Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 58. szám

Esztergom, II. évfolyam 58. szám. ___ . __ Vasárnap 1880. julius 18 an. f V árosi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ár ; Megjelenik : Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. egész évre..........................................G fit. — kr. fél évre...............................................3 * — * évnegyedre.........................................1 „ 50 „ h ete il k é n t k é t s z e r A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz­tőséghez, Egyes szám; 8 kr. vasárnap és csütörtökön. SZÉCHENYI TÉPV ^5 — IIC SZÁM ALATT, i utézendők. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Nyilttér petit soronként 30 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Az állami ipartanoda. A közoktatás ügyi miniszter rendeletével az állami közép ipartanoda folyó évi szept. elsőn megnyittatik. E tanodának hivatását vitatni is alig le­het. Messze ható eredményeket van hivatva ez iskola elérni, de épen ezért szükséges, hogy az teljesen ismertessék. A budapesti állami közép ipartanoda czólja és feladata, hogy építő m e s t e r ek e t, ép itő p a 1 1 é r o k a t, a gépekkel és a munka megosztásával dolgozó, az u. n. tömeg- termelő iparágak számára előmunkásokat, mű­vezetőket és oly szakembereket képezzen, kik kisebb ipartelepeknek, gyáraknak önálló veze­tőivé lehessenek. Ezekhez képest ez intézet az országban létező ipartelepek gyorsabb fejlődését és a hazai azon fontosabb iparágak átalakítását, fokozatos kifejlesztését akarja előmozdítani, melyek mai alakjokban, mint kis ipar, a kül­földi hasonnemü iparágakkal többé nem verse­nyezhetnek, ellenkezőleg mindinkább tért vesz­tenek. Ez intézet műmunkásokat, műiparosokat nem nevel ; de az iparágak természete szerint a tanulókban a műipari érzéket fel fogja kel­teni és kifejleszteni annyira, hogy iparáguk müvésziesitése is törekvésük ezé y a legyen, s ez irányban — ha mások segélyével is — de öntudatosan működhessenek. Az intézetbeli oktatás elméleti és gya­korlati. Az utóbbit illetőleg az intézet tanműhe­lyében a tanítás a kézi ügyesség gyakorlására fog szorítkozni, azonban a bevégzett mechani- cai ügyesség megadása mellett az elméletben kifejtett elvek alkalmazására, a szemléltetésre és a főbb műveletmódok lényegének átdolgo­zására különös tekintettel lesz. A tanítás fősulya az egyes iparágak el­méleti ismertetésére lektettetik. Az egyes ipar­ágak czéljaira használt nyers anyagok termé­szete, a gyártás módok lényege, továbbá a használt különböző műtárgyak, készülékek s gépek szerkezete, helyes alkalmazása, végre a gyártmányok alkotása és rendeltetése oly beha­tóan fog tárgyaltatni, melyek alapján és se­gélyével a tanulók az illető munkák és ipar­ágak mechanikai és gépészeti részét, művelete módjait és szerkezet tanát — tanulmányaik és hivatás körükhöz mérten — tudományos ala­pon ismerjék meg s ez iskolából minél több motívumot vigyenek a gyakorlatba arra nézve hogy mily anyagból, mily módokon, mily esz­közökkel miket lehet előállítani és gyártani. De mivel ily magasabb hivatás körhöz való rendszeres szakképzettséget az intézet csak azon egyéneknek adhat, kik koruknál fogva még az elméleti tárgyak iránt is fogé­konyak, kik az előirt három éves tanfolyam alatt idejüket egészen az iskolai tanulmányok­nak szentelhetik, megkivántatik, hogy az in­tézetbe lépők kellő elméleti előkészültséggel, e mellett valamelyes műhelyi gyakorlattal bíró tizennégy, tizenöt éves ifjak legyenek. De előhaladott korú és oly egyéneknek, kik gyakorlati foglalkozásukat meg nem sza­kítják, az intézet rendkívüli tanfolyamokkal arra mégis fog nyújtani alkalmat, hogy szak­ismereteik egyes hézagait pótolgathassák. A három éves tanfolyam előtt egy elő­készítési tanfolyam is rendeztetett be, mely a netán hiányzó előismerek megszerzését akarja lehetővé tenni. Az előadott tervezetből az állami iparta­noda czélja teljesen áttekinthető és iparosaink kereskedőink, kik gyermekeiket ez irányban kívánják neveltetni, jó eleve megismerkedje­nek a tanoda bclszerkezetével, annak czéljai- val és eszközeivel. Az ipar felvirágoztatása egyik fő élet fel­tételül vált nemcsak az országnak, mint össze­ségnek, de minden egyesnek, úgy annak, ki azt akarja életpályául választani, mint annak ki más téren ugyan, de mégis csak úgy ha­ladhat előre, ha a közvetett tényezők is elő­haladnak. Szükségesnek láttunk ezen tanodáról any- nyit előzetesen tehát elmondani, hogy a meg­nyílt szünidők alatt úgy a szülőknek, mint átalán az összes iparosságnak átnézetet nyujt­tr SSZTERGOM & VIDÉKE" TÁRCSÁJA, Emlékezet. (1880. márt. 4 ) Mikora fényes bálteremben — Mint lepke ha virágra lebben — Karomba fűzted hófehér karod ; S a zsongó zajtól menekülve, Csendes kis zugba félre ülve, Kaczagva gondot, sújtó bánatot; Mint szikla tőben nyíló vadvirág, Ha rámosolyg a ritka napvilág S e nagy csodára nyitja szirmait : Keám emelted elfáradt szemed, Mely annyi drága kincset rejteget: Egy pillanat, s szeretni megtanít, Egy szó, s lesújtó villám lesz tüze, S mely perez előtt mindenből gúnyt tíze : Most sir az elhervadt virág fölött. Midőn e két ábrándos csillagot Reám emelted, ajkad hallgatott, S e hallgatás ajkamra költözött. Oh vén idő, miért vagy oly fukar, Hogy minden perczet tengered takar?.. Szivünk dobogva száll a mélyre le, Hogy elrabolja féltett kincsedet: E má móri tó, kéjes perczeke t, S ha visszatér csak emlék van vele, De sírban nyugszik üdve mámora. Miért suhannak szárnyaid tova, Mint bérezi sas, ha gerlepárra les? S kaczagva csapsz le, szertetépve mind A szív szerelmes, édes álmait... . Elmúlt a perez, s bár vágya oly heves, Hogy lelkem olykor vissza hívja őt: Dobok reá halotti szemfedőt .......... H isz most is itt ülsz én mellettem, S a múlt idő, mit elvesztettem Egy drága kincsesei újra gazdagabb........ M ajd egykor, hogy ha elfeledve, A földben nyugszom eltemetve, Síromra hintse két kicsiny kezed : E drága kincs a szent emlékezet ! Szabó Mihály. Fővárosi levél. — (Kirándulás Kákos Palotára.) — Auatol ur a nyári hónapokra kiköltözött Rá­kos-Palotára, a mint mondá, egészsége helyreállí­tása végett. Rósz nyelvek ugyan azt állítják, bogy e kiköltözés bizonyos zaklató hitelezők kikerülése czéljából történt volna, csakhogy ez már magában véve is képtelenség. Nem mintha Anatol urnák nem volnának adósságai, mert manapság egy teljesen adósságmentes fővárosi dandy a világ nyolezadik | csodáját képezné, hanem egyszerűen csak azért, mi j vei Anatol ur Figaróval tart. Ha adósságom vau : és azt nem fizetem, az épen annyi, mint ha nem I volna adósságom. A mi bizony practicus egy élet- nézlet, csak az a kár benne, hogy a hitelezők nem képesek azt egész nagyszerűségében felfogni. Anatol ur azonban az ő remeteségében nem igen adott életjelt magáról s igy Zizi barátommal elhatároztuk, hogy felkutatjuk őt magányában. Az első kísérlet a hősnek hóim nem léte foly­tán meghiúsult. Vasárnap indult a második expe­dite. A hajó, mely minket Újpestig lett volna szál­lítandó, oda érkezeinkkor épen az orrunk előtt ha­ladt el. Zizi egy karakán kifejezést szalasztva ki száján kijelenté, miszerint ő nem fog senki kedvé­ért még egy órát ácsorogui, mig a másik hajó meg­jön, s azért felkeresve egy lóvouatú kocsit abban foglaltunk helyet. Lassanként gyülekeztek a kirándulók, s mig mi a kocsi tetejére feltörekvő palotai lányok és menyecskék között tartottunk szemlét, egyszerre csak azon vettük észre mapuukat, hogy a kocsiban már épen kétszer annyi ember szorong mint a mennyi számára ott helyet készítettek. Üléseinket csupa ud­variasságból is hölgyeknek kelle átengednünk s igy jó magunk Újpestig a 30° melegben állva és minden zökkenésnés jobbról balról oldalbadöfve, elmélked­hettünk a lóvouattal való vasárnapi kirándulás kel- lemeiről. Újpestről Palotáig hasonló élvezetek között jutottunk el. Félig össze voltunk már törve, s a veríték csurgott rólunk, midőn portól berekedt to­rokkal kérdeztük a kocsivezetőt, hogy nem tudná-e megmondani, merre vau az N-féle villa? — Csak tessenek erre jobbra egészen az uteza végéig menni, ott azután balra fordulva találnak egy sárgára meszelt házat, úgy gondolom az lesz az. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom