Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 51. szám

gálni. A bazilikabeli ünnepi mise megtartására Mann Honor tanár urat kérték föl.

Az ünnepi mise alatt a helybeli dalárda közreműködését, kéri föl az értekezlet.

A társasebéd megrendelésére s a helyiség- megválasztására a hatvanas bizottság egy banquette bizottságot fog kiküldeni.

A délutáni szórakozást illetőleg, minthogy az értekezlet a fővárosi programul nyol- ezadik pontjának második felét annélkül sem tarthatja kivihetőnek, a fővárosi vendégeket a kalauzoló bizottság hol a borcsarnok pincze- helyiségeiben vezeti, hol úszó- és csónakverseny nyel, zsákba futtatással, karómászással s egyéb népmulatságokkal fogja szórakoztatni.

A „kényes ügy es “ meghívó kiadás dolgát az értekezlet egy tiz tagú bizottságra bízta.

Hogy az esztergomi rendező bizottság kiadásai fedezéséről is gondoskodva legyen, elhatározták, hogy a tánczestélyen részt veendő esztergomiak személyenkint egy j forint, csalá- donkint egy forint ötven krajczárt fizetnek.

„A tánczmulatságban részt nem vevő vendégekről pedig úgy kívánt az értekezlet gondoskodni, hogy felkérte Froy Ferencz urat, tenné ez magát a vidéki színtársulatok leg- jobbik és legrendezettebbikéyel, a győri szin- pártoló egyesület igazgatójával érintkezésbe és eszközölje ki Beődy Gábor igazgatónál, hogy az július negyedikén a helybeli színkörben előadást tartson/ így nyilatkozik az értekezlet jegyzőkönyve, melynek még utolsó passu- sát is teljesen közöljük.

„Végül Kiszlingstein Sándor indítványára

— mint a jegyzőkönyv Írja — nevezett ur és Mihalik Bálint ur, mint az értekezlet küldöttei megbizattak a helybeli kereskedő urakat felszólítani és felkérni, hogy az ünnepély napján a városban lévő összes kereskedések csupán reggeli tiz óráig legyenek nyitva ; azontúl pedig másnap reggelig csukva maradjanak. Mely határozatról az illető kereskedő

„szende“ szereplőnő sehogy sem akarta meg ölelni Lenczkit, még meg nem kérdezi otthon a — papát.

— Az „anya* személyesitője pedig nam mondhatja

azt a világért sem, hogy: „gyermekem* mivel ő

még nincs — férjnél. Hiába moudá Edit kisasszony, hogy ő sincs férjnél, azért mégis egy öreg asszonyt személyesít : hisz a nemes czélért teszik. Nem hasz- | uált semmit.

A „szolgabiró* is vissza adta szerepét e szavakkal :

— Én bennem több a tehetség! nem léphetek fel egy fél ives szereppel..

A társulat pedig azt hitte, hogy milyen örömet szerez Gilingi Alfouzuak vele, ha őt mint dij- nokot, elő lépteti — szolgabirónak — persze csak a színpadon. De csalódtak ; mert olyau kis szereppel még szolgabiró sem akart lenni.

A szerelmessel is baj történt. Nagyon halkan beszélt, s erre figyelmeztette Békiué, hogy ha igy fog beszélni, még a színpadon sem értik meg. Erre úgy megharagudott, hogy rögtön vissza adta szerepét. No nem kellett több, mind Békinét támadta meg, hogy most már mit tegyenek. Elűzte a szerelmest ?

— Majd kerítünk mást — feleié Hidasy Edit.

— Holnap itt lesz a próbán.

Erre szét oszlottak.

Honnan akarsz „szerelmest* keríteni kedvesem.

— Csak bizd rám. Nem nevettethetjük ki magunkat, mi voltunk a kezdeményező, nem vonulhatunk vissza győzelem nélkül. Ösraered Kenesit, meg kérjük őt.

— De gyorsan kellene intézkednünk mert, vesztegetni való idő nincs.

— Jöjj a doctor bácsiékhoz majd ő el hivatja, mert csak nem mehetünk egy nőtelen emberhez, még ha a törökökért történnék is az.

El is mentek rögtön s a legnagyobb örömökre épen ott találták Kenesit. Békiné úgy kezdte a hadjáratot, hogy udvariatlanság lett volna le nem hagyni magát győzetni. E szavakkal kezdte :

— Álcar-e szerelmet vallani nekem ?

— Kérem Nagysád! ... — Hebegé Kenesi

meglepetve. j

— Semmi kérem. Itt a szerep, s lia betanulta,

szerelmet vallhat — „a színpadon.* A kedves Edit is oly szépen kérte, hangsúlyozta a nemes ezélfc, hogy | végre elfogadta. |

urak falragaszokon is figyelmeztetendők lesznek/

II.

— A budapesti meghívó és programul. —

Meghívó a kereskedő ifjak társulata által 1830.

< év julius hó 4-én rendezendő esztergomi kirándulásra. Dr. Herich Károly társulati elnök, Gyene Gusztáv bizottsági elnök, Stefánszky József bizottsági pénztárnok, Adám Károly, Bánhegyi József, Barhó Ferencz, Bodó János, Böhm Gyula, Dietrich Emil, Dobrovolszky János, Droppa Gyula. Eleöd Józsa, Eugel Frigyes, Fodor János, Heinrich Alajos ifjKrantz Ede, Kertész Todor, Knuz Ferencz, Lip- 1 tay Pál, Marton Alajos, Mihályi Ferencz, Mössmer ' József, Nyáry Lajos, Petrik Béla, Quentzer Henrik, Romeiser Béla, Rock Gyula, Rubleczky István, Tarr Sándor, Tettey Nándor, Tömöry György, Veszprémi Soma. — Indulás reggeli 6 órakor hajón. — Személyjegy ára teljes ebédi ellátással 3 frt. 50 kr. Jegyek meghívóra a következő üzletekben válthatók: Droppa Gyula koronaherczeg-utcza Czi- ráky-ház. Fischer Gusztáv utódai Gizella-tér. Károlyi György papudcereskedő Dorottya-utcza. Patz Gusztáv váczi-utcza 27. Stefánszky József váczi körút. Takács Lajos halvani-utcza. Tibély és Végh városház-tér.

Programul. 1. Indulás a bécsi hajók kikötő helyétől és a bombatérről, fellobogózott külön hajón reggeli pont 6 órakor zeneszó mellett. 2. Vá- czon fogadása azon résztvevőknek, kik a kiránduláshoz csatlakozva a hajóra száliának. 3. Visegrád- nál a hajó megáll. 4. Megérkezés Esztergomba d. e. 10 óra után, a parton fogadtatás az esztergomi kereskedők rendezősége által. 5. Bevonulás Esztergomba, a bazilika megtekintése. Ez alkalommal ünnepi nagy mise. 6. A kripták, műkincsek és a képtár csoportonkénti megtekintése. 7. Délután társasebéd. 8. Délután társasjátékok, esetleg lerádulás Visegrádra. 9. Esti 8 órakor tánczmulatság Esztergomban. 10. Visszaindulás éjfél után. Induláskor tűzijáték a parton.

III.

— A hatvanas bizottság. —

Adamik György, Aldori Mór, Bellovics Fe- reucz, Blaha Károly, ifj. Brucsy János, Buzárovics Gusztáv, Dóczy Antal, Feichtiuger Ernő, Felsenburg Gyula, Földváry István, Frey János, Feigler Károly Fried Arnold, Haan Rezső, Helcz Antal, Helcz Ferencz, Helcz Kálmán, Hoffmann Béla, Kaán János, Kaán Károly, Kartaly István, Kiszlingstein Sándor, Kovács Dezső, KŐrösy László, Latky Károly, Laiszky János, Lányi Adolf, Lieb Béla, Lutilszky Iván, Mann Honór, Gogola Ferencz, Major János, Mattyasovszky Ödön, Mattyasovszky Kálmán, Mattya- sovszky Vilmos, Matus Gyula, Marosi József, Mayer Imre, Mayer Sándor, Mihálik Bálint, Nagy Pál, Niedermann János, Niedermann József, Oltósy Fe- rencz, Perényi Béla, Pethes Kálmán, Rényi Rezső,

Meg nyugodva tértek haza s más nap legelsőnek találták a próbán Kenesit. A papa is megengedte az ölelést, s a kisasszony is már el mondja azt a részét szerepének, a hol az a szó van „gyermekem,* azzal a módosítással, hogy leányomat fogja mondani. Szolgabirónak is jelentkezett egy nagvre- i raénytí ifjú. E szerint minden jól esett volna már, ha Leuczky főszereplő el jön. Az nem jött. Három óra hosszáig vártak rá, még végre nagy léptekkel ' be állított.

— Kérem ne haragudjanak ! Egy küldetésbe kellett részt venni s most már késő az idő. nem próbálhatunk ; de holnap okvetetlen mindnyájan itt legyünk.

Mindnyájan tudták, hogy nem volt küldetésben; de nem tudtak rá megharagudni.

Másnap ismét össze jöttek, de a fő szereplő csak nem jött megint.

Kimentek az ajtó elé, onuau néztek miden felé. Egyszer csak jön, de nem ő, hanem a kis lánya.

— Hol az Apa kedvesem ?

— Otthon vau.

— Hát tegnap hol volt délutáu ?

— Akkor is otthon volt; azt moudá, jó meleg vau, most a színháznál nem fázhatnak meg a szereplők a várakozás miatt.

Ez ártatlau gyermek szavainál kitört a vihar egész erejével. ,

— Micsoda, hát minket bolonddá tett?

Ez még is borzasztó. Csak ne volna már hir- j detve az előadás s ne játszaná a fő szerepet. Ez a j szégyen! hat hete járunk a próbára s most vége min- j deunelc !

— Kérem nem lesz vége — szólalt meg Ke- uesy; ha rám hallgatnak még akkoráig betanulhatunk egy kis vígjátékot, ahhoz nem is kell annyi szereplő sem. Bele egyeztek. Rögtön elmentek a szomszédos könyvárushoz s hoztak egy darabot s az olvasó próbát megtartották azonnal.

Az áldozat kész Fehéri egész éjjel másolta a szerepeket ; másnap szét osztották. Igaz, hogy a nőknek nem volt szerepök, a kedves Editnek alig volt hat szava, de ő szívesen megtette az ügyért. Csak azt restelte, hogy majd mit mond a publikum az ő észbeli tehetségére, hogy hathétig járt próbálni hat szót. |

Egyszer midőn próbához mentek Lenczkivel talál- | koztak, már messziről nevetett.

Reusz József, Reviczky Győző, Rudolf Mihály, Sterűié ld Rezső, Sztojanovics Miklós, Szabó József, Szabó Mihály, Szabó Gyula, Szalkay József, Scliil- linger Ödön, Schönbeck Imre, Takács Géza, Tóth József, Viola Kálmán, Weisz Zsiga. (A bizottsági tagok kijelölésében mérvadóul szolgált, hogy az első nagy értekezletre meghívott urak közül, kik mutattak megjelenésük által az ügy iránt érdeklődést.)

IV.

— A meghívó bizottság. —

A Mvandók névsorának Összeállításával s a meghívók szétküldésével Rudolf Mihály ur elnöklete alatt a következő tagok bízattak meg. Dr. Ál- dory Mór, Bleszl Ferencz, Földváry István, Frey János, Kartaly István, Kőrösy László, Laiszky János, Mihálik Bálint, Matus Gyula, Stojánovics Miklós, Szalkay József, Schönbeck Imre.

Ilyen előmunkálatokkal indult meg a derék mozgalom, mely a fővárosi kirándulókat mindeu- j esetre méltóan fogja fogadni.

Hírek.

— Simor János biboritok herczegprimá.s ma j tartja névünnepét. A szerencsekivánók seregének üdvözletéhez mi is szívből hozzájárulunk.

— Jókai Mórnál tisztelgett Kedden lapunk szerkesztője, kit a koszorús iró ritka nyájassággal fogadott. Nyilatkozatott tett a derék esztergomiak magyaros vendégszeretetéről s városunk természetadta szépségeiről. Megígért czikkét lapunk számára nem sokára ajándékul küldi a szives esztergomiaknak s lapunk szerkesztőjétől ilyen szókkal vált el : Köszönöm az „Esztergom és Vidéke* barátságos jóindulatát hozzám, higyje el jól esik a lelkemnek. Az Isten áldja meg érte.*

— Horánszky Nándor nemsokára fürdőre utazik, de várvavárt vezérczikkeit julius elején fogja megküldeni lapunknak.

— Edelsheim-Gyulai országos főhadparancs- nok julius elején hadiszemlére Esztergomba rándul.

— Molnár Nép. János urat, királyi városi eddigi segédlelkészt a Biboraok, mint a vízivárosi plébánia kegyura, vízivárosi lelkészszé nevezte ki. A plébániához Víziváros és Szenttamás tartoznak és mi csak szerencsét kívánhatunk nekik a kegyur szerencsés választásához.

— Az Esztergomi Kör június 27-én (vasárnap) a Borcsarnok helyiségeiben tánczestélvlyel összekötött, házias és rögtönzött vigalmat rendez, melyre az aláíró ivek már forgalomban vannak. Valamiut a hölgyek ugv az urak lehető legegyszerűbb öltözetben fognak megjelenni. Belépti dij nincsen ; de az ivén meg lehet jelölni hogy ki jegyez elő vacsorára ; legalább a fogadós konyhája tájékozást szerezhet. Külön meghívót nem küldünk szét, hanem

| annak a szép közönségnek, mely már annyi estén részvétével tisztelt meg, mindéi egyes tagját tisz— Hát engem kicsaptak a társulatból?

— Menjen maga gonosz csont. Mért tartott bennünket bolondá?

— De ugy-e nem haragusznak ?

Nem haragudott rá senki, mindenki nevetve nyujtá oda kezét.

Most gyorsan készültek el; nyolcz nap alatt úgy ment a darab, hogy egy színtársulatnak is becsületére vált volna. A napot is ki tűzték.

Hogy d jövedelem nagyobb legyen el határozták a gyűjtést.

De senki sem akart válalkozni a gyűjtésre.

— Tudod mit — szólitá meg Edit Békiuét — menjünk mi ketten. A nőket nem lehet oly hamar el utasítani.

ügy is lett; másuap a legnagyobb melegbe házról házra jártak. Az eredmény kielégítő volt; de mivel főpapok is laktak a városban, oda is el kellett menni. Ott már nehezen ment. a dolog. A házgondnoknŐk nem mindenhol voltak udvariasak, kivált ha akkor meutek, mikor épen túrós rétesnek húzták a tésztát. Ilyenkor irgalom nélkül elküldték őket.

Egy helyt meg épen megjárták. Becsengetve, egy kövér asszonyság nyitott ajtót, kezében egy nagy üveg baraczk lekvárral s őket e szavakkal tolta ki az ajtón:

— Micsoda! még kéregetni jönnek.

Nincs semmi ! s utánuk még olyau „tót* frau- ezia nyelven küldött áldást.

ilékiné nem a tót „madamera* volt mérges, de szegény Editre ; mert volt neki -egv fekete táskája abban pihentek a jegyek s a szinlapok; ezt hordta magával.

— Ugy-e megmondtam, hogy ez a koldus táska lesz oka mindeuuek! — Tört ki mérgesen Békiné — Mert a ki meglátja azt hiszi, hogy valami vándorló koldúsok vagyunk. Jegyezd meg jól ezt a házat, ide nem jövünk többet.

— De kérlek, csak nem nézünk ki koldú- soknak.

— Eh ! vaunak elegáns koldúsok is, s azoktól jobban lehet féluiök, mert nem lehet egy kraj- czárral elküldeni őket.

(Vége köv.)

Bártfay Róza