Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 92. szám

Hírek.

— Herczegprimàsunk adakozásai: A Magyar Sion legujabbi szánja a következő érdekes kimutatást közli : 0 eminentiájának legújabb adakozásai ismét nagy összegeket tesznek ki. A kegyes Fő- pásztor és példás jó gazda huszonk été z er forinton vásárolta vissza hajdan az érsekséghez tartozó érsekujvári házat, melyet mint halljuk, jövő tavaszkor apáczák vezetésére bízandó leányiskolának fog berendezni, ügy szintén az általa alapított győri apáczák vezetése alatt álló hármas intézetnek, örök alapítványul negyvenezer forintot adományozni kegyeskedett. Szerencsénk volt betekinteni a remek szerkezetű mindama óvintézkedéseket magában foglaló alapitó oklevélbe, melyeket korunk jogtipró szelleme szükségesekké tesz, hogy a nagy alapítvány, mindig kath. egyházi czélokra fordittassék, Eme két nagy alapítványon kívül még számos jó intézet és egyes sziikölködők részesültek szeretett főpásztorunk adományaiban. így nagy költséggel teljesen fölszerelte a balassagyarmati újonnan szervezett és átalakított apáczaiskolát ; az csztergom- városi tűzkárosultakat egyenként segélyezte, a rar- bachi plébánosnak, ki a főmegyének egyik legszegényebb javadalma®, ezerszáz forinton egy féltelke- vásárolt és adományozott ; a győri karmeliták novi- tins intézetének felállításában 220 írttal vett részt a lucsednói iskolára 100 írt, a lőcsei iskola egyletnek 100 frt az esztergomi szegényeknek és tűz- károsultakuak 400 frt.s mindez ekeu kívül számtalanok azok. kik titokban áldják 0 Eminentiájának jószívűségét s bőkezűségét, a kiknek forró imái szállnak az Éghez ráesdvén az áldást a jótékony főpapra.

— Majer István püspök ur, mint fájdalommal értesülünk hirtelen megbetegedett. Betegsége azonban, mint reményünk kecsegtet talán nemsokára véget ér s részt fog Tehetni az általa rendezendő kegyeleti ünnepélyen.

— A főszékesegyház kincseinek képeit és leírását Beszédes Sándor fényképirónk fogja népszerűbb kiadásban terjeszteni. A Dr. Dántól praela- tús által kiadott mű ugyanis, habár herczegi bőkezűséggel létesült is, csak 60 példányban jelent meg s igy csak igen kevés érdeklődő által részesülhetett tanulmányozásban. Beszédes Sándor kiadása magyar és franczia szövegben jutányos de azért díszes s hozzáférhető kiadás lesz, a minek előre is csak gratulálunk, ügy értesítenek, hogy a lierczegprimás már beadta belegyezését a kiadásba, s igy reméljük, hogy Beszédes ur meg fog felelni a hozzákötött magas .várakozásnak.

— Bosnyákfaink megillantak. A helybeli ferenczesek zárdájában plántált bosnyákok már régebben zúgolódtak a konyha ellen. Nem voltak megelégedve, hol ezzel, hol azzal, ugv,

Melléklet az „Esztergom és Vidéke“

92. számához.

j hogy a derék guardian alig győzte a türelemmel. Mikor az állapotok már tűrhetetlenekké váltak, akkor a guardian levelet irt a her- czegprimáshoz, melyben élénk sziliekkel le fis- tötte az elviselhetetlen állapotokat. A herczeg- primás csütörtökön egész váratlanul látogatta meg a zárdát. Zúgolódó bosnyákjaink épen ebédnél voltak. Herczegprimàsunk gondos szemlét tartott a bosnyákok étel minősége és mennyisége fölött, s mikor eltávozott, egészen meg volt elégedve ellátásukkal, a mit ki is fejezett. Az ok tehát inkább csak az ürügy ruhájába volt öltöztetve. Alig múlt el az ebéd, a bosnyák klerikusok összegyűltek s tanácskozást tartottak. Végre pénteken este keresztül vitték tervüket. A bosnyák prefectus Íróasztalában őrzött pénzt, mely részben az övéké visít, magukhoz vették. Hogy egy kicsit föl- foszitették az asztalt, az hamarjában nem is eshetett máskép. Mikor el voltak útra válóval látva, négy visszamaradt társuknak azt se mondták, hogy befellegzett, hanem szépen tovább álltak. Elillanásuk titokban történt, s csak másnap reggel ébredt arra a zárda, hogy tizenhat bosnyákja megszökött. Hogy mi az elillanás oka s hogy ki izgatta őket szökésre, az mindeddig titok. Egyelőre nem szorítkozhatunk többre a tényálladék hűséges megreferálásánál.

— Ünnepi számot adunk csütörtökön, mely Rumytól kiadatlan magyar kéziratot s néhány alapos i télét ű Írónk irodalomtörténeti czikkét közli Rum y érdemeire s értékére vonatkozólag.

— Rumy F.lete. Irodalomtörténeti tanulmány. Irta Kőrösy László. Ára 1 frt. 50 kr. Megrendelhető szerkesztőségünkben.

— Megy. biz tagjelöltek. A ma megejtendő választás jelöltjei az I. kerületben : Dr. I lel ez Antal, Papp János, KudlikGféza és Lieb József. A II. kerületben Schwarz József és Horváth Mihály. A III. kerületben Kováts Albert, Brutsi János ós Kubovics Ignácz.

— Megyei bizottsági tag. Szentgyörgymezőről értesítik lapunkat, hogy Kgreucsy ur visszalépésének hire a megyei bizottságba candidált tagok közül minden alapot nélkülöz. — Helyreigazítjuk azután, hogy városunkban a megyei biz. tagok választásánál nem Havasi, hanem Kollár Antal elnököl.

—- A jótékony-egyiet részéről köztudomásra hozatik, hogy a in. elnök ur gyengélkedése miatt a november 19-ére eső rendes közgyűlés későbbre halasztatott.

— U j üg v ;d L • irínvi József ur, ki eddig a fővárosban iigyvédkedetfc. varosunkba telepedr tb s a Pozzi házban nyitott irodát. A kitűnő műveltségű s szép képzettségű fiatal ügyvedet örömmel üdvözölj ük szülővárosában.

— Vadász-avatás. Csütörtökön kedélyes erdőmesterünk nagyobb társaságból összekerekitetfc vadászatot rendezett a város erdeiben, Szent Eusta- chius különös pártfogása folytán Borsiczky távi nini főnök ur egy hatalmas szarvast meg egy őzet s Meszéna Kálmán ur egy őzet terített le. Mindkét ur vadászati sikere erdőmesterünket az ősi parag- raplmsok végrehajtására késztették. A vadász avatás — szerencsés kezdők számára — abból ál, hogy a vadászt háromszor megcsapják. Még pedig először a haza, másodszor a vadászat, s harmadszor a társaság nevében. Meszéna Kálin ín urat tehát csak simpliciter avatták fel, mert egy vadat lőtt. Hanem Borsitzky ur felavatása már hősiesebb kitartást igényelt. Két vadja után liât csapással avatták föl, a mi után a társaság vigalmat csapott.

— Vadászat. A hét folyamán — valószínűleg pénteken — Nozdroviczky Miklós erdőmester riink nagyobbszerü vadászatot fog rendezni a város erdeiben.

— Mégy mázsás nyolcz eves szarvast ejtett el Kapa Mátyás. A hatalmas vad busát a helybeli vadászcompáuia tagjai között osztották el.

— Az Uj Magyar Sión egyházirodalmi folyóirat octóberi füzetét vettük Zádori János kitűnő szerkesztésében. A legérdekesebb közlemények Knauz Maszlaghy, Zádori és Kazali tollából valók.

— Becses festmények. Egy helybeli igen tisztességes családnál Caracei egy Krisztus feje s Brandt két remek tájképe eladó. Mindkét mű nagybecsű s megérdemli fystméuygyűjtőink figyelmét. Szerkesztőségijükben bővebbet.

— Kápolnai Emlék. Csárdás. Zongorára szerzé Zettner Aranka. Megjelent Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében, Ára 60 kr.

— Beküldetett. Tekintetes Szerk. ur ! Becses lapja már a cziménél fogva, nem csak Esztergom, de a vidéke érdekét is felkarolja, bátorkodom tehát arra kérni, hogy következő dolognak községünk érdekében becses lapjában tért eugedui szíveskedjék- A múlt héten bizottsági tanácskozás tartatott községünkben, hogy mikép volna kiviendő az, hogy a dézsma váltság hátralék megfizetésére jobb időkre halasztást kapjunk a kormánynál. Abban megegyeztünk, íogy egy három tagú küldöttséget menesztettünk Budapestre és igy a tanácskozás véget érvén, elmentem. — Később azonban Török István plébános ur 3 tagot keveslott és igy 5 tagot küldöttek, a kik pedig három napot töltöttek Budapesten. Azt tartom egy oly község, juiut P. Marótli, mely nyakig — adósságba van merülve, ne olyanokra pazaroljon, és remélem hogy, —• megyénk derék főszámvevője e költséget törülni fogja, és a bizottságott a költség sajtit zsebéből megfizetésére sürgeti. Engedje meg a plébános ur — kinek tisztelet és becsület — de már azt hiszem, ha a közköltséghez hozzájárulna, szintén a kevesebb költség mellett szavazna. P.-Marótli 1880. november 11. Feigl Ignácz bízottá, tag.

— Szerencsétlenség. Kéménd község határában egy magas sárga agyagdomb áll, melyből a helység asszonyul pe a — tapasztani való agyagot hordta évek bosszú során keresztül. Kedden több mint busz asszony vájta a magas domb alját s ekkor a roppant földréteg egyszerre csak rájuk szakadt. Nyolcz aszzonyt temetet el az omladék. A megmenekült vászonnépség iszonyú zajjal rohant a segélyért. Az eltemetett asszonyok megszabadítására azonnal segítség érkezett. Valamennyit életben találták ugyan, de súlyosan megsebesülve. A szerencsétlenek nagyobbrészt csonttörést szenvedtek. A legszerencsétlenebbül járt asszony, valami Csonka Rozália, veszedelmes lábtörést szenvedvén, az esztergomi kórházba került, bel csütörtökön sikerrel operálták.

— Rózsavölgyi és Társa fővárosi zenemüki- adásbau jeleut meg Nagy Albert Nyíregyházi Emléke és Zsadányi Armaud eredeti Margit Csárdása Bogdán Margit urhölgyuek ajánlva az országos tisztviselő-egyesület 188 L-iki báljára. Ára 60 kr.

— Feichtinger Győző urat, ki legközelebb elemi tanítóvá qualificáltatatta magát, a budapest- józsefvárosi elemi iskolába tanítóvá nevezték ki.

— Üresedés- Bárt község’jegyzője Csernó Adolf leköszönvén, a nevezett község jegyzői állomása megüresedett.

— Képes Családi Lapok hetedik száma változatos tartalommal és sikerült illustrátiókkal jelent meg.

— Főnyeremény. Az államlotteriában tegnapelőtt eszközölt arauyjáradókú sorsjegyek húzása alkalmával a tízezer forintos főnyeremény a száznegyvennégyezer négyszáz hatvankettős sorsjegyre esett.

Baleset. Pollies Kálmán P,-Marót

ï® olyan soká táplálkozott. Az ő keblükből támadt maga Jézus, a kit ők keresztre feszítettek.

Ezért bűnhődtek-e olyan iszonyúan? Jézus a bocsánat sóhajával adta ki lelkét s a keresztény vallás a szeretet vallása.

Megbocsátottak-e a zsidóknak, szerették-e bennük az embert? Szomorú lapok lesznek az emberiség történetében azok, melyben az ő üldöztetésüket fogják megírni.

