a menny nagyot csatban . , . 0 még mindig ott áll csendben mozdulatlan, Csak mikor az óra éjfélt üti épen, Villan meg egy sugár fénytelen szemében. Fölemeli fejét, meg-megmozdul ajka, Mintha kebléből egy mély sóhaj fakadna, Aztán, mint valami túl világi szellem, A temető szélen végig suhan, lebben; Dombom kis sírnál a földre letérdel, Föltekint az égre fénytelen szemével,. Kebléből sóhaj kél, szeméből köny csor[dul, — Fel-felzokog a mély, a nagy fájdalomtól. „Oh, én lányom, lányom, piczike virá[gom! Hogy én te utánnad oly annyira vágyom ! Jaj milyen jó lenne odalent tenálad, Megcsókolni ajkad, piros két orczádat ! Szépen dédelgetni, ajkad csókolgatni, Kicsike bölcsőben el-elriugatgatuj, Mcg-megsimogatni szőke fejecskédet, Meg-megmosdutni két p'czi, piros képed!“ Hull zuhog a zápor, az ég nagyot dörren... Csadriué csak ott áll mozdulatlan csöndben, „Úristen könyörülj... ott vau, ott, ott lá[torn... Oh, éu szép kicsikém, angyalom, virágom!.. Irgalom, kegyelem! jaj be gyötör, éget — Az örök kárhozat, a lelkisrnóret... Istenem, hogy emészt... szivem úgy ég lán[gal . . . Ali ments meg, oh ments meg, az el kár[hozás ÓI! Mindenható Atyám, jaj add vissza nékem Véres kezeimmel megölt üdvösségem !...“ Égi háború dúl a felleges égen, A föld is megrendül a nagy dörrenésen ; Sisteregve szalad egy szikra az égig, Piros tűzszalag fut a temetőn végig.... Hófejér ajakkal, halotthalvány képpel Csadriné még egyre a kis sírnál térdel, A fölkelő napnak aranyos sugára Vérpiros fényt' vet a halottnak arczára... * * * Éjjelenként mindig — sokan igy regélik — Kisértet lebben a kis temetőn végig ; Mély sóhaj hallatszik, aztán meg imádság, S mintha csak hallanák kis gyermek sírását... Veszprémi Soma. (Ágainál. — Egy feleség a legszebb és legkedvesebb asszonyok közül. — Ebéd és fűszer. — A teljes boldogság szt. háromsága. — A legszebb csengésű koez- cziutás. — Életünk egyik legszebb napja. — Temetés. — Két névtelen vezérczikkező— Az egyik a nagy sportsman. — A másik, a kinek nagyobb szerencséje vau az asszonyok, mint a tudomány körül. — Zárszó. — Lapunk halottja. — A gyorsan elmúlt boldogság. — Enyhítő részvét.) —Vasárnap elmentem Szabó Gyula barátommal Ágaihoz, hogy még egyszer odahaza is megköszönjük neki azt a kitüntető jószívűséget, melyet fölolvasása által az esztergomi kereskedelmi ifjúság, egyesülete iránt gyakorolt. Csakhamar átestünk a formalitásokon s nehány perez múlva a szellemes író szívesen látott vendégei lettünk. Salonjai annyi clegantiával vaunak fölszerelve, hogy alig győztünk betelni a takarosabb műtárgyak gyönyörével. Legkedvesebb jelensége azonban a díszes termeknek az a kedves asszony, a ki leírhatatlan szeretettnél tósággal üdvözölt bennünket odahaza. Akkor láttam éu a teljes boldogság szent- háromságát megtestesülve. Kivánhat-e a szellem embere az üde egészségnél, a dicsőségűéi és szép asszonynál többet ? És Agai mind a hármat bírja. Merem állítani, hogy szellemesebb és boldogabb tárezairó nincs is több Magyarországon.