Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 69. szám

nyögés körülmény, a mi Esztergom város „községét* érinti.

Ez pedig az, liogy Esztergom város tétetik az egész összegért felelőssé; holott a levegőből kapott adatok alapján kivetett adóösszeg a három város* részben lakó kereskedőket is terheli» Valóban megérdemlenők, hogy a visszás kérdés elhárítása városunk előnyére mentői határozottabban és gyorsabban teljesedésbe menjen.

Apró-cseprő.

(Karczolatok.)

Reformátusaink egyházközséget alapítottak. E doleg nem tartozik a Sujtásba, más előkelő helyeu méltattuk is. Hanem az egyházközség összealakulása még is rejt magában egy kis komikumot.

Egy akol és nyáj egyesíti ugyanis az adófelügyelőt majdnem összes negyvennyolcas fiskálisainkkal s az egyházközség most már, legalább a praesbiteriumbau nem sóhajthat akkorát az átkos kormány s szolgai lelkű közegei ellen, mint azt a negyveuyol- cas szüzkebel megkívánja. Puritán ömneg- tagadásnak elég súlyos.

*

A megyeházán ellenzék lesz! E szavakkal ijesztett fel a minap egy megyebizottsági tag. Éspedig a tulsókerületi negyvennyolcasok kézben kézzel az esztergomi városi ellenzékiekkel a Kruplanitz-aera elle- frontot állnak.

Én bizony már el sem tudom képzelni hogy néz majd ki ekkor a mi ásító szájakhoz szokott megyeilázi üléstermünk. Mikor eddig az ülésrend oly szépen ki volt csinálva, ab olyan „herczig“ módon.

A contiueus legboldogabb szolgabirája (nem a mandatumos) a feltett indítvány egyes pontjai ellen szól. Az alispán cukorédes beszédben replikáz. Pro és contra alázatos felszólalások hangzanak.

Végre a contiueus legboldogabb szól- gabirája ünnepélyesen kijelenti, hogy az al- ispáni döntő érvek meggyőzték s visszavonja •az ő saját nézetét stb.

Ab! e szép, előrekicsiuált üléseknek

vége.

Most másról szól majd a krónika. Az alispán óriási erőlködés után 2—3 szótöb- séget volt képes elérni. Avagy : az ellenzék zajos tiltakozás közt felkel helyeiről és kimegy. Vagy: Somogy megye, Hevesmegye

körlevele a kormány vád alá helyeztetéséről pártolólag elfogadtatott.

Ah! Előre szédül a fejem ! Mi lesz belőlünk!

*

Uszodánkban történt. Tuduiilik egy madárkának szárnyakat raktak a hátára, hogy repüljön, egy halacskának uszonyokat az oldalára, hogy uszszék, egy tündérkének varázsköpenyt a vállára; hogy a végtelenbe szálljon . . . nem, mindennél többet tettek ott, egy szép szőke kis leányt szabadítottak le a kötélről s szabadítottak föl a kék ba- bok szabad uralkodójává!

________________

D

e hát niucs az máskép.

A ki haladni akar, auuak előre kell törni s lemondva kényről és dédelgetésről, szigorú szorgalommal indulni a megkezdett utón.

Könnyű ezt leírni.

Még elolvasni is könnyű.

Hauern megcselekedni!

Hemzseg a város a sok apától, meg a sok fiútól. Uj élet kezdődik uj emberekkel. A múzsák odahagyják a nyaralást s megint elfoglalják Olympusuukat.

A jövő nemzedék ismét berukkol.

Csak egy régi jó iskolánk van, hová nagyon, de nagyon nehezen rukkolunk be a növendékek.

Pedig városunk szépeiuek nagy része onnan hozta képzettségét s ott töltötte legaranyosabb gyermek éveit.

Semmit se felejtünk el olyan gyorsan, mint azokat a jótékonyságokat, melyeket gyermekkorunkban élveztünk. És semmi pályának sincsen annyi háladatlansága, mint a tanítóinak.

Talán nem is kell nevet mondanom.

Tavai néhány angyali jó szivü leányka mentette meg az intézetet a végromlástól.

Évek óta pedig majd hogy köuyörado- máuyok tartják főn. Valóban nehéz sors, meg nem érdemelt végzet . . .

Vegyék el az elhagyatott agg tauitónő koserü poharát s ne engedjék a nyomorral egy tető alatt lakozni a jószivű esztergomi hölgyek. Különösen azok, a kik a bála kötelességét tartoznak leróni.

Sokkal boldogabb régiókba vezetem kedves olvasóimat egy éjjeli sereuád leírásával.

Istenem ! Korányi bácsi az oka elmek a sóhajnak. Mért deszkázta úgy agyon az uszodát, hogy kiváncsi szem oda be nem fór. Mert szép is lehet, mikor egy felszabadult leányka reszket a szabad úszás elé. Mert ha szép az első bosszú ruha idején, ha elragadón izgatott az első bál estéjén, ha bájoló az oltár előtt : az első szabadalmazott duuahullám úszásakor legalább is megenui valónak kell lenuie.

Irótöll.

Hírek.

— Legújabb. A budai péiiziigyigazga- tóság a ezukor- kávé és sör után járó fogyasztási adó öt hónapra járó esedékes részére, miutegy 6000 írt erejéig a város ellen a végrehajtást elrendelte.

— Beiratkozás. Ekkert Irma elemi és polgári leányiskolájában a beiratások f. hó 29-től minden nap délelőtt 9 — 12-ig és délután 2—5-ig eszközöl betolt. A rendes előadások szept. 5-én veszik kezdetűket. A t. szülők becses bizalmát ez uj tanévre is kéri az intézettulajdonosnő.

—Somogyi könyvtár fölszerelése és berendezése foglalkoztatta a szegedi közgyűlést. A berendezés, mint a Szegedi Napló Írja a királyi biztosság műszaki osztálya által készített szép terv és költségvetés szerint 20, 500 írtba fog kerülni. Somogyi Károly továbbá a könyvtár elhelyezésére nézve, a városi hatósághoz intézett átiratban kívánságait kifejezte. Ugyanezen átiratban, élvén az ideiglenes könyvtárnok egyénére nézve részére föntartott kijelölési joggal, ezen fontos állásra, egyelőre ideiglenes minőségben Magyar Gábor gymná- ziumi igazgatót jelölte ki. A közgyűlés méltányolván azon nagy lducs becsét, melynek birtokába Somogyi Károly nagylelkű adománya által jutott, nem riadhatott visz- sza a berendezés tetemes áldozatától sem, sőt auuak méltó fényt kölcsönözni szándékozik. A tanács előterjesztéseit, Szeker- k e József melegen ajánló fölszólalása után egyhangúlag elfogadta, megszavazta a könyvtár berendezésére kért 25,500 frtot és megválasztó Magyar Gábor gymáziumi igazgatót az ideiglenes köuyvtárnoki állásra. A könyvtár berendezésére a költségvetésben csak 8000 frt volt főivé ve. Már most mi sem akadályozhatja a Somogyi könyvtár Szegedre való szállításának mogkezdését. Mint értesülünk, 25 láda Esztergomban és 75 láda Budapesten már kész a szállításra. M a g y a r Gábor igazgató már holuap fölutazik Budapestre, bogy a könyvtár szállításának megindítását eszközölhesse. Magyar Gábor ur, kinek idejét a könyvtár rendezése nagy mértékben igénybe veendi, a gymuáziumi igazgatói teendőkre nézve magát helyettesittetni fogja egyik kartársa által. Az ügy jelen jelen stádiumában tehát reméljük, hogy mielőbb jelezhetjük majd a Somogyi könyvtár első szállítmányának megérkezését Szeged városában.

— Színészet. Tóth Béla azt írja nekünk, hogy sziűtársulatával szeptember har- madikán városunkba érkezik. Az érselaijváHárom caballero jó kedvvel és bálványozó odaadással állt meg az nap éjfél után három órakor egy vízivárosi ablak alatt, mikor a sárga és forró siroecó vonult végig városunkon.

Gyönyörű leány lakik abban a házbau, melynek ablaka alatt a caballerók nótára gyújtottak. Nagyon keservesen hangzott a „kidőlt a fa“ bús nótája. De a legmerészebb hangú serenades annyira magasan kezdte, hogy mikor ki kellett vágni, mind a hárman csütörtököt énekeltek.

Különben már csütörtök reggel is volt. A szép vízivárosi leány kétségkívül édes mosollyal ébredhetett, mikor a zajongó ca- ballerok sajátságos sereuádját meghallotta. Még két nótát énekeltek megható ellágyu- lással s boldogan távoztak el a megdicsői- tett ablak alól, mely rideg közönnyel maradt csukva.

Ridegebb közönyt csak Lajos napjára coűstatálliatok. Kossuth Lajos szentség js nevének hallatára mindig gyorsabban dobban a szív ; csak nálunk nem. Névnapját megölik országszerte; csak nálunk nem. Mindenütt igy idézik vissza a nagy férfiú szellemét édes habjába ; csak nálunk nem. Hát mit csinálunk ?

A közöny fókazsirjával s a tespedés zúzmarájával táplálkozunk, akárcsak az eszkimók. Epen azért beszél rólunk annyit a világ, akárcsak az eszkimókról.

Még az a legnagyobb kétségbeesés liá- ritóra, hogy a természetnek kedve kerekedett másodvirágzásba lépni.

Az őszi kabátok megint nyugalomba ; vonultak s a júliusi napok szokott liűtőzküriak között mozgalom indult meg, mely nem akarta a távozó színtársulatot elbocsátani mindaddig, míg a szenvedett károsodásokért kárpótlásban nem részesülnek. Ez a hét valóban tovább is nyúlhatna bét napnál.

— Tóth Béla repertoirja nagyon sok

szépet igér. A ma kibocsátott szinijelenté- sek ugyanis a következő újdonságokat hirdetik : Előleges színi jelentés. Mély tisztelettel értesítem Esztergom város műpártoló közönségét, miszerint 32 tagból álló Operette, dráma, vígjáték és népszínmű társulatommal f. 1881. évi szeptember hó 3-án működésemet az esztergomi színkörben megkezdem. Színtársulatom a vidéki színészet legkiválóbb erőit foglalja magában, s miu- deu törekvésem oda irányul, bogy a n. é. közönség megelégedését, pártfogását, kerek- ded s összevágó előadásokkal nyerjem meg, A színtársulat személyzete: Férfiak: Tóth Béla, igazgató, bouvivánt. Kovács Mór rendező, kedélyes és drámai apa. Hollósy Károly szerelmes, társalgási. Króiner Károly, Mihálovits Pál rendező, operetta tenor, bariton és népszínmű énekes. Szabó Dani, operette lyrai tenor és népszínmű .énekes. Bérczy Miksa, operetta buffo, komikus és társalgó. Deák Péter, operette buffó, komikus. Mártonffy Pál, cselszövő. Veszprémi Jenő, bős szerelmes, jellem. Matousek Fe- rencz, karnagy. Szabó László. Eruyei József Ardai Attila, Szombati Mihály, Mátray Gyula. Fehérffy Izsó, Gyarmati Lajos, segéd színészek és kardaluokok. — Nők: Arday Ida, dráma-vígjátéki szende, naiv . Arday né Ida, anya és kotnikáné, Győrffyné Erzsébet anya hősnő és társalgó. GyŐrtty Ida, szende. Bér- czyné Erzsi, másod szende. Mártonffyué Ella, operette és népszínmű énekesnő. Szőuyi Emma, operette és népszínmű énekesnő. Győrfty Janka, súgó. Leugyelffy Emma, Szi- gethy Izabella, Sassy Böske, Szabóim Eszti Eruyei uó Lujza, Majos Erzsi, Hunyadi Ella Kovácsné Lujza, péuztáruckaő. — Színre hozom a hazai és külföldi szinirodalom legjobb nevű s legkitűnőbb termékeit, u. m. Operettekből: Bokkácció, Koruevilli harangok, Titilla hadnagy. Donna Juanita, Kis herczeg, Matuzsálem herczeg. Kisasszony feleségem, A király útja stb. Népszínművekből: Becsület szegénye, A falu legszebb leánya, Táltos, Szép asszony kocsisa, stb. Színmüvek és vígjátékokból : Pioletárok,

Váljunk el, Mukáuyi, Figaro házassága, Szevillai borbély, Járvány, Váltó, A tőr, Eredendő bűn, Mózes, Oh ezek a férfiak, Legújabb botrány, stb. — Nagyérdemű közönség! Midőn hazánk külöu-külön vidékein általános mozgalom indult meg, s mindenütt színi bizottságok, szinpártoló-egyletek alakultak a czélból, hogy színészetünk ügyét előbbre vihessük, shivatásunk kellő magaslatára emeljük -—- bizalommal fordulok e város nagyon tisztelt közönségéhez is és mély alázattal esedezem, hogy eddigi jó- hiruevökhöz képest kegyes pártfogásukban részesítem kegyeskedjék. Első előadásunk Szombaton, 1881. szeptember 3-án leend s ez alkalommal adatik: Óh ezek a férfiak. Róseu Gyula mulattató- ós a Nemzeti színház műsorának közkedveltségii társalgási vigjátéka 4 felvonásban. Fordította: Fáy J. Béla. Kérve Esztergom város mélyen tisztelt műpártoló közönségének szives pártdő módjait alkalmazzuk, hogy meg legyünk váltva a másodvirágzás második nyarától.

Szerdán valóságos szirokkó vonult végig városunkon. Sárga árnyéka volt a sárgaságba esett napnak s olyan forró szellő áradt reánk, akárcsak a vérszomjas oroszlán lehelet«, A sorvasztó áramlat azonban nem igen tartott sokáig. Még az uszoda gyékényein se csináltak belőle napikérdést. Pedig ott ugyancsak napirendre szokott ám kerülni minden.

Még a színház ügye is.

Mert Tóth Béláéit már néhány nap múlva Esztergomba jönnek.

Elmondok nekik egy történetet. Tanuljanak belőle.

Volt egyszer itt egy színtársulat. A másodkomikus szörnyű galgeuliumorral fakadt ki minduntalan a sovány pártfogás miatt. Már a rossz fogát se huzattá ki Vá~ ezon, mert hallotta, hogy Esztergomban maga magától úgyis kiváshatik.

Találkozik a nélkülöző komikus egy kedélyes lelkiatyáukkal:

— Jó napot tisztelendő atyám — mondja a színész — ugyan hova iparkodik kérem?--Jó napot barátom. Hát én csak ellj a1 la gok egy kicsit, hogy étvágyat kapjak az ebédemhez. Hát maga édes barátom ?

A színész keserű humorral veti közbe:

— Hát én csak ide oda roll a nők egy kicsit, hogy valakitől ebédet kapjak az étvágyamhoz.

Reményiem, hogy nem fognak neheztelni a megtörtént dolog elmondása miatt. Elég szomorú, hogy ilyen auekdótákba kell

fegását, magamat és színtársulatom tagjait kegyeikbe ujánlva. Esztergomban 1881. év augusztus 26-án. alázatos szolgájuk Tóth Béla színigazgató. — Reméljük, sogy közönségünk érdeméhez méltóan föl fogja karolni a hozzánk érkező színtársulatot.

— Érdekes levél. Egy levél érkezett kezüukhez, mely csudasorainál fogva megérdemli, [hogy jóizűt kaczagjanak rajta olvasóink. A levél betűről betűre a következő: Gedves Lányom ad dudomra hoty el ijö- hetz es geredem a dees azoud ha elerezdene merd naty barg lez ha nem jöhetez sago- rod dúl dizdeldedem a deesasszony es geredem nekitol is ha elerezdene hoty harag ne letyeu maradog.“ ügy látszik a levél Kraxellmler legidősebb leánytestvérétől ered.

— Egy másik. Kedves évikéin egy ép újságot nem irhatok mint togy a kis kereszt leányot mariska meljik perezben mulki a világból, kerlelc riiktöu felelje én most tisztelek és csuklók, Marátok hő koma aszo- nyat tekintetes Nági urnái lévő Szilva évi szergáesnénak a taség ujerges uj valu szorosba igen sürgős.

— Városi kórházunkból. Bokross J. barthi lakos csütörtökön oly szerencsétlenül forgolódott a cséplő gép körül, hogy erős lábzúzást szenvedvén, városi kórházunkba hozatott. A hatvanegy éves földműves tört lábát pénteken amputálták, — Ugyanekkor Bél István esztergomi lakost hozták kórházunkba, ki a szőlőhegyeken munkálkodván, útja közben elszédült s egy mély árokba zuhant. A földműves bal lába törést szenvedett. Valószínűleg szintén amputálás alá kerül.

— A honvéd-egyesület ideiglenes elnöke felhívásokat intézett a közönséghez a honvéd-egylet pártoló tagjainak szaporítása érdekében s felkért bennünket, hogy az 1848’49-es honvédeket figyelmeztessük, miszerint a pártoló tagok gyűjtése- tekintetében mindent elkövetni s ez érdekből nála bővebb megbeszélés végett jelentkezni szíveskedjenek.

— Nyílt felszólítást vettünk egy helybeli ügyvédtől, az esztergomi függetlenségi párt elnökéhez, Nagy Imre úrhoz, melyben Nagy Imre urat többek nevében arra kéri, bogy a választási ügyek végbefejezósére mielőbb pártgyülést hívjon egybe, annáljs inkább, mert városunkból elköltözőben van.

— Világtörténelmi tabellák származási táblákkal. Külöuös tekintettel a magyar történelemre, Iskolai és magánhasználatra összeállította Helmár Ágost fogyom, tanár. Ezen czim alatt jelent meg Stampfel Károly, pozsonyi kir* akad. könyvkereskedő kiadóhivatalában egy kis füzet, melyet mindenkinek, Különösen pedig tanárainknak és tanítóinknak legmelegebben ajánlhatunk.

— Magyar Népbarát czimű vállalatra kaptunk mutatvány számot, a mit különben igen sok olvasóuőuk asztalán is ott találtuuk. A vállalat szerkesztését Ábrányi Emil vette át, a mi elég garantia arra nézve, bogy a közönség pártfogását teljesen megérdemli. Megjelen minden vasárnap. Egyes szám ára 15 kr.

foglalni a vidéki magyar színészet történetét.

Úgyis megnebeztelt rám a napokban egy olyan ur, a ki nagyon ritkán hord tiszta iuget, de azért nagyon gyakran szeret megmosni bizonyos embereket.

Már régen kerestem az alkalmat, hogy kíméletlen szája miatt egy kicsit ráuezba- szedjem.

Találkozom vele a Fürdő kies kertjében.

Erősen szapulja az embereket, csak magamagát hagyja ki az éles kritikából.

Szerettem volna már fordulatot adni a megszólásnak. Megszólítom :

— Mondja csak kedves uram, ön kitűnő talányfejtő, Hogy ki szokta hordani az ön tiszta ingeit ?

A szapuló ur azouual elcsitult s keserű ábrázattal volt kénytelen velünk ka— Dobsinai ajándék. Az írók és művészek társaságának kirándulásában Scliedel Arnulf népszerű tanárunk is részt vett. Dob - sinán Bors Mihályijai egyetemben Gömöli Pál vendégszerető házához szállásolták. Midőn Dobsaidról eltávoztak, a derék házigazda megígérte, hogy Schedel Áruul 1 tanárnak néhány szép példány ásványt log küldeni. Az Ígéretet beváltotta s több valóban remek példányt küldött a dobsiuai világhírű álanybányából, valamint kobalt és réztar- talmú ásványokból. Főgymnasiumuuk és reáliskolánk ásványgyüjteménye tetemesen fog sznporodui a becses ajándék állal.