Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 98. szám

Melléklet az „Esztergom és Vidéke“

98. száméhoz.

liozási intézkedéseket akarnak keresztül vinni. Így köszönik meg Berlinben azon buzgoságot, melylyel némely magyar zsidó polgártársaink a magyar helyett a német nyelvet még ma is szeretik használni.

Berlinnek valódi tudós és 1 i b e r á- 1 i s politikusai belátták végre ezen mozgalomnak s embertelen izgatásnak az egész nemzetet meggyalázó és megrontó veszélyességét s H à n e 1 képviselő interpellácziót intézett a kormányhoz, hogy a zsidókérdéssel mit szándékozik tenni.

Egész Berlin lázban van, az országház előtt, vendéglőkben, kávéházakban politikus, nem politikus mind a zsidókérdéssel foglalkozik.

Németországon hát már csakugyan van zsidókérdés, melynek zászlóját hazánkban is ki akarják tűzni némelyek; mi a zsidóság ellen megindult ezen mozgalmakat határozottan kárhoztatjuk, s hiszszilk, hogy zsidó polgártársaink a németeknek a zsidók iránti gyűlöletéből le fogják vonni maguknak azt a t a n u 1 s ág o t, hogy mennyivel n e- m e s e b b, 1 o v a g i a s a b b a magyar, mint a német, s annál mélyebb rokonszenvvcl fognak hazánkhoz és a magyar társadalomhoz hozzásiuiulni.

Magyarországba Berlint átültetni Istóczv- nak sem fog sikerülni, mert a magyar mind vallási, polgárjogi tekintetben mindég felvilágosult volt, ha zsidóinknak újabb időben oly üdvös lendülotet vett ni a g y a r o s o d á s a még bensőbben fog bennünket a haza szent eszméjében egybe forrasztani. Adja Isten.

Pereszlényi.

Posta kalauz.

— Helyi postánkról —

II, L e v e 1 e z ő 1 a p o k. A magyar korona területén más levelező lapot at, mint a melyeket a magyar postakincstár ad ki, használni nem lehet kivételt képeznek a válaszszaí feladottak, melyeknek válasz lapja mindég -csak a'.on helyre küldhető visz- sza, honnét elindítva lettek, viszont a in. póstate- rületről elindittottak is csak ide és vissza érvéuye- sek. A levelező lapok előlapjára mást, mint a czimet s a kézbesítésre vonatkozó adatokat Írni nem szabad. — A levelező lapokhoz a netán szükség- lendő jegyeken kívül más tárgyat illeszteni nem szabad.

Üzleti papírok az osztrák monarchia bel forgalmában, valamint a Németoiszág és Helgolauddal való forgalomban nem szállíttatnak.

III. N y o m tatváuyo le. Nyomtatványoknak tekintetnek és mint ilyenek díjkedvezményben részesülnek a hírlapok és időszaki művek, fűzött vagy bekötött könyvek, füzetek, zeneművek, névjegyek, czimj egyek kefelevonatok a hozzátartozó kéziratokkal vagy anélkül, metszetek fényképek, rajzok tervek, térképek, név vagy tárgyjegyzékek (katalógusok), áttekintések (prospectusok), különféle hirdetések és tudósítások, melyek nyomtatás metszés, kőnyomat vagy autografia által vannak előállítva és általában papíron, hártya vagy lemezpapiron nyomtatás kőnyomat vagy bármely más könnyen felismerhető mechanikai módon előállított többszörösi- tések. —

A dijmértéklésből ki vaunak zárva a kézzel való utánzatok, az úgynevezett Chromo — vagy pektograffal készített levonatok, a levéljegyek és egyéb póstai értékezikkek, akár át vannak betűzve akár nem, — továbbá minden nyomtatott érték papír. —

Tényleges és személyes levelezés jellegével bíró írott megjegyzéseket a nyomtatványoknak tartalmazni nem szabad.

A nyomtatványok szalag- keresztkötés alatt, tekercsben lemezpapir között, le nem zárt borítékban egyszerűen összehajtva, vagy könnyen felbontható csomóval átkötve, hogy tartalmuk könnyen átvizsgálható legyen adhatók fel.

Nyomtatvány küldemények Austria-Magyaror- szág Németország és Helgolauddal 1 klgram súlyig az általános póstaegyesiilet többiprszágaiba 2 klgram súlyig adhatók fel.

IV. Áruminták, zacskók, dobozok csak nvi- • to tt borítékban úgy elhelyezve adandók fel, hogy

taitalmuk könnyen megvizsgálható lehessen. írott megjegyzéseket a feladó nevén esetleg lakás és állásán az árak és folyó számon kívül mást tartalmaznia nem szabad.

Az árumintaküldemények súlya a 250 gramot | meg nem haladhatja. — Ez mint minden más dij ! kedvezményben részesülő küldemény a feladás al- i k, ilmával bér mentesítendő s a levéljegy a czimol- 1 dalra ragasztandó.

J .TÜÔ-'

Hírek.

— Vasutunk ügyének pártfogását kérte kiküldött bizottságunk csütörtökön a herczeg- ' prímásnál. A küldöttséget Palkovics Károly

Születésem napján.

Ez hát a nap, mely annyi szenvedésnek Lón kútfejévé egy élet miatt!

Ennek gyümölcse — keserű gyümölcse Volt az a létesítő pillanat.

Öröm sugárzott jó anyám szeméből S egy köny futott le nyájas arczain;

Ezer remény forrása lön a. köny csepp,

S lepörgésével mind megszűnt a kin.

Oh jó anyáin, ki egyedül szerelsz még, Huszonkét évvel fáradt gyermeked Ne nézz csüggedt szivemre és feledd, hogy Beinényid nem gyümölcsöztek neked. Feledd, hogy ifjúságom eltűnése

Emlékben is nagyon sivár maradt, — Hogy csüggedek hitemben, — ámde téged Ne bántson az az elmúlt pillanat.

Feledd anyám... én nem tudom feledni;

Hogy oly nagyon boldogtalan vagyok, Hogy a derült csillagsugáros égről Vigasztaló fény nékem nem ragyog.

Hogy elveszített ifjú álmaimnak Minden reménye szélsodorta hah,

Ne hulljon érte könyje bánatodnak,

Inkább e szív elnémul megszakad.

De most derüljön aggodalmas arezod,

Lesz még e nap vidám is egykoron S te, a ki engem egyedül szeretsz még,

Örülni is fogsz boldogságomon.

Könyezd meg akkor a jelen borúját,

Mely akkor már a múlt emléke lesz,

S miként e perezben, szenvedéseim közt,

Te jó anyám élj, s akkor is szeress !--------Szöljjyémy Ferencz.

K

arczolatok.

(„Esztergom és Vidéke" naptára. — Schwarz és Weisz. — A. „potográfus1*. — Vasút, Vasútról, vasutat, vasútnak, vasút stb.)

Tehát az első naptár, mely minden izi- ben esztergomi hajtás, már nemsokára kezünk között lesz. Tartalmánál fogva sok érdekeset nyújt s reméljük is, hogy mint idevaló nemzetet pártfogolni is fogja mindenki.

De hát hogy lehet valamit ajánlani, mielőtt megismertük volna? Ugy-e el kellene sorolnom a tartalomjegyzéket. Hagyjuk ezt a keresztelés napjára, mikor a munka már a könyvkötő kezei közül is megszabadult.

Röviden elmondhatom, hagy lesz benne húsz munka busz szerzőtől. Olvasóink találkozni fognak benne Aradi, Földvár y, Hevesi, P ó á a, Reviczky, Somló stb. ismert nevű fiatal költők költeményeivel; Rényi Rezső egy alapos ismertetésével Esztergomról ; Sólymos i-nak egy igen jókedvű humoreszkjével, a ki elmondja, miként lett Miskolczon háziúr s a sok szép rajz és elbeszélés között fogják találni Kőrösy László rajzát, mely tárgyánál és tartalmánál fogva is közelebbről érdekel a G erő bácsi rajzát.

Közönséges embereket nem szokott az iró | tollára venni s G erő bácsi rajza nem is kö- | zönséges embert halhatatlanig

Egyik legpikánsabb része lesz azonban j a könyvnek az esztergomi speciálitások rajza.

| K i s v á r o s i Képe k czim alatt egybe 1 vannak garmadáivá Simor János herczeg- I prímásunk, Gróf Forgácli Ágost főispánunk, Pór Antal országgyűlési képviselőnk, Bes.ze János régi nagyságunk, P a 1 k o- I v i c s Károly polgármesterünk, K r u p lapolgármester vezette s tagjai voltak Marosi József, Beszédes Sándor és Kovács Albert városi képviselők. A lierczegprimás, mint azt már lapunknak jelezni eleve is szerencséje volt, igen jó barátja az ügynek s igy szívélyesen is fogadta a küldöttséget, méltatta a felkarolt eszme fontosságát s megígérte, hogy mindent el fog követni a pártolásra méltó ügy kivitelére vonatkozólag. A lelkesen megindult mozgalom tehát eddigi lépéseit igen kielégítően tette meg. Már most csak mindegyikünk kívánsága szerint jusson az ügy az Ígéret igen költői stádiumából az erélyes pártfogás révébe s akkor az aggodalmas remények végrevalahára megvalósulnak.

Uj élczlap. A mint értés ü 1 il n k j a- n u á r elsejétől kezdve egy élczlap t o g n a m e gj e 1 en n i v ár o sunk b an. Ve d e re in o !

— A jótékony nöegyesiilet rendes közgyűlése jövő vasárnap, decz. 12-én, délután három órakor alulírottnak lakásán fog megtartatni, melyre a t. tagok tisztelettel meghivatnak. Majer István p. kanonok s egyesületi elnök.

— Indóházunkból Párkányba, mint örömmel értesülöm1' gnzmozdouyos vasúti kocsik fogják a

I közönséget s a terhet beszállítani. Ezt a tervet állította föl Selialkház ígnácz vagyonos polgártársunk, ki szakemberek véleményét is kikérte már az ügyben. Len járt Pesten is az osztrák államvaspálya igazgatóságánál. A lelkes vállalkozó nemsokára magán értekezletre fogja kérni mindazokat, kik az ügy kivitele iránt legközelebb érdeklődnek. Készünkről teljes örömmel üdvözöljük az eszmét s csak azt óhajtjuk, hogy mielőbb kivigyék. A megindult visuti mozgalom nem igen lazítja meg a vállalkozó számadásait. Mert a közeledő tél viszontagságai s elszigeteltségnek nevezhető gyarló közlekedésünk , az indóházhoz ajkunkra hozzák azt az óhajtást,

» hogy bis dat, qui cito dat.

— Tűrhetetlen nánai utunkon napról napra j lehetetlenebbé válik a közlekedés. A kik megjárni

kötelesek, azok ugyancsak megjárják, mert nemcsak I a legállhatatosabb türelemről, de az életveszély vol- j tárói is fogalmat szerezhetnek. A tűrhetetlen ut ügyében postamesterünktől következő levelet kaptuk: T. Szerkesztő ur! Az Esztergom-Nána és

esztergomi ut miatt igen gyakori a panasz, de a nánai ut már lmzamosb idő óta oly rossz karban van, hogy az Esztergom-Nánáról Esztergomba a postamenetet ogy lóra megállapított fél órai időközt nemcsak, hogy betartani nem lehet, sőt a nánai postamester kárára az utat 2 lóval egy óra alatt sem képes megtétetni. Ebből a közönségre háramlik rendkívüli hátrány, mert a postai küldemények

niez Kaim á n alispânuuk, M a j e r István püspök, a mi István bácsink, Helcz Antal városi főügyészünk, Rényi Rezső literatorunk és K a an János igazgatónk.

Siker illetlen fölvételek czim alatt az esztergomi Kákái Aranyos még vagy tizenkét másodningú nagyság képét igyekszik bemutatni. Végül jön a szerző progranunbeszédje a szent háromság előtt, a mi classikus egy képviselő jelöl ti hitvallás.

Maga a naptár különben telve van válogatott közleményekkel és nagyzás nélkül állíthatni, hogy akárcsak a fővárosi naptárszüreten is megteremhetett volna, olyan tartalmas és takaros kiállítású.

Hanem többet egyelőre nem szabad elcsevegnem.

*

* *

Tagadhatatlanul nagyvárosiasodnak. Fortuna urhölgy ő nagysága csüggedetleu udvarlói két igen alkalmas kis templomot nyertek a legújabb időben. A mennyiben Schwarz és Weiss, váltóüzletet nyitott.

Tehát van már két bankházunk is, már most csak gyöpre szerencse. Szerencsés gondolat a sorstól. Két ellenkező nevű és törekvésű firmát csöp- pentett közénk.

Már most meg lehet legalább azt a kísérletet is tenni, hogy ha Schwarzezá lettünk, Weisz- hez rohanunk.

Csak ne volnának olyan komolyak azok az esztergomiak s jobban szeretnének játszani és remélni.

Mert nálunk még könnyen megeshetnék hogy a heterogén két firma egy napon mégis fúziót csinál s kiírja boltja fölébe hogy: schwarz.

* *

*

— Hájjá potográfus ur én szörnyen neheztelek magára. Ugyan az isten szerelmire, már, hogy