Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 94. szám

koznak, s igy uein fogunk megütközni azon, hogy Rumynk állását többször változtatta, A fenn említett helyeken kivi?!, hol magániskolában, hol a keszthelyi gazdászati Georgiconban, hol a karloviczi majd a pozsonyi lyceum tanári s igazgatói székein látjuk öt. De lehet-e azt csodálni, lehet-e a tudósokat elitélni, ha meggondoljuk, hogy az erkölcsi világban, kiaknázhatlan bölcsészeti igazságokkal, majd a társadalom rendezésére, nemünk boldogitá- sára irányzott jogi elvekkel s empyricus tengernyi szabványokkal vesződnek, majd a történelem, az élet mesterének változatos és kiapadhatlan forrásából meritgetnelc, s inig mások a szép természet legváltozatosabb tájai, terményei szinpompájában gyönyörködnek : ők napról-napra a föld gyomra- és a természet rejtekéből meglepően felkutatott erők, tüneményekkel és ujabbnál-ujabb találmányokkal foglalkoznak, pedig az ő korában mindezeket R u- m yn kn ál jobban kevesen ismerték, és oly terjedelemben, mint ő, még kevosebbeu tárgyalták. — Nem csoda tehát, hogy a komoly tudós, kinek az igazság földerítése szivén fekszik, tért keres, s ha czélja nemes, eljárása becsületes, nem Ítélhető el. — Mindenesetre legjobb a legtökéletesebb után állhatatosan törekedni. Sok kutatás, tanulmányozás folytán 1842-ben, Becs városában, őseinek vallására visszatérvén, kedélyállapota zajtalanabb, lelkiilete nyugalom után vágyó lett; s midőn a b. e. R u d- nay Sándor herczegprimás és esztergomi érsek által 1828-ban, az esztergomi presbytóriumba a magyar jog tanári székére meghivatott, ez időtől fogva helyét nem változtatta, hanem itt, élte alkonyáig hivatalának, a tudománynak, irodalomnak és családjának élt.

Jóllehet Rumynk számos önálló művel gazdagította az irodalmat, melyek közöl részint magyar részint német- és latin nyelven 24, — számos alkalmi köteményét ide nem tudva — napvilágot is látott, számos pedig kéziratban maradt, melyek a nemzeti múzeumban őriztetnek, mindazonáltal irodalmi termékenysége- és tevékenységének főtere, mégis az időszaki sajtó volt. — Almélkodás nélkül alig lehet hallani, hogy 30 magyar, 100-nál több német, 20-uál több latin, franczia, tót, szerb s igy 150-nél több folyóirat- és lapban közölte nagyobb- kisebb czikkeit, igen gyakran terjedelmesebb és tudományos becsű értekezéseit. E szózat Írója naplóiból össze állította az időszaki sajtó utján közlött czikkeinek számát, melyek a 80.000-et megütik. — Ily óriási termékenységét említve, nem szabad fe- leduüuk, — mert ez tudósunknak igen nevezetes érdeme — hogy az irántunk nem igen barátságos német sajtóban is jelentékeny tért birt kivívni, és nemzetünk jónevét s érdekeit erősen védve, irodalmunk iránt méltányosb Ítéleteket sőt rokonszenvet tudott éleszteni.

S miután ily nagy munkásság által a katho- lieismusnak, a magyar nemzetnek, különösen az irodalomnak becsületére vált, s a tudományok sok ágának ritka szolgálatokat tőn, őt számos kill- és belföldi részrehajlatlan kiváló férfiú uagyrabecsülé- sére méltatta. (Erről tanúskodik a Magy. Tud. Akadémia által őrzött, s hozzá jeles férfiaktól intézett, ezerekre menő levél.)

Dr. Rum y munkás életét 1847. április 5-én feiezte be, nem hagyván családjának egyebet, nagy hírnév- és nagy könyvtárnál.

Esztergom ismervén az igénytelen tudós nagy nevét és nagy érdemeit, a végtiszteletet jeles részvéte mellett megadta neki. A hálás hírlapírók számtalan búcsúczikkel kísérték sőt gyászdal is zengett sírja fölött.

A tudomáiyos egyletek közöl a — természettudományi társulat gyászbeszéddel tisztelte meg, melynek megírásával, e szózat szerzője, mint tagtárs, bízatott meg 1847-ik évben.

De clliaugozváu a gyászdalok, nemsokára fölhangzott Mars harsonája; ezután fölpezsdült az ország ezerágú reformja iránti érdeklődés: ily zajok között szerény Rumynk, a jelesb munkások egyikének emléke, minden sok érdeme mellett, szinte feledésbe ment.

Ám az örök Igazság, előbb utóbb mindenkinek igazságot szolgáltat. Dr. Rum y sírján, születése század-éves évfordulóján, itt áll a díszes síremlék, melyet ma városunkbeli tisztelői a kegyelet és hála émlékéül borostyán koszorúval ünnepélyesen fölavatnak, s ezzel Rumynk érdemeit föltüntetni, őt dicsoitni óhajtják. Midőn az áldott sir a tisztelt közönségnek ajtatos emlékébe, a sírkő pedig kegyeletes oltalmába ajánltatik örök emlékül föl- lián g o z tatjiik zászló gyanánt Ru m y n k szellemében irt s most sírkövéről lesugárzó e párverset :

„Élni tanulj! tudomány nélkül nem biztos

a pályád ;

Csak tudomány s virtus, nyit diadalra

utat ! “

Melléklet az

„Esztergom és Vidéke “ 94. számához.

H i r e k.

— Királyasszonyunk névnapját összes templomainkban őszinte kegyelettel ünnepeltük meg.

— Herczeyprimásunk a garamvezekényi templom építésére legújabban kétszáz forintot adományozott. Egyúttal azzal az ígérettel örvendeztette meg a garamvezekényi híveket, hogy a főoltár számára maga fog díszes festményről gondoskodni.

—Főkáptalanunk a Rumy ünnepély végeztével Rumy szegény állapotú gyermekei számára száz forintot adományozott. A lélekemelő eljárás öumágát dicséri.

— Kimutatás. Az Esztergomi írók Rumy Károly Emlékének 1880 XI. 18. föliratos koszorúra adakoztak : Knaiíz Nándor 2 frt. — Dr. Dankó praelatus 2 fr. — Báró Hornig 2. fr. — P. 1. 1 frt. — Egy valaki 1 frt. — Rényi 1 fr. — Molnár J. 1 fr. Összesen tiz forint, a mit Kováts Albert nyugtázott.

— Polgármesterünk arczképének lefestése tárgyában ma déli 12 órakor Wargha Benedek bizottsági elnök ur budantezai lakásán tanácskozást tartanak.-- Megyei bizottsági tagok. Víziváros, Szent- györgymező és Szenttamás részéről: Hoffmann Fo- rencz, Oltósy Fereucz, Pápes József. Dömös és Pilis Maróth részéről : Guugl János. Csév, Kesztölcz, Szentlélek és Leáuyvár községek részéről : Hertlik János. Táth, Tokod és Csolnok részéről : Köck Lajos, Eggenhoffer Béla. Dorogh, Dágh és Sárisáp részéről : Hübsehl Alaj os. Epöl, Uny és Ivirva választókerületben : hudlik Géza. Bajna és Nagy-Sáp részéről: Józsa Ignácz, Dormány Imre, Heinczel- mann Farencz. Mogyorós, Baj ót, Süttő, Nyergesuj- falu, Piszke éa Lábatlan választókerületben : Schelz Antal, Holdan pf Sándor, Zsitvay József. Muzsla, Karva és Béla részéről: Itj. Mészáros József. Párkány, Ebed és Nána választókerületben : Tölgyesi j Fereucz, Becse Albert. Búcs, Mocs és Bátorkesz ' választókerületben : Vargha József. Bona Mihály, Szalay Ferencz. Köbölkút, Kisujfalu, Sárkány és Gyiva részéről Balogh Antal. Kőhidgyarmat, Kicsind, Libád, Kéménd, Kis- és Nagy-Bény választókerületben: Geiger Ferencz, Vancsó Gyula és Geleta János. Farnad és Nagy-Ölved részéről : Mátész Géza és Rudolf József. Bárt, Kéty és Kúrál választókerületben : Csókás Ferencz. Magyar és Né- met-Szölgyén részéről: Demján András és Seres János. Városunk részéről a bizottsági tagok nevét még múlt számunkban közöltük.

— Vasutunk ügyében, mint már múlt számunkban jeleztük, polgármesterünknél szerdán este értekezlet folyt le, mely elhatározta, hogy a város tanácstermében népesebb tanácskozást fog egybehívni. Pénteken délután a városház tanácsterme túlzás nélkül mondható majd egészen megtelt érdeklődő városi képviselőkkel. Valóban ritka közgyűléseket látogatnak annyira. Hosszasabb eszmecsere után az értekezlet abban állapodott meg, hogy egy küldöttséget választott élén az értekezlet elnökével, érdemes polgármesterünkkel s a küldöttségnek azt a megbízást adta, hogy a kormánynál a buda-győri vonalnak Esztergomon keresztül építését kérelmezze egy kidolgozandó memorandum alapján. Az emlékiratnak czélja lenne még azt is kimutatni hogy a buda-győri vonalnak Esztergomon keresztül építése minden tekintetben nagyobb előnyöket biztosit, a szóban levő bicskeinél. Tekintettel megyénk népességi arányára, terményeinkre, kőszéubányáinkra, czement gyárainkra, raárváuybáuyáiukra sat. érdekeink a jelzett vonalat sokkal inkább igénylik. A kiküldött bizottság tagjai Palkovics Károly , Pór Antal, Dr. Helcz Antal, Burány János, Marosy József, Schwarz József, Kováts Albert he rczegprimásunkaál is tisztelegni fog s kikéri legkegyesebb pártfogását és támogatását a kormánynál. A kimerítőbb memorandum kidolgozásával Dr. Helcz Antal városi ügyészünk s Burány János bízatott meg. Az üdvös mozgalom élén nemcsak polgármesterünk, országgyűlési képviselőnk, de több köztiszteletü tekintélyünk csoportosulván, alaposan remélhetjük, hogy a megindult mozgalomnak elvégre sikere is lesz. Szülővárosunk szebb jövője van előnyös vasuti-kérdésünk- hez kapcsolva s épen azért a mozgalom fáradhatatlan bajnokainak legőszintébb hálánkkal és elismerésünkkel adózzunk.

— Hübsehl Alajos — újonnan — megválasztott megyei bizottsági tag ellen választása megsemmisétésére vonatkozólag kérvényt adtak be.

' — A Kolozsvári Botrányról szóló vezérczik| künk múltkori számunkból az ünnepi czikkek halmozottsága miatt maradt ki.

— Panaszt vettünk Schwarz József bérkocsis ellen, hogy csütörtökön a legcrimiuálisabb zord időben nem gondoskodót a vasúton érkezett vendégekről, kik kénytelenek voltak az egész éjét dideregve és álomtalauul az indóház várótermében tölteni mig végre reggel párkányi kocsin városunkba jöhettek. A panasz méltányos és helyén való. Tény az, hogy csütörtökön nem állt a vendégek rendelkezésére kocsi. Csakhogy a kellemetlen bajon puszta panaszkodással nem lehet segitoui. Schwarz Józseffel a közönség egészen meg volna elégedve s a mi szolgálatát illeti, az kifogástalan. Hanem az indó- háznál gyakran tizével is ott lézengeuek a párkányi faczér fuvarosok, a kik leliczitálják az omnibus vendégeit s a társaskocsi gyakran üresen kénytelen a rossz utat megtenni. Ha már kötelezettségeket követelünk bérkocsisunktól, legyenek legalább jogai. A párkányi fuvarosrajt mindenesetre eltilthatná szolga- biróságuuk erólye s akkor szigorúan megkövetelhetné közönségünk a pontosságot. Ilyen viszonyok közt csak a közönség keserüli meg a — visszás állapotokat.

— Hetivásár. Esős idő következtében Esztergom—Párkányban igen gyér behozatallal. Az árak a multhetiek.

Szerkesztői posta.

— Constanc e. Helyben. A kegyed szörnyű pri- mitiv tárczáját sikerületlen tréfának veszszük. Valóban egyéb hasznosabb időtöltést is találhatna kegyed ; mert mindenü t van játéktárgy és unaloműző szórakozás, csak az iroda’om- ban nincsen. Kéziratát megsemmisítettük.

— S a 1 g ó. Budapest. Második satyrájában van ugyan szellem, de személyes gyűlölködés is. Kérem kímélje meg, M. H. urat s hagyja félbe hadi tervét. A nyilttér különben nem az én régióm, habár kérem, hogy ne tegyen ide lépések et— P ári si Magyar Egyesület. Valóban örvendenénk ha inár valahára némi méltánylásban részesítenék szerény lapunkat s legalább egy kis tudósítással tisztelnék meg.

— Kompolt hy Tivadar urnák. Vácz. A lap 5-ik számának elmaradása elvégre megtöri türelmünket. Mi lehet az oka ? A mienk rendesen mén.

— Mészáros Pistának, Budapest. Hát az Ígéret? Csinálj valamit Össze s holnap vagy holnapután átveszem a Szidonbnn.

— S. J. A Naptár számára már elkésett. Engedje át lapunk tárczájába .

— Az Esztergomi Specialitásokról irt terjedelmesebb

kéziratra valamint néhány levélre jövő vasárnapi számunkba üzenünk.

___________________________________________

F

elelős szerkesztő : Körösy László.

Nyilttér.*)

Aláírási fttrfs

Az „Esztergomi gőzmalom-részvénytársulat* részvényeire nyilvános aláiiá; nyittatik.

Ezen társulat tervezete a következő:

Az Esztergomi gőzmalom részvény-társulatnak czélja : Esztergomban gőzmalom üzletet alapítani és folytatni.

A társulát a ezégbejegyzés napjától fogva számított 30 évi időtartamra alakul. Székhelye Esztergom.

Az alaptőke 500,000 frtből álland, mely 2500 drb. egyenként 200 frt. névértékű részvény aláírása és teljes befizetése által képeztetik.

A részvények aláírása f. 1880 évi november hó 25-ik napján nyittatik meg és 1881 évi január hó 31-ik napján berekesztetik.

Az aláíráskor minden aláirt részvény után a névérték 10°[0 kifizetendő az aláírási ivtartók kezéhez.

Az aláírások befejezte után két hónap alatt a, részvényesek [közgyűlése egybehivatik, melyen az aláírás eredménye kihirdettetik, az alakulás fölött határozat hozatik, — megalakulás esetében az alapszabályok megállapittatnak és a társulat szervezete megalakittatik.

Aláírások elfogadtatnak Esztergomban az esztergomi takarékpénztárnál, az esztergomi kereskedelmi és iparbanknál, Bischitzky János, Frey Fereucz, Marosy József, Rudolf Mihály, Brenner József, Eggenhoffer József és Horn Mór uraknál és Párkányban a párkányi takarékpénztárnál.

Feljegyzés esetében az aláirt részvények száma aránylagosan leszállittatik.

Felhivatnak mindazok, kik ezen vállalat létrehozását czélszerünek és hasznosnak tartják, miszerint azt részvények aláírása által támogatni szríes- kedjenek.

Esztergom 1880. november hó 18-án.

Kollár Antal elnök, Burány János, Bischitzky János, Eggenhoffer József, Rudolf Mihály, Marosy József, Schwarcz József, Horn Mór.

Minden féle

gazdasági és háztartási eszközök

a legjutáuyosabb áron kaphatók az arany kaszánál vaskereskedés a kispiaczon.

*) E

rovat alatt közlötteke'rt nem vállal felelősege a

t> ï erk.