Egyptom és Babilónia, Jeruzsálem pusztulása és sok nehéz európai század nem — legmegren- ditobb tragédiája-e az emberiség egy részének?

Megbűnhődtek ők a jövőért is, s a nemzetek már nem átkot és követ fognak dobni reájuk, hanem a megengesztelődés miséberachját rebegik el fölöttük.

* *

*

Minden átmeneti korban van egy kis comi- cum s némi visszataszító fejlés. Arist ok ratiáfflk ferde szemmel nézi az uj bárókat, birtokosaink gúnyolódva tekintik az uj földesurakat, ősi nemeseink föllázadnak a modern nemesek ellen, kereskedőink vérszemet kapnak a hatalmas concurreusektől, iparosaink meghökkeuek az uj elemektől s a pórság keserű humorral tekint a fölfordult világra.

De nem lehet máskép. A nemzet géniusza kebelére fogadta a megtagadott páriákat, a kor szerepet adott az életje való elemeknek.

Hogy a szabadság levegője megmámorositja a rabot az bizonyos. Hogy az uj emberek félszeg uraságában van valami condemn s a szokatlan fejlésben egy kis visszatetszés az is bizonyos. De legco- micusabb az az indokolhatatlan kétségbeesés, mely a mi Istóczyainkat gyötri mikor zsidóink emelkedésében borzasztó veszedelmet látnak.

*

Az öngyilkosok fekete könyvében s a törvényszék vádlottjai közt aránylag kevés zsidót találunk. A közérdek bajszosainak sorában, az alapítás és adakozás rendjében aránylag sok zsidóra akadunk. Rájuk fogták, hogy rossz katonák s ők vérükkel czá- foltak. Rájuk fogták, hogy csalók s egyben csakugyan azok : megcsalták a bornirt előítéleteket.

*

* *

Valamint nemzetek úgy egyesek sincsenek erények és bűnök nélkül. A zsidóban is vaunak követni való erények s emberi bűnök. A magyar zsidó átalában élénk szellem, vállalkozó képesség, leleményes fő, élelmes számitó, föláldozó szorgalom, nehezen fáradozó munkaképesség, összetartó és szerető. Kereskedésünk megélénkitője, forgalmunk szapoíitója, Intelünk emelője, és jólétünk előmozdítója.

Ezek oly erények melyek sokkal fényesebbek, hogysera bűneinek árnya raeghalványithatuá. Hibái a Sturm és Drang rohamos szenvedélye, a számítás tulfeszitése, a féktelen meggazdagodási vágy, melyek azután rossz utakra vezetnek.

Legnagyobb bűne volna azonban, ha kivetkőznék nemzeti érzéséből, ha megtagadná a nemzeti nyelvet s ha gyermekoioe magyar ellenes érzéseket oltana.

De megczáfolja ebbeli aggodalmunkat a jelön s a jövő nemzedék, mely oly erős phalanx, hogy a múlt copfos gárdistái egésze í megfogyatkoznak előttük,

Mi sohasem voltunk zsidóink bálváuyzói, de gyűlölői sem. Mind a kettő túlzás. A zsidóimádó ép oly torzalak, mint a zsidófaló. Vegyük őket magyar számba, idézzük rájuk az elismerés vagy koiholás ugyanolyan mérvű paragraplmsait, melyeket minden magyar polgártársra idéznünk kötelesség.

Tiszteljük bennük az emberiség egy részét és ostorozzuk meg, a ki még most is kasztokat erőszakolna szervezni.

A közel jövőben nem lesznek gyűlölt zsidók, csak zsidó vallásnak, nem lesz rontott német dialectic a nyelvük, hanem valamennyien a közös anya- nyelven fogják kifejezni gondoláinkat és szeretetöket.

És lesz olyan idő is mikor a magyar szótár azt az embert fogja zsidónak bélyegezni, a ki mindazon hibákban leledzik, melyeket az előítélet legtöbbször igazságtalanul a mi zsidónkra fogott.

Kőrösy László.