Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 16. szám
hogy még azok a gazdag jövedelmekre is mi mindenféle jótékonysági czim van bekebelezve, melyek alól nem lehet kibújniok, tekintve továbbá, hogy a megkövetelt repraesentatió is sok pénzt igényel és ismét rájuk dobják a követ, ha ezt nem teszik, bizony nagyon megelégedhe- tílnk, ha az a főpapság a magyar iparczikkek pártolása és fogyasztása által tesz eleget kötelességének. Végig tekintve az egész ministeri leiratot, azon következésre kell jutnunk, hogy ime a minister látszatra az ipar ügyében is tett valamit, de véletlenül se kérdezzétek : mit ? Városi közgyűlés — február 19. — Elnök polgármester megnyitja az ülést és szóval előterjeszti hogy ifjú Melliuger Rezső a képviselőségről lemond, mire Takács Géza főjegyző hivatalos jelentése szerint Kovács Albert a képviselők jegyzékébe az adó kétszeres számítása mellett mint a budapesti iparkamara tagja, felvétetni rendeltetik. A 45000 ftos kölcsön ügyében polgármester előadja, hogy bár a kölcsön realizálása már a nyert meghatalmazások alapján a kötelezvény aláírására a polgármester, Papp János tanácsnok. Helcz Antal főügyész és Schwarz József kijeleltettek, a végelintézésre pedig még Niedermanu Endre pénztárnok és Marosi József urak is kijelöltettek és határnapul febr. 9. napja is kitűzetett, a takarék- pénztár mégis azt kívánja, hogy a kijelelés közgyíí- lésileg történjék meg, ezen előterjesztés folytán a közgyűlés ez értelemben a kijelölést eszközli és a takarékpénztár igazgatóságát értesíteni rendeli. Nagy F ere n ez hiv. jelentése a külső iskolákban tartott vizsgákról helyeslő tudomásul vétetik. A megyei bizottság megküldi az 1877 évi számadásokat és az ebhez csatolt számvevői véleményt. Kiadatnak a pénztárnoknak jelentéstétel végett. Az i 11 e t é k i e g y e n é r t ék törlesztésére kért 1000 ft. póthitel iránt a megyei bizottság engedélye, tekintettel arra, hogy ez összeg már a múlt évben kifizettetett és az adókhoz képest a pótlék ki is vettetett, tudomásul vétetik. A zálogkölcsön üzleti ügyben a megyei bizottság értesítése tudomásul vétetett. Hommeiszter Anna kézimunka tauitóuo lemondása és annak Sclirott Amáliával való ideiglenes helyettesítése valamint a pályázat kitűzése 1 helyeslőleg tudomásul vétetett és Hommeiszter Anná- j nak 17 évi munkássága elismeréséül fizetése egy I harmada nyugdíjul megadatott. Belüg y ministeri rendelet a pozsonyi és nagyváradi bábaképző intézetekről, az adóvégrehajtások beszüntetése ügyében a közigazgatási bizottság értesítése, Dr. Helcz Antal kineveztetése az adó kivető bizottságba, tudomásul vétetik. A szegedi egyetem ügyében Szeged k. ( város átirata pártolókig támogattatik. I fölkelek s arra ébredek, hogy nincs feleség. Megnézem a szekrényt. Nincsenek takarékkönyvek ! Futok a portáshoz. Az agyonbámul. —- Nem látta kiosonni? Kit bocsátott ki tegnap? — Két ur meut ki éjfél után. — Ki volt az egyik ? — A zongoratauitó. — No akkor a másik a feleségem volt! . . . — Jézus mária! hogy nem néztem meg jobban. Czilindere a szeme közé volt lmzva; téli kabátja gallérja fülig fölhajtva. Dehogy mertem volna rája gondolni. . . És most rohanok a rendőrséghez. . . Az én vasutezai ismerősöm izgatottan hagyott el. Körülbelül olyan hangulata volt, mint a ki koporsót megy rendelni. Hogy mivel vigasztalta a rendőrség, azt nem tudom. De a pikáns história második kötetét huszonöt sorban majd csak folytatom legközelebbi levelemben. Mert a mostani végén még meg kell említenem, hogy micsoda octávákban szerepel a mi legjelesebb esztergomi Íróink egyike, Rényi Rezső ur, a Figyelőben. A Figyelő irodalomtörténeti szakközlöny. Csak irók olvassák és csak irók dolgoznak bele. Itt jelent meg néhány hónap előtt Petrarca és Kisfaludy Sándor, mint Rényi tanulmánya. Most a februári szám erősen reflectál Rényi ur tanulmányára. Kisfaludy Árpád, a Kisfaludyak egyik vérrokona dicsőségesen elmagasztalja Rényi dissertatióját, de Dr. Angyal János ur imigyen végez epy keserű polémiát: „Rényi Rezső eljárása nemcsak igazolhat- lau felületesség, hanem átalában könnyelműség, sőt lelkiismeretlenség. “ Rényi ur Dr. Angyal Dante-forditásáról nagyon j igazán azt irta, hogy az egy kicsit tanulmányosabb lehetne. Hinc iliac lacrymae. No de hát reméljük, hogy Rényi ur is megfizet aprópénzzel. Mert valóban nem angyali modorban polemizál az a Dr. Angyal János. Aucun. 1 A győri s z i n p á r t o 1 6 egylet részvényeket küld és kéri a várost hogy lépjen részvényeskép az egyletbe, mely kérelem folytán, tekiutettel, hogy az egylet a mi városunk érdekében is, nevezetes áldozatot hozott, négy részvényt aláírni és az ezekre esedékes 20 ft. kifizetésére a pénztárnok utasittatni határozhatott, továbbá az aláírási felhívás a műkedvelő társaságnak kiadatik. Ezzel az ülés 10 óra után véget ért. Esztergom megye czimere magyarázatához. Ezen lap folyó évi első számában közöltem Esztergom megye czimere magyarázatát és azt állítottam, miszerint a főpapi személy, mely teljes disz- öltönybeu a czimer paizsában a tért elfoglalja, szent Adalbertre a vértanúra, az esztergomi egyház első főpapjára emlékeztet, — a ki Szeut István király idejében élt. Hogy ezen nézetem a valóságon alapszik és a fentlevő okmányokkal megegyezik, közlöm azon okmányt, melyet 1863. évben, a volt helytartó tanács rendeletéből czimertanomhoz, e megye levéltárából hivatalosan kaptam meg. — Az okmány í-ső Fer- dinánd király által van kiadva 1836. oct. 20. Ebben megengedi a megyének, hogy a latin köriratu pecsétjét ily m? yar körirattal lássa el „Esztergom vármegye pecsété 1836.“ Ezen okmányban a jelvényekre is figyelem for- dittatott, és nem csak az engedtetett meg hogy ősi ezimerét megtartsa, hanem annak körül Írásával, oly magyarázatot is szolgáltat, mely az általam tett magyarázattal megegyez. Az okmány igy kezdődik : Nos Ferdinandus Primus — satb. — a czi- merre vonatkozólag e szavakkal folytatja : „Scuto videlicet, ad morém veterem rotuudo, iuquo divus Adalbertus Episcopus et Martyr, Provinciáé a ütem liujus tutelaris candido habitu ponti- ficio amictus, cruce pectorali de collo pendente aurea insignis, caput mitrae pariter Candida bicorm, et patulo curvamine superius hiante, Episcopis propria auro ac gemmis ornato, binisque cruciculis fastigiata tectus, radio item aureo sanctitatis tessera, iueinctus, sub- ter umbraculum, e Pallio, seu Postergali Violacei coloris superne in nodum collecto çoronaque auro ac quiuque semicirculis in vertice coeuntibus globumque cum cruce sustiuentibus clausa umbellate, atque inde ad latéra expanso, ex utrinque autrorsum reflexe, uec non Zonis aureis iterate symmetre prae- cincto, ad hasira usque defluente adornatum, -— in sella brachiis aureis instructa consideus dextra. raa- nuum trés Lanceas Spiculis argentatis, siuistra verő pedum pastorale, aureum teuere conspicitur, iuseripta ad marginem ipsius scuti fiiiá aureis limbatam ma- jusculis Litteris in orbem justo intervallo disposais sequenti Epigraphe : „Esztergom Vármegye Pecsétje 1836,“ — stab. — ....................... A ki ezen czimerről még bővebb leírást kíván, annak ajánlom, a megye levéltárában levő ily czimű ; „Insignia Comitatus Strigoniensis“ okmány átolvasását — mely igy kezdődik Historica Adumbratio Insigniuin Inclyti Comitatus Strigoniensis — stb. — mely 1835 decz. 20-ról van keltezve és az 1550 62. Art. hivatkozik a czimer eredetét illetőleg. Réső Ensel Sándor. Hírek — Schwarczel Sándor és a müegyemi hallgatók. Említettük már egy Ízben azon átalános hatást, melyet városunk fia Schwarczel Sáudor mtí- egyetemi tanár részéről a Pesti Napló hasábjain, a magyar mérnökök érdekében megjelent czikksoyozat keltett. E felszólalás nagy horderejűt átérezték a műegyetem lelkes hallgatói is, kik fokonszenvöknek és elismerésüknek a Hungária nagy termében pénteken este Schwarczel tiszteletére rendezett diszlakoma által adtak kifejezést. E lakomára 300-nál többen jelentek meg, mely szám a műegyetem tanári kara, a mérnökök notabilitásai, a hírlapok képviselői, több I képviselő és műegyetemi polgárság által lett betöltve. A lakoma alatt a legemelkedettebb hangulat ural- j kodott és a kitüntetett számos ovátióban részesült. I A hivatalos poháremelést Szil y Kálmán műegyetemi rektor teljesítette a királyra. Utána Kálló Gyula m. e. hallgató emelte poharát Schwar- czelre, ki bátor szavának felemelésével megindította azon mozgalmat, mely a hazai technikusok között oly nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtatott. Ezután ismét Szilv Kálmán emelt szót, fejtegetvén Schwarczel fellépésének jelentőségét. Kiemeli, hogy Sehwarczelt nem ambiczió. nem személyes érdekek vezették, hauem küzdött egy elvért, egy vezér eszméért, mely nem más, mint: a közlekedés és kő z m u nk a ügyei n k a cl m ini s z t- rácziójában egy uj, az eddigitől elütő szellem meghonosítás a. Poharát Scl warczel- ért ez elv kimondójára és az ennek érdekében megindult mozgalom előharezosára emeli. A lelkes éljenek után Schwarczel Sándor emelkedett szavakkal köszöni meg az irányában tanúsított kitüntetéseket. Kifejezi háláját különösen azért, mert e kitüntetések tanúskodnak a mellett, hogy felszólalása ez élj át nem a különböző hivatáskörök közti kenyér versenygésuek felébresztése, nem a személyes érdekek előmozdítása képezték. Kifejti, hogy küzdelmének ez élj át nem a mérnöki kar egyes tagjainak sze- I mélves .jóléte, hanem a haza javának előmozdítása képezi. Ő azon meggyőződést, melynek felszólalásában kifejezést adott, mint azon testület tagja szitta magába, melynek nemes hivatása abból áll, hogy közös törekvéseinek a valódi alapot megteremtse, és azért a személyének szánt kitüntetést a műegyetemi tanári karra ruházza át, melynek tagjai tevékenységüket nemcsak a tudomány komoly és elvont i szolgálatának szentelik, de a gyakorlattal s benső érzület-közösséggel élnek, és résen fognak állni mindnyájan, ha azt a technikus kar érdeke követeli. Élteti kartársait a műegyetem tanárait. Számos felköszöntés mondatott még, mire éjfél táján a társaság szétoszlott éltetve az ünnepeltet, ki a rokonszenv és lelkesedés aunvi tüntető nyilatkozatával halmoztatott el a lakoma egész folyamában. Mi is osztozunk a lelkesedésben, s kiválóan örvendünk, hogy városunk fia volt az, ki férfias szavával, jeles tehetségeivel, egy átalános érdekű, országos ügyben tett felszólalása által magának köztiszteletet és elismerést tudott kivívni. — A magyar hitelbank előeugedélyére vonatkozólag arról értesülünk, hogy a nevezett bank a vasútnak forgalmi felügyelőségét a magyar nyugoti vasútnak akarja áteugeclui. Váljon megkapta már nem csak az előmunkálatokra, hanem az építésre is Vasárnapi levél. (Hires kezdek lenni. — Piros báli czipő. — Ünnepelt szépség. — Rózsaszín kis felhő. -- Azok a bimbók. — Apropos levelek. — Szerelmes levél és Kandúr. — Pór és pozsonyi kanonok.) Kezdek hires ember lenni. Nem hagynak békét sehol. Még becsből is rám példálóznak. Hanem csak hadd tegyék. Követni fogom Aucun ur példáját, ki múlt fővárosi levelében épen a legérdekesebbről, az ő nem tudom hogyan szerzett piros czipőjéről novelettet igéi* Írni a helyett, hogy most elmondta volna érdekes kalandját. Majd ha jó kedvem lesz, előveszem mindazokat, kik valami ezélzást tettek reám és akkor jaj lesz az olvasó közöuséguek, mert tőlem is kénytelen lesz beszélyeket olvasni. Addig csak pihenjenek. Hanem a piros báli czipőről nekem is jut eszembe egy farsangi emlék. Az is piros báli czipő volt. Ne féljen Aucun ur, nem az ő czipőjéről szólok, mert annak is tudom úgy történetét, mint történeti helyét. Az enyém, az az dehogy enyém, csak azon czipő története, melyről én akarok megemlékezni, későbbi keletű. Igen szép volt a hölgy. Ünnepelt szépség. Hanem mit én már régen megmondtam a hölgyekről, azt ő is bebizonyitá. Nem elégelettt meg avval, hogy mindenki ünnepelte, hanem még akarta fokozni szépségét, — ha tudnék udvarolni, hozzá tenném: pedig ez már lehetetlen, — nemcsak hóditó, de vakító szépség akart lenni és erre — nagyon jól tudjuk —■ egyik igen alkalmas eszköz a piczi láb. En édes istenem, piczi láb ! Minden udvarlója megcsküszik, hogy már nem lehet szoob, piczibb, csókolni valóbb láb, mint az övé és ő azt nagyon is ki akarta tüntetni. Látott-e már valaki czipő művészt, ki a hölgyek megelégedésére tudott volna czipőcskéket varrni ? Az a czipész, ki azt a nem tudom miféle műszavu piros czipőcskéket varrta, teljesen kiérdemelte a megelégedést. Rá volt öntve a bámulatos mintára. A farsang uralkodójának azonban megmagya- rázhatlan humoros ötletei vannak. Ott repült a ragyogó szépségű hölgy, mint egy vilii, boldog tánezosa karjain, midőn egyszerre azoknak a czipőknek mintául szolgáló picziságek egyike j hirtelen rendkívüli kényelmet érez, de ugyanazon ; pillanatban már egy rózsaszín kis fell)őcske is röpült | a terem hő legében, mely repülést egy éles sikoj i követett, azután a rózsaszín felliőcske eltűnése, végre j a hölgy pihenése jött sorban. Mi lett a sorsa a repülő kis rózsaszín felhőnek, annak a mindenható a megmondhatója. Az udvarlók azonban egyhangúlag állítják, hogy a rövid ideig tartó pihenés után a hölgy bajosabb volt, mint valaha. Először valami ki nem magyarázott zavar, azután pedig nyugodt kényelmes érzés ült az ar- ezon. mi talán nem ült volna ragyogó trónjára, ha — ez a kis természeti tünemény, melyet az irigyek kis piros czipő repülésnek néztek, közbe nem jő. Oh hölgyeim, ne iparkodjatok vakító szépsé- güek lenni, mert vannak gonosz szemek is, melyek ahelyett, hogy látási képességüket elveszítenék, azt aczélozva érzik és ilyenkor meglátják a virágokon még azokat a bimbókat is, melyek oly szépen, oly igézőén el tudnak bújni a — levelek mögé. Azokat a bimbókat pedig szereti minden férfi nézni. Apropos, levelek ! A lég telve volt e héten levelekkel. Csúnya, ijesztő, hivatalos levelekkel. Boldog, boldogtalan kapott ilyen levelet, még olyan is, ki se tudója, se látója nem volt semminek, ki ott sün volt, ahol valami történt. Ha azonban ezek a levelek csúnyák, ijesztő, hivatalos levelek voltak, melyek az embert csak a hatóságok különféle nemeinél kéuyszoriték tisztelegni, hát ne beszéljünk róluk, hanem inkább azokról az illatos, forró, várvavárt levelekről, melyeket a világ szerelmes leveleknek nevez, melyeket a külső czim tekintetében nagy veszély fenyeget. Igen, nagy veszély. Belgium egyik városában egy pliilisternek, kinek valószínűleg o íy felesége volt, ki a macskákat jobban szerette, mint férjét, az
