Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 73. szám

X.

Berekesztés. A disz beszédek után a pol- gárnierter megköszönte a díszes vendégek megjelenését s örömét fejezte ki a lelkesedés folytán. Hangos éljeuzések között vonult ki a közönség, habár a hymnus hangjai a derék dalárok ajkáról még véget sem értek. Sűrűén hullámzott a közönség a tárt helyiségekben s nem győzte elismerését méltó szavakban kifejezni.

XI.

A disz ebéd szűkkörre szorult a hely szűke miatt. Emlékezetesebb actusai voltak elsőben is a főapát pohárköszöntései a királyra, a herczegpri- másra, Trefort miniszterre s képviselőjére, Kárffy Titus miniszteri tanácsosra, Palkovics Károly polgármesterre s Esztergom városa áldozatkész közönségére. Palkovics Károly polgármester poharát előbb a hazára, azután a főapátra emelte. Majer István püspök ur, mint a benczések hajdani tanítványa az igazgatót s a tanári kart éltette. A főapát erre Majer István dicsőítésére emelte föl szavát, ki már oly sokféle módon örökítette meg nevét. Ezután ismét Fehér Ipoly a tankerületi főigazgatót, Lutter Nándor viszonozta a poharat az igazgató s a tanári kar éltetésével. Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos a főgymnasium s reáliskola hosszú életére s a két|intézet között való egyetértésre emelte szavát. Erre a főapát Feichtiugert s intézetét, a reáliskolát éltette. Majd Palkovics Károly, Fereuczy Jákóra, az egykori bölcs és tapintatos igazgatóra emelte poharát. Ugyancsak polgármester a hadsereget is éltette.Ekkor Baumrucker alezredes a hazát s a császárt! s végül a főapát a megyét s képviselőit s az uj épület derék alkotóját Kovács Ferencz építőmestert köszöntötte fel. Ennyi töméntelen gondolat olvadt szavakba s ennyi sok szó a pohárból a szivbe.

XII.

Emlékek. Az ünnepélyességek legfölségesebb emléke kétségkívül maga a főgymnasium, melynek fölavatásán azonban városunk és megyénk követei „országos* elfoglaltságuk miatt csak szellemileg vettek részt. A nyitrai hires latin költő, Budaváry ez alkalommal ékes ünnepi ódát remekelt, a miért a főapát távirati utón fejezte ki elismerését. Szeptember 8-ka emlékére jelent meg egy ünnepi vers is, melyet a publicum között szétosztottak. Állítólag Koltay Virgil tanár műve. (Térszüke miatt jövőre marad.)

Ilyen ünnepélyes episódok örökítették meg a nevezetes nap emlékezetét. Adja az ég, hogy legyen mindenkor édes a reá való emlékezés !

\ Hire k.

— Lapunk mai száma a közbejött ünnepek miatt némileg megkésett.

— Herczegprimásunk, mint megbízható fóréból értesülünk, elrendelte, hogy a priraási vasöntő gyárban a könyvelés s általában az ügyvezetés ezentúl magyar nyelven eszközöltessék. Szomorúan tudtuk, hogy eddig ékes német nyelven folyt az esztergomi priraási vasöutőgyár sora.

— A herczegprímás kedden délbon végre székvárosába érkezett.

•— Szabó József püspök érseki hely nők ur kinek nemes szivéről nemcsak városunkban hanem országszerte gyakorolt jótékonysága tanúskodnak, augusztus hó 27-én Nária Czell- ben tartotta meg 50 éves áldozárságának jubileumát, a véletlenül vele találkozó Dr. Dankó praelatus ur és az ottani benczések segédlete mellett.

— Csáky Károly gróf plébánosunk édesanyja és nővére néhány nap óta városunk vendégei. Legyenek üdvözölve minálunk, ahol csak szeretve lehetnek.

— A főgymnásiumi beiratkozások igen örvendetesen végződnek. Az eddig beirt tanulók száma háromszáz tizennégy, a mi huszonöttel több, mint tavak Más intézetekből jött negyven három, holott ez előbbi években alig húsz közül. Az eredmény kétségkívül örvendetes.

— A reáliskolai beiratkozások hason- j lóan örvendetesek. E helyütt csak örvendetes lehet az eredmény, ha a sokat támadott de keveset támogatott tanintézet, megőrizte eddigi létszámát s ha az idei iratkozások olyan eredményt mutatnak föl, milyen a tavali volt.

— Völgyi színtársulata már városunkba j érkezett. Személyzete következő tagokból áll : j Nők: Völgyi Györgyné, Aitnerllka, Ardai Ilka, ! Tóth Anna, Szabóué, Verner Ilka, Horváthué, Csókásné, Döményné, Pestiné, Zaka Nina, Ar- dainé. Férfiak : Völgyi György igazgató, Völgyi Gyula, Erős Szabó Gyula, Arányi Dezső Rózsa István, Német János, Horváth János, Raisz János, Kovács Mór, Fábián László, Ar- day Atilla, Csoutó Pál, Verner Elek karmos- j tor. Szombaton, mint bemutató estén színre j kerül. E g y k a ton a t ö r t é n e te, franczia I

színmű. Vasárba p pedig Szó ni szód u r am kakasa czimü uj énekes népszínmű kerül bemutatásra. A bemutató e.tén bizonyára találkozni fog városunk szine-java. A Fürdő- vendéglő nagy terme nein tartóztathat vissza senkitsem a zimankósabb őszi estéktől.

— Sajtópör. Kőim József az úgynevezett bécsi hírlapíró sajtó port iuditott lapuuk ellen.

— Tűzvész. Kedden délután negyed háromkor fekete füstoszlopok gomolygísa jelzett tüzet.

A temető körül több szegényes ház lángokban állott. A mozsár csak később dörgött s a tűzoltók lanyhán s majd elkésve jelentkeztek. Az égő házak megme ítéséről szó sem lehetett. Viz és tűzoltó szerek hiányában csak a szomszéd házak megvédésére s a veszély localizálására szorult a mentők munkája. Négy órakor ért véget a vész. A népség se igen dolgozott. Katonaság meg épeu alig, hogy akadt. (Azt is a rendőrfőnök vette azután igénybe.) Tizenkét ház esett a vész martalékául. Ezek közül csak öt volt biztosítva. Két földmives súlyos égési sebeket kapott. Tűzoltóink közül leginkább kitűnt : Nagy B. Staudner. Nagy Alajos, Laiszky Jáuos, Math Gy. Fehér Jakab és Borovszky N. —Fiedler napszámos elszántsággal dolgozott.

— Rendőri botrány. A következő sorok közlésére kérettünk föl: Tek Szerkesztő ur ! Becses lapja kétségkívül kötelességszel űnek fogja találni Sarlay Ede kapitány teguapelőtti botrányos föllépései bővebben foglalkozni. En mint szemtanú rajzolom le a következő vérlázitó eljárást. A tüztől vagy ötödik házban történt, hogy a kapitány személyesen megparancsolta a lovak azonnal való befogását. A földműves gaz da azt válaszolta, hogy csak fogasson be, oda adja lovait, de ő nem fog be mert nem hagyhatja oda fenyegetet tházát, veszélyeztetett családját, szóval mindenét Ez a kifejezés kihozta a kapitányt sodrából. Dölyfösen követelte, hogy azonua fogjon be. A földműves gazda ragaszkodott szavai mellett s nem mozdult el házából. A gazda kezében vasvilla volt,s az izgatott szóváltásban a kapitány megragadta a vasvillát és az követelte, hogy azouual tegye le s ne merje személye ellen fölemelni. A kinos jelenetnek az lett a vége, hogy a kapitány a kivonult katonaságot vezényelte elő. Midőn a szuronyos' katonák bevonultak, a veszélytől elfordult a figyelem s a katonák által megszállott házra irányult. Szerencse, hogy a dúló vész ekkor már csillapodóbau volt.

A ház udvarán tovább folyt a dölyf és megsértett hiúság szinjátéka. A földműves nem jött le háza tetejéről s mikor lelövetéssel fenyegetőztek, az asszonyok a kapitány elé borultak. Ez gúuyosau lökte őket félre. Végre a szuronyos katouákat még szu- rouyosabb rendőrök váltották föl. A kapitány már most erőszakkal beakarta hurczoltatui a gazdát. Ekkor többek közbevetésére s főleg az erdőmester kezességére, a megszállott házat odahagyták s a botrány mely majd egy órát vett igénybe véget ért. Semmi megjegyzést se csatolok soraimhoz. Nyilatkozzék a brutalitásról maga a közönség. Egy másik t ud o s it á s u nk következő „Tekintetes Szerkesztő ur! Szemtauuja voltara annak a durva jelenetnek, midőn a kapitány napernyőjével a földműves gazda gyermekágyból föllábadt feleségét megütötte. Mit érdemel az ilyen rendőrfőnök ? Egy jelenvolt.* — Kötelességünk helyet adui a közönség nyilatkozatának. Már most a magunk véleményét is elmondjuk. A kapitány ur embertelenül lépett föl. Szuronyokkal támadott meg egy „bugrist* a ki azonban épen olyan polgár mint minden becsületes adózó, akinek épen úgy megvannak a maga jogai, mint a kaputosoknak. Ha áll is az, hogy a végveszéllyel fenyegetett ember megtámadta a kapitányt, a kapitány mégse járt el helyesen, Az a „bugris* (már a hogy Sarlay ur nevezte) esztergomi adófizető, — háztulajdonos polgár, — a kit ilyen botránynak kitenni csak megsér- | ett hiuságból s végletekre vetemedő dölyfből lehetet. Se szív se érzés, se okosság nem lakott akkor a kapitányban, mikor egy végső romlását érző ember házában rendőrfőnöki hatalmát fitogtatni akarta. A közvélemény el fogja Ítélni ezt az eljárást s a kapitány botránya ellen méltó megtorlást fog követelni.

— Közgyűlésről* szóló tudósításaink összetorlódott czikkeink miatt egész terjedelmükben csak jövő számunkban jelenhetnek meg.

— Felsülés. Egyik városi közgyűlésünk elhatározta, hogy a kinek öt forinton túl adó alá eső városi birtoka vau, az nem fizet vámot. Kapja magát erre a főkáptalan ( melynek zárjelek közt legyen megsúgva évenként több száz forintjába kerül a vára. ) s vesz egy városi földecskét, a mi után évenkiut megfizeti az öt forinton túl emelkedő adót. Már most szekérforgalraa s kocsiközlekedése vámmentes. így takarékoskodta meg a főkáptalan a vára kiadásokat, így sült föl a város az ő intézkedésével

— Az iparbanknál a szolgai állomásra eddigelé huszonkilenczen pályáztak. (!) Ugylát- szik, hétfőn fog a választás megejtetni.

— Tervek. Az iparbank tervei Feigler Gusztáv munkálása gyanánt már beadattak az igazgatósághoz. Ezek közül az egyik a mostani helyiség kibővítését, a második a magyar király vendégfogadó átalakítását, a harmadik a nagypiaczi Gogola ház berendezését s a negyedik a Pápa Katalin d ele ház ujonópitését javasolja. Akármelyik terv elfogadása által is városunk diszes épülettel gazdagul.

— A Lábatlaní guanó barlang. Néhány nap- előtt alkalmunk volt a híressé vált lábatlani guano barlangot megtekinteni. A barlangot személyesen megtekinteni. A barlang jó fólórányira esik Lábatlantól. Meredek hegyoldalán nyilik, meglehetős magosán. A fölséges látványt nyújtó czementbáuya egyik munkása vezetett föl a meredek hegybe vágott majdnem függőleges meredekségei lépcsőkön. A süni bozótok és cziugár sikátorok Között nem esett valami kellemesen a fölkapaszkodás. Végre mégis fölvergődtünk. Festői kilátás gyönyöre kárpótolta az ut kellemetlenségeit. A bariang szája, meglehetős szabályossága, majd egy öl magosságú félkör boltozat. „Sárkánylyuk*-nak nevezik a barlangot. Habár reudkivül magosán fekszik, talapzata erősen nyirkos. Világosságot a sűrű csalit miatt, alig hogy valamit kap. És igy kénytelenek voltunk tüzet rakni, hogy legalább lássuuk valamit a raesz- szeágazó folyosókból. A magos barlang-kupola alatt csapkodtak föl a lángok. A barlang guanója többhely ütt erős rétegekben képződött. Az egész falazat guanó rétegekkel van belepve. Bármit is Írjanak a szaklapok a lábatlani guanó éretlenségéről, annyi bizonyos, hogy ha még most uem is, de idővel értékessé válhatik a telep. Most a közlekedés reudkivül kényelmetlensége teszi majd lehetetlenné a szállítást. Jelen sorainkkal nem akarjuk a szakközönség figyelmét az érdekes barlang felé irányítani. Csak a Lábatlanra ráuduló esztergomiakat figyelmeztetjük, hogy ne mulaszszák el a remek kilátással gyönyörködtető „Sárkánylyukat* megtekinteni. A barlangnak valamikor országos nevezetessége kerekedhetik, ha a közlekedés akadályai legyőzet- uek.

— Olvasó-Tár czim alatt Brankovics György beszély és regény gyűjteményt szerkeszt Hirbáger Károly kiadásában. Áz első füzetet nemcsak a dús ajándékok ajáulása, hanem maga a tartalom is kiemeli. A hetenkiuti füzetekben megjelenő vállalat egy-egy füzete csak 15 krajezár.

— Rágalmazás. Rumy Károly városunkban élő leánya, Rumy Amália kisasszony szörnyen megneheztelt arra, hogy lapuuk szerkesztője Rumy Élete czimtí művében a tudósról az Írja, hogy czinege természetű volt. Az elkeseredett honleány méltóan debacchált. Rumy se alakjánál se szokásainál fogva uem lehetett czinege természetű. Főleg olyan módon uem a hogy a czinege népdalainkba szerepel. Hauem hát a rágalmazás vádja csak nem száradhat rajtunk. A kedélyes felforrauás onnan ered, hogy Rumy Amália kisaszony a cynikus természetű helyett az értette hogy czinege természetű. Az már nem a mi veszedelmünk, ha valaki rosszul olvas s félreért. Ennyit a rágalmazás kérdésének elhárítására.

— A kontár-apit>k. Illetékes helyről vett pa naszt közlünk, midőn elmondjuk Esztergom városánál divó azon szokást, melynek következtében minden építést házilag eszközöltetnek akkor, midőn helyben építőmesterek vannak. Ez által szaporodik a sok tudatlan munkás, a ki feleslegesnek tartja az építőmesterhez menni, s attól valamit tanulni, másodszor szaporodik a proletárok száma, mert hisz az ilyen emberek aztáú mind vállalkozó építőmesterek. Az ilyen vállalkozó az építési rövid munka idő felét dologtalauul tölti ; minek következtében télen nincs kenyere, s igy nyerünk bennük télen még talán piucze és bolt feltörőt is. — És az építőmester miből éljen ? Miből fizesse terhes adóját, midőn egy város igy cselekszik? szaporodik s erősödik-e igy az adófizetők száma ? Más városnak is van mérnöke még is megtartják a törvény által szabott módot és minden 50 frtot meghaladó műveletet árlejtésre bocsájtauak (természetesen szakI emberek között.) Leginkább bizonyit ezen állítás mellett azon tény miszerint Pest városának 25—30 tagból álló mérnökkara van és azért mégsem építtet sohasem házilag. Valóban itt az ideje, hogy erre a bajra is irt találjunk s a kapkodó, tudatlan kontár-épitők szabadosságát meggátoljuk.

— Szépirási mintákat ád ki Zubriezky Endre városunkban pár év előtt képezdei tanár. Á minták meglepő ügyességgel vannak készítve, s a mellékelt utasítás szerint bárki a legrövidebb idő alatt megtanulhat szépen Írni. Zubriezky jelenleg az egyik Károlyi gróf kisaszonyt tanítja a kaligrafiára s több mágnás család megrendelésére feliratokat is készített Rudolf királyfi eljegyzése alkalmára. Hisz- szük, hogy e kitüntetések ajánlóabbak, mint bármily nagy dicséret, s talán szükségtelen az érdeklődők figyelmét felhívni az Ízletesen összeállított munkára. Egy egy füzet ára 20 kr.

Felelős szerkesztő : Kőrösy László.

_________Nyilttér, *) ___

S

zódavíz

legkellemesebb vegyitéke a bornak, egyszersmind az emésztési szervekre rendkívüli gyógyhatást gyakorol, kapható folyton friss töltésben a gyárban (Budautezán) valamint minden vendéglő és kereskedésben, 1 nagy syphon 10 kr. 1 kisebb 6 kr.

*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőségé a

s z e r k.