Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 96. szám

Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 96. számához. nemű más postai küldeménynek — akár boríték akár a czimszalag hátulsó oldalára a feladó nevét följ egyezni, mely esetben a bármely okból visszaér­kezett küldemény feladónak vissza adható. A czimszalag vagy levélboritékra a cziraeu vagy a kezelésre vonatkozó adatokon kívül mást írni nem szabad. — Hirdetésekkel, clichékkel, — lenyomatokkal vagy más effélével ellátott boríté­kokba tett leveleket nem lehet tovább küldeni. A levelek súlya Ausztria-Magyarországgal, Németországgal s Helgolanddal való forgalomban a 250 grammsúlyt meg nem haladhatja. — Az egye­temes postaegyesület többi országaiba bármily sú­lyú levelek küldhetők. — A bérmentesítő levélje­gyek mindig a levél-czimoldal felső jobb sarkára ragasztandók. Városi közgyűlés. — Nov. 25 én. — A közgyűlést igen szép számmal látogat­ták s az érdeklődés a fontosabb tárgyak iránt mindvégig élénk volt. Meggyőző s higgadt érvelésű beszédek folytak s még a legkényesebb kérdéseknél sem vesztett a közgyűlés méltóságából. Egyik legélénkebb pontja volt a csütör­töki közgyűlésnek a fellebbezés kérdése. Bren­ner József városi képviselő ugyanis azzal az indítvánnyal lépett föl, bogy dorgálja meg a közgyűlés Bártfay Gféza városi tisztviselőt csak azért, mivel ez a pótadót megállapító közgyű­lési határozatot megfeljebbezte. Dr. Helcz Antal városi ügyész és Dóczi Ferencz képviselő felszólalása után a kószált helyzet tisztára vált. Kimutatták, bogy mint magán ember minden alkotmányos országban bárkicsoda is jogosítva van megfellebbezni bi­zonyos határozatokat s igy a szóban forgó tisztviselő ellen nem lehet megrovást ková­csolni. A kövezet vám-tariffa megállapítása felett folytatott vita hasonlóan érdekes volt. Leg­részletesebben hozzászóltak: Dr. Helcz Antal, Papp János, Dóczi Antal és Dóczi Ferencz. A közgyűlés e tárgyban azt határozta, hogy a végleges megállapítás végett a kor­mányhoz teszen fölterjesztést. A folyó ügyek tárgyalása közben újólag fölmerült Bártfay kérdése, melynek megoldá­sával olvasóink hírrovatunkban találkozhatnak. A közgyűlés nemcsak egész délelőtt, de délután is folyt s csak hét órakor ért véget. haja megsemmisítve, szép szemei megtörve . Hal­dokolt, Mikor meglátta a képírót, gyönge haugon re­begé : — Oh födjön be engem . . . A képiró zokogva vetette a szegény leányra palástját. A foszlányokat s a sebeket eltakarta. Teréz meghalt. A gróf meghatva tekintett a képíróra, a ki Őrjöngő fájdalommal, hangos átkokkal borult a szép, a büszke, a hideg hullára. * * * * Egy hónap múlva a képiró jelentkezett a fé­nyes palotában. A gróf megijedve tekintett rá. — Alighogy megismerte. Összeaszott, koporsóba való alak állott előtte Üdvözült mosolylyal mondá : Bevégeztem munkámat. Öli hála istennek. Éj­jel nappal dolgoztam rajta. Utolsó alkotásom Ön­nek ajánlom, ha kicseréli a Magdolnával . . . A képet felvonták. Megdicsőült angyalt ábrázolt, a mint az ég felé száll. A malasztos béke, a mennyei üdv koro­názta homlokát. Szűzi szentség ragyogott szemei­ben. A ki a remeket nézte, az akaratlanul össze­kulcsolta kezét . . . Teréz volt. A büszke, a fejedelmi, a külvá­rosi árva Teréz ... a megdicsőült angyal. . . A gróf a képiró keblére borult. Homlokon csókolta. . . Néhány perez múlva a bűubánó Mag­dolna meg volt semmisítve. Harmadnap a fényes palota kápolnájának sír­boltjában temetés volt. A szerencsétlen képírót te­mették. Nem bírta ki tovább. A gróf pedig oda tette oltárképnek kápolná­jába a büszke, a fejedelmi, a külvárosi árva Teréz képét. Az akkor már egy angyal képe volt. Az üd­vözült erény apotheosisa. Kőrösy László. Hírek. — Adakozás. Herczegprimásunk az udvardi- aknak iskolaépitésökre ismét ezer forintot adomá­nyozott. Ez már a második ezer forintos adakozás. — A kereskedelmi és iparkamra újjáalaku­lás folytán a miniszteri körrendeletben előirt válasz­tási előmunkálatok foganatosítása végett városunk részéről a kereskedelmi testület tagjai közül Ma­rosi József elnöklete alatt Frey Ferencz és Heiscli- mann Ferencz| urak, az iparos testületből pedig Neumeyer Károly és Versegbi József urak küldet­tek ki. A bizottság tollnokául az alispán Szabó Jó­zsef urat nevezte ki. — A aegszökött bosnyák barátok mint a Pesti Hírlap zágrábi levelezője Írja herczeg- priinásimklioz emlékiratot fognak intézni, mely­ben európai nevezetességű futásukat akarják körülírni s magukat a vitágtörténelem előtt rectificálni. — Megillant bosnyákjaink sok viszontagság után elvégre megérkeztek szilvafás hazájukba, me­lyet még mindig külügyminiszterünk civilizál. A derék fiuk levetvén csuhájukat, más pályán igye­keznek szerelmes hazájuk boldogitására. Hogy Eu­rópa előtt igazolva legyen szökedelmíik (mert azt hiszik, hogy az egész világon róluk vezérczikkeznek) egy terjedelmesebb memorandumot fognak kiadni s ebben részletesen, töviről hegyire elregélik visz- szavonulásuk okait. Mintha nehéz kő esett volna le városunk szivéről, olyan érzéssel vettük hírét, hogy megillantak. Memorandumukat (ha ugyan az övéké lesz) majd mi is tudomásul veszszük. — Mai vezérczikkiink írója Kovács Pál iró- társimk a Függetlenség belső munkatársa és ve- zérezikkirója megígérte, hogy ezentúl gyakrabban fól fogja keresni lapunkat. — Fontos doiog a választókra, fonto­sabb a képviselőjelöltekre s legfontosabb a kortesekre, hogy az idei választások, mint a jelek mutatják sokkal hamarabb fognak meg­kezdődni, mint rendesen. A mostani utolsó ülésszaknak mint látszik februárban vége sza­kad, s lehet, hogy már márcziusban programm- beszédeket hallunk. — Dr. Schwarzel Sándor városunk tu­dós fia, a műegyetem bii neves tanára csütör­tökön a budapest-győri vasútról felolvasást tartott a fővárosi Mérnökegyesület helyiségé­ben. A nagy közönség által előnyösen foga­dott felolvasásnak érdekeinkre vonatkozó részét jövő vezérczikkünkben lesz szerencsénk bemutatni. — Esküvő. Petlies Kálmá i pilismáróthi jegyző tegnap vezette oltárhoz Sziklai József városi sena­tor kedves leányát Sziklai Mariska kisasszonyt. Bol­dogságot a szép frigyre! — A győri irodalmi ünnep kitűnő rendezés által valóban lélekemelőén folyt le. Városunknak két közszeretett! volt lakója is szerepelt ez alkalom­mal. A győri „Hazánk" tudósítását következőkben közöljük : Sokat vártunk dr. Kapossy Lucziántól, de mi csíirés csavarás, megvallva az igazat, bizony — csalódtunk, mert a szerző sokkal -— — többet nyújtott, mint a mit reméltünk! Szerző jól fogia fel hivatását. Emlékbeszédének rövidnek kelle len­nie, s mégis oly hosszúnak, hogy az ünnepelt zak- i látott élete, hazafisága s érdemei ecsetelésére kellő 1 tér maradjon. De a főtisztelendő ur mennyivel töb­bet tett eunél ! Egészen uj álláspontot foglalt el önálló kutatásai nyomán, s kimutatta kétségtelen adatok által, hogy nem való az, miszerint Kisfaludy Károly atyja őt mellőzte volna avagy hogy épp gyűlölte volna, s a mit tett ellenében, azt mind apai azeretetből és hazafiságból tette. A szónoklat végeztével Somló Sándor közkedvelt, tehetsé­ges ifjú színész s lapunk munkatársa szavalta el köztetszés mellett Rák o sy Jenő ez alkalomra irt „Kisfaludy" ezimű hatásos ódáját. Az ünnepélyen teljes szivvel-lélelckel egész Győr városa részt vett. — A téli esték végtelen unalma ellen kezdenek mindenfelé harezra kelni. Hol vidám estélyeket, hol jókedvű tánczvigalmakat ter­vezgetnek ; csakhogy ezekből sokkal kevesebb jut a szükségesnél. Még mindig sok hosszú napunk marad s ha tespedni nem akarunk, hozzá kell látnunk erélyesen síkra szállni. Legkellemesebb alkalmat nyújt a ezél eléré­sére Hirháger Károly budapesti könyvkiadó s Brankovics György ismert iró, ki a Nő­világ ezimű vállalat szerkesztését magára vállalja. A füzetes munka csinos képekkel van illusztrálva s annyi sok szépet ir a világ minden részében szereplő nőkről, hogy a jeles vállalat füzetenkinti árát, hannincz krajezárt, egyetlen egy olvasó sem fogja sokalani. — Éretlen sport. Valami ügyefogyott azzal tölti idejét, hogy bérmentetlen anonym leveleket küldözget széjjel gorombaságokkal és haszontalan gyerek-viczczekkel telítve. Fi­gyelmeztetjük közönségünket, hogy a siheder mulatságát bérmentetlenül érkező levelei ki­váltásával ne istápolják. — Rehabilitálták. A csütörtöki városi köz­gyűlésen huszonhét képviselő Bártfay Gézának ál­landósított pénztártiszti hivatalt sürgetett, a mit két szavazat hiján a közgyűlés testületileg meg is szavazott. Arról mindenki meg van győződve, hogy Bártfay ur városunk legértelmesebb és legszorgal­masabb tisztviselői közé tartozott s igy örömmel gratulálunk mindazoknak, kik péuztártiszti minősé- ségében újólag megerősítették. — Kannibáli gyilkosság.Pilis-Csaba és Tiny- nye között a határon múlt vasárnap borzasztó gyil­kosságot követtek el. Egy átutazó ismeretlen húsz huszonkét éves mészáros legénynek látszó izmos fiatal ember bulláját találták ugyanis irtóztatóan összeéktelenitve. Majd nyolezvan szúrást constatál- tak rajta. Nyaka le volt vágva. Midőn reggel meg­találták még meleg volt. Zsebeiben épen semmit se leltek. A gyilkos kése a bulla mellett feküdt. A hivatales vizsgálat után a piliscsabaiak temették el. A gyilkost erélyesen nyomozzák. — Balassa-Gyarmathról a Függetlenség pén­teki száma a következő aneedótát közli : A megye hajdúja nagy urnák való magasabb titulust nem ismert a „nagyságosánál. Az alispánt igy kellett tisztelni, a megye hajdúja előtt pedig az alispán a legnagyobb portentnm! A főispán több ember lenne tán, de hát ezzel a megye hajdúja nem szokott diskurálni. LegfŐlebb ha az ebédeknél az ételt hordja körül az asztalnál, hanem akkor is igy kínálja a méltóságos urat. — Tessék nagyságos főispán ur. Egyszer azonban megjárta a megye hajdúja a nagyságos titulussal. Gróf Forgách Antal érke­zett meg. Kiszáll a kocsijából, s ládáját átadja egy ácsorgó hajdúnak azzal az utasítással, hogy vi­gye föl ide meg ide. — Értem alásan Nagyságos uram, válaszol a hajdú s nagy sietve rohan a kezébe adott mál­hával. — Megállj szamár ! — ordit utána gróf For­gách Antal. A hajdú megáll. — Hát nem tudod te fiikő — kiabálja a ne­mes gróf tovább —- hogy én nem vagyok nagysá­gos ! Én exczelleucziás vagyok. Te barom, te! Az emberek összeszaladtak a lármára, s egyik a másik utána sietett a megrökönyödött hajdúnak és felvilágosította tudatlanságát, hogy az exczelleu­cziás nagyobb titulus ám a nagyságosnál. Már pe­dig Forgách Antal ő exczelleucziája megadta an­nak idejében a császárnak, a mi a császáré, most joggal követeli hát, hogy neki is adják meg, a mi őt illeti. És ezótától tudja a megyei hajdú, mi a kü­lönbség nagyságos és exczelleucziás közt."-- Pilismaróikról a község több előjárója ál­tal aláirt czáfolatot kaptunk Feigl Iguácz múltkori­ban fölhozott vádjai ellen. A czáfolatot azonban egész terjedelmében (egy nagy iv) nem közölhetjük. Egyszerűen csak tudomásul veszszük s nyilvános­ságra hozzuk, hogy Feigl Iguácz vádjai okmányok­kal vannak megczáfolva. — Hölgyeinknek s ifjúságunknak egész lelkiösmerettel ajánlhatunk olyan irodalmi vál­lalatot, mely a szépirodalmat s művelő ismer­tetéseket valóban kitűnő dolgokkal gyarapítja. Ez a vállalat a Hevesi József Vasárnapi Lapok ezimű vállalata. Hevesi lapunknak is munkatársa s lapját pártolásraméltóan szer­keszti. Egész évre csak öt forintba kerül, hogy kellemesen szórakoztasson s hasznosan mulat­tasson. A szerkesztőség Budapesten Dohány- utcza 28. sz. a. van. — Az iparos ifJnság egyesületének választ­mánya fölkérte Győrfly Iván priraási néptanítót, hogy felolvasást tartson számukra. Az érdemes ta­nító elfogadta s megígérte, hogy nemsokára be fog­ja váltani szavát. — A budapesti kereskedö-ifjak társulata év­könyvét küldték szerkesztőségünkbe. Szerkesztette Bölira Gyula társulati titkár. A derék egyesületnek ötszáz hetvenkilenc? rendes, harmineznégy tisstelet- beli, kilencz alapitó és húsz pártoló tagja vau. El­nöke : Dr. Herich Károly ; alélnökei : Tettey Nán­dor és Eleőd Józsa ; titkára: Böhm Gyula; pénz- tárnoka: Sclmeller Alajos; könyvtárnoka: Mihályi Ferencz; háznagya: Rubleczky István; másod tit­kára: Bodó János; másodpéuztáruoka: Rubleczky István; másod könyvtárnoka; Dobrovolszky János; ellenőre: Veszprémi Soma. Öt bizottsága van u. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom