Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 83. szám

ban, a ki — tekintve az idei rósz gabona termést — adóját képes lenne megfizetni. így azonban vidám arczo- kat lehet látni és megelégedett nyilat­kozatokat, hallani. Meg kell még emlitenem, hogy az idei szüret ismét áldozatot vett magá­nak ; eddig azonban még halálos ki­menetelű szerencsétlenség nem történt, de Walch Mátyás tekintélyes polgár­társunkat és városi képviselőt nagy csapás érte, a mennyiben jobb lábát egy rágurult 10 akós hordó össze­zúzta. Vidor. A magyar borról. — (Miért nem világkereskedelmi czikk a magyar bor? —) „B. L“ ezen kérdését könnyű lesz megoldanunk, ha sikerült annak valódi okát fölfedeznünk. Szerény véleményem szerint ezen jelenség egyik fő oka abban rejlik, hogy Magyarországon kevesen foglalkoznak borkezeléssel és kivitellel. Szóval, Magyar- ország borteriuóképesáégéhez képest, nem bír kellő számú borkereskedővel. Állításomat azzal vélem indokolni, lia hivatkozom Francziaország és a Üajua-vidék borlorgalmára, Fraucziaors/.ágban a boripar egyedül a nagy számú kisebb-uagyobb bor- kereskedőliázak, pezsgő- és cognacgyárak ál­tal előidézett terjedelmes forgalom követ­keztében már rég oda fejlődött, hogy az a nélkül is leggazdagabb bortermőország nem volt képes többé a forgalomnak megfelelő mennyiségű bort produkálni, mely okból pe- tiotizalás utján belfogyasztásra és olcsó kül- kereskedésre szánt mesterséges bor (petit viu) állittatik elő ; de sokszor még az sem elég a szükséglet fedezésére, és akkor az élelmes lrancziák vevőik megtartása czéljá- ból azon szomszédállamokból fedezik [szük­ségletüket, hol legkedvezőbb feltételek mel­lett vásárolhatják a borokat, mint 1878 és 79-ben Magyarországon is, és azokat áti- domitva különféle franczia czimfeliratokkal ellátva, sokszor a bor származási helyével is, saját termésűkként eladják. Ä rajua-vidék borkereskedői nemcsak rajuamelléki borokkal kereskednek, mivel forgalmuknak megfelelő mennyiségű bor nem is terem ott, hanem ők is azon szomszéd országrészek és államokból fedezik szükség­letűket, hol a borok legkedvezőbb feltéte­lek mellett szerezhetők be, és az igy ösz- szevásárolt borokat liázasitás utján egyeu- lo sitik és oda idomítják, hogy azok a min­denkori czimfeliratnak megfelelő jelleggel bírjanak ; igy Fraucziaországból nagy mér­tékben szállittatik oda a közönséges és pe- tiotizálás utján nyert igen olcsó, nyers, ve­res bor, mely festanyagban többnyire igen gazdag, de fanyarsága és savanyúsága miatt majdnem ihatatlan, de ezen borok a pfale sima, vörös és fehér borokkal való össze­házasítás utján [oda idomittatnalc, hogy az kát a vevők különféle franczia vignetták alatt teljes megelégedéssel fogyasztják. A bécsi borkereskedők a savanyú ausz­triai borokat testes és édes magyar borok­kal való öszebázasitás által értékesítik. A csekély számú magyar borkereskedők azon szerencsés helyzetben vannak, hogy szükség­letüket mindenkor itthon fedezhetik, különö­sen fehér borokban ; a különböző vidékek­ről összevásárolt oorok solid kereskedőink által szintén oda idomittatnalc, hogy czim- felirataikualc megfelelő jelleggel bírjanak, az igy kezelt és kereskedésbe bocsátott borok elég kelendőségben és elismerésben része­sülnek. Sem Francziaországban, sem bárhol másutt e világon nem terem évről-évre mindig egyforma minőségű bor, hanem egyenlősiteni kell azt összeházasitás utján ; ezen művelet keresztülvitele azonban min­dig a borkereskedő feladata lóvén ; minél nagyobbszámu borkereskedő vau egy bor­termő országban, annál nagyobb mennyi­ségű egyenlő borokkal is fognak ott rendel­kezni. A világkereskedelemben a franczia bor­kereskedéssel- versenyezni, még Francziaor- szág kedvezőbb földrajzi fekvésétől is el­tekintve, mindig nehéz feladat lesz a ma­gyar borászatra nézve, mivel utóbbinak számtalan akadálylyal kell küzdenie a fran­czia bőriparral szemben. Francziaország ve­res boraival meghódította a világpiaczot, mert kedvező éghajlata mellett, és festa- uyagban gazdag, kék szőlőfajtáinak te­nyésztésével képes majdnem minden évben nagy menyiségtí sötétszinű veres bortermést produkálni, holott a mi későn érő és rost- anyagban szegényebb, máskülönben kitűnő kadarka szőlőink csak jobb években szol­gáltatnak elegendő, sötétszinű, veres bort, és aunálfogva csak ritkán dicsekedtünk ve­res boraink készletével. Fehér borokra nézve előnyben van Ma­gyarország Francziaországgal szemben ; a tokajhegyaljai, fertőmelléki, balatonmelléki, erdélyi, érmelléki, somlói, neszmélyi, arad- hegyaljai és számos más vidékbeli fehér boraival, melyek egyenlősítés, összeházasí­tás, és iskolázás által évről évre oda ido- raithatólc, hogy minden nevezetes borvidék jellege megtartása mellett örökös egyfor­maságot nyerhetnek. A magyar ipar fejlődésére nézve még nagy hátrány az is, hogy hazai borterme­lőink legnagyobb része nem tanulmányozza a szőlészetet és borászatot, úgy mint a gazdászat több ágait, és vagyonukat több­nyire egy az ősi, vagy helyi szokásoknak hódoló viuczellére bízzák; de nagy hiány mutatkozik e téreu kiképzett gyakorlati szakemberekben is, minőkkel a külföld és Francziaország bőven rendelkezik. Vállalkozók az egyes vidékeken, kik a kisebb termelőktől az uj borokat összevásá­rolván, azokat egyforma kezelés által egyen- lősitenék, szintén nevezetes mértékben fej­lesztenék hazánk bőriparát. Ami pedig a belfogyasztást illeti, e tekintetben a regale-jog raegölője a magyar borászainak, különösen addig, mig a regale bérlet az eddigi bérlők kezében marad, mert ily börközelés mellett éppen nein csoda, ha a gaboua-páliukaivás mind szé­lesebb mérvekben elharapódzik* miután a falusi és országút melletti korcsmákban többnyire drága pénzért oly bor méretik, melytől az utolsó vályogvető Czigáuy is borsózva fordul el. Ezeknek előrebocsátása után bátor va­gyok azon véleményemnek kifejezést adni, hogy a magyar bor világkereskedelmi czilcké csak akkor válhatik, ha az, Magyar- ország bortermő képességéhez képest, az eddiginél jóval nagyobb mértékben fog a világkereskedelembe bocsáttatni, mi egye­dül nagyobb számú, szolid borkereskedő házak alapításával érhető el, melyek a fia­tal borokat évenként, összevásárolván, háza- sitás utján egyenlősitenék, s okszerű keze­lés és iskolázás által odaidomitanák; hogy ily módon terményünkkel a világ minden piaczát képesek legyünk meghódítani ; ehez csak erős akarat és vállalkozási szellem kí­vántatik, mi ha ez egyesekben hiányoznék, akkor a hiányon társas vállalatok létesítése által lehet segítenünk, ós az által érhetjük el a kitűzött nagy és fontos czélt . a ma­gyar borászatnak polgárjogot szerezni e szé­les művelt világon. Reméljük, hogy az eszme testté fog válni, ha minden érdekelt kör támogatása mellett létrejön a most szóban lévő és ed­dig is oly köztetszéssel fölkarolt : „első magyar borkiviteli részvénytársaság !