Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 58. szám

Aggtele k,

Sztárnyától jó két órai hajtásra van Aggtelek. Á vidék Gömörmegye egyik légiid ottabb részének tetszik. Dús kalászú, nyájas völgyek; kövér tengeri földek, zsiros répások mindenfelé.

Az iratos kaszálók üdítő illatát csak itt-ott szíhattak lelkűnkbe. Kölöuben óriási por felhőben robogtunk a világhírű baradla felé.

Mikor Aggtelekre érkeztünk, valameny- uyien beleőszültünk. Olyan szürke hajunk szakálunk és bajszunk volt, akárcsak het- venesztendős nagyapáit lettünk volna. A finom gömöri por ugyancsak hatalmas porzója volt a tentás és pennás kirándulóknak.

Dicséret illeti a hölgyeket, hogy se idegesek se finnyásak nem voltak. Lesz még alkalmam többször is kiemelni őket, sőt olykor-olykor a virtus koszorúját is több ur elől nekik nyújtom.

Az aggteleki barlang egy másfélszáz íábnyi magas sziklaszál alján torkol. Mikor letelepedtünk, már nagy közönség fogadott. Gömörmegye hosszú kaputos s még hosz- szabb dictiójú tiszteletesei állták utunkat. Terjedelmes beszédeket tartottak- Koiuócsy több lappangó rímet is belecsempészett ékes mondókájába.

Végre keresztül estünk a a első akadályokon. A vezetők meggyujtották fáklyáikat. Az egyik szónok ránk ijesztett, hogy az esőzések meglehetősen megrongálták a barlang sikátoros útjait ; de azért csak előre.

Felvettük felső kabátunkat, kezünkbe nyomtak egy-egy fáklyát, a mi bot gyanánt is szolgált; kaptunk nyomtatott úti kalauzt is s egy hangos torkú gömöri ember barlangismerő bizalmába helyezvén lelkünket kisebb-nagyobb csoportokban megindultunk a világhírű Baradlába.

Közönséges kis küszöbön' léptünk be, s jó darabig lejtős utón haladtunk kőom- ladékok között. Már mindjárt az első lépéseknél síkos talajon jártunk, és mennél messzebb jutottunk, —annál feneketlenebb sárba süppedtünk.

A kedélyes hangulat, melyet magunkkal hoztunk, csakhamar boszankodássá változott. Egy csengő szavú gömöri tollforgató föl akarta emelni figyelmünket a gyöt- relraes útról s igy szólott;

— Hölgyeim és uraim. Az aggteleki barlang minden eddig ismert európai barlangot több mint kétszeresen fölülmúl terjedelmében. Majd uégyezer és kétszáz öl- nyire nyulik, de alig akad négy-öt évben egy-egy társaság, mdy az egész barlaug bejárására vállalkoznék.

Alig éljeuezzilk meg a magyarázót, tapasztalt vezetőnk már is féltékenyen nézi le a szónoklót, mert neki is van jussa az urakhoz.

Hangos torokkal kiáltja az egyes részleteket:

—• Ez a kürtő ! ez meg a nagy pitvar! Itt van a csontház ! Lássák ez az Akheron patakja !

Az Akheron patakja vidám csörgede- ■ 7.psbpn fnf, pl lábaink pl ott. TTuvos viz ft ban-r

III.

gos locsogással mossa a természet szeszélyes alkotásait, a szebbnél szebb cseppkő alakzatokat.

— Itt a firhang! — kiáltja vezetőnk.

Egy óriási függöny alakú cseppkő képződés előtt álltunk meg. Úgy vettük észre, hogy bámulatunkat folyton fokozni kellett s mikor a Paradicsomba értünk, nem bírtunk ki fogyni az elragadtatás kifejezéseiből. A tündérek birodalmába ragadt képzeletünk s alig merengtünk el a legszebb regék mesés országábau. óriási menydörgés rázkód- tatta meg a hatalmas barlangot. A visz- hang moraja sokáig végig zúgott az alagutakon. Ilyen haugokat csak a Jozephát völgyében fogunk hallani, mikor az egész mindensóg Összeomlik.

Nem szeretem, mikor az illúziókat rzerto magyarázzák. Kár volt, hogy pisztolylövésnek keresztelték a démoni csatazaj csiráját. —

A barlaug hatása felséges. Nem lehetne miuden részletét kellőképen lefesteni. Nem volna meg hozzá a kellő szin s mé- ginkább a kellő művész.

Hosszú gyönyörködés után a Paradicsomból hol az egész társaság összeolvadt, nagyrészt visszaindultunk.

Lelkünk a meuyországban, testünk a sárban. Soha borzasztóbb s uevettetőbb utat uem jártunk. Hol itt, hol ott dőlt ki valaki s akik gyors segélyre siettek, szintén halomra buktak.

A jó öreg Engesser bácsit legalább is háromszor emeltem föl a síkos s gyakran koromsötét sikátorok aljáról. Aggodalmasan mosolygott s feddő hangon sopáukodta ;

— Csak már lufim volnánk! Mért is vezetik ide az embert annyi veszedelembe.

Nem írom le milyen toiletben érkeztek ki a hölgyek s az urak a fölséges barlangból.

Kőrösy László.

H i r e k.

— Herczegprimásunk ma Bajosról városunkba érkezik, hogy palotája építkezéseit megszemlélje. Holnap vagy szombaton ismét nyaralójába tér visz- sza, hol egészen gazdálkodásának él.

— Mulatságos. Az összes napilapok egymásután közük, hogy lapunk ellen colossális pör indul meg harmincz politikai tartalmú czikk közlése miatt. Több oldalról kaptunk már eziránt tudakozódást. Válaszul alig mondhatnánk egyebet, minthogy még mindeddig nem kaptunk semmiféle hivatalos leiratot sem, a mi a hírnek reális alapot kölcsönözhetne. Mindaddig tehát meglehetősen elhizott kacsának tulajdonítjuk a felmerült senzátiós hirt, a miért nincs oka Byzancziumnok reszketni.

— SzenzátiÓS hír futotta be városunkat, a minek csak igen íkevés I hitelt adhatunk. Szóba került ugyanis

Alszik, alszik tisztelt barátom, hát nem látta? Hát öu is hisz az átokban, a néma átokban! Szégyelje magát babonás. Mit tesz az, ha összeestek a napok ? Húsvétikor halt a vízbe Juli, kit megcsaltam ; húsvétikor htítötte halálra magát a nőm ; húsvétikor a nagyraiséu hültem meg én is s vesztettem el hangom, mit az... azért mert össze esnek a számok ? — Hagyjátok el, ő csak alszik, rajta nem fogott az átok ; csak a husvét ijeszt titeket. Nem akarják a né- nék tartani. Nem is kell ! Ma vissza kaptam hangomat, megyek a nagytemplomba, úr leszok ujra. írtam levelet a főnöknőnek hogy tartsák még gyermekemet, mig eljövök érte .. . Isten önnel, nem igaz az átok, niiícs átok, nincs, nincs . . ,

Ezzel zsoltárt énekelve raeut tovább be a sötétségbe. Csak az éneke rezgett sokáig még a néma éjszakáben.

Sebők Zsigmond.

— A gyékényekről. Vidám világot él most az esztergomi fürdőző közönség az uszoda gyékényein. Csak egy kis phantázia s a fölvert hullámok ostendei élvezeteket kínálnak. Csak egy kis illúzió s a legdrágább külföldi fürdők üdítő erejét érezzük. Szóval ki vau fejlődve nálunk is a fürdői élet s miután egyéb holtivadbeli élvezetünk nincsen, szorgalmasan látogatjjnk az uszodát. A gyékényen vau couceutrálva politika, közélet, társadalom s miuden egyéb kérdés a mi júliusban és augusztusiján Esztergomból is kihal. A ki tehát óletet akar keresni, az keresse föl a gyékényeket.

hogy Röböllüithon :i második választásnál Reviczky Károly ellen nem lép fel más, mint Kruplanicz Kálmán. — Reszkess Byzanczium!

— Herczegprimásunk bajcsi nyaralójában tölti napjait, hol Paczka Ferencz fiatal képiró újólag ecset alá vette herczegprimásunk arszképét,

— Dr. Kapossy Lucián városunkban is igen előnyösen ismert tanár kilépett a győri benezések kötelékéből s a református hitre tért.

— A Hétfői kör gyorsan tervezett hétfői mulatsága csütörtököt mondott, a mennyiben az idő rövidsége miatt nem lehetett realizálni. Kevesebb csütörtököt !

— Nyári mulatság. Vasárnap este lövész egyesületünk a lövőházban a Schmerling ezred komáromi katonai zenekara közreműködésével dijlövészettel egybekapcsolt nyári mulatságot rendez, melyre a meghívókat már szétküldöt- ték. A dijlövészét kezdete délutáu 3 órakor s az estélyé esti hétkor. Személyjegy ötven kr. családjegy egv frt. Kik az idő rövidsége miatt meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, szíveskedjenek Hoffmann Béla vagy Szerencsés Mihály uraknál jelentkezni.

— A vasárnapi vigalomra mint értesülünk több oldalról készüluek. Igen örvendetes lenne, ha a költséges vigalom a szerény beléptidijak mellett mentői nagyobb támogatásban részesülne. Reméljük, hogy a lövészeti vigalom föl fogja frissíteni tikkadt társadalmunkat.

— Dr. Zádori János az Uj Magyar Sión érdemes szerkesztője ma csatlakozik azon zarándoklathoz, mely a her- czegprimás zászlóit Lourdesba viszi. A zarándoklat hosszabb időt vészén igénybe.

— Kimutatás es kérelem. A budapesti nőiparkiállitásra s azután Bakács-kápolna díszítésére szolgálandó s az esztergomi nők által özv. Dr Röszler Antal né kézimunka intézetében készített oltár te ritő költségeinek fedezésére három aláírási ivet nyitottak, melyeken eddig a következő adakozások folytak he: I. iv. A jótékony-egyesület 10 frt Majer István c. püspök 10 frt. Krotky József kanonok 2 frt F. B. 1 frt Feichtinger Oktávia 2 frt Dobrovai Janka 1 frt Haudinger Katinka 2 frt Wimmer Anna 2 frt Maszlaghy Fe rencz 2 frt Szecskay Cornelné 1 frt Aroksori 1 frt Rédly Izabella 1 frt Lakner Mária 1 frt Lakner Janka 1 frt Reviczky Gáborné 1 frtN. N. 50 kr. Rudolf Etelka 1 frt ossz. 39 frt 50 kr. II. iv Pisúthné 1 frt Greff Gy.-né 2 frt Heisch- inaimé 1 frt Marosi J. 1 frt. Mihalik Bálintné 1 frt Szala.y Mária 1 frt Helcz Autalné 2 frt Hoffmann Irén 2 frt Schedl Arnulf 1 frt Barna Athanáz 1 frt Bálint Venant 1 frt Koltai Virgil 1 frt Horváth Mátyás 1 frt Vargha Samu 1 frt Kovács Ferencznó 1 frt ossz. 17 frt. III iv. Bischitzky Jozefa 1 frt Janka 1 frt Fray Emma 1 frt Ékesy Julia 1 frt Stadler 50 kr Hübschl Sándorné 1 frt Spiszár Mariska 1 frt Schalkház Ignáczné 1 frt Munkácsiné 1 frt Feigler Ilon 1 frt ’Niedermaim Pálné 2 frt Niedermaim Károlyné 3 frt grf. Csáky Károly 5 frt F. G. 50 kr. Deszáthné 1 frt Haugh Ignáczné 50 kr. Kaán Etelka 1 frt Vezér János 1 frt összesen 23 frt 50 kr. Eszerint a befolyt pénz összesen nyolezvan forint. Minthogy azonban az oltárteritő a számlák szerint 92 forint 50 krba került, fölkérjük városunk tisztelt közönséget, hogy tekintve a szép czél érdekét az összeghez bármily csekélységgel hozzájárulni s azt Rudolf Mihály né ur- hölgyhöz vagy özv. dr. Röszlevnéhez küldeni szíveskedjék.

— Az országos nőipar kiállításra szánt czikkéket igen sokan szemlélték meg a városház nagytermében vasárnap és hétfőn is. A tárgyakat azóta már elküldték s újra csak magán a kiállításon foguuk találkozni velők.

— Kirándulás. Úgy értesítenek, hogy a .óvárosi néptanítók egyesülete jövő vasárnap városunkba rándulna. Lapunkhoz ez

ideig hivatalos tudósítás uem érkezett s épen azért csak föntartással közöljük a hirt.

— Úszók kirándulása lesz ma délután hat órakor. Csakis felnőtt úszók válal- kózhatnak. Leereszkedés a sziget felső végéről az uszodáig, verseny nélkül,

— Jövő számunktól kezdve reude« és pontos gabna piaczi tudósításokat foguuk közleni Esztergom Párkány píaczáról. A mire is ez utón figyelmeztetjük az érdekeiteket.

— Minden félreértés elkerülése végett föl vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy a kiállítási tárgyak nyolezadik száma alatt Kliuda Rezsőné urhölgy által késziett papucs nem papucs, hanem czipő. Honny sóit qui mai y peiise.

— A Pesti Napló s utána még né- háuyan támadást intéznek a herczegprimási palota építkezése ellen. Megróják ugyauis azt, hogy az épiiletfát Bécsből hozatják. Semmiféle felszólalás azonban nem kerül figyelembe.

— De mortuis. Szuppan Zsigmond boldogult püspökünkről a Függetlenség azt Írja, hogy a szabadságharcz lezajlása után tauusitott hazafiatlau magatartása miatt kellett az alkotmány helyreállításával a neki kínált beszterczebányaí püspökségről lemondani, hogy azt Ipolyi Arnold foglalja el. A ki elfogulatlanul vizsgálja az eseményeket, az tudni fogja, hogy Szuppan Zsigmond a neki fölajánlott beszterczebányaí püspökséget anyagi tekintetből nem logadhatta el. S nem azért, mintha ellene támadt volna a közvélemény.

— Halálozás. Teruegg Jánosuó szül. Gogola Anna Hétfőn Újpesten élete 23-ilc s házasságának kilenczedik havában agyvelő gyuladás következtében elhunyt. Temetése kedden nagy részvét mellett történt meg. Száljon áldás korai sírjára !

— Több oldalról vett tudakozódásra ki kell jelentenünk, hogy lapuuk szerkesztőjének novelláira és rajzaira már egyik legközelebbi számunkhoz fogjuk mellékelni az előfizetésre való felhívást.

— A katonai beszállásolásokra vonatkozólag a hadügyminisztérium elhatározta, hogy azon községeket, melyeknek területén a polgároknál beszállásolás van szokásban, felhívja, hogy a katonaság elszállásolása czéljáből legalább ideigleues laktanyákat állíttasson, hogy a katonaságnak a polgároknál való beszállását lassanként tökéletesen meg lehessen szüntetni. Ott azonban, hol a polgárokat e tekintetben igénybe kell veuui, az előirt szükséglett rendes kiszolgáltatására szigorúan figyeltessék és az előiit szabályzat ellen cselekvők a közigazgatási hatóságnak feljelentendők. Oly helyeken azonban, hol a község lakosainak szegénysége folytán, vagy más előre meg nem határozható okból a katonák beszállásolása nem foganatosítható, ez esetbeu a fő-hadparancsnokságok fölhatalmaztatuak, hogy az ily községekben elszállásolt legénység számára a szükséges ágyuéműeket és élelmiszereket a katonai kincstár költségén szerezzék be.

— A Koszorú júliusi füzete Petőfi egy hiteles szövegű költeményét, Váradi Antal tanulmányát Tinódiról, Kisfaludy Atala egy rajzát, Ruduyánszky Gyula egy költeményét Frankeuburg egy elmefuttatását s Balázs Sándor egy kis elbeszélését közli. Az irodalmi szemle gazdag. A füzethez Kisfaludy Atala arczképe vau mellékelve. A füzet ára Dyolczvau krajezár.

— Kegyeletből. Valamelyik iskolánkhoz nagyon közel esik egy csinos ház, a házban egy mogorva háziúr s a háziúrban nagy kegyelet a régiség iránt. Van a házon egy árviztábla az 1839-iki szomorú emlékű árvíz idejéből s a háziúr az iránt az emléktábla iránt is nagy kegyelettel van. Szóval tiszteli a történetet. Föltűnő azonban, hogy a mondottam háziúr árviztáblája a hatodik szomszéd úrviztáblájánál kétszer is olyan magosán fekszik. Talán valami uj természett ani tüneményre találnék adatokat, vagy legalább is valami érdekes történetet tudok meg, ha megkérdezném a mogorva háziurat, hogy mért állt a viz épen az ő házánál egy öllel feljebb, mikor a vízszintes vonalba eső hatodik szomszéd táblája alig egy öl magasságú.

— Története vau annak barátom.

— Kérem közölje velem városuuk története nevében.

— Hát úgy történt az fiatal barátom, hogy közel lakván az iskolához a fiuk mikor jöttek is, mentek is, össze-vissza firkálták és faragták a márváuytáblát. Már pedig én azt még akkor csináltattam mikor megnősültem ; 1839-ben mikor az a nagy szerencsétlenség ért engem. Hogy egészen e ne pusztítsák a tatárok, hát följebb falaz- tattara egy öllel kegyeletből. Ottan senki se éri el legalább.

Felelős szerkesztő: Dr. Körösy László.

Szép virágos térítőn volt, körben magas gyertyák égtek. A kis halott oly szépen feküdt ravatalán, szőke hajára úgy illett a nefelecs koszorú !Kántor János mozdulatlanul állott a térítőnél, kúszált haja mélyen hullott be szemébe , , . A szobában a piacz összes veteránjai ben voltak s csöndes bámulattal nézték a szép kis halottat. Bukómé asszonyom a szemeit is törülte kék festő keszkenőjével,

Nem tudom ez hatott-e Kántor Jánosra, hauem nagyon megharagudott.

— Mit keresnek itt kendtek ? Nincs semmi dolguk, mi? Mit tátják a szájukat itt köröskörül, vén hazug lotyók ? Egyre zavarjak mások nyugalmát. Mért nem hagyják aludni a szegényt? . Vigye el kendte- ket a pokol, úgy is odajutnak végül.

Sebesen lement a lépcsőn, födetleu fővel, összezilált hajjal.

Éjszaka mécs csillogott a Héviz-parti viskó ablakából. Kántor János asztala fölé hajolt, kezeire támasztva fejét. Azután felkelt s hosszasan énekelt. A szabálytalan, rekedt hangok sírva, uyögve szálltak szét a csendes éji légbeu. Egyszer aztán utra- készen a botjára tette bugyrát s elindult az éjszakába. Utána siettem.

—• Hova megy ?

— Megyek a hazámba. Újra kántor leszek abban a nagy templomban, hol Kántor János fényes korát érte. Ma vissza nyertem hangomat.

— De legalább a lánykája temetését várja meg.

— Hát ön is azt hiszi, hegy meghalt? Csak alszik, alszik, az irgalmas néuék megunták tartani, azért mondják hogy meghalt.