Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 88. szám

Mell

oklet az

Terom

o

és Vidéke" 88. számához.

selyemszalagján e fölirat volt olvasható: Tagtársán a k. Az Esztergo m i K ö r. Ekkor azután lebo csátották a koporsót, melyet a virágok és fehér gyászfátyolok egészen elfödtek. A koszorúk közt egyet következő felirattal láttunk: F e 1 e jt h et 1 e n barátjának. Forster Kálmán. Buzárovits Gusztáv szintén koszorút tett a ravatalra. A temetés fájdalma mindenkit meghatott és sok szép szem úszott könnyekben. Mikor eltávoztunk a sírtól : szegényebbek lettünk egy buzgó társunkkal s gazdagabbak örökre megőrzendő bánatos emlékekkel.

— Riedl Rezső szülői megkeresték szerkesztőségünket, hogy nyilvánítsuk ki köszönetöket mi íd- azoknak, kik a szülők gyászában megosztozva, felejthetetlen fiók temetésén részt vettek. Midőn ezt teszsziik, csak azt óhajtjuk, hogy a vigasz s megadás enyhítse meg mielőbb fájdalmakat.

— Elhunyt barátunk Riedl Rezső egyike volt a fővárosi könyvkereskedés legbuzgóbb felvirágoztatóinak. Mikor Mehner Vilmos kiadó üzletébe került, Melmér nagyrészt csak rémregényeket s olcsó értékű irodalmi burjánokat terjesztett. Riedl Rezsőé az érdem főrésze, hogy a Mehner ezég megnemesedve ízlésében a legclogánsab irányban kezdett haladni, s olyan becsű füzetes vállalatokat indított meg, melyekért mindenkor hálása lesz a magyar irodalomtörténet. Riedl Rezső Avar név alatt több szépirodalmi munkát is irt a Képes Családi Lapok legelső három számát ő szerkesztette. A fővárosban, akikkel csak érintkezése volt, mindenütt szerették s nemcsak szülői és barátai, de a magyar könyvkereskedés is egyik legte.ietségesebb reményét gyászolja benne kora halálozása folytán.

— A fógymnásiumi ifjúság halottak napján szintén kivonul a temetőbe, hogy letegye a kegyelet és megemlékezés koszorúit elhunyt tanárjai sírjára. Alkalmi beszéd s néhány gyászdal éneklése közben fog lefolyni a gyászünnepély.

— Iparossegédeink, önképző és betegsegélyző egyesületének tagjai is kimennek holnap a temetőbe, hol egy tagtársuk sírján beszédet fognak mondani s néhány gyászdalt énekelni. Az egyesület valóban megérdemli tiszteletünket, midőn a kegyelet érzéseit táplálja.

— Rendőrségünk a temetőboli tömeges uép- lmllámzásolcnál mindeddig™igen passiv álláspontot foglalt el. Pedig tavai is olyan jelenetek folytak ott a hol a megemlékezések gyöngéd érzései uralkodnak, hogy méltán föl lehetett háborodni, Vásott gyerekek s utczai csavargók kiküszöbölése is rendőri fuuctio nemcsak a tolvajok elfogatása. Fölkérjük rendőrfőnökeinket, szíveskedjenek intézkedni, hegy temetőinkben halottak napján a kegyelet érzései meg ne zavartassanak.

— Állandó színházat alapítanak a derék nyit- raiak. Es e czélra a megye nem iguoráló közönyt, mint rnináluuk, hanem negyvenezer forintot ajánlott fel. A nyitraiak különben a magyar színészet ügyét még akként is gyámolitják, hogy az ott időző színtársulatnak évi — ezer forint subveutiót adnak. Most Völgyi György társulata működik Nyitráu. Dolga ott nem oly mostoha mint miná- luuk volt.

— Monographiájáról gondoskodik Nyitrame- gye s lelkes közgyűlésében el is határozta, hogy a honfoglalás évezredfordulójára Nyitramegye történetét megiratja. Nálunk is óhajtandó volna ilyeu határozat s akkor Esztergom történetének megírása nem maradna állandó tárgya óhajainknak.