“ Krémer Fülöp Hírek — Megérdemlett kitüntetés. A hivatalos lap pénteki száma tudatja, hogy ő felsége a király Dr. Somogyi Károly zebegényi czimzetes apát és esztergomi kanonoknak az egyházi té­ren és a közügyek előmozdítása kö­rül szerzett érdemei elismeréséül a Lipótrend lovagkeresztjét adomá­nyozta. — A tudós főpap megérde­melt kitüntetéséhez az egész közönség nevében legőszintébb szerencsekivána- tunkkal járulunk. — Dr. Dankó József praelatus ur hosszabb tanulmányi Htjából Firen­zéből és Umbriából teljes egészségben visszaérkezett. A kitűnő műtörténetíró sok műkincset hozott magával Olasz­országból. — A legelső reform, isteni tisztelet Esztergomban ma fog a vár­megye székházának nagytermében meg­tartatni, mely alkalommal, mint érte­sülünk, úgy a fővárosból, mint a vidék­ről számosán szándékoznak városunk vendégei lenni. Ez isteni tiszteletet pamut sokkal jobban veszi föl a ke­ményítőt? Mint nem rösiellik a nők a ven déghajat, azonképen mi is bevalljuk a toldott manchettet s az ál-gallért, á faux colt. Igazi gallér, igazi man- chette, igazi haj ? Vászon ing ? . . . ízléstelen. Már látom a vádlottak padján azt a gazembert, aki lenszálakból hamisí­tott pamuttal csalt meg egy jámbor vidéki asszonyt. Csak a hamis az igaz ! S mégis, a ki az ő édesanyjának verszerint való leánya, annak mindig eszménye marad az a nagy szekrény az ő tündöklő abroszaival s bóbitásra csokrozott nagyobb és apróbb gyolcs- és damaszk koczkáival, melyekből épül az asszonyi önérzet oszlopa. Persze persze — jön idő, amidőn ez a disz is túléli magát. — Valamint hogy nem szokás ma már otthon pör- gotni az erényes rokkát és eregetni a guzsalyról a vékony fonalat : azon­képen a házi mosás is maholnap már mythoszszá fog lenni. A gőzerő, ez a szellem, melyet magunk idéztünk fel, idő múltán minden házi munkát, régi szokást kicsavar kezünkből s megérjük még a gőzdadák csodás korszakát, mig végre, mint ezt Bulwer jövendölte meg nemrégiben, a gépek Üssszees- kúsznék az emberiség ellen, hatal­mukba kerítik a világot s annyira tö­kéletesek fognak lenni, hogy túladva az ember közbenjárásán, egymás közt meg fognak szaporodni s igába hajt­ják zsarnok teremtőjüket. Mig oda érünk, addig a nagymo- sás még mindig vastag betűvel lesz a házi naptár szentjei közé iktatva. Midőn egy utálatos szép reggel fölébredsz, a szennyesnek nagy tor­laszán kell átugornod, hogy dolgozó­szobádba menekülhess. Voltakép nem is a magad jószán­tából ébredtél te föl, hanem úgy köl- tögettok egy órával korábban. Az asszony, kezében a nyilvántartó s ellenőrző mosókönyvvel, külön dom­bokba diktál törülközőt, abroszt, asz­talkendőt háló főj kötőt s több igen tisztességes czélokra szánt, de megne­vezhetetlen darabot. E dohos bevezetés után kezdődik másnap hajnalban a házi dráma 8 fölvonásban: 1. a lugzás, 2. a forra­lás, 3. a mosás, 4. az öblögetés, 5. a szárítás, (). a «lángolás, 7. a vasa­lás ós nyájas epilógus gyanánt 8. a berakás. Cselekvő személyek: az asszony, ki mint a szellem a rotyogó üstök, a tajtékozó tekenők és dézsák fölött le­beg. — Ma amúgy hevenyén öltözött. Pongyolája inkább szobrászi mint festői. Hamarosan fejkötő alá tuszkolta haját, az édes m aga haját, a mit röstelni látszik. De hiszen a nagymosás napja ki­vételes nap és férjem uram nem fogja észrevenni, hogy megcsalták. Szakácsné, szobalány s a ház min­den habverhető s ruhafogható cse­lédje mellett: a mosónék. Emberséges asszonyok. Sohasem vallanak egy­másra. A fiuk ma haza sem jönnek délre. Tercsi néninél fognak ebédelni ; a mi nekik nagy gaudium. Szidike ki vitte a maga apró tek- nőjét és mos a babájára. Versenyt lo­csog a nagyokkal. A konyhában vastag pára kava­rog s a nyitott ajtón kitolulva, a nyir­kos levegőn fehér gomolyokba szo­rul. — A mai ebéd nem lesz valami hires. A szakácsnőtől, ki a toknő és tűzhely összekapcsolják Széki Aladár most kine­vezett esztergomi ref. administrator be­iktatásával is, ki mint halljuk a fiata­labb papi nemzedék egyik legtehetsé­gesebb tagja s szónoki tehetsége dicsé­retére fog válni úgy az uj egyház, mint az ilyenekben nem szegény eszter- gomnak is. Örvendünk a dolgok ilyetén fordulatának s örömmel üdvözöljük ref. polgártársaink Mkiépülésére a leg­első református Istentiszteletet. — A Somogyi-könyvtár Buda­pesten lévő részének lajstromozása és becsomagolása oly módon, mint az ed­dig eszközöltetett, mindenesetre hosz- szabb időt fog igénybe venni, — irja a Szegedi Napló -- ez okból az ide­iglenes könyvtárnok, Magyar Gábor gynináziumi igazgató, a könyvtárnak tűzveszély ellen való biztosítását szük­ségesnek látta és a biztosítást Tisz Lajos királyi biztos ur útbaigazít ás, és támogatása mellett az első magy; általános biztositó társaságnál, 14000 frt erejéig eszközlötte is. Ezen intéz­kedést helyeslőleg veszszük tudomá­sul, mert habár a könyvtár említett részének, amely a leggondosabban őriztetik, tűz által való elpusztulása nagy valószínűtlenséget képez is, — mindazonáltal ilyen nagybecsű kincs­esei szemben a túlságos óvatosság he­lyén való. — Körész Kelemen tudós fevenezrendi tan ír lépett ideiglenesen iniut guardián Né­meth Victor ur helyébe, ki mindenki saj­nálatára már elhagyta városunkat. — Esküvő. Tegnap délelőtt vezette oltárhoz Magurányi József derék fiatal ügy­védünk Schwarzel Eliz urhölgyet. Legyen áldás és boldogság a szép frigyen. — Dr. Ágai Adolf köszönő levelet irt a kereskedelmi egyesülethez, melyben üdvöz­letét küldi mindazoknak, kik az estély si­kerében közreműködtek. — Porzó, a legkitűnőbb magyar tár- czairó egyik jeles művét veszik olvasóink mai számunkban. Ágai a szellemes tárczát múlt szombaton este olvasta föl s már ak­kor is kiérdemelte vele a müveit közönség osztatlan elismerését. — Disztag. Dr Ágai Adolf nrat a ke­reskedelmi ifjúság egyesületének csütörtökön tartott választmánya egyhangúlag disztaggá választotta. Az erre vonatkozó okmányt sz­egy esület titkára ma délben fogja át nyúj­tani a kitüuő írónak. — Közgyűlés. Honvédegyesületünk ma délután három órakor a megyeház nagy termében közgyűlést tart, melyre azoubau az elnökség jónak látta a hírlapi jelzést igénybe nem venni. Az utczasarkokról kel­lett tudomásul vennünk. — Lapunk szerkesztője az Eszter­gomi Kör közgyűlésére ma a fővárosba uta­zott s csak kedd estére érkezik vissza. között sürög ideoda, nem lehet ilyen­kor gondos főzést követelni. Apa azt a véleményét fejezi ki, hogy ma minden tálnak szappanyize van. — Megeshetett, hogy talán a kezé­ről egy fodornyi belecsöppent a már­tásba, mentegetőzik a Lidi. — Köszönöm, mondja az ur. — Boldogtalan teremtés! mit beszél ? . . . riad rá az asszony a Li­dire. — — Hasze kérem, magyarázza a szakácsné, a s zapp any a tisztasági' ul való. — — No akkor egye meg a szap- < panyát 1 — mérgelődik az ur. — Me­gyek a Szikszayba ebédelni, vagy Marchalhoz. Azt hiszem asszony, ki- adhatnád a fehérneműt mosásba a há­zon kívül ! — Oda ám, hogy azok közt a po- ­gány kezek közt a mész lyukat mar­jon a gyolcsaimba! Az pedig, hogy ■ az ételnek szappanv ize van, az merő képzelődés. Do ha is ? . . . Lidinek igaza van: a szappany tiszta do- *' log. — ’ — Már hallod, asszony, inkább 1 legyen paradicsomos az ingom olejm . -4 .— ■■■II --------------!___________'

Next

/
Oldalképek
Tartalom