Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 11. szám
Esztergom szinpártoló közönséghez. Vidékünk művelt a hazafias közönsége régebb idoktcíl erezte hiáuyát egy oly magyar színtársulatnak, mely mfiigényeioek megfelelt volna — és tapasztalta azt, hogy akadtak egyének, kik a színművészet magasztos hivatását üzérkedéseik eszközéül felhasználva, amellett hogy rósz irányú törekvéseikkel a közönséget kizsákmányolták — a magyar szinügy hanyatlásnak indult, és szülészek, kiknek alig egy évtized előtt nem csak művészi ihletre, hanem honfiúi bátorságra is szükségük volt — nyomorral küzdve tengődtek. Belátta városunk értelmisége, hogy különösen Győrött mint határszéli városban a magyar színészet hanyatlásával — az annyira féltett nemzetiség is veszélyeztetve van, — azért nem késett azonnal tömörülni és hazafias áldozatot hozott nemzetiségének — szinpártolé-egyletet alakított — és ez által tanúságot tett arról, hogy lelkesülni tud a szinmű- vészetért. A magas kormány is belátva a nemzeti szinügy fontosságát — nem késett a magyar színészet ügyét rendezni — és a színi congressus által hozott határozatokat szentesítvén — az országot, hogy a színészet jövőjét biztosítsa, színi kerületekre osztotta fel. Ezen magas ministeri intézkedés alapján — Győr — Sopron — Komárom — Esztergom és Yácz városok képeznek egy színi kerületet és igy ezen testvér városok lettek erkölcsileg kötelezve — egy magyar színtársulat fentartására. A győri szinpártoló-egylet, mely két év óta gondozza a magyar szinügyet — annak megszilárdítása és emelése ügyében az adott körülmények számba vétele mellett megtett minden lehetőt — és a múlt évi nyári színi évad után a szerénység megsértése nélkül büszkén hivatkozik a kerület testvér városaira — de a múltból merített tapasztalat után bátran meri állítani azt is, hogy a győri színi kerületben a magyar szinügy biztos otthont talált. Ma már két évi tapasztalat áll múltként a szinpártoló-egylet mellett arra nézve, hogy a győri színkörül et pártolása egy minden tekintetben szili- ■ vonalon áll színtársulat fennáll hatásának meg tudja adni a kellő garantiát, Felszerelés tekintetéből mint sajátjával az egylet oly gazdag szép könyv- és ruhatárral rendelkezik, minővel kevés vidéki szinkáz. Hogy azonban hazafias vállalatát a szinpártoló-egylet még biztosabb alapra helyezze — hogy ez által színtársulatának a magyar színészet első rendű erőit megszerezni képes legyen, mennyiben 5000 frt. alaptőkéjét könyv- és ruhatárba fektette és hogy a színészet ne legyen a napi bevételek bizonytalan esélyeinek kitéve, mai közgyűlésében ház mentő kapuja felé, melyen néhány kiadó lakás hirdetése volt olvasható s oly lelki buzgalