Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 56. szám
rongtiknt nz illetők, hogy így nz eddigi abuornns állapotoknak véget vetettek. — Ä czukor- kávó' és söradó bérbeadásiéval, mint előre látható volt, a kincstár fiaskót fogott- Ugyanis 16.000 írt tot követelt a mi szegény népünktől, de nem találkozott oly vállalkozó, a ki ily óriási összeget meg ajánlott volna. Most, hogy a dolog helyre legyen ütve, a kormány a város terhére „utalta“ az ügyet ; kötelességévé téve a városnak, hogy saját közönségét 16,000 fit. erejéig adóztassa meg. Jövőszámunkban bővebben fogunk e kérdéssel foglalkozni. — fiatai gonosztevő. Hétfőn délután egy 10 évesnek látszó fin egy a Duna utczá- ban Hazafelé menő úri leányka füleiből az aranyfüggőt rendkívüli gyorsasággal kiszedte és futásnak eredt, úgy, hogy L. S. ur, noha közel járt hozzá, sehogy sem bírta elérni. — Öngyilkosság. Párkányban f, hó 12-én esti 10 órakor egy idegen egyén a fűzfák alatt főbe lőtte magát. Kilétét még nem tudják. — Éjjeli látogatás Vasárnap éjjel az éjféli órákban a budautezán egy ottani kereskedőhöz valami ismeretlen egyén a nyitva felejtett ablakon a szobákba Hatolt és az egyedül alvó nőt — állítólag — fojtogatni kezdte. Az álmából még idejekorán felébredt asszony a szokatlan időben behatolt „udvarlót“ megriasztotta. A fáma az esetről sajátságos verziókban beszél. — Csaló. A rendőrség a napokban egy Hontmegye-beli napszámost fogott el a hajóidéinál, a ki egy helybeli tekintélyes kereskedőnél ettliou nem léte alatt tiz darab játékjegyet váltott be— arany helyett. Három napi nem épen aranyos fogság után szabadon bocsájtatott. — Vimnier Imre budapesti ügyvéd városunk fia, Sopronyba tette át lakhelyét, mint Sopronymegye megválásztott tiszti ügyésze. — Bártfay Róza, lapunk tisztelt munkatársa hoszabb betegségéből már teljesen felgyógyult s jövő számunkat egy érdekes tárczával fogja megtisztelni. — Érdekes kiállítás. Fölkérettünk a nőiparkiállitás helybeli bizottságától annak közlésére, bogy a kiállításra szánt tárgyak jövő szombattól kezdve a városház épületében ki lesznek állítva, Azt hisszük fölösleges olvasóink figyelmét a közszemlére ki teendő tárgyak iránt külön is fölhívni. — A nő iparkiállitásra — mint nekünk írják — Léván is erősen készülnek. A (számtalan szebbnél szebb munkát felsorolni ísem lehet. Különösen kitűnt Erenfeld Gizella kisaszouy vánkosa könyvjegyzéke és »egyéb díszmunkái. Szépen dolgoztak és ki- büntetésben részesültek továbbá: Koroda Mariska, Medveczky Harrietts, Toldy leánykák, Pollók Irén, Elásy nővérek és Erenfeld [Irma kisaszouyok. — Hlobutsek Gyula, a városunkban iis előnyösen ismert főhadnagy, kapitányi irangot nyert. Gratulálunk. — Kötóltánczostársaság produkálja magát szánalmas mutatványaival a Simor jutezának úgynevezett sertós-piaczán. Oda vvaló. A rozsnyói közönség valóban kedves s~ a hölgyek nemcsak szépek, de szolgálatkészek is. A jó rozsnyóiak túltettek a legőszin- )ié’bb vendégszeretet legcsigázottabb igényein. Buzgó szorgalommal szorgoskodtak. Maguk szolgáltak ozsonnát s olyan kedves szere- y etreméltósággal, a minek párját nem találjuk. A jó város vendégei voltunk s annyi nedvességgel találkoztunk, hogy fölosztva aulán egy esztendő utazásra is elég lett i ,olna. A helyi lapot minden vendég megkapta. ‘Persze díszben jelent meg. Mint mikor legjobb barátainktól válunk cű-eg, egy kicsit nehéz szívvel búcsúztunk el. Mentünk Dobsinára. A kicsiny, de nagyon gazdag város polgármestere igen derék ember. Röviden beszélt. Szerettem volna azonnal kezet fogni 9ele. Beszédének legszebb tartalma volt az i csokor, melyet Felekiuének adott át. Akkor azután a jóképű dobsinai HáziI rak elvezettek házukba s adtak pompás ukást. Este hangverseny volt Dobsinán nagyon se vés leány vau, de az mind megjelent, ook szép teremtés volt köztük. Gavallért [alán mindössze négyet láttam az pedig iáiul a négy táuezreudező. Telve volt már a dobsinai casiuo terme, »íomócsi József azt monta, hogy humoros ,'onásokban be akarja mutatni az Írókat és m iivészeket, a kik ma ide ráudultak. C)clry a korneyllli harangokból éuekelt. tclekiué pedig Tóth Kálmán Hunyadiját 'avulta. Soha senki se fogja azt eltol ej - mii. Még Tordayné énekelt. — A következő gyászjelentést vettük; Palkovics László' saját, továbbá gyermekei: Dr. Palkovics Gyula cs. kir. ezredorvos, Palkovics Hennin férj. Helcz Ferenczné, Palkovics Cornelia és Lnjlca, úgy kiskorú unokái: Helc Gyula, Ipoly, Sarolta, Clarissa és Edith, valamint veje Helc Fereucz ügyvéd és az összes rokonság nevében mélyen lesújtott szívvel jelenti forrón szeretett neje, a legjobb anya és nagyanya Palkovics Lász- lóné szül. Demiany Mária asszonynak élte 62, boldog házasságuk 36. évében, folyó 1881. évi Julius 11-én, d. u 6* 11.2 órakor szivvizkór miatt, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos halálát. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi július hó 13-án d. u. 5 órakor fognak Esztergom kir. városi sirkertbe az evang. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra letétetni, s lelki üdvösségéért a gyászolók részéről felajánlandó engesztelő szent miseáldozat a szt- Fereucziek temdlomában J4-éu d. e. 8 órakor fog az Urnák benni- tattatni. Eszteigom 1881. július 12-én. Áldás legyen emlékén! — Ellenzéki Kör megalapításán fáradoznak többen ellenzéki polgáiaink közül. Legközelebb e tárgyban nagy gyűlést fognak összehívni, hol a módozatokat s részleteket fogják megbeszélni. A kör elnöke természetesen Horánszky Nándor lenne. A gondolat nem épen rósz s tespedt társadalmi életünkre is élénkítő behajtással lehetne. — 500 frtos fogadás. Annak idején említettük, hogy Pór Antal egyik negyvenné olezas hadvezérünkkel 500 írtba fogadott, hogy Sz- M. földműves kortest a maga részére megtudja vesztegetni. Pór Antal a fogadást elveszítette, s csak az volna még bátra, hogy meg is fizesse. Mint baljuk pör utján akarják rá kényszeríteni, de mi egyrészről azt hisszük, hogy e fogadás nem képezheti pör tárgyát, másrészt pedig Pór Antalt olyan gentlemannek ismerjük, a ki az ilyen tartozásnak eleget fog tenni. — Kinevezés. A legutóbbi fővárosi rendőr-ujitasuál Somogyi Károly városunk fia, rendőrségi tanácsossá neveztetett ki. — A fegyver tulajdonosok ellen szi- gerú v adás za t rendeltetett el, miután több vadász fegyvereit a megadóztatás elől eltitkolta. Felelős szerkesztő: Dr. Kőrösy László. Nyilttér* Zöld János, dömösi bíró önkénykedései. Folyó július lió 10-én Döinösön a költségvetés tárgyában, iskola-széki *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget A szerit. Jött azután megint eszem-iszom, azután dinora-dáuom s a táucz egész reggelig tartott. Hajnalban már fölvertek. — Megyünk a jégbarlanghoz. Fölültünk a hosszú tourra. Két éjjel álraatlankodui, folyton enni, inni, koczczin- tani, utazni, látni, hallani és kibírni ez volt a mi sorsunk. No a dobsinai barlangról nem írok itt mást, csille annyit, hogy soha életemben nem imádtam jobbau a természet alkotó hatalmát, mint mikor azokat a rettentő jéghegyeket megpillantottam a maguk gyönyörű kristályaival. Annyit azonban merek mondaui, hogyha az az óriási jégverem hamarosan megolvadna, akkor valóságosan Szeged sorsára jutna Gömörmegye. A poprádi utón mindig csak a dobsinai jégbarlang nagyszerűségeiről ábrándoztunk. így érkeztünk Poprádra, a Hol üzleti szellemmel, hideg szepesi lelkekkel s hűvös tátrai széllel találkoztunk. Vacsora után gyorsan elmenekülve szállás adónkhoz siettem, hogyha már máshova nem is irhatok semmit, legalább hazafelé kötelességet teljesítsek. Hétfőn kora reggel Tátrafüredre érkeztünk. Kedden és tegnap még mindig lendültünk. Végre ma valamennyien szerencsésen visszatértünk. Úgy érzem magam, mintha millomos lennék. Annyi emlékkel gazdagodtam, És úgy érzem mintha koldus volnék, annyira szegény vagyok emlékeim elbeszélésekül' szókban és fedezésekben. Kőrösy László. ülést tartottunk* Az iskolaszék már 1867-ik évben szorul szóra ezeket határozta, aláírva Zöld János által is : „minthogy az iskolai adó kir. tanfelügyelő ő iis|a véleménye szerint is az iskolákra a törvény által kimondott elvhez képest (1871. XVIII. 120. §). az általános jövedelmi pótadó kihagyásával, országos adóforint után vettetik ki legigazságosabban: a dömösi iskolaszék által elhatároztatott, miszerint alább elősorolt költségvetés szerint a m. esztergomi főkáptalan országos adója után esedékes iskolai adó lefizetés végett, az idemellékelt lajstrommal együtt vele tisztelettel közöltessék. — „Ugyan ezen elvet a m. főkáptalan 1880. apr. 1. tartott ülésben ezen szavak által fogadta el: „készségét kijelenti az iskolai költségvetéshez államadó arányában hozzájárulni.“ — Ugyancsak Zöld János aláírásával ugyanazon elvet a dömösi iskola szék 1880. máj. 9-én következő szavakban ismételve elfogadta : „Mindennemű iskolai költség államadó után vetessék ki.“ 1880. június 13. a dömösi iskolaszék választás utján törvényszerűen megújult; ez julius 1 -érői a visitáti- óknak különös tekintetbe vétele mellett, ismét kijelentette és pedig megint Zöld János aláírásával : „hogy a költségek a hitközség és uradalom által egyetemben birtok aránylag eléghessenek ki.“ Ezeken kívül hivatkozom a n. m. ministerinm döntvényére, melyben ezen szavak fordulnak elő : „Önkényt értetik, hogy az iskolai költségvetéshez az esetben ez esztergomi érsek nem mint az egyházi község kegyura, hanem mint birtokos, birtok illetőleg adóarányban szintén tartozik járulni. Ä minister megbízásából Nehrebeczky Sándor 1875. okt. 2. „Ennek nyomán ugyanezen elvet hangsúlyozta megyénk tanfelügyelője is, mint fen- nebb már érintém. Mindezek daczára Zöld János dömösi biró és gondnok mit tesz? Folyó lió 10-én az iskolaszék előtt kíméletlen hangon követeli, hogy kétféleképen vettessék ki az iskolai adó; a mire neki tetszik adóforint után és mire jónak látja lélekszám szerint, sőt háromtóleképen kívánja ezt kivetni, mert a gabonát, mi nem pár-bír, hanem a tanító községi járandósága, páronként, mint ágybért kívánta és szokta kivetni és behajtani. Ez nem volt elég, hanem elbizakodottan nyilvánította, hogy neki nincs szüksége iskolaszékre; ő behajlja mindezt e nélkül is. Ez sem volt elég, hanem az elnökhöz fordult, s durva, goromba sértő kifejezései által annak önérzetében hogy falusi biró (nagy úr!) annak elfeledtével hogy gondnok, az elnököt távozásra kényszeritette. Gondol köti tani mi lehet ezen vakmerő elbizakodottság oka? könnyen eltaláltam. Ő volt a kormánypárt főkortese Dömösön ; házán a hivatalos tábla mellett lengett a kortes-zászló ; ő doboltatta össze nyilvánosan a pártot; az ő meghagyásából jártak házról házra a kisbirák; ő itatott zeneszó mellett a korcsmában, melyben ő parancsol öcscsének. Ehhez járul, mi megadja a biztos felvilágosítást, az idén lesz biró választás, ő nélküle elvész Dömös községe, ha kimarad kényelmes helyéből. Vájjon meggondolta-e Zöld János mit tett igazságtalan fellépése által? Az esztergomi Főkáptalannak a költségvetéshez járulását merő önzésből akadályozza; mert az Dömösön lélek szám szerint nem fizethet; háromféle elvből pedig egyszerre talán kiindulni nem fog. Nyomorgatja a legszegényebb osiU tályt, mely legszámosabb ;■ és az öiu kénynek tárja fel kapuját, mert ittajd biró választáskor vajmi könnyű lesz a fizetés képtelenséget az iskola székre reá erőszakolni! A birtokosabbaknak hízelkedik, őrt* hasznát is keresni, mert a terhet a szegényebbek vállaira rakja, kik majd Zöld János kegyeiből kapnak enyhülést, ha bírónak választják. A meghasonlást szítja a plébános ellen, ki zöklecleket védelmezni nem szokott. Az iskola szék által felvett 100 frt kölcsön kifizetését a nagy harangra bízza, mert ezen kölcsön csak is a fenn megállapított elv értelmében véj tetett fel ; és kell kivettetuie. Azzal sem gondol a gondnok, hogy a dömösi tanító járandósága függőben marad? Miből fog élni ? Ön a felelős; ki a törvényt nem tiszteli, hanem ön- kényeskedik. Ön erővel biró kivan maradni ; ön már korteskedik. Ön önző és ha Z)n- leső. Ön rokonaival tölti meg a képviseleteket. Ön Esztergomban meghunyászkodik, itthon pedig felemeli fej ét mint az üres kalász. Ön goromba pokrócz. Kustica natura tenet sua jura. Necleczky Gáspár. dömösi plébános. 180. szám. Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város hatósága részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező úgynevezett kis Duna híd újjá alakítása elhatároztatván, a mérnöki hivatal által benyújtott tervezet szerinti felépítésére árlejtés nyittatik. Az árlejtés határ napjául folyó évi julius hó 18. napja tűzetett ki, melyre is a válalkozók azon figyelmeztetéssel hivatalnak meg hogy ajánlataikat a kitűzött napnak reggeli 9 órájáig a számvevői hivatalba nyújtsák be, a hol is a tervezet és költségeié irányzat megtekinthető, a később benyújtott ajánlatok elfogadhatók nem lévén, csakis a szóbeli nyilvános ajánlatoknak fog hely engedtetni. Esztergom szab. kir. város képviselő testületének 1881 évi junius 9-én tartott üléséből. Tak ács Géza. főjegyző 181 sz. Hirdetmény. Esztergom szab. királyi város hatósága részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a városterületén a Plescheé féle duna parti ház előtti térségen egy vizemelő gép felállításához megkíván - tató fabódé építése határoztatott el. Felhivatnak a vállalkozók, hogy a városi számvevői hivatalban megtekinthető tervrajz és költségvetés átnézése után zárt ajánlataikat az árlejtés határnapjának vagyis julius hó 18. napjának reggeli 9 óráig annál bizonyosabban a fenti hivatalba nyújtsák be, mert a később benyújtott zárt ajánlatok elfogadhatók nem lévén, csakis a szóbeli ajánlatoknak fog tér engedtetni. Esztergom szab. kir. város képviselőtestületének 1881. junius 9-én tartott üléséből. Takács Géza főjegyző.
