Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 69. szám

Esztergom, 111, évfolyam __ _________________________69. szám. V asárnap. 1881. augusztus 28-án. Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ára : egesz evre fél évre . évnegyedre G frf. 3 „ 1 . Úr­nő Egyes szám: 6 kr. Az előfizetési pénzek az „Esztergom és "Vidéke“ kiadóhivatalához Széchenyi-tór 35. sz. intézendő!:. Mogjolenik he te ii kint kétszer vasárnap és csütörtökön. NyilUór petit, soronként 20 kv. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz­tőséghez, .ŐRÍNCÉ-UtcZA ^O. SZÁM ALÁ. intézendő!:. kéziratokat nem adunk visöza. L Jóizlés iskolája. Az országos nőiparkiállitás tartal­máról beszélnek most mindenfelé. A magyar sajtó egyhangúlag dicséri a kiállítás rendezését, magasztalja a magyar hölgyek szorgalmát s elismerés­sel hajol meg háziparunk sokoldalúsága előtt, a mit csak úgyszólván most fó- döztek föl az ország előtt. A kinek alkalma volt a kiállítást csak egyszer is megtekinteni; az rög­tön tisztában lehet a kiállítás tenden- ti ójával. A redoute termei nem azért nyíl­tak meg, hogy ott a végtelen sok gyön­géd kéz által létesített nőiparczikkeket mutogassák s egyes vidékek versengé­sét bizonyítsák. Az országos nőiparki­állitás eszméje fölülemelkedik minden kicsinyes gondolkodás módon és hiú­ságon. Tanítani akar. Iskolát nyitott. Tanuljanak belőle hölgyeink szor­galmuk mellé jó Ízlést s jó Ízlésük mellé szorgalmat. Járjanak bele tanulási czélból s is­merjék el, hogy csak ott kezdődik a haladás, hol a tapasztalatok érvénye­sítése kezdődik. Ez a kiállítás czélja. És ezt a czélt tartva szem előtt, reméljük, hogy városunk és megyénk hölgyei tömegesen föl fogják keresni a számukra szervezett kiállítást. Reméljük, hogy valamennyien ta­nulási szándékkal sietnek a dúsgazdag csarnokokba,. És reméljük, hogy a sok­oldalú tapasztalatokat idehaza értékesí­teni is fogják, Mentői műveltebb valamely nemzet, annál finomabb ízlése van. A bol az aeshetikai Ízlés tért vészit, ott tért hódit a hanyatlás és tespedés. A jó ízlés művelését és. fejlesztését csakis szemünk előtt levő példák össze- vetévésel lehet eszközölni. Mennél nagyobb tapasztalatunk van a tárgyak összehasonlító tanulmányozása után, annál többet hatottunk Ízlésünk nemesítésére. A nemzetek jóizlését a hölgyek jó Ízlésével lehet azonosítani. A világtör­ténelem e tekintetben főleg két nem­zet nőit emeli ki. A görög nőket a múltban s a francziákat a jelenben. Sehol se látjuk a jó ízlés áldásos következményeit annyira beleolvadni a nemzeti jólétbe, mint épen e két nem­zetnél. Az egyik irányt adott az ó világnak, a másik uralkodik a mosta- nin. A magyar hölgyek jó ízlését áta- lában fényesen illusztrálja a nagyszerű fővárosi kiállítás. De a mit az átalánoság fölmutat : szépet, jót, czélszerüt, azt az egyes csoportok mégse bírják teljesen. Látunk ott vidékeket, hol a szor­galom több a sikernél s a siker viszont kevesobb a tisztult Ízlésnél. Látunk ismét csoportokat, hol a jó ízlés valóságos törvényeket hoz, a melyek megtartásához a inü sikere van kapcsolva. A hol tehát gazdagabban van képvi­selve a követni való jó Ízlés, oda kell te­relni azokat, kiknek szorgalma és kitartása mindeddig nem hirt frigveülni a tisz­Szerkesztő barátom ... Szerkesztő barátom, Nem irhatok verset, Bár miudeuikét egy Arannyal fizessed. Mert hasztalan veszem A lantot kezembe, Egy okos gondolat Nem jut az eszembe. Egy idő óta nem Tudom, hogy mit érzek, Szivem elfogta egy Ismeretlen énét. S most itt uralkodik Agyamon, szivemen . . . Valljuk be csak szépen Hogy ez a szerelem ! S azóta viszásau Megy nálam a dolog: Könyvbe nézek — s mégis Máshová gondolok. Eszméim zavartan, S össze vissza jőnek . . . Nem is tarthatom már Magamat költőnek! Oly zavart a fejem, Hogy — be kell vallanom — Nincs egy okos eszmém Nincs egy gondolatom. Most veszem csak észre, Hogy már eszem sincs tán . . . Már azt is elvette Egy aranyos kis lány ! Halász Ferencz. Esztergomi tárcza. (Esztergomi tárcza. — Rovó Bán tolla. — A semmi ha valamivé lesz. — Ki a szeméttel. — Beiratko­zások. — Az úri diák odahaza, — Mi következik most? — Általános berukkolás. — Egy elhagyatott iskola. — A hála nevében. — Három cabellero serenádja, hajnal felé. — Csütörtök — Rideg ab­lakok. — Rideg közöny — Kossuth Lajos névnap­jára. Mi eszkimók. — Másodvirágzás. — Szirokkó. — Színház. — Egy kis történet. — Étvágyat az ebédhez. — Ebédet az étvágyhoz. — Egy szájas em­berke ránezbaszedése. — Aki aztán a rajta kacza- gókal kénytelen kaczagni.) Nem is tudom már idejét annak, hogy esztergomi tárczát Írtam. Nem mintha ta­lán a sovány társadalmi élet vagy a a si­vár emberekkel való meddő érintkezés fosz­tott meg volna tőle. írtak már tárczát Zaliarából is. Sőt a fókazsiron táplálkozó eszkimók hazájából is. Hanem mióta Rovó Bán neki adta magát a Sujtásnak, azóta fölöslegessé tette tárczáiraat. Megír az mindent, a mi pikáns s ha nincs tárgya, csinál magának. Becsületszavát veszi Pirók Gfyőzinek vagy hazafias kétségbeesését rajzolja Mu- kányinknak. Szóval elír előlem miudent. tűit Ízlés törvényeivel s a stylsiáerü alkotás módjaival. Sok ott a tanulni való, vajha sok lenne a tanítvány is. Reméljük, hogy az esztergomi szé- pely a kik nemes lelkesedésük s kiváló bájaik által országos hírnévre emelked­tek, gazdag eredménnyel fogják láto­gatni azt az iskolátj melyet az ő szá­mukra is nem rég nyitottak meg a magyar hölgyek kézimunkájának dicső­ségére az ország szivében. A czukor-, kávé ás sör adóról. A budai pénzügyigazgatóság 44519* 1881. sz. a. utasította a város ható­ságát, hogy f. ó. april hó első napjá- jától az óv végéig 11,959 frt 45 kr. czukor-, kávé- és sörfogyasztási adót havi részletekben, a kir. adóhivatalnál pontosan fizessen be. Ez eljárással szemben az illető kö­zegek széles jogkörrel Hibáztattak fel, sőt egy kis túlkapástól sem idegen­kednek. Mert mi alapon vetették ki a 11,959 frt 45 krt ? Erről még csak egy sor Írással sem világosították fel a hatósá­got. Mely törvény alapján követelik, hogy a minden alap nélkül kivetett összeg, a község által fizetendő ? Ho­lott az ide vonatkozó ministeri utasítás 27. §-a világosan azt rendeli, hogy azon esetben , ha a fogyasztási adó a községre utal tátik, a kivetett összeg az adóköteles személyek és vállalatokból szedendő he. Hauern azért nagyon szeretnék neki egy uj alakot ajánlani. A czimekben gazdag Jókainak vau egy munkája amelynek neve: A semmi, ha valamivé lesz. A speciálitásokban gazdag esztergomi társadalomban rálehetne ezt legújabban al­kalmazni egy igen csinos kézirásu volt ele­ven hektográfra, a ki valamivé lett. A ki nem régiben egy nagy kertből kiparaucsoltatta pont ötkor az összes höl­gyeket és urakat olyan érdes stylusú le­gények által, a kik egész nap csak a kapa körül forognak. És kiparancsolta azért, mert sejtelme szerint talán a nagy kert urának még eszé­be juthatna, hogy este felé sétát tegyen árnyas gesztenyéi között. Olyankor pedig Dem szabad ott sze­métnek lenni. Istenem ! mit jelent a pökhendi gőg szótárában a szemét ! Különben, a szemétből származó tök szégyenli bölcsőjét és nagyon siet lefutni róla. Mikor az indájával előre vau, akkor megveti bölcsőjét s nem gondolja m«g, hogy mégi« csak onnan ered. a honnan gő­gösen elsiet. A többi Rovó Bán dolga. Ha már dologról vau szó, akkor leg­több dolga van most a diáknak. Először is elveszti szörnyű rövid va- kátiójú szabadságát, azután nagy komolyan siet öregével a pedáns professorok elé. Beiratkozik. Aunyi tanácsot kap, hogy egész éle­tére is elég lenne. Jobb szeretné, ha havi pénzre bírná váltani. Igazán gondolkodóba esik az ember az ily szabású eljáráson. Vagy talán azt hiszik az illető ittak5 hogy ha már a „község“ köteles behajtani, akkor már ráfoghatják* hogy a község által fizetendő is ? Hinni hihetik ; de csalódhatnak is. Lássuk azonban a hiteles adatokat, a melyek a kivetés alapjául veendők. Az elmúlt évben Észtergoin és a három városrész összes kereskedőihez érkezett a gőzhajózás utján: czukor 92,754 klgr., kávé 20,921 klgr., ká- vópótlék 7905 klgr., csokoládé 329 klgr., sör 170,185 klgr.. a nánai va- sutvonalon : czukor 70,157 klgr., kávé 5920 klgr., kávépótlék 3065 klgr.. csokoládé 316 klgr., czukorkák 3966 klgr., sör 23,025 klgr. Már most ha a fenn idézett hiteles adatokból levonjuk a göngysülyt, to-1 vábbá a söröshordók súlyát, a melyek csak nem esnek megadóztatás alá, úgy­szintén a dorogi ,*hányafogyasztási tár­sulat“ minden e nemű fogyasztási czik- keit, melyek bizony nem via Vörösvár és Nyerges-Ujfalü érkeznek Dorogira, hanem Esztergomon keresztül: bátran kérdezhetjük, hogy a kivetett és most már a „község által fizetendő“ 11,959 frt 45 kr. fogyasztási adó alapjául mi vétetett ? Valóban hajlandók vagyunk elhinni hogy a söröshordók, valamint a cukor­hordók is megadóztatás alá estek. Másként alig lehetséges, de még igy sem, hogy ily óriási összeget, he­lyes fogalommal vethettek ki. De ha elfogadnók is a kivetett ösz- szeg mennyiségét, úgy még mindig van egy döczögős körülmény, és pedig lé­Nehéz beletörődni a rendes kerékvá­gásába. Odahaza szabad napos világa volt. Édes anyja keltette s már ágya szélire tet­te a regelit illatos szivarkákkal. Délig el- andalgott a hűvös kertben. Délben hűsé­gesen kocziutott az öreggel, ki a „legnevel­tebb apák “közé tartozik. Ebéd ulán hatal­masan elszendergett, miközben a kis mama aggodalmas szorgalommal űzte le róla a szemtelen legyeket. Ozsonnára ébredt s utána látogatóba ment „Ilona kisasszonyhoz“* Vacsoráig verseket irt. Vacsora után az öreggel s néhány jámbor falusi úrral ferb- lizett. Rettentően lefőzte őket. Aludt azu­tán egész addig, mig az anyai szeretet meg­előzte ébredését. Bezzeg másként lesz most minden. Elő csak a könyvekkel. Forgatni kell az anctorokat s tudni az accusativus cum iufiuitivo s a görög rendhagyó igék sajátságos természetét. Kü­lönben belevesz. Pythagoras és Carnot tan- tételeivel kell ébrednie s az éleny minden­nemű szerepléséről kell tudomást vennie ebéd előtt. És vacsorára a világtörténet nagyhomlokú alakjaival kell beszélgetnie. Bizony furcsának tetszik kezdetben. A kalitkába került madárnak eleinte még a czukor is keserű. így vau a mi hő­sünk a mama minden czókmókjával, a mi majd naponkint érkezik hazulról. Megkap­ják a bölcsészeknek nevelődő szegény ne­bulók, a kik többet tudnak tanulni, mint enni, Az újonnan vásárolt könyveket retten­tő nehéz elhatározással vágja föl s olyan világfái dal másán' tekint a sorok közé, akár­csak Hamlet a koponyára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom