Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 44. szám
mennyi Írónkat s a közönség’ legszebb szellemeit. Üdvös hatással lesz erkölcsünkre, melyet meg nemesit. Üdvös hatással lesz társadalmunkra, melyet megélénkít. Vegye az irodalmi egyesület saját kezébe városunk nemes mozgalmait s gyakoroljon hivatott vezérszerepet társadalomban s fölényt többi egyesületeinken. Tartson irodalmi ünnepélyeket, ren (les felolvasásokat s czélja elérésére vegye igénybe a sajtó tekintélyes hatalmát. Nemesítse az aesthetikai ízlést, fokozza a nemes fogékonyságot s har czoljon az előkelő gyámoltalanság ellen Irodalmi egyesületünk erkölcsneme- sitő, társadalom élénkítő s összetartó hivatása valóban örvendetes eredményeket mutathatna föl rövid idő alatt, mert szellemi intelligentiánk kezében van az a hatalom, a melylyel nemcsak al pitani, de teremteni és föntartani is tudna. Városunk szellemi élete emelkednék, a tetterő fokozódnék, az önérzet fölóbresztése pedig csodákat művelhetne. így fejezem ki szellemi intelligon- tiánk előtt az eszmét. Szülővárosom szerelme sugalta. És átadom azzal a lelkesedéssel, de azzal a kételkedéssel s, a milyennel Bessenyei György az ő Jámbor Szándékát. Adja a kedvező sors, hogy a jóra- való eszme ne jusson a holt eszmék temetőjébe, a honnan sohasem leszen föl támad ás l hogy elhunyt polgármestere özvegyének három hónapi mortualis angaria gyanánt háromszáz forintot s ezentúl évon- kint hatszáz forint nyugdijat szavazott meg. Az elhunyt férfiú emlékezetét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg, sőt megbízta Dr. Feichtinger Sándor elnöklete alatt, Takács Géza, Havasi, Marosi és Schwarcz urakat, hogy maradandó emlék fölállítása iránt Városi közgyűlés. — Május 30-án. — A közgyűlés első tárgya Papp János tanácsnok jelentése volt Sziklay József polgármester elhuny tárói. A közgyűlés fájdalmas hangulatban veszi tudomásul érdemes feje fölött a város veszteségét. Emlékezetét az elnök, Papp János igen rokonszenvesen említette föl s a közgyűlés nemeslelküsége kétségkívül legszólobban bizonyítja a hálát és elismerést. A ki ismeri szomorú anyagi viszonyainkat, esak az fogja tudni teljes mérvben méltatni városi közgyűlésünk lélekemelő eljárását. A közgyűlés ugyanis kimondotta, mielőbb intézkedjenek. Az ünnepélyes hangulatú közgyűlés második tárgya volt Dr. Helcz Antal leköszönése. Más helyütt irtuk meg a közgyűlés hangulatát a fölmerült kérdésben. Itt csak a közgyűlés határozatát örökítjük meg. Az ügyész lemondó levele a következő : Tekintetes közgyűlés! Azon kétséges helyzet, melyben egy engem legközelebb ép oly váratlanul, mint érdemetlenül ért sajnos eset következtében jutottam, félreis- merketlen kötelességemmé teszi a mélyen tisztelt közönség iránt, melynek szolgálatában állok és a hivatali állás tisztesége iránt, melyet elfoglalok, hogy állásomat a tekintetes közgyűlés rendelkezésére bocsássam, s ekkép alkalmat szolgáltassak arra, hogy a tekintetes közgyűlés azon esetre, ha a hivatal eredményes betöltésére mulhat- anul megkivántató bizalmából és be- csüléséből az előfordult eset által vesztettem volna, azt más érdemesebbre ruházhassa. Ezen reám nézve parancsoló felfogástól vezéreltetve, hivatalomat a te- nntetes közgyűlés kezébe, melyből vettem, ezennel leteszem, kérvén a tekintetes közgyűlést méltóztassék irányomban eddig tanúsított nagybecsű jóindulatáért leghálásabb köszönetéin kifejezését elfogadni, mellyel váltig maradok Esztergomban, 1881. máj, 30. a tekintetes közgyűlésnek alázatos szolgája Dr. Helcz Antal. Mattyasóvszky Kálmán emelkedett föl először s a városi ügyész érdemeit igen élénk vonásokkal ecsetelte. Kiemelte, hogy a sajnálatos ösz- szeütközés ügye is a város egyik pőre miatt történt s maga a lemondás bizonyítja, mily erős erkölcsi érzéssel viseltetik az igazság és tisztesség iránt. Indítványozza, hogy Dr. Helcz Antalnak bizalom szavaztassák és szólit- tassék föl, hogy megüresedett székét azonnal foglalja ol s lemondása egyszerűen tétessék félre. Hasonló értelemben szólaltak meg föl : Dóczy Fereucz, Marosi József, Brenner József, Schwarcz József városi képviselők, a kik kibővítik Mattya- sóvszky Kálmán indítványát azzal, hogy három tagból álló küldöttség hívja meg azonnal. A bizottság tagjai Sarlay kapitány elnöklete alatt, Hulinyi Péter, Niedermann József és Dóczy Ferencz azonnal eljártak s meghívták. Magas emelkedésű beszéddel foglalta el újból helyét. A benyújtott lemondási kérelem félretétele mellett, Mattyasóvszky Kálmán képviselő ur indítványa elfogadta- tik és határozatiig kimondatik az : hogy Helcz Antal jogtudor és városi tiszti ügyész urnák a városi ügyek körül szerzett érdemei a közönség teljes elismerésében részesittetnek ; a kérelemben jelzett eset, tekintve a nevezett ügyész urnák a város közönsége előtt ismeretes, higgadt és nyugodt természetét, — melylyel a vitatkozások folyamán minden alkalommal érvel — nem tekintik oly ténynek, mely erkölcsi tekintetben a múltban tapasztalt köz- becsültetését érintené, és ennek folytán tiszti ügyész urnák a közgyűlés teljes bizalmat szavaz, és őt mint eddigelé a városi tiszti ügyészi hivatal viselésére tökéletesen érdemesnek nyilvánítja. A közgyűlés többi pontja között letárgyalták az önkéntes tűzoltó egyesület jelentését, mely után Schwarz és Magyary az el különítő rendezéshez kiküldetnek. A katonai pótadó kivetése tárgyában jelentik, hogy a vármegye által hozott határozat ellenében a városi föl- íebezés ment keresztül s ennek értelmében nem a községek hanem egyesek rovatnak meg. A vámmentesség tárgyában a városi közgyűlés elhatározta, hogy azon birtokosok, a kik öt forint államadóval vannak megadóztatva, a város területén és határán termelt szállítmányokat díjtalanul vihetik s luxusfogataik is díjtalanul használhatják a vámsorompókat, mig ellenkező esetben a díjszabályzat szerint fognak megvámoltatni. A régi főgymnasium épületének járásbirósági helviséernkké alakítása Férj; Tehát nem akarod hogy elmondjam? Feleség; Tudora hogy koholsz valami történetecskét, a mit velem el akarsz hitetni . . . ismerlek jól . . . (szünet) Elkezdheted koholmányodat. Férj; Egy barátomnak------Felesé g; (Félbe szakítva) Nem igaz. Férj; (Dühösen) A menykőbe is! , .. Feleség: Igen, igen! szitkozódjál, csak szitkozódjál, ez is csak furfang tőled, hogy időt nyerj, s találj valamit előlódi- taniFérj ; Ezer millió bomba ! . . .Akarod hogy beszéljek, vagy sem ? F el e s ég: (gúnyosan) Beszéljen uram tessék, beszéljen alázatos szolgája bátorkodik meghallgatni. Férj; Elf! Mondtam már, hogy egy barátomuak — mivel egy váltót a lejáratkor kifizetni nem tudott — bútorait lefoglalták ; ő hozzám jött hogy azon ajtónál- lónál nála kezeskedjem .... tudod hogy azon ajtónállók..; Feleség: Én nem tudok semmit. Férj: Tudod bogv a törvényszék aj- tóuállóiuak mindég kell kezes ; miért is én azonnal siettem barátom segítségére. Fe 1 e s é g: És azután ? , . . Férj: Es azután ueje van! . . Feleség: Úgy hát már nem hogy egyéb léhaságaid által magadat gyűlöletessé teszed, de még ily terheket is halmozol szerencsétlen családodra, hogy annak még jövőjét is tönkre tegyed. Gyermekeink felnőttek a nyomorban, mert apjok elprédálta ősi vagyonúnkat, hogy azzal valami lumpon segítsen. Férj: Az nem lump! Feleség: Az! a mint nem fizet ! Férj: Gavallér ember. Feleség: Hogy hívják? Férj: Nevét nem mondhatom meg. Feleség: Oh! nem is szükséges, tudom már hogy arról a haszontalan Zaccar- miról van szóF érj: Tévedsz ! Feleség: Fogadod? Ez a legbiztosabb jele annak hogy eltaláltam ! szégyeneid magad! Egy családapa, jótállani egy ilyen fráterért. Öli én szegény asszony, milyen kezek közé jutottam ! . . Férj; Ismétlem nem Zaccarimi. Feleség: Én pedig ragaszkodom ahhoz, hogy a te pártfogoltad csakugyan Za- carimi ; meg is mernék reá esküdni, olyan bizonyos vagyok benne. Különben ha nem Zaccarimi — a mi lehetetlen — minden bizonnyal valami más csaló. Férj: Gavallér! Feleség: Csaló! F ér j : Vége legyen már asszony! Feleség: Csaló! tolvaj ! akasztófa virág! íme ez a te barátod. F é r j: Hallgass! Feleség: Egy iparlovag! egy hamisító ! egy sehonnai! Férj: (nem képes többé ellenál ni) Végre is ha akarod tudni, hát megmondom, bogy az a kiért kezességet vállaltam a te kedves fivéred ! . . . (Egy percznyi szünet, — a színpad változik.) F el e sé g : (Sírva) Oh ! kedves barátom . . . kedves férjecském! . . talán meg is sértettelek. (A félj válaszképen meg öleli nejét, miközben elmondja fivérének zilált pénzügyi helyzetét) Férj: És most miután a béke helyreállt talán ebédelhetnénk? F e 1 e s é g : Még nem ! F é rj : Miért nem? Feleség: Mert elcsaptam ma reggel a szolgálót, s e miatt a kettő helyett, csak három órakor fogunk enni. —■ F érj : Háromkor ! ! ! és neked igy kellett perelned, most én hét perczczel elkéstem! .... Feles ég: (férjének karjaiba vetve magát) Csak azért volt hogy hamarább múljon az idő, kedves férjecském !.... Elek — Országos nöipar-kiállitás. A f. év aug. havában megújítandó' országos nöipar- kiállitás iránti érdeklődés, a bejelentési határidő lejártának közeledésével mindinkább fokozódik. A végrehajtó bizottság irodájába mindinkább sűrűbben érkeznek a bejelentések, a vidéki bizottságok már nagyban működnek s folytonos levelezésben állnak a központi irodával; a külföldi gyárosok részéről s számos bejelentések érkeznek ; a hazai nőtanodák növendékei országosan készülnek — kiállításra szánt munkák elkészítésére, sőt több iskolában a gyűjteményes kiállítás együtt is van, — szóval már az eddigi eredmény után Ítélve, bátorsággal mondhatjuk hogy a kiállítás minden tekintetben meg fog felelni a hozzá kötőt, reményeknek. — Utóbbi időben ismét több uj vidéki bizottság alakult. ügyében jelenti az eljárt bizottság, hogy a megye hétszáz hatvan forint bérösszeget hajlandó utána fizetni ; a várost azonban kötelezték az ezer száz forint átalakítási terhe s a házbér mennyisége elviselésére. Minthogy azonban a város ezen összeget az átadandó épületért megfelelőnek nem találja, az ajánlatot el nem fogadhatja. Utasították a város tanácsát a helyiségek további értékesítésére s ez ügyben javaslattételre. A népesen látogatott közgyűlés, tizenkettő után oszlott föl. Gazdasági levelek. (Vége.) IV. Gazdatisztjeinkről ismét. Szóljunk most már mást általánosságban a gazdatiszti osztályról, melyet szeret a világ e névvel nevezni, hogy a társadalom legegészségesebb, legromlatlanabb lcebelű osztálya ! Vájjon ha ez elemzés teljesen igazságos volta mellett, a gazdatiszti osztály erkölcsi és politikai magaviseletének oldalát tekintjük, meg érdemli-e, hogy e czimzés minden tekintetben sértetlenül és érintetlenül hagyassák meg neki. Határozottan igennel kell felelnünk hogy meg. A gazdatiszti osztály romlatlan kebelfí | fiai képezik a hazának egyik azon hatalmas forrását, honnan a tiszta hazatiság, az önzetlen houszerefcet, előítélet és számítás ; nélküli áldozat-készség buzog elő. Vau-e • a társadalomnak csak egy osztálya is, mely ha jótékonyságot kell gyakorolni, nagyobb áldozatkészséget, oly öumegtagadó odaadást tanúsítana, mint teszi azt most és tette ez . előtt is a gazdatiszti osztály ?! az az osztály, mely az ipar és kereskedelem eszközeit, anyagait fáradhatatlan munkássággal, napkeletről, napnyugatig hulló verejtékével arczának — állítja elő ; az az osztály mely urának érdekeit viselve szivén, — éjjel és nappali felelőség és folytonos tevékenység íözt éli napjait. És ha kérdezzük, hogy ezen részint hazafiúi, részint emberi és részint hivatalos kötelességei teljesítéséért, úgy az államtól, a törvényhozástól, mint a társadalomtól s egyesektől méltán megkövetelhető figyelem, gondoskodás, s egyéni kérdések, jövőjének biztosítása akár törvényhozásilag, akár társadalmi úton biztosítva vau-e ? azt kell felelnünk. hogy „határozottan nincs“. Az 1876. XXIII. törvczikkben gondoskodott a törvényhozás arról, hogy a cseléd és gazda mily szabályok, kötelességek és ötelezettségek alapján vau egybefüzve és egymáshoz kapcsolva ; azonban a gazdatiszti viszonyokról, a földes ur és gazdatisztjét ; illetőleg sem az előtt, sem jelenben a hon- ■ atyák körében kérdés vagy gondolkodás — - soha sem merült fel. E szerént a gazd. cselédség állapota í mindeu tekiutetbeu biztosabb; mert a föl- - des úr cselédjét a törvény beu körül irtese- - teken kívül el uem bocsájthatja, de a gaz- - datisztet, miutáu erről sem rendszabály, t sem törvény, sem rendelet még csak uem c is emlékszik, — a gazdai — földesúri sze- - szély és önkénytől teszi függővé; a mit a js gyakorlati életben számtalan példákkal le- - lietne illusztrálni, — ilyen nagyúri szeszé- - lyek, szerencsétlen áldozatait. Azonbau hála a gondviselésnek, van e s szomoritó példák közül is kivétel, hol egyes g tiszta lelkületű és minden előítélettől meut d. gondolkozásé nagy urak és nagybirtokosok á a gazdatisztet nem egy oly szükséges rósz- nak tekintik, mint a kit tűrni kénytelenek :! miután gépekkel vagy egyébb élő, állati id mozgatható, vagy gondolkodni nem tudó.ö lényekkel helyettesíteni nem tudják ; van- nak — habár csak kisebb számmal is----k ik áthatva azon kegyelettől, a mely a & munkát, felelőséget és terhet viselő gazda— tiszti osztályt, oly méltán megilleti : era--t béri módon gondolkodnak felőle, smiütsa--: ját egyéni érdekük őrét, saját egyéni s csa-fí ládi boldogulásuk előmozdítóját tekintvén,,i az elismerést és emberiséget nem tagadj ált. ii meg tőle, S itt különösen hangsúlyozhatván, hogjg/y a fentebbieket különösen és talán egyedül f, a hazafias és nemes keblű katholikus ele- rusra vonatkoztathatjuk. És mi ennek természetes következmé-A nye? az, hogy a gazdatiszt áthatva lévőm . ama magasztosai)!) gondolattól, eszmétő { melyről jóakaró földes ura által, — saját'é egyéni existentiáját illetőleg meggyőződve van: megsokszorozott igyekezettel s meg- „ Feszitet szorgalommal munkál annak javán
