Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 58. szám
Melléklet az „Esztergom és Vidéke^ 58. száméhoz. üdülést nyújtanak. Mentol mugassabbra emelkedik a higany, annál magasabbra emelkedik virágzásnak a derék társulat. Este azután a kioszk előtt álló hatvan vén fa alá gyülekeznek a tikkadt sétálók. A hold szerelmes fénye, a lombok suttogása, a fej e- delmi folyam aranyos habjai, a vígan csevegő hölgyek s az ásitozó philiszterek valóban érdekessé teszik azt a kis darab befásitott. teret, a mit Esztergomban parknak nevezni nem is lehet túlzás. Néhány sentimentális mama s több szenvedélyesen szavaló dandy csinálják meg a tartózkodás p'rog- rammját egész tizenegyedfélig, mikor megérkezik a pesti hajó. Akkor azutin oszladoznak a park meg- elevenitői s más lakosok népesítik be a levegőt. Vakmerő denevérek és éjjeli lepkék. Ezek most a rekkeuő júliusi forradalom üdítő vázai. — Herczegprimásunk a főszékesegyházi kincstár három nagybecsű régi szarv kupáját, melyeknek különösen zománczozása és díszítése a századok viszontagságai folytán sokszor szenvedett, saját költségén kijavitatta. E Bajazet-féle szarvkupáknak különösen egyike Zsigmond király ajándéka s művészeti értéke tekintetében ritkítja párját Európa ilynemű kincsei között herczegpílmás már azelőtt néhány évvel a basilika számára uj olaj edényeket készíttetett s azért a régiek a használatból elvétetni s a kincstárban őriztetni fognak. A stylszerü javítás olyan kitünően sikerült, hogy csakis a legjártasabb szem képes észrevenni a változtatásokat. Dankó József praelatus legközelebb megjelenő művében e szarvkupákat is ösmertetni fogja s azonkívül a Zsigmond király félének fényképét is kiadja Beszédes Sándor kitűnő fölvételei között. Valóban örvendünk, ha állandó rovatot nyithatunk a herczeg prímás műpártolásának nyilvántartására. — Sárosy Gyula összes müvei. Sárosy Gyula a magyar költészeti irodalomban kiváló helyet biztosított magának; lánglelke, kitűnő nyelvezete és géniuszának merész föllengzése maradandó becsű müveket teremtett, melyeknek öszkiadásaiért köszönettel tartozik az irodalom Aigner Lajos kiadónak. Különös érdeket ad ez összegyűjtött kiadásnak az, hogy megjelennek mindazon kötelmények, melyek eddig meg nem jelenhettek, csak kézirati másolatban keringtek a közönség kezén ; melyekben a legnagyobb áhítattal és a legerősebb fantáziával dicsőité a magyar szabadságot, melynek az ő zaklatott és üldözött élete oly korán esett áldozatul. Sárosy Gyula nagy szenvedések és martyrs ágok közt tűnt el a költészet egéről, melynek egyik fénylő csillaga volt; miért is megérdemli, hogy nemcsak összes müveit, hanem életrajzát is lehető részletességben ismerje a hálás utókor. Összes müvei három kötetben fognak megjelenni, ha pedig előkerül még néhány lappangó müve, akkor négy kötetben; a három kötet előfizetési ára csinos kötésben és a szerző fény nyomatú arczképével G frt. melynek fele az aláíráskor, másik fele pedig az első kötet átvételénél fizetendő. Megrendelési iv szerkesztőségünkben. (Furcsa hét. Vasárnapi levél. vagy Mit esinál Kupecz ? — Legyünk loyalisok. — Meny dörgő pletykák. — Fiedler Károly. — Csengeri és a Magyar Állam.) Kupecz Fereucz és -— menydörgős menykő. Valóban.czélzatossággal lehetne vádolni e sorok Íróját, ha maga az események kérlelhetlen egymásutánja nem igy állította volna össze a bét történetét. Kupecz Fereucz tette sok mindenféle magyarázatot talál, ügy társadalmi, mint nemzeti szempontból. Az elhatározás forrása nemes. De helyes-e ? Helyes-e egyes embernek boszulóként fellépni az egész sértett nemzeti érzületért, midőn annak megtorlására az egész nemzet vau hivatva ? A nemzeti mulasztás megadja ennek részben jogosultságát. Do ha már a tény nyit, a megítélhető de nem változtatható ténynyel állunk szemben, akkor az opportuuitás nem engedi meg az átaláuos bírálatot, hanem csak azt lehet kérdezui ; támogatandó-e Kupecz Fereucz az ő elhatározásában nem ? Mindenesetre támogatandó. De ki által ? Oh édes kedves hon védegye allét, mely épeu most akar a legmélyebben aludni, midőn egyik baj- társ áll ki a sérteít nemzeti érzület megtorlására, a helyett, hogy legalább ezt az elhatározást segítené keresztülvinni, én nem fogok helyetted feleletet adni. A budapesti lapok ünnepük. Ar czképét hozta az egyik, utána a másik. Mi pedig itthon innen is, onnan is, igyekezünk nézők lenni, hogy véletlenül solidaritásoa ne keveredjünk az egész ügygyei, mert hátba illoyalitásra magyarázná a világ helyeslésünket és akkor sok baj származhatna belőle. Maradjunk csak loyalisok, mint a kormány, annak kedvéért, hiszen nagyon sok hasznát vettük már a kormány iránti loyújításunknak. Különben Kupecz Fereucz és Seemann Alajos találkozása nem lehet érdektelen. Azt Írják ugya- nis, hogy a forradalom előtt Kupecz Fereucz együtt szolgált Seem annal, ki akkor csak egyszerű kadét volt, inig Kupecz neki altisztje volt már. Tehát régi „Waffenbruder" a kettő, s most újra találkoznak egy kis lovagias „Waífengaugra-“ra. Kiváltjuk, hogy gróf Kreitli Géza párbaja a lapodni s a séta tért bemocskolui, a nélkül hogy valaki ezen helytelenségért csak fel is szóllalna. Felkérjük a szolga.birónkat és vízivárosi elöljáróságunkat, hogy az ily helytelenségeket rendőreikkel megakadályoztatni szíveskedjenek. — Templomi botrány. Ilyen fejezettel közölnek a fővárosi lapok egy könyomatu lapból átvett hirt. Vádolják benne Krotky kanonokot, a buzgó prédikátort, hogy két urat az istenibeszéd alatt kiűzött a basilikából. Még pedig nem igen válogatott kifejezésekkel. Eddig nem volt alkalmunk az ügy érdeméhez szólam ; de most már elmondjuk véleményünket. Kétségkívül joga van Krotky urnák és minden prédikátornak, hogy szentbeszéde alatt zavartatást ne tűrjön. Használhatja a figyelmeztetést, sőt a rendreutasítás kifejezéseit is. A mi a többit illeti, lia csakugyan vannak vendégek, a kik hangosan dissertálnak s oldalt fordulnak a szószékkel, ezekkel szemben legjobb lenne a templomszolgákat, mint rendreutasitókat alkalmaztatni. Mert ha maga a szószóló teszi, nem zavart hárít, hanem újat létesít, mert a liivők figyelmét a zaj felé tereli. Lehet hogy Krotky ur figyelmeztetése erősebb kifaka- dás volt, de azt nem hiszszük, hogy sértő lett volna. Igen sürgős intézkedést érdemelne egy utasítás kiadása, melyben úgy a helybelieket, mint a vendégeket arra kellene figyelmeztetni, hogy a szertartások alatt tisztességes viseletét tanúsítsanak. Túlzásba estek tehát a fővárosi napi lapok, midőn templomi botrányról Írtak. — Valahára. Nem volt még átkozottabb kövezetül utcza Esztergomban. Szidták az idegenek, szidták az irók és művészek, szidták a kereskedők. Pedig a legélénkebb közlekedés esett rajta. Van benne színház, két kávéház, főorvos, nyomdi, köz- jegyzőség és sok egyéb. Rajta közlekednek az uszodába járók ; rajta járnak a vásárlók. Ott van a zöldségpiacz sőt még a halárulás is. Szóval az az elátkozott kövezetű utcza a város legélénkebb, legmozgalmasabb utczája. Mióta lapot Írnak Esztergomban, azóta minden szerkesztő majd hogy csak nem állandó rovatot nyitott ama bizonyos utcza gyalázatos kövezetéről. És mindenki csak szidta ; de a Lőrincz utcza azért csak megmaradt ősrégi állapotában. Végre ütött az óra. Tanácsülésünk július tizenhatodikén elhatározta, hogy a Lőrincz-ut- cza kövezését megkezdeti. Említve volt a Német- utcza rendezése és kövezése is, de győzött az irány, hogy előbb a legátalkodottabb utczán hajtják végre az enyjitő műveletet. Legalább föloldozzák a sok szitkot s meg mentik a szegény jó lőrincz utczaikat az elkárhozástól. Valóban itt az ideje, hogy valahára levegyék rólunk a legkiállhatatlauabb elégedetlenkedést. — A kihíváshoz. Kreitli Béla gróf két tanúja Báró Kaas Ivor és Gróf Zichy Imre valamint Seemann tanúi Medvey Lajos alezredes és Káíilig Eduard őrnagy tegnapi nyilatkozatukban kijelentik, hogy miután Seemann alezredes nem a magyarzászlót akarta megsérteni, hanem a rongy szó inkább a piszkos és elkoptatott kelmére vonatkozott : ennélfogva az elégtétel követelése tárgytalanná lett. Kreitli gróf tehát a kihívást visszavonja. Kupecz Ferencz ügye azonban még nem kész. A mint Budapestre ért, a honvédegyesület kebléből Solcz Károly őrnagyot és Vass Nándor főhadnagyot kapta segédekül. Pénteken este társas vacsorát rendeztek tiszteletére s ma bárom órakor az ujvilágutczai Arany Sas vendéglőben rendeznek banquettet. Mig Kupecz Fereu- czet ünnepük, az alatt Seemann harmadik kihívója Vörös Sándor karczagi jegyző megczáfolja a kihívás hírét s már most senki se marad a téren Kupeczen kivül. Azt hiszszük,hogy egy kis dinom-dánom után Kupecz Ferencz kihívása is tárgytalanná fog válni. Ilyen hullámokat ver a fővárosban is Kupecz Ferencz kihívása. — Nemes gabnanemek. Viola Kálmán ur három kalász egyptomi búzát vetett el kertjében s két év múlva már két métermázsa szemet kapott. Egy szem tizeunyolcz kalászt ad s a nemes gabua nemből Mautner fővárosi magkereskedő már többet rendelt. Viola Kálmán ur azonban szülővárosa iránti tekintetből igen hajlandó a nemes gabonauemekből az esztergomiaknak vetésre átengedni. Úgy értesülünk, hogy a dús termésű gabonából Schönbek Imre kereskedése szolgál. — Párkány-Bényi országaira panaszkodik valaki a Pesti Naplóban. Nagyon ajánlja megyénknek a Bars megyei utak kitűnőségét. Élhiszszük neki mind panaszát, mind ajánlatát csakhogy — mi is hiába hiszszük el; évtized annak az ideje hogy ez útra panaszkodunk, de azért az csak marad: rossz. Felelős szerkesztő : Körösy László. Nyilttér, *) Nyilatkozat. Alulírottak ezennel kinyilatkoztatjuk, miszerint Rényi Rezső és Reviczky Győző urak között fenforgott ügy lovagias utou elintéztetett. Esztergom 1880 julius 15-én Stadler Ferenzz, Andrássy János, Vezér János, Mattyasovszky Vilmos. *) rovat alatt közlőitekért nem válni felelőseget a s z e r k. — Herczegprimásunk a 'tegnap esti futárvo- j nattai székvárosába érkezett Bajosból, a hol üdii- j lést keresett. Kedden — hallomás szerint — sürgős ügyekben ismét elhagyja városunkat. — Kupecz Ferencz csütörtökön délután ment le Pestre egészen egyedül. Régi honvédbajtársai közt akadt elég biztató, de tanú egyetlen egysem. Ment tehát egymagában. Pénteken Prokopp János városi mérnök a fővárosban járván, megesett a tétovázó ember baján s elvezette Krivácsy ezredeshez, hogy bemutassa. Krivácsy azonnal két tanút adott | melléje s már most rendben volna Kupecz Ferencz ; szalmája. Csakhogy úgy írják, hogy az egri botrány :• miatt aligha fog valakinek vére folyni, mert leg- ! felső helyről vizsgálatot rendelnek el. Kupecz Fe- ! renczet Budapesten a nép meglehetős ovátiókkal kiséri s folytonosan nyomában jár. Egy német képes néplap szintén közölte arczképét még pedig Seemann társaságában. Azt hisszük, hogy jövő számunkban \ már a történet végéről regélhetünk. ! — Férges hús. Egy piaczi mészárszékből teg- | nap meglehetősen férges húst vásárolt valaki. Mi- j dőn visszavitte, a mészáros nem akarta magát meg- J győzetui a mételyezett hús felől s minthogy összedarabolva adta ki, nem szolgáltatta vissza a pénzt sem. Figyelmeztetjük kapitányunkat, hogy orvosrendőri szempontból a lehető legszigorúbb intézkedéseket tegye meg, mert a negyvenkét fokú hőség mellett akárhány mészárszékünkben is megférgesed- lietik a nem jégen fekvő hús. Intézkedjék, hogy ilyen portékát ne merjenek kimérni. — A megyei majális nem ma hanem holnap reggel log megtörténni. A mint az előmunkálatokból következtethetjük, a vigalom igen kedélyesnek Ígérkezik. — A szerviánusok sátora. A városi gyógyszertár előtt a zöldségáruló szerbek állandó tanyát ütöttek és ezt sátorral disziték fel. Az ő zöldségeiket ugyan élvezi az egész város, sokat tesznek arra, hogy az élelmi szerek némely nemei ne szökkenjenek fel az árban, hanem taláu épen azért is, hogy mindenki megkeresheti más helyen is, azon a helyen, melynek épen a legszabadabbnak kellene lenni, úgy a szépészeti, mint a forgalmi tekintetek nem engednek meg egy állandó sátoros tanyát. Kérjük kapitányunkat, hogy a zöldségáruló szerbek sátorának a piacz más, kevésbé szembetűnő pontján jeleljen ki helyet.-- Késön virágzó akáczfák. A tavaszi erős időjárás némely fát annyira megkésleltetett a virágzásban, hogy például a tokod-bajnai útvonalon egész sor akáczfa e héten kezdé meg csak virágzását. — Beküldetett. Esztergomnak egyedüli alkalmas séta terének, a sziget rendezésére évenkint sok gondot fordítanak. Hanem arra hogy azon rendetlenségek ne történjenek, ugylátszik senki sem ügyel mert a sétáló közönség megbotránkozására, az utón hajókat vontató lovakkal is szabadon lehet járni, ÍICFV L nf*QiÍrnnlr lria poílrÁklrol 1-» AnnrmVvK írlní*-» nemes alezredessel fölöslegessé tegye e találkát, mert akár hogy fog a dolog végződni, félő, hogy az esztergomi loyalitás nem fogja tudni, mint tegyen Kupeczczel. A szerdai rendkívüli' zivatar és villámcsapások hasonlag sok beszédre adáuak alkalmat. Ezeket azonbau mind elmondani nem szabad. Miért ? Azt ne kérdezzük. Szegény Fiedler Károly sokkal ismertebb alakja volt városunknak, sokkal inkább tevékenyebb volt a társadalom minden terén, hogy sem emlékezetét el lehetne hagyni. És a férfi kor delén levő polgár halála annál sajnosaié, mivel a dolgozó kezet nem csak a társadalom veszté el, hanem elveszté öt kiskorú árva, elveszté a folyton idegbajban szenvedő feleség. Nyugodjék békével és vigasztalja meg a családot a vigasztaló isten. Emlékezzünk meg végre e helyüt a nemzet gyászáról is. Mert nemzetünk gyásza, hogy elveszítettük Csengeri Antalt, állami életünk egyik főtényezőjét, a magyar tudományos világ egyik legragyogóbb csillagát, Magyarország anyagi jólétének egyik leg hivatottabb, legszerencsésebb kezű előmozdítóját. Esztergom nem volt vele egyenes összeköttetésben soha. De annál inkább élt a szellemi összeköttetés. Igen sokan, talán mindnyájan, kik nálunk a tudományos neveltetés kincsét élvezhették, a valódi gyönyör elragadtatásával beszélnek mindig, mi- j dőt Csengeri munkáit, annak alkotásait olvasták és élvezték. Bizony megérdemlette volna az esztergomiaktól is, hogy a koszorút sírjára necsak elvben, de valósággal is tegyék le. Vagy most már, halála után, mi is a Magyar Államból tanultuk őt becsülni? Esztergomról talán ezt még sem tehetjük fel. Végül egy bonmot. Egyik igen ismert személyiségünk belép egyik kávéházba és a talált társaságtól — reported hivatását meg nem tagadhatva, — kérdi bús komolyan : — Mi újság ? — Scitovszky János meghalt. Volt a még komolyabb felelet Tableau. Titilla.
