Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 103. szám

kebelébe a szó szoros értelmében Vett oly férfiakat kell választania, kik mikor a szavazó urnához lépnek, mindnyájan tudni fogják milyen társadalmi areopág tagjai.

A múlt bajain a jövő van hivatva segíteni. Ezért emeltük fel szavunkat, azért mondottuk el szivünk legtisztább meggyőződését „sine ira et studioúgy a mint azt érezzük, semminemű mellék tekintés által sem ve- ' zéreltetve.

Országos Nőipar-kiálitásA gazdasági haladás föllendülésével újabb idő ben a termelő képesség s a muukaerő gyarapítása szempontjából kiváló fontosságot nyert a nőipar, mely a nyugoti és tengerentúli államokban a fejlődés rendkívül magas tokára emelkedett, s a nő számára új működési köröket jelölt ki.

Ezeknek elfoglalására hazánkban is pár év óta jelentékeny mozgalmak indultak meg, melyeknek sikerét éleszteni van hivatva alólirt végrehajtó bizottság a legközelebb Koburg Fülöpné herczegnő ő fensége fővédnöksége mellett rendezendő országos nőipar-kiállitás által. Ennek főczélja : feltüntetni azon iparágakat, melyekben a magyarországi nők foglalkoznak, hű képet nyújtani a női kézimunka eddigi haladásáról, az abban nyilvánuló Ízlés fejlettségéről szakjelentésekbe foglalandó javaslatok által, végül alkalmat szolgáltatni a netaláni hiányok pótlására és a nők munkakörének tévesztésére. —

Ezen czól nagylelkű támogatására mély tisztelettel és hazafiúi bizalommal kérjük a t. nőegy- letet, mert a női munkaképességnek helyes irányban való terjesztése hazánkban i s társadalmi é s közgazdasági szempontból egyaránt kiváló jelentőséggel bir. Egyrészt azért, mert a nők foglalkozását erkölcsi irányban előmozdítja, s a maguk erejére utalt nők tisztességes existentiáját biztosítja, másrészt azért, mert új és bizonyos irányban hivatott munkaerők bevonása által köa.gazdasági szempontból is kiváló figyelmet érdemel s a közvagyo- nosodás előmozdításához is hozzájárul.

A nőegyletek, legyenek azok bármily speczi- ális hány támogatói, nem lépik túl működési körüket, midőn a nők munkaképességének terjesztése érdekében pártfogolnak egy megindult üdvös mozgalmat.

S a t. nőegyletek bizonyára szintén át vannak hatva azon nemes intentiótól, hogy a szegényebb sorsú nőket, kik főleg életfentartásuk tekintetében magukra vannak utalva, támogassák és az érdekükben megindult lelkes mozgalomnak ügyvivői legyenek.

Ezért kérjük, hogy a nőiparkiállitás ügyét valóban országosnak elismerni és előmozdítani méltóztassék, hogy az valóban országossá legyen.

Hogy azon város és vidék is méltóképen részt / vehessen e nőiparkiállitáson, melyre a t. egylet működési köre kiterjed, mély tisztelettel esedezünk, méltóztassék városukban a „vidéki bizottságot" haladéktalanul megalkotni.

Erre nézve eigedjék meg, bogy a következő instrukcziókat adhassuk :

1. Méltóztassék lehetőleg a városukban levő többi nőegyletekkel egyetértőleg a város nőközönségét egy nagyobb értekezletre meghívni és ezen I való részvételre mindazokat felkérni luk a nők munkaképessége iránt érdeklődnek, főleg pedig a nőnevelő intézetek, leánytanodák igazgatóit vagy vezetőit.

E gyűlésen előtérj esztendők az általunk ide csatolt általános szabályzat s felolvasandó e felhívásunk. Ezután egy 12—40 tagú bizottság mint vidéki bizottság alakítandó, (melynek kebeléből az ügyvitel teljesítésére egy szűkebb körű végrehajtó bizottság is választható.) A vidéki bizottság elnököt, 2 al- elnököt, (talán 1 nő 1 férfi) pénztárnokot és titkárt választ.

2. Az igy alakult bizottság akár az ottani lapok ut án, akár má utón felhívást intéz az összes nőközönséghez, hogy3 a kiállításban való részvételre az ottani vidéki bizottságnál jelentkezzék, s figyelmezteti a közönséget, hogy az öt osztály szerint (lásd általános szabályzat 11 pontja) először is azon nők jelentkezhetnek, kik iparszerűleg foglalkoznak kézimunkával; 2-or a kik mtílcedvelésből házi használatra készítenek ilyeneket; 3-or ; a leáuyuevelő

\ intézetek, iskolák s 4-er : azon nők kik nem általuk készített régi remek mintákat akarnak kiállítani. A térdij s jutalmakra nézve kellő tájékoztatást nyújt a szabályzat 11. pontja.

3. A megalakulás után nyomban méltóztassék az alakulást nálunk bejelenteni, s mi kívánságuk szerinti számban azonnal szolgálunk bejelentési ivekkel. Minden további instrukczió (a uetáni tér- dijmeutesség, beküldés és a további teendőkre vonatkozólag) időről-időre fog a vidéki bizottságnak beküldetni. Bármi ügyre vonatkozó felvilágosításokkal azonnal szolgál a kiállítási iroda.

Legyen szabad még becses figyelmükbe ajánlanunk azon ujabbi határozatunkat, hogy oly magyar nők, kik ideiglenesen külföldön tartózkodnak,

[ vagy oly magyar születésű nők, kik állandóan kül- | felelőn laknak, szintén részt vehetnek a kiállításon.

Végül nem mulaszthatjuk el a t. nőegylet be- I eses figyelmét azon eddig még nagyrészt ismeret- j len kincsekre felhívni, mely az egyes vidékek pór- I nőinek etlmografiai szempontból érdekes munkáiban (himzések, sat.) s átalában házi iparában rejlik, s mivel alig hisszük, hogy e szegényebb sorsú pórnők felismernék e kiállítás jelentőségét s az azon való részvételre bármily csekély anyagi áldozatokat is hozzanak : bizalommal kérjük a t. vidéki bizottságot, hogy a kiállítás általános érdekességének eme- I lése szempontjából ezeket a kiállításba vonni egyik

ben és apró-cseprő bajaiban egyaránt jelentkezik gyermekded géniusza.

Majd meglep bennünket vakmerősége, majd megindít gyöngéi által ; majd követelő, majd meghunyászkodó ; most bős és csakhamar gyáva ; ma — öklökkel eget fenyegető, holnap könyekben kegyért esedező. A szerelem balga mert gyermekes ; és gyermekes mert költő, ki felzúditja az összes aesthetikai és — morális erőket, s a legtarkábbra hányja össze a képzelet minden lehetőségeit. Inkább lyrikus, mint épikus s jobb szeret verseket csinálni, mint philosofikus tanulmányokat irui.

A szerelem gyermekes, mert hivő a baboná- igy, hitelt ád jó és rósz előjeleknek, mint az együgyű, tudatlan gyermek. Nincs vallás mely valaha oly sok isten tiszteletet vitt volna végbe mint a szerelem, s az Olympusnak nem volt annyi istene papja, és oltára, mint néki. Hisz a paradicsomban pokolban, purgatoriumban s a számtalan csudában mik az emberi képzelet a legszebb és legkedvesebb alkotásai. Ez oltáron áldozza fel az ég és föld valamennyi kincsét, s költészetét melyet az eszményvilágban magának szerzett, gondolkozása legszebb virágait. Mindezt feláldozza a valóság egy lényének de saját képződésének is.

A szerelmesnek szent minden mit a szerető szeme látott keze érintett, miben arcza tükröződött. Ki ne ismerné az örömet melyet érzünk a rózsabokor felett melyről rózsát „ő“ tépett; a bálványozásra melyet űzünk a virággal melyet keblén ő hordott, ki ne emlékeznék már ezer meg ezer szerelmi vallomása melyeknek balga állítattál viseljük gondját?

lis e reliquiák közt ott találjuk a legnedélyesb és a legbalgább, a legkedvesebb és legszörnyübb dolgokat. Ki ne mosolyogna e tényen hogy egy férfi órahosszakig örömtől és meghatott vágytól hullatott könnyeket, hogy nem bírta eléggé némi,‘eléggé csókolni a selyem fonalat melyet ő tartott közében.

Egy másik évek bosszú során át iró asztalán tartja megholt kedvese — koponyáját, mely néki legkedvesebb társasága, a minél azonbau sokkal természetesebbnek találjuk a kegyeletet mely évek bosszú során át zarándokol a kedves sírjához knt szorút rakva annak hantjára. Ki bírná mind felsorolni ama magasztos balgaságokat, forró gyöngédségeket melyeket a szerelmi bálványozás szül.

A szerelem bir a leglángolóbb fantáziával. Nő soha sem volt oly szép minőnek a szerelmi képzelet, és vágy látják. Ha minden szép asszony ismerné a forró vágyat, és okokat és szívveréseket, miket a tisztelők nagy serege utánna sóhajt, valóban túlbüszkék lennének arra hogy oly sok férfira képesek oly mély behatást tenni. Váljon hová lesznek mind e bámulat sugarai, oly sok szív forró dobogása? Ha igaz, hogy a megsziilemlett többé el ueiu enyészhet, hova lesznek ekkor, a — forró sóvárgás egész mindeusége mely naponként elvész a világtérben?

A no érzelmeit szoros békókba üti olykor zsarnoki tartózkodás mögé rejti. Elrejti szemeink előtt forró imádatát, szive rajongását, érzelmei háborgását, mi g mi legcsekélyebb szerelmi érzelmeinknek szabad mozgást engedünk. Ha a szép asszony leírná mind ama jeleneteket molyeknek bájai voltak kora ifjúsága óta előidézői, gazdag tárházát nyer- nok a legtarkább karrikatúráknak, melye kbenbalga- ság és magasztosság, őrültség és szenvedély, vad halál fenyegetések és képtelen tartózkodás, rögtöni feladása a férfiúi méltóságnak és arczul csapása a józan észnek, érzéki viharok és nyugodt megaláztatások váltakoznak.

Mennyi — aljasságot és botorságot mutatunk be neki — — de ne folytassuk, szerencsénkre a no irányunkban részvéttelj es szokot lenni s igy örömest takarja el becsületünk és méltóságunk érdekében botorságainkat a profán világ s olykor saját magunk szemei előtt.

Heggel ama kívánsággal [ébredni, vajba — első pillanatunk, első gondolatunk szer el írniuk tárgyát illetné ; este lefeküdni s kívánni hogy szempilláink lecsukodásánál ő álljon lelkünk előtt, hogy ; óra ne teljék melyben reá nem gondolunk — cgyi- a szerelem ezer meg ezer kívánságainak.

Ruhátoknál az ő kedvcncz színeit választani, szobánkat, fehérneműnket az általa kedvelt parfümmel illatozni, evésben, alvásban, sótálásban az I ő idejét választani, ez is néhány gyermekes balga- ' sága a szerelemnek. De lássunk egyebeket.

főczéljáuak ismerni s a tárgyaik kiállításával járó költségek fedezéséről akár társadalmi utón, akár az egyletek, esetleg a városi hatóság igénybevétele által gondoskodni méltóztassék.

Midőn országos ügyünket újból és újból is nagybecsű pártfogásukba és lelkes támogatásukba ajánljuk, vagyunk

Budapesten, 1880 dec. hó

Gróf Zichy Jenő, Ge 11 éri Mór, kiál. elnök. kiál. titkár.

Városi közgyűlés.

— Decz. 20-án. —

Legelőször is azt kell constatálmmk, hogy több mint negyven városatya hiányzott a hétfői közgyűlésről.

E helyütt igen érdekes értekezést lehetne tartani a közönyről, ha a közgyűlésnek nem lenne oly érdekes tartalma, mely ebbeli morális szándékunkat tönkreteszi.

A közgyűlés legfontosabb tárgya volt ugyanis többek között a központi bizottság megválasztatása.

Nem akarunk a választás rendkívül fontos politikai irányzatáról szólani. Jól esik azonban lelkűnknek egyszerűen csak annyit constatálni, hogy a képviselő testület föl tudta fogni a helyzet fontosságát s oly férfiakat küldött ki a központi bizottságba, kikben a jövő képviselő választás tekintetében teljesen megbízhatunk.

Ha szint akarunk ruházni jelentésünkre, akkor nyilván megvallliatjuk, hogy a központi bizottság tagjai valamennyien egészen ellenzéki érzelmű férfiakból választattak.

És ez igen fontos egy esemény, főleg ha a küszöbön álló képviselő választás előjátéka gyanánt veszszük.

A közgyűlés által központi bizottsági tagoknak következő városi képviselők választattak : Dr. Helcz Antal, Dr. Murinyi Endre, Takács Géza, Frey Fe- rencz, Helcz János, Dóczi Ferencz.

A sorrend egyéb tárgyai közt szőnyegre került a honvédelmi minister értesítése kaszárnya ügyében valamint tudósítása, hogy jövőre városunkban egy tartalék parancsnokság, két gyalogsági tartalék zászlóalj s egy tábori vadász zászlóalj fog állomásozni.

Bizottságot küldtek ki az ügyben polgármester elnöklete alatt.

Fololvastatott azután a földművelés, ipar és kereskedelmi minister leirata Párkány község heti vásárjáról.

Tudomásul vétetett a párkányiak pénteki vásári joga olyan megszorítással, hogy minden egyéb czikkek kizárásával egyedül csak gabona-vásárra szoritkozhatik. Ellenkező esetben vásári jogát vesztheti.

Nem olvasunk könyvet melyet ő nem olvasott, sőt legjobban szeretnek, ha ugyanegy lapot vele egyszerre olvashatnánk.

A kertben csak azokat a fákat ápoljuk miket ő kedvel.

Napfordultával megválunk egyik szenvedélyünktől, melynek évek hosszú során áldoztunk, mert ő elfintorgatá kedves orrocskáját a szivarfüsttől.

Némely szót ép az Ő sajátságos hangoztatásával ejtünk ki.

Leghííségesb szolgáukat elcsapjuk, mert neki nem rokonszeuves és házunkat eladjuk mert ő megbotlott s elesett annak lépcsőjén.

Sohasem jártunk templomba csak a mióta tudjuk, hogy kedvesünk vallásos érzelmű.

Legjobb lovunkat agyonnyargaljuk hogy átadjuk az 5 mértföldre lakó nagymama imafüzérét melyet nálunk felejtett.

Megcsókoljuk a lovat, melyet ő ezirógatott.

loO mértföldnyi tengeri utat teszünk meg — pusztán azért, hogy egy hónappal előbb szoríthassuk karjainkba.

Elpirulunk, elsápadunk mert a könyvkereskedő kirakatában könyvet láttunk, a mely az ő nevét viseli homlokán.

Nekiesünk egy egész tudomány tanulmányozásának, megtanulunk egy nyolvet, csakhogy neki szerezhessünk tán félórai meglepetést.

Katonák leszünk mert szereti az egyenruhát.

A leghősiesb dolgokat viszszük végbe ama reményben, hogy őt ez által megindítsuk.

Nevetünk a fájdalomnak, és színleljük nz örömet, midőn legtöbb okunk vau a komorságra.

Ki nem állhattuk a kanárit s mégis azt'szerzünk be, mert néki is ilyen vau s ő szereti a madarakat.

Betegséget színlelünk hogy általa ápoltassunk ő pedig hogy oka legyen minket mint orvost hivatni.

Egészséget Színlelünk halálos ágyunkon, hogy fájdalmat ne okozzunk.

Gazdagnak vagy szegénynek, szellemesnek vagy ostobának mutáljuk magunkat, s miudezt teszszük — tán saját természetünk ellenére pusztán,hogy tetszést leljen ő nála. De mindez csak parányi része ama számtalan balgaságnak melyet a szerelem velünk