— A postáról. Gyakran megtörténik, hogy a küldött vagy érkező csomagokat alig lehet kézbesíteni, mert a címzés valami uton-módon leko- pott.Ez eset minden bizouynyal bekövetkezik, ha a czimszalagot a kötelékre pecsételjük s nem a kötelék alá, hogy kellőleg védelmezve legyen. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy főleg most a közeledő téli ünnepeken, midőn a postai közlekedés annyira megszaporodik, e csekély körülményt mlibáik érdekében annál inkább figyelembe vegyék. —■ Ugyancsak figyelmeztetjük reá a közöuséget, hogy kik külföldre pénzt küldenek, ne pénzesleveleket, hanem utalványt alkalmazzanak, mert a pénzes levél szertelenül megdrágítja a portót s főleg szegényebb családoknak, kik leginkább ezt a módot használják, még tetemes károsodást is okoz.

— Szomorú hir sújtotta Bártfay Róza ur- hölgyet, mikor a Riedl Rezső temetéséről hazafelé tartott. Egy vargainas lélekszakadva mondta el, hogy kedves kis leánykája, a kis Rózsika halálán van. Egy kocsi gázolta keresztül s a szerencsétlen leányka menthetetlen. A megérkezett orvosok a kis leánykát azonnal gyógykezelés alá vették. A hir szörnyen túlozva érkezett, mert a kis Rózsika mikor szülői a temetésről útban voltak, iskolából ha- zajövet, lehet hogy egy ökrös szekérhez nagyon is közel került, de nem szenvedett gázolást. Talán határtalan ijedsége okozta, hogy néhány óráig ideggörcsök vették el eszméletét. Örvendve értesülünk azonban, hogy a kedves kis leányka már föllábadt.

— Aquarelleket festeget Rényi Rezső ur szabad idejében még pedig sokkal több tökélylyel, mennyit az ügyes diletánsoktól igénylünk. Van egy olasz tájképe, mely valóban figyelemreméltó alkotás. Mind a finom ecsetkezelés, mind az egész har- monicus hangulat, mely a műre van lehelve, egyaránt tehetséges kezekre vall. Őszintén óhajtanék» lia Rényi ur a képírás ez egyik legnehezebb nemét még több odaadással művelné.

— Az Ország Világ harmadik száma már megkezdte a magyar kortesvilág tiz képre terjedő erdekes cyklusáuak elsejét. A fénynyomatok Divald Károly műintézetéből kerülnek ki. Nem csak ez erdekes képgyűjtemény de maga a kitűnő szerkesztésű vállalat valóban méltó a művelt közönség pártfogására.

— Hajózás. A Budapest-Győr között közlekedő személyszállító menetet ma szüntették be. Az utolsó hajózás fölfelé tegnap s lefelé ma volt.

— Blaha Károly ur nemcsak művész s nemcsak elismert zeneszerző a cziterázásban, úgy, hogy zeneműveit maga a királyné is játsza, hanem kitűnő képiró is, kinek alkotásai nem mindennapi tehetségről tanúskodnak. Festményei nemcsak tárgyválasztásban, de felfogásban s kivitelben is kitűnnek. Legérdekesebb terve most a herczegprimást ábrázolja, amint residentiájából kilépve, sok szegény által van körülrajozva. A compositió valóban megérdemelné, hogy Blaha ur, kinek most egy Betho- ven képe a bécsi műkiállitásban vau kitéve, e képet mielőbb befejezze.

— Naptárunk számára munkatársaink igen szorgalmasan beküldték már (Szikkeiket, csak a kért orvosi és ügyvédi névjegyzék végett kért névjegyek nem folytak még mind be. Újólag kérjük városunk és megyénk orvosait és ügyvédeit, hogy alapos címtárunk elkészítésében mielőbb támogatni szíveskedjenek.

— Doleschall János ur lapunk derék képzettségű munkatársa következő czimű munkát rendez sajtó alá : „Az Aristotelest megelőzött hellén világ aesthetikai nézetei kiváló tekintettel Platóra." Előre is gratulálunk a munka sikeréhez.

— Dömös története iránt tudokozóduak szerkesztőségünkben. Kérjük a kérdezősködő két, hogy forduljanak egyenesen a szerzőhöz. Dömös plébánosához, Nedeczky Gáspár úrhoz.

— Vasúti reményeink tengeri kígyója megint ott tekerőzik a vérmes víziók délibábos láthatárán. Annyi felsült combiuátió, annyi félbeszakadt tárgyalás, annyi hitegető Ígéret dőlt halomra, hogy szinte émelyítő, mikor egy-egy uj hir tünedezik föl vasúti reményeink láthatárán. így vagyunk most a fővárosi sajtóban fölmerült Dirrel szamben : „Az Esztergom melletti Drasche-féle kőszénbánya részvénytársaság igazgatósága — mint halljuk — tárgyalásokat folytat, melyek Esztergom és Buda közötti közvetlen vasúti összekötetésekre irányulnak. A tárgyalások sikerrel kecsegtetnek. „Hogy sikerrel-e? Azt majd városunk országgyűlési képviselőjétől szeretnénk hallani, a ki tudvalevőleg annak idejéu hires előcsatára volt vasúti reméuyeiukuek.

— Zuhany czim alatt búsemlékezettí Sarkady István a fővárosban egy lapot indított meg, melynek czime alá az van Írva, hogy „ólczlap". Magából a lapból csak azt értjük, hogy legközelebb a szerkesztő tollából iszonyú haragos röpirat fog napvilágot látni a Jordánok ellen.

— Mindazokra, a miket Haau ur ma ellenünkbe zúdít csak az a megjegyzésünk van, hogy olyan forrásból erednek, melynek nem lehet tiszta vize számunkra. A támadások beszámithatóságát ugyauis nagyban tönkreteszi az a körülmény, hogy az ellenünk s az Esztergomi Kör ellen megjelent czikkeket, a mint értesítenek, Latky Károly irta.

— A Képes Családi Lapok negyedik száma legérdekesebb közleményeit Degré Lajos, Lanka Gusztáv, Milesz Béla, és Mészáros István tollából hozza. Képei hasonlóan közleményeihez becsesek s a vállalat önmagát ajánlja.

— A szenttamásiak tűzi fecskendője Buda pestről már megérkezett. Használják olyan kevéssé, a milyen jelesen va*u készítve.

— Heti-vásár. Esztergom-Párkány Csekély gabnahehozatal. Az árak nem igeu változtak.

— Szerkesztői posta, M. Uny. — Kívánságának teljes mértékben nem felelhettünk meg ; kiadónk a kért busz szám helyett csak nyolezat küldhetett.

Felelős szerkesztő: Kőrösy LászlóNyilttér. *)

Szódavíz.

legkellemesebb vegyiteké a bornak, egyszersmind az emésztési szervekre rendkívüli gyógy- hatást gyakorol, kapható folyton friss töltésben a gyárban (Budautczáu) valamint minden vendéglő és kereskedésben, 1 nagy syphon 10 kr. 1 kisebb 6 kr.

Minden féle

gazdasági es háztartási eszközök

a legjutányosabb áron kaphatók az arany kaszánál vaskereskedés a kispiaczon.

*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget

s z erk’

— Herczegprim ásunk pénteken Bajosról székvároséba érkezett. Bajoson nemrégiben Nyitna érdemes püspöke Roskoványi Ágoston látogatta meg.

— Adakozás. Herczegprimásunk a Detrekő- Osütörtöki iskola javára kétszáz fordított adományozott.

— Salvator foherezeg pénteken városunkba érkezett, hogy több újabb katonai intézkedést eszközöljön. A népszerű foherezeg tegnap ismét Komáromba tért vissza.

— Főispánunk lemondásának el nem fogadásáról hoztunk értesítést nem régiben. Egy fővárosi hírlapíró tudatta velünk a hirt s mi mint megbízható értesítést azonnal is közöltük. Úgy értesülünk azonban, hogy a lemondást a kormánynál mindeddig nem is fogadhatták el, mert az ügy odafön még nem is került szőnyegre. Annyit azonban igenis sejtünk s aunyit mindannyian óhajtunk, hogy múltkori hírűnk nem fog dementálásra szorulni s hogy a kormány főispánunk lemondását czakugyan nem fogadja el.

— Adakozás. Bubla Károly püspök ur Budapesten az üllői utón építendő szegény-gyeimek kórház javára 50 frtot adományozott.

— Pór Antal kanonok ur Paczka Ferencz nagy képének, Lázár föltámadásának vázlatát vette meg. A festmény maga, mint átalában többi kiállított képei szigorú kritikában, de méltánylatban is részesültek. A Pór Antal ur által megvásárolt vázlatot a műcsarnokban nemsokára kiállítják.

— Paczka Ferencz herczegprimásunk pártfogásával előbb Velenczébe s onnan tanulmányai kibővítése végett Spanyolországba utazik. Tervben van, hogy innen Afrikába tér.

— Meghívás. Az esztergomi honvéd egylet tagjait vasárnap f. h. 31-én d. e. 10 órakor a városház termében tartandó közgyűlésre meghívja az elnökség.

— Honvódegyesiiletünk ma közgyűlést tart. Talán szükségtelen lesz a nevezetes mozgalomra mindazokat figyelmeztetnünk, kik a városi és megyei honvédség sorsát szivükön viselik.

— A pozsonyi egyetem javára hercegprímásunk — mint több fővárosi lap újságolja — hajlandó átengedni } ozsonyi palotáját, melynek most anélkül sem veszi sok hasznát.

— Riedl Rezső ravatala koszorúkkal és virágokkal volt tele. A halottas szobát, s a bejáratot fekete posztó vonta körül. A koporsót hat ifjú kereskedő segéd hozta a gyászkocsira s hat kereskedő vitte a viaszfáklyát. Néhány főszékesegyházi karbeli tag valóban szivreható gyászdalt énekelt, s a kikövetés szertartásai után a menet megindult. Enyhe őszi napon kísértük ki szegény barátunkat a távolfekvő szentgyörgymezei temetőbe. Díszes közönség | állta körül a sirt. A quartette újra megzendült s ekkor a boldogult távol levő barátjai nevében koszorút tettek le koporsójára. A díszes koszom fehér

vet s mig szép tengerzöld szemeiből — melyek oázra emlékeztetnek — a virágos múltért, a tar- lott jelenre patakzik a könnyű, addig a boldog családi élet e két neveletlen kandidátusa az apró gyertyákat hol állítva, hol meggyujtva azon fantáziái ha most a papa úgy feltámadna.

S ha úgy igazán feltámadna. Ha fehér lepel alatt rémesen zörgő csontok lassan de annál mél- tóságosabban emelkedni . . .

— Jaj !

No ne féljetek kis bobok nem támad ő fel, mig az angyalok bele nem fújnak a borzasztó trombitákba.

Nagy döngicsélést hallasz. Legalább is ezer meg egy méh kaczérkodik a tarka virágokkal. Vagy ha nem, hát más. Elhagyod a boldog rejteket. Előtted egy leány-nevelő-iutézet egyenruhás tanítványai téideluek szoros sorokban, s gyászos kez- tyűbe tuszkolt didergő kacsójuk engesztelő imára vau kulcsolva. Még ismerősre is akadsz. Megszólítod hát, de csak amúgy lopva.

— Hogyan ? ebbe s sárba tetszik térdelné?

— A manót tetszik ! Nem látja hogy mu- .

száj.

De látod, s gondolod, hogy mindez a szeretet és kegyelet összefonott műve mert ezeket a halál nem viszi áldozatával a sírba.

Sötét gyász lepel kezd alászállani a vidékre. Kigyulnak a kegyelet lampionjai s a ki nem alvó szeretet lángjai. Vastag füstöt bocsájtanak az ég felé, mely az éjét talán még sötéttebbé teszi. Csillag nem ragyog odafen, de itt ezer meg ezer világ pislog a rideg hantokon. A kínos emlékezés, a kihalt remény fölötti mély fájdalom, a sok önzetlen jó kívánat a bánatos szeretet szárnyáin száll a hi- ! deg sírba, könyüt csaló izenetet hozván onnan cserébe. Hazataszigáló kedves kondulásokban szólal meg végre a kápolna méla kolompja. Megindulsz hát. Csak még egy forró ima, melyben a hűség csendes angyalára bizod feledhetetlen halottad kedves porának őrzését — sa szellemi ölelkezésnek vége szakad.

Egyedül a bánatos emlékezet röpdös még egy ideig — holló szárnyakon, zúgó — fejed felett.

Halmay.