Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 72. szám
Szóval sok mindenféle phasison ment keresztül az ige, inig végre testté lön. De most már nincsen helye fnjlalkozásuuknak. Legyőztük a bárgynsá.g erőlködését, túl vagyunk a munka nehézségein s az anyagiak aggodalmain. Előttünk áll a fényes templom. Fölavatásra várnak a szent csarnokok. Es megjelennek az ünnepélyre a mult, a jelen s a jövő képviselői. Az élő nemzedékek a. tanitvanyi kegyelet legtiszteletreméltóbb érzésével közelednek az ünnep felé. Uj templomba lép a régi buzgóság. És mégis uj korszak kezdődik a főgymnasium történetében. A modern szellem s a haladas oktatása nem maradhatott tovább is a nélkülözés és szükölködés szűk falai között. A szellem megkövetelte a diszes oltárt. A jó isten segítségével fölépült az oltár s meggyűlt rajta a tudomány tömj éne,s a vallás és hazaszeretet tüze. Üdvözlünk szent csarnok a fölavatás elő napján. Üdvözlünk alkotóiddal, főn tar tóiddal s lakosaiddal egyetemben ! Légy minden időn szülővárosunk szebb jövőjének hirdetője. Légy egy dicsőbb korszak vigasztaló nyitánya ! Kőrösy László. Az uj épület története. — Adalékok — Az esztergomi főgymnásium szervezése után egy-két évtizeddel már oda fejlődött, hogy modernebb igényeknek megfelelő épületet követelt. Alkalmas helyiségek folytonos nélkülözése, szükölködés az újabb vívmányok használatában, volt jó ideig az esztergomi főgymnásium nehéz sorsa. Az intézet 1852-ben emelkedvén főgymnasi- ummá, városunk a maga saját háza legszebb részét ajánlotta föl. Itt folytak az oktatások egész a múlt tanév befejezéséig. Nyolcz helyiség s a muzeum terme azonban alig, hogy betudta fogadni az ifjúságot. Tanári szobáról, ünnepély-teremről, külön könyvtári helyiségről, téli torna iskoláról tenné- szettani kísérletekre alkalmas helyről, rajzteremről azonban szó sem volt. Már tizennégy év előtt fölmerült az építkezés ügye. Akkor még Eötvös miniszterhez terjesztették föl a tervet. Kedvezőtlen fogadtatásban részesült azonban az eszme. Majd tiz esztendőn keresztül tartott a főgym- násiumi építkezés hol csüggedő, hol emelkedő reménysége. Végre 1878-ban hatalmas mozgalom indult meg. Ekkor már Palkovics Károly volt Esztergom városa polgármestere, a ki valóban nemes lelkesedéssel s kitartó tevékenységgel fogott a város elZuiejkának. I. Legyen áldott — egész világ, A fű, melyet piczi lábad Megérintett, amidőn a Bársony-puha rétet jártad. A kis papír, a melyre te Gondolatid rólam — Írtad ; És a patak, amelybe te Órömkönyüd belesirtad. Minden, minden ; ég, föld, virág, De legkivált te légy áldott ; Te, ki nekem megnyitottad A várvavárt menyországot. II. Te adtad a boldogságot, El venned is szabad volt azt. . . Avagy nem-e az adja — a Telet, ki a nyíló tavaszt? hanyagolt ügyeinek elintézéséhez. Az ő kezdeményezésének érdeme, hogy egy lelkes városi közgyűlés (1878. febr. 18-án) szakférfiakból álló bizottságot küldött ki, hogy Esztergom tauíigye rendezésében javaslattal lépjen föl. v A bizottság jelentést, tett s a jelentés kitüntetette a főgymnásium akadályozó hiányait és uj épület emelését sürgette. A következő városi közgyűlésen (mart. 7-én) elfogadta a bizottság jelentését s a terv realizálását akként kezdte meg, hogy harmincz kilencz ezer forint névértékű államkötvényeinek egy külvárosi iskola felépítése után föumaradt részét teljesen megajánlotta. Ugyanekkor Ígéretét adta, hogy az építéshez szükséges anyag megszerzésére és előállítására saját bányáit nyitja meg. A megajánlott államkötvények azonbau teljes értékben nem képviseltek többet huszonhatezer forintnál. Ebből a külvárosi iskola kiépítése után alig maradt több húszezer forintnál. Erre az adakozó jótékonyságot vették igénybe. A polgármester vezetése mellett küldöttség járt a herczegprimásnál. Ugyanekkor a pannonhalmi főapát s az esztergomi főkáptalan hozzájárulását is kikérték. Simor János herczegprimás az építés költségeihez ötezer forinttal járult. A fökáptalan kétezer négyszázat ajánlott föl. És Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát húszezer forintot áldozott a nemes czél megvalósítására. Fejedelmi alapitványozásakor kikötötte, hogy az építendő főgymnasium mindenidőre katholikus jellegű s a benczések oktatásán maradjon. De az esztergomi közönség is módjához képest jóval megnövelte a nagyszerű adakozásokat, melyek már most megnyithatták az építkezést. A városi közgyűlés erre a kötvények s egy városi telek értékesítése ügyében engedélyt kért a kormánytól. Nemsokára megérkezett az engedély s az építés vezetésére bizottság alakult. Á bizottság megállapította az építkezés telkét, mely a város legszebb pontján fekszik s hol minden tekintet csak előnyösséggel kínálkozott. 1878 augusztusában ő Felsége a telek megszerzésére a vallásalapból ötezer forintot engedélyezett. Ilyen előzmények után az építkezés most már csakugyan megeredhetett. A tervrajzok s a költség- vetés pontozatai is elkészültek volt. Az uj főgymnásium tervét Kovács Ferencz készítette. Majer Antal a helyiségek felosztását tervezte. Az épités költségvetéseit Prokopp János városi mérnök szerkesztette. Ekkor az építkezési-bizottság magával az építéssel, melyre ötvenegyezer ötszáz hetvennégy forint s hetvenhat kr. volt szerződésileg kikötve, Kovács Ferencz építő mestert bízta meg. Az ellenőrzés Prokopp János városi mérnök hivatása volt. Az összes műveletre való főfelügyeletet azonban az építési bizottság gyakorolta. 1878 szept. 23-án kezdődött meg a munka. Octóber 14-én fogtak hozzá az alapok megásatásá- hoz s nyolcz nap múlva ünnepélyes szertartások között rakták le az alapkövet. Az ünnepélyen a vallás- és közoktatásügyi minisztert Kárffi Titus miniszteri tanácsos képviselte. Az ünnepi miseáldozatot maga a főapát mutatta be. Diszbeszédet Palko- vits Károly polgármester mondott. Serény munkával folyt az építkezés, mely azonban a téli hónapokra megakadt. A munka szünet 1879 márcziusával ért véget s az alapfalak már ápril végén kiemelkedtek a földből. Octóber elején már tető alatt állott az épület. A megmaradt őszi idő épen elegendő volt az épület belső vakolására. 1880-ra csak a külső vakolás, díszítés s a mesteremberek munkája maradt. De az építkezés elé nem várt akadályok gördültek. A talaj viszonyok igen kedvezőtlenek voltak, a tervezett fagerendázat helyett vasgerendákat i rendeltek, a termek választófalait vastagabbakra ajánlották s minden terem számára külön kandallót parancsoltak a minisztérium által kiküldött felülvizsgál ók. A módosítások nemcsak czélszerüek, de szük- j ségesek is voltak. Erre természetesen a költségvetésnek is módosulnia kellett. Az előirányzott ösz- szeg 51.574 frt. 14 kr. volt, ez már most 64.863 írt. 90 krra emelkedett. így történt, hogy közel tizenháromezer forint födözéséről kellett gondoskodni, a mi Esztergom jelen viszonyai között aggodalmas egy állapot. A városi képviselő-testület 1880 jan. 15-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogjr a hiány részbeli törlesztésére egy ötezer forintot képviselő erdőrészét ajánlja föl s lépéseket tesz a közoktatás- ügyi miniszternél s a pannonhalmi főapáthoz. Trefort Ágoston a tanulmányi alapból királyi engedélylyel nyolczezer forintot utalványozott oly módon, hogy ez összeg évi kétezer forintos részletekben tétessék folyóvá. Ez időre gondoskodjék a város, hogy ideiglenes kölcsönnel az építkezés befejezését lehetővé tegye. Ekkor a főapát újabb példáját adta nagylelkűségének. Megajánlotta ugyanis a kölcsön veendő s részletekben törlesztendő összegnek kamatait s igy az építkezés anyagi kérdése véglegesen meg lón oldva. így keletkezett Esztergom legmonumentálisabb épületeinek egyik legszebbike. Ilyen viszontagságok legyőzése után testesült meg a legfölségesebb eszme. Ilyen módon gazdagodott városunk egy valóban országos nevezetességű minta-intézettel. Üdvözöljük e napon a pannonhalmi főapátot, a herczeg prímást, a főkáptalant a közoktatásügyi miniszter urat s Esztergom lelkes közönségét ! Övéké az érdem egyik része. Üdvözöljük a csüggedetleu polgármestert s a derék építőmestert ! Övéké az érdem másik része. Mienk az ő munkájuk gyümölcse ! K-Ó. A főgymnasium történetéhez. » (Statisztikai adatok.) Nem lehet a mai emlékezetes napon elmulasztani, hogy az esztergomi főgymuasium történetét rövid s nagyszabású vonásokban be ne mutassuk. Jegyzéseink rövidek, de hívek s habár a kép nem elég teljes, az alakok valamennyien megjelennek. Ezek oktatták és művelték a mostani Esztergomot. Ezeknek köszönhetjük mindenünket. Néhány statisztikai adatunk a főgymnasium látogatásának emelkedését vagy csökkenését rajzolja. 1 Az esztergomi hat osztályú gymnasiumban már i 1809 óta a pannonhegyi sz. Beuedekreud tagjai ! oktattak. 1849-ben az uj tanszervezés értelmében csak : négy osztályú gymuásiummá olvadt le. I 1852-ben lelkesen megindult a mozgalom a 1 gymnasiumnak nyolcz osztályúvá emelése érdekében | s ekkor Scitovszky János herczegprimás állván a mozgalom élére, nagylelkű áldozataival a várost is . . . Te emeltél ki a porból — Szellem szárnyon — fel az égbe; Onnan aztán az örvénybe. . . Áldjon meg az Isten értté. III. Csak azt tudnám, hogy szeretsz-e, Avagy átkot szórsz ellenem, Szánakozol-e, vagy kaczagsz — Örült kínos szerelmemen ? Ha kikaczagsz: — meghalok én, Maró gúnynyal, összetépve. . . S hogyha megszánsz, mint a koldus, Szegénységem szégyenébe ! Perényi Kálmán. Irodalmi levél. — Negyedik. — (Dömös története és újabb leírása. Irta Nedeczky Gáspár dö- mösi plébános. Esztergom. 1880 Mellinger R. Ára 1 . frt.) Egy történetírónk legközelebb intervievolta nagy számüzöttünket. Közlötto is szellemes párbe - I szódéit. Napilapjaink egymásután átvették. Mi csak azt jegyeztük meg magunknak belőle: hogy a nagy szellemek is 'évedbe mk. Vagy megdönthetien axiómának kell t rtanur ' a röpke igéket melyek, arra akarnak tanitani, hogy oly nemzet melynek nincs jövője foglalkozik leginkább történeti múltjával. Tévedés, melyet a világirodalom története igazit ki. Ali úgy nézzük és tapasztaljuk, hogy a történet tanulmánya, a kutatások, mindig jó jel a nemzeti szellem érzésére, a nemzeti élet ébi esztésére, ébredésére és fejlődésére. Megfordítjuk a tételt, és valljuk, a mely nép leszámolt múltjával, annak nincs jövője, a mely nemzet pedig életerős s jövőjére dolgozik az múltjából szedi erejét, tetteinek érveit. így nézve a dolgot, megelégedéssel kell pillantanunk tudományos irodalmunk történelmi ágára, speciális nemzeti érdekeinknél fogva, mert épeu hazai történelmünk elhanyagolt mezőin indult meg napjainkban a leggazdagabb eredményekben nyilatkozó munkásság. Az akadémia és egyes tudósai, a történelmi társulat egyre nagyobb mérvekben lebbentik fel történelmi múltúnk Izis fátyolét, monográfiák érik egymást melyek értékét nézve, az essai-irodalom határain jóval felül állóknak kell ismernünk. E történet-irodalmi tevékenység mind szélesebb alapokat nyer, olyannyira hogy egyes összejövetelek, papi gyűlések megbeszéléseinek tárgyát is képezik. Ilyen papi esperes kerületi megbeszélés eredménye fekszik előttünk. Szerző helyesen fogja fel kiindulási pontját, mert „egy község része a megyének, ha tehát Esztergom megyének történetét kívánjuk leírnik czél- szerübb szerinte, ha ezt nem átalában, hanem részenként iparkodunk úgy megismerni, hogy annak Folytatás a mellékleteik
