Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 93. szám

Melléklet az „Esztergom

és Vidéke" 93. számához.

Mikor éli a’ debreczeni református Collegium- bau deák voltam, az akkori professzorok : Szilágyi, Kotsi, Sebestyén István, Budai Esaias, Sárvári Pál, Lengyel, velem s1 más deákokkal olly „humaniter" , szívesen és nyájasan bántak s’ társalkodtak, mikor j hozzájok mentünk, mint a1 göttiugai professzorok ' szoktak, de feleségeik s’ leányaik körébe minket sohasem hívtak. S’ ez kétségkívül igen jó volt.-Midőn azután Göttingában deák voltam, némely professorok, (mint Gmeliu, Tychsen) engemet j s’ egynéhány más magyar és német deákot soirées piqueuik s’ thé dansantra hívtak, s’ ámbár s enkinek feleségét vagy leányát csábítottam, még is a’ szerelem érzései akkor bennem támadtak, mellyek a, 1 nélkül szivemben szenderegtek volna, mi a1 deákoknál több tekintetből kívánatos és szükséges. A’ deákok' mindennapi társalkodónál legyenek Minerva és a' kilencz múzsa. Ezek jobban mivelik ki a’ deákot, mint a’ szép nem. Maga Ovidius énekelte : „Didicisse fideliter artes Emollit mores nec finit esse feros.“ nem pedig:

„Societatem fovisse cum feminis" ect."

A' deák legyen inkább még a’ „Flegeljahre"- ekben élő' ifjú, mint szerelmes piperocz (nyalka legény). Az elköszöriilés (das Abschleifen) az asszonyok által aztán nem marad el, legalább a’ papucs alatt nem.

Rumy sírfölirata.

+

DR. RUMY GYÖRGY KÁROLY

SZÜLETETT 1780 NOV. 18. j f 1S47. APR. 5.

A LEGTUDÓSB TANÁROK EGYIKE,

DERÉK HAZAFI ÉS CSALÁDATYA ÉS BUZGÓ KATHOLIKUS FÉRFIÚ EMLÉKE ÉS SÍRJÁNAK DICSŐÍTÉSÉRE SZÜLETÉSE 100-IK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁVAL 1880-BAN EMELÉ

MAJER ISTVÁN

V. PÜSPÖK ÉS KANONOK.

an\t net hüt Uj.á3, t udomantj, o vit tus mj.it diadatza utal.

G>tni tanulj ! tudom nem vl&tos a -pcá

A kolozsvári merénylet.

A sajtó embereit s a nyilvánosság őreit országszerte megrendítette. Kínos fájdalmat okoz a féktelen fajgyűlölet ez a legújabb tragédiája, nely azonban megbecsteleniti mindazokat, kik gyalázkodással fizetnek a magyar vendégszeretetért.

Nincs gyalázatosabb színe a katona kardjának, mint mikor békés polgár kiontott vérétől piros. A katona a polgár védelmére van hivatva s hóhérrá válik, mihelyt fegyverét a sajtó szabadság szivébe akarja döfni.

Elégtételt követelnek a kormánytól sőt a tróntól is. Ez az elégtétel nem lehet olyan , szentségtelen sarcasmnssal fogalmazva, mint , minővel a győri és egri botrány végződött.

A közvélemény felháborodása megköveteli, hogy a védtelen polgár becsületét és életét ne rendeljék alá magyarfaló osztrák tisztek döly- fének.

A magyar sajtó felháborodása megköveteli,

hogy egyik meggyalázott képviselőjének becsületét a magyar sajtó méltóságához képest szigorú elégtétel által mielőbb visszaadják.

Elégtételt követel az egész ország sajtója s ide csatlakozunk magunk is.

Az ESZTERGOM és VIDÉKE szerkesztősege.

Hírek.

— Herczegprimásunk kedden látogatásával tisztelte meg Majer István püspököt, a ki még mindig betegeskedik. Közszeretett! István bácsinkat herczegprimásunk látogatása leggyöngédebben érintette.

— Majer István püspök betegeskedése oly mérvet öltött, hogy az ünnepély fájdalommal kénytelen nélkülözni őt. ügy értesültünk, hogy a püspök ur ünnepi beszédje felolvasásával Molnár János vízivárosi plébános urat bizta meg.

— A főszékesegyházi műkincsek népszerű kiadásának magyar és franczia szövege nem lesz egyéb, mint Dr. Dankó praelatus szövegének kivonata.

— Vasutunk érdekében polgármesterünk lakásán tegnap este értekezlet volt,melyről bővebben jövő számunkban Írunk.

— Bogisich Mihály fővárosi lelkész, a magyar egyházi zene alapos történésze városunkban időzött s Kuauz Nándor nagybecsű könyvtárában régi magyar egyházi énekek után kutatott.

— Pór Antal országgyűlési képviselőnk városunkba érkezett bizalmas látogatásokra.

— Rumy sírjára. Majer István püspök ur koszorúján kívül Rumy sírkövére eddigi tudomásaink szerint két diszes koszorút tesznek le. Az egyik fenyő pikkelyekből van készítve s maradandó és Ízléses. Nemzeti szinű széles selyemszalagjáu következő sorok olvashatók: Oda lent már nem fáj semmi, Nem bánt senki. Az Esztergomi Hölgyek nevében. A másik koszorú babér s szalagja városunk színeit viseli. A vörös sávon következő felirat vau: Az Esztergomi írók Rumy Emlékének. 1880. XI. 18.

— Képünkre vonatkozólag ki kell jelentenünk, hogy annak felvételét Barabás M. a negyvenes években eszközölte. Az eredeti sok viszontagságon és sérülésen ment keresztül, a mi meg is látszik másolatunkon. A Rumy Élete czimű munka képétől csak korban tér el. Mai képünkön, mint Esztergom vármegye táblabirája bajszosán és attilásan van ábrázolva.

—A Főispán lemondása czimű vezérczikkünk- ben következő sorok olvashatók : „Annyit azonban

megbízható forrásból tudok, hogy a kormány gróf Eorgách Ágoston lemondását, ismételt lemondását ez alkalommal már nem fogja visszautasítani." Ez a vezérczikk themája. Minden művelt olvasó helyre igazíthatta tehát a következő passus sajtóhibáját : „Annyi bizonyos tehát, hogy a gróf lemondását ezúttal nem fogadja el a kormány, mert igen valószínű, hogy a miniszteri leiratot újabb lemondás követné s a kormány elvégre is tevésre lenne sarkalva." Itt a mondat második fele nem lehet arányban az elsővel s mindenki helyreigazíthatta, hogy a kéziratban határozottan ez van írva: „a gróf lemondását ezúttal elfogadta a kormány." Az Esztergomi Közlöny belekapaszkodik a tételbe s ismerve elcsürő alattomos tendentiáját a könnyei helyreigazítható sajtóhibát logicai hibának veszi. Ezt nem czivakodó laptársunknak, hanem közönségünknek. Hanem ha hibát, még pedig nem sajtó hibát keresünk Haan ur lapjában, azt minden héten bőviben találunk. Múltkori hírében s vasárnapi czikkében is szegény Rumyt nemcsak „laktársuuk“-nak, hanem „városunk tudós fiának" nevezi. És lelkesedni iparkodik érte, mikor a legprimitívebb életrajzi adatokkal sincsen tisztában. Mi nagyobb vétség ? Egy önmagát helyre igazitó sajtó hiba-e vagy kétszer is ismétlődő irodalomtörténeti tudatlanság? Ezt már Haan Rezsőnek Írjuk.

— Megyei bizotts. tagok. Az első kerületben a szavazatok következőkép oszlottak meg: Helcz Antal 105. — Papp János 98. — Lieb József 7. — Pongrácz Zsigmond 2. — Kudlik Géza 2. — Dóczi Ferencz 2. — Helcz János 1. — E szerint Dr. Helcz Antal és Papp János megyei bizottsági ! tagokká választatott. A második kerületben Schwarcz Józsefet s a harmadikban Kubovics Ignáczot választották meg. Nem lehet megrovás nélkül hagyni a választók páratlan közönyét. 265 választó közül ugyanis az első kerületben 106 nem szavazott.

— Honvédegyesületünk vasárnap gyűlést tart melyen az alapszabályok ügye s az egri honvédek leirata kerül tárgyalás alá.

— Kinevezés. Fekete Gyulát az adófelügyelőséghez fogalmazónak nevezték ki.

— Beke Zoltán korán elhunyt adófelügyelő- ségi számtiszt temetési költségeit, főnöke, Márffy Ödön adófelügyelő ur viselte, ki nemes tettéért valóban kiérdemelte a hálás elismerést.

— Iparos ifjaink önképző és betegsegélyzo egyesülete az alakuló dalárda ügyében vasárnap közgyűlést tart. Tárgya a dalárdái bizottság kiküldése s a költségvetési előirányzat tárgyalása. Egyik választmányi gyűlése felolvasás rendezésén iparkodott. Örvenveduénk, ha törekvéseiket mind megvalósíthatnák.

— Tűz. Vasárnap este egy párkányi istállóban tűz ütvén ki, a benne levő lószerszám s a kucsis ruhája elpusztult. Gyors segély érkezvén, a nagyobb bajnak hevenyén elejét vették.

— Felhívás. Az esztergomi kereskedő ifjak öuképző és betegsegélyzo egylete tagjaihoz. Miután egynéhány egyleti tagnak sikerült az egyleti helyiségben egy dalárdát alakítani, melynek czéljául az egyletnek többszöri látogatását tűzte ki, felhivatnak tehát mindazon egyleti tagok, kik e nemes czél előmozdítására közreműködni óhajtanak hetenként vasárnap, kedd és csütörtök esti 8—10 óráig az egyleti helyiségben (Széchenyi-tér Matus-féle ház) jelentkezni szíveskedjenek. Esztergom 1880 uov. hó. Bátory Zoltán dal-egyleti jegyző.

— Halálozás. Beke Kálmán adófelügyelőségi hivatalnok vasárnap elhunyt. Igen megbízható és szorgalmas tisztviselő volt.

— Bródszky Mór jeles fiatal fényképészünk buzgóságárói tesz tanúságot az az újabb kirakat, melyet tegnap tettek ki a Frey-ház mellett. Képei már valóban nem hagynak fon kívánnivalót s mi csak örvendhetünk, hogy városunk szépeit s nevezetességeit oly híven megörökítő fényképészünk van.

— Pozsony városa megküldte szerkesztőségünknek legújabban kiadott röpiratig az egyetem ügyében. Az emlékirat igen figyelemreméltó érvekkel sürgeti a harmadik egyetemnek Pozsonyban való felállítását.

— Hangverseny. Liedl Ferencz hegedű művész sok viszontagság s váratlan akadályok legyőzése után hangversenyét szombaton este tartotta meg. Valóban sajnáljuk, hogy a tehetséges fiatal hegedűművész estéje közönség dolgában igen kietlenül sikerült. Alig nehányan vettek benne részt, holott nemcsak maga Liedl, de egyáltalán a hangversenyben részvevők teljes méltáuylatot érdemeltek volna. Liedl ur Saint-Saëns uj Introduction et Rondáját Moszkowszky a Boleroját kifogástalan művészettel mutatta be ; de leginkább elragadta a közönséget Sarasaié Faust ábrándjával. Még Joachim-Brahms magyar átiratai előadásánál is inkább hatott. Liedl művészetét már sok helyütt úgy jellemezték, hogy sokkal több benne az értelem, mint az érzelem. Nem akarjuk banálissá tenni az efféle kritikát; de annyit nekünk is ki kell nyilatkoztatuunkjiogy szabatos játéka nem hozza hullámzásba az indulat húrjait. Piéceit különben szívélyesen fogadta a közönség. Palásthy Erzsiké és Neszti kisasszonyok szívességből két dalban léptek föl. Eldob Schubert s utána Schuhmann egy kettősét adták elő. Teljes elismerésünket kell kifejeznünk a nővéreknek, hogy a közönség tetszésének visszhangot adjunk. Mély érzéssel s kitűnő árnyalással énekelték főleg a Schumann dalát, melyet a közönség hosszantartó tapsokkal tüntetett ki. Blaha Károly czitera-művész egy uj dalát mutatta be. melyet a közönség rendkívül előzékenyen fogadott. Felsenburg [Gyula ur kitűnő zougorakisérete hasonlóan teljes megelégedést vívott ki. Csak több közönség lett volna a sikerült részlete1" tömegesebb méltatására.

— A phylloxéra mentes amerikai szőlőfajok beszerzése végett a földművelési miniszter Nedecky Jenő földbirtokost Amerikába kiküldötte, hogy ott a helyszínén igyekezzék oly szőlővesszőket szerezni u melyek tapasztalás szerint a phylloxerának elleut- állnak. Nedeczky már irt haza viszontagságos útjáról s kutatásainak eredményéről, s végsoraiban írja, — hogy valószinüleg néhány tiszta tájt hozhat

— Uj zenemű. A magyarok istene. Költemény Petőfi Sándortól. Énekhangra zougorakisérettel szerzé Erkel Ferencz. Megjelent Táborszky és Parscli fővárosi nemzeti zeneműkereskedésébeu. Ára 80 kr.

— Táborszzy és Parsch előnyösen ismert fővárosi nemzeti zenemű kereskedésében Petőfi Sándor költeményeire 15 eredeti magyar dal fog megjönni Hubay Jenő szerzésében. Az érdekes diszmű- vet a többek közt Aggházy Gyula, Feszti Árpád, Greguss Imre, Jankó János, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Spányi Béla, Vastagh György eredeti rajzai is ékesítik. Ez általános elterjedésre hivatott mű hármas becscsel bir. Először is nagy költőnk. Petőfi Sándor legszebb költeményét zenésiti : másodszor a költeményekhez hazánk legkitűnőbb festő művészei készítenek eredeti rajzokat s harmadszor a dalokat egy derék s tehetséges ifjú zeneköltő szerzé, ki már a külföldön is megállapította hírnevét. A nevezetes diszmű előfizetési ára négy forint. Bolti ára magasabb lesz. A minden művel magyar család által pártolásra méltó díszmunka deczember elején fog megjelenni. Az előfizetési pénzek Táborszky és Parsch czimére Budapest IV. Korona utcza 4. sz. czim alá legelőnyösebben postai utalványnyal küldendők.

Felelős szerkesztő: Kőrösy László.