Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 72. szám

Színházi szemle. 2. A vereshajú. Vasárnap ment egészen üres ház előtt, iártonffyné Ella a czimszerepben sokkal iu- ibb megállta hely ét, mint Mihalovits kfogásta- ,n népszinmiiénekesnek. Deák Péter Veréb [inkája nagyon mulatságos, de túlzásai miatt éha Ízléstelen volt. Szabó Daninak igen csinos augauyaga vau, de még nem bírja keliő- épon értékesíteni. Ardai Ida Zsófija a leg- jkonszeuvesehb jelenség. 3, Kornevilli harangok. Rozzant zongorán operettet kisérni már aagában lcannibáli élvezet. Mindaddig, mig isztességos zougerára szert nem tesznek,tó- jenek le arról az ideáról, hogy jobbhoz /.oktatott [közönségünket operette estékkel gyönyörködtessék, 4. Proletárok. Tehát valahára alkalmunk nyílik a tár­saság ez esti előadását teljes elismeréssel méltatni. Az a néhány megtelt páholy és ivörszék' meggyőződtetett arról, hogy Tóth Béla társulata a Proletárokban igen dicsé­retesen megállotta helyét s fölvilágosíthatja a közönséget, hogy az e fajta színműben vagy vígjátékban igen is élvezetes estékre számíthat. GyöríYyné Szederváry Kamillája mind­végig méltó figyelem tárgya volt. Ardai Ida Iréné több helyütt elragadta a közönséget, Tóth Béla Zátouyibau igen Ízléses felfogás- síi és finom kivitellel bizonyította be, hogy ügyes társalgó színész. Bérczy Mosolygója csak itt-ott esett túlságos színezésbe. Ko­vács Mór Timótja élénk derültségben tar­totta a hangalatot. Krémer Sándor igen ro­konszenves salonsziuészuek mutatta be magát Darvasban. Mártonffy még mindig külsősé­gekben keresi a hatást. Bankó Bánijának esetlen maszkja nem jól hatott. Győrfty Ida Elzája kedves kivitelű volt. Deák Péter a szabóban bebizonyította, hogyha nem túloz akkor szép tehetségének minden előnyét él­vezheti a közönség. Szigethy Izabella Tuli- pánnéja mérsékelt kivitele által igen derült hangulatot idézett Mártouőyné a néhány arasznyi szakácsáé szerepben sok sikert ara­tott. A darab előadása megérdemli, hogy megismételjék s a társulat, hogy a közön­ség kellő pártfogásban részesítse. Hírek. — Herczegprimásunk egy levelét kö­zöljük mai számunkban, melyet Bajosról a fővárosi kath. legényegyesülethez intézett. Az egyesület negyedszázados fönállása ün­nepét vasárnap ülte, melyen herczegprimá­sunk levele kétségkívül a programra egyik legfényesebb pontját képezte. A Rajna mentében fekvő hanseaticus városok ekkor indultak virágzásnak és meg­gazdagodásnak. Hamburg és a rajnai Frank­furt miudenfélő hazard játék privilégiuma ez időből dérivaitatik. Bréma Lübeck vi­rágzó nagy Kereskedelmi városokká emel­kedtek. Olaszországban Velencze, Genua, Pisa meggazdagodásuk által miud meg­annyi önálló köztársaságoknak veték meg alapját. A czéli rendszer ekkor keletkezett; sőt a számtalan lovagi rend elzárt testüle­tet képezvén, e szerint szervezkedett. Az igy megiuditott és folytatott ke­resztes háború azouban eredményében na­gyon kifizette magát. A világot látott, messze földeket beutazott és a műveltebb kelettel érintkezésbe jött lovagok hazatértök után átülteték hazájokba mindazon szépet, jót, a mit messze földről magukkal hoztak. A hős költészet, a jongleurök és miimesiui- gerek tere megnyílt és kitágult. Az őskori babonaság és vakhit iránti hajlam kezdett helyet engedni a felvilágosult nézeteknek. Ennek terjesztése végett egymás után kelet­keztek a tudós iskolák,egyetemek, az ipar és kereskedelmi egyletek, szorosabb szövet­kezések, mint a liansa városok között, keres­kedelmi szempontból Svédország, Norvégia és Dánia közt a kalmári unió 1397. A 12-ik században az egyetemek el­seje és legvirágzóbbika a bolognai Olasz- honban, melynek alapitója Irnorius [Werner] kinek udódját már 12. ezer jogász hallgat­ta, Párisban a hittan és bölcsészet- Saler- nóbau orvostau tanítására állíttatott egye­tem. Szabó Titus. — Hol'änszky Nándor országgyűlési képviselőnk vasárnap varosunkba érkezik. Ez alkalommal nem szerencséltethet bennünket családjával, magán látogatásokat sem tehet; mert uáluuk tartózkodását tisztán közérdekű dolgaink megbeszélésének szenteli. Legyen előre is üdvözölve! — Kinevezés. A kormány Kaan János urat az iparbank tevékeny igazgatóját Esz­tergom városára és környékére philloxéra biztossá nevezte ki. — Megválasztás. Kaan Gézát a na­pokban választották meg a piszkei iskolához tanítónak. — Zubcsek Mihály primási főpénztár- nok ur a Pester Lloyd vasárnapi számában a következő nyilatkozatot közli : Szerkesztő ur! Becses lapjában az esztergomi hídról azt állítják, hogy tizennégy telién alatt (me­lyek közül kettő bele is veszett) leszakad­ván közbiztonsági felügyeletet igénylő n yo— ra örült állapotban van Igazság szerint a dolog a következő : Három hidból álló osztályzatnak gerendái azért szakadtak le. mert minden szabály ellenére hatvan tehenet csoportosítottak rajta Össze Ezek közül tizennégy a vízbe szakadt ; bele azonban egyetlen egy sem fulladt. A ki ezekután figyelembe veszi, milyen nyomást képes gyakorolni háromszáz hatvan mázsá- nyi eleven teher (mert hatvan tehén súlyát csak lehet annyira venni) egy fahíd bizo­nyos részének gereudázatára, az néhány ge­renda összetörését nem fogja különösnek találni. A mi a primási hajóiddal illeti azt nyomorult állapotúnak csak a tu­datlanság vagy a rosszakarat mondhatja. Nincs is Magyarországon solidabb fahíd az esztergominál, mert s hajók, gereudá- zatok és támfák mind kemény fából vau­nak készítve. Hogy pedig a hid gondozása és gondos kezelése mily figyelmes, azt szer­vezése óta s már most huszonhat eszten­dőn keresztül leginkább bizonyítja az, hogy az annyira használt hídon eddi- gelé semmi olyas baleset nem történt, mely a hid régi jó hírnevének árthatott volna. Esztergom, szept. 1. A primási gazdasági hivatal központjából; Zubcsek Mihály pri­mási főpéuztáruok. — A szobbí vasúti szerencsétlenség­ről a Neue Freie Presse szombatestLlapja a következőket közli: A Budapestről Bécsbe menő 8-as számú személyvonat a Szobb előtt tartózkodó teherkocsinak indulván, tetemes sérülést szenvedett. A vonatvezető s a gépész lényegesen megsebesültek. A személyvonat ennek következtében hat óráig késett. Szigorú vizsgálatot indítottak. A vasúti igazgatóság ebbeli jelentéséhez a kö­vetkező adatokat csatoljuk : A pénteken este 9 óra 30 perczkor Pestről Bécsbe in­duló 8-as számú személyvonat a kellő idő­ben érkezett Nagy Marosra, mint a hetedik vasúti állomásra s 11 óra után öt percz- czel folytatta útját. Nagy Maros és Szobb között fekvő rövid utón történt a szeren­csétlenség. A rendes sebességgel baladó személyvonat negyed tizenkettőkor ütközött a síneken álló tehervouatba. Az ütközés rendkívül erős és rohamos volt. A személy- vonat gépezete s tizennégy vasúti kocsi lé­nyegesen megsérült. A vonat- és gép-vezető erősen megsérült s több utazó könnyű hor­zsolást szenvedett. A katasztrópha után azonnal segélyvonatot kértek Pestről, mely egy óra múlva meg is érkezett. E közben a sebesülteket biztonságba helyezték és se­beiket bekötözték. A vonat ennek követ­keztében hat órai késedelmet szenvedett. Legnagyobb sérülést szenvedtek Eder vo- natvozető s a gépész és egy hölgy, kit két más sebesültté! hoztak, — bekötött hom­lokkal s felkötött kezekkel léptek ki a ko­csikból. Egy fiatal ember, a ki látszólag semmi bajt sem szenvedett, erős mellfájásról panaszkodott. Sok utazó már mélyen aludt, mikor a borzasztó összeütközés történt. — Az Iparbank belső berendezését volt alkalmunk megtekinteni s őrömmel consta- táljulr, hogy az minden tekiutetbeu megfe­lel az igényeknek. Termei szellősek és vi­lágosak egyéb helyiségei pedig tökéletesen alkalmasak a czéluak. Néhány hét múlva már átveszi a nyilvánosság, — A Somogyi-könyvtár első szállít­mánya Szombaton érkezett meg Szegedre. 50 ládában, s ezeket Magyar Gábor könyv­tárnok és Reizner János főjegyző, mint a városi könyvtárbizottság egyik tagja vették át. A könyvek kiváló gonddal vannak cso­magolva és sértetlenül jutottak rendeltetési helyükre. Minden ládára nyomtatott czé- dula van ragasztva, melyen elolvasható, — hogy ez „Szeged kir. város könyvtára.“ A könyvek az e czélra kijelölt teremben, a reáliskolai épületben vannak elhelyezve s külön őr által őriztetnek. A Somogyi Ká­roly által adományozott kincsek bevonulása tehát ezennel kezdetét vette és reméljük, hogy a könyvtár berendezés s fölszerelése minél gyorsabban fog előreliqdacjm s igy a nagylelkű adományozó inténczióiliöz képest a tudományok ezen gazdag tárháza mielőbb közhasználatra bocsáttatik. — A budapesti állami középipartano­dában (VIII, kér. Bodzafa utcza 28-ik sz) a beiratások e bő 1-ső napján megkezdőd­tek és 15-ikéig tartanak ; a felvételi vizs­gálatok pedig 13 és 14-én lesznek. — Lapunk szerkesztőjének vállalatá­ról ci Rozsnyói Hiradó ezt Írja: Előfizetési felhívást tesz közzé Dr. Kőrösy László, — kitol múlt számunkban közöltünk egy elbe­szélést, — Rajzok és Elbeszélések czimíi munkájára. A fiatal szerző már egyetemi tanuló korában magára vonta tanárainak figyelmét. Gyulai Pálcák kiváló kedven- cze volt. Azóta az Esztergom és Vidéke hivatott szerkesztője. Ajánljuk müvét olva­sóink becses figyelmébe. A munka Észtéi1- gomban jelenik meg, ára 1 frt 50 kr. Előfize­tési pénzek a szerzőhöz küldendők. Lapunk szerkesztője fölkéri e réven azon t. gyűjtőit kik eddig halasztást kértek, bogy a gyűjtő- iveket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Petroleum. A napokban egy öreg- utczai házban vigyázatlauság miatt felborult a petróleumlámpa s ezer szerencse, hogy a gyors segély elhárította a nagyobb vesze­delmet. — Apró-pénz-kórdós. Az iparbank vá­lasztmánya elhatározta, hogy az iparbank az apró pénzt, égykrajczárosokat csak bepe­csételt s ötvenkrajczár értékű csomagokban s a négykrajczárosokat csak bepecsételt s egyforintos csomagokban veszi föl. Minden csomag a beadó saját pecsétjét és aláírá­sát viselje. Az aprópénz csak egy hó lefo­lyása után részesül három százalék kamat­ban. Ha a betevő három hó lefolyása előtt veszi ki, akkor az intézet pénztárnoka föl vau jogosítva az aprópénzbetéteit aprópénz­ben kiadni. — Tóth Béla igazgató úr ma kezdi meg bérlete gyűjtését társulata egyik leg­kedvesebb jelenségével, a vidéki színészet »gyik legjelesebb tehetségű női tagjával Ardav Ida k. a.-nyal. Őszintén kívánjuk a legszebb sikert — a legjobb eredményt; és csak méltóan tudjuk ajánlani Esztergom sziupártoló lelkes közönségének, különösen az eddigi sajnosán constatált üres házak s az örömmel jelezhető két legutóbbi jeles est mint a „Proletáro k“ s a „Mukányival“ bebizonyított összevágó előadás szép sikere után. —- Szarvasi «Samu szininövendék leg­közelebb mutatja be tehetségét Schiller Ár­mány és Szerelem czimű drámájában. — Színházi műsor. Ma kedvelt nép­színművünk a Sárga Csikó kerül színre. Fel­hívjuk rá a közönség szives figyelmét. — Városi kórházunkban a lefolyt hó­ban hetvenuégy beteg fordult meg. Fog­lalkozás szerint iparos 25 : napszámos 22, napszámosra! 5, cseléd 5, szolgáló 9, kéj­hölgy 7 ; állapotra nőtlen 32, hajadon 16, nős 14, férjes. 4, özvegy 8. Illetőségre ki­rályvárosi 8, megyei 16; magyar 4 , morva 2, olasz 2, cseh 4, bajor 1. Szeptemberre maradt hetveunégy betegből huszonhét. — Pályázat. A hazai népuevelés ez idő szerint legáldozatkészebb ^ Maecenása Situor bibcrnok hercegprímás Ó Emiueu- ciája nagylelkűségéből Barsmegye Zseliz me­zővárosában egy római kath. magyar ajkú elemi leány tanítónői állomásra ezennel pá­lyázat nyittatik. Javadalma : 350 forint 2 öl kemény tüzelőfa s szabad lakás. A női ké­zimunka és zene tanításban jártas tanítónő magán oktatás után évi 200—300 forint mellékjövedelemre számíthat. Tanképesség, a magyar és német nyelv, nemkülönben a női kézimunka tudása mulhatlanul megki- váutatik. A megválasztandó tanítónő csak egy próbái év eltelte után fog hivatalában ha­tóságilag megerősittetui. A kellőleg felsze­relt, és a mennyire lehet sajátkezűleg ké­szített női kézi munka mintákkal ellátott folyamodványok f, é. September hó 30-ig az alulírott iskolaszéki elnökhöz bérmentve beküldendők. Ze’liz, 1881 szept. 3. Keud- falvai Lajos s. k. Zeliz mezőváros plébánosa. — Halálozási kimutatás. Augustus hó folytán elhaltak: Stöll Kohl Teréz, 70 év; öngyilkos, akasztás. Kuatek Juli, 10 hón.; bélhurut. Dobronya Lajos, 2 hón. : béllm- rut. Medvegy Mária, 62 éves ; koldus, tü­dő vész- Varga Juli, 9 éves ; genyvér. Szabó Lajos, (kenyérmezei) 14 hóu ; himlő. Voll- liály, 18 éves ; tüdővész. Szabó Juli 25 éves szervi szívbaj. Mittald August, koldus tü­dővész. Tóth Lajos, törvtleu ; 10 uapos ; gyöngeseg. Újvári Tóth Terézia, 56 éves; kimerülés. Kahrer Mihály (Kenyérmezőu) 24 éves : gép által agyonzúzatott. Vörös József, 30 éves, tüdővész. Tepláu Anna, 21 napos: gyöugcség. Markó Sándor 5 hetes; görcsök. Szatmári Kumaincz Anna 42 éves; tüdővész. Csente János 5 hón.; toroklob. Bokros János (Bélán) cséplő gép által ösz- szezűzatott. Mich alus Jani 14 uapos; gyen­geség, A közönség köréből. Nyilatkozat egy hirdetményre. Esztergomul egyé alispáni hivatala a vá­rosház kapuját revolver hírlapnak tekinti, s bátorságot vesz magának a megye kezére bízott alapítvány égyilc adósát plane a va­lósággal teljesen ellentétben oly lealacso­nyító módon közhírré teiiui, hogy áiinak a tartozás fel is mondatott. Ezen kíméletlen és jogtalan de még más nevet is érdemlő közzétételre a nyil­vánosság utján vagyok kénytelen felelni, s kijelenteni hogy ily revolver stikli tíz al- ispáui hivatal méltóságával még akkor seni egyeztethető össze, ha M. L. valóban adós s neki tartozása valóban felraoralatdtt is ; aunál megbotránkoztatóbb tehát oz eljárás jelen esetben mert igaz ugyan hogy M. L. birt 2000 frt. kölcsönt s néni 10,000 frtoL mint a (hirdetniény sejteti) a Petlieő tömeg­ből de azt még július hóban befizette, —; s a fizetést uein a hitelező felmondása oká­ból eszközölte, hanem azért, mert ez év márczius havában bejelentette, begy ha a kötvényben kikötött 5% kamaton főiül kö­vetelt hatodik perczentet ezentúl is kíván­ják, a kölcsöut tovább megtartani nem haj­landó, vagy is nem az adósnak hanem az adós mondta fel a kölcsönt; A hirdetmény értelme tehát a valóság­gal teljesen meg sem egyezik, s igy az an­nál inkább megrovandó, mert az adós ne­vét tartozása kifizetése után két hó múl­va még a legutolsó revolver candidatus sem szokta a nyilvánosság előtt meghurczolni. Esztergom 1881 szept. 5. Mattyasovszky Kálmán ügyvéd; Kiadói posta; — Székesfehérvár. A magas ezukor- és kávé adó, valamint sokoldalú elfoglalt­ságaink arra késztetnek, hogy nagyra be­csült _ megtiszteltetését — bár sajnálatunkra — vissza kell utasítanunk. Felelős szerkesztő: Dr. Kőrösy László. Nyilttér.*) A mogyoróstáthi vizárok. A mogyorós-táthi vizárok még mind­eddig niucseu kitisztítva. Ha a hatóság már egy ilyen minden észszerűséget arezon csapó czélszerütlen vízvezetéket megengedett, úgy azt kellene gondolni, hogy legkisebb kö t e- lessége volna azon felügyelni, hogy azon czélszerütlen vízvezeték mindég tiszta legyen ; ne csak akkor, ha az ellen panasz tétetik ; a mi pedig még akkor sem tör­ténik, mint a tapasztalat bizonyítja. Miután értesültem, hogy az igen tisz­telt Collega ur, úgy nyilatkozott, hogy noha a mostam vízvezeték nem igen czél- szerű, még is nekem azon tekintetben nin­csen igazam, hogy a mint én mindig állí­tom, a mogyorósi viz valaha egyenes voualbau a tátbi határba folyt volna, úgy bátorkodom a tele. Collega urat arra figyel­meztetni, hogy arról, hogy a mogyorósi viz régi időben igeuis egyenes vonalban folyt le a táthi határban, legkönnyebb mó­don lehet akár kinek meggyőződni, ha t. i. ezen a tájon, a hol a régi vizárok volt, kereszt árkokat lmz az ember, mely kereszt árokbau, a régi vizárok, mint egy rajzolt keresztmetszés kitüntetve lesz. Eu tehát a következő ajánlatot teszem- Eszközölje nekem a tele Collega ur az en­gedélyt ezen a kereszt árkokat saját költ­ségemre kiásatui ; és ha nem leiiet képes a régi időben egyenes vonalban a táthi határban vezető régi árkot fölfedezni, én kötelezem magamat azonnal 1000. az az ezer forintot valamelyik a hatóság által megnevezendő jótékony czélra letenni. Természetes dolog, hogy még arra is lekötelezem magamat az ezen czélra kihá­ny ott árkokat saját költségemre megint be­temetni, mi által az illető birtokosnak csak haszna lehet, mert az által „rigolirozva“ lesz a földje, és busz év múlva is dupla termés lesz ezen a rigolirozott darab földön. B r z o r á d R e z s Ő. *) E rovat alatt köz-löttekért nem vállal felelőséget a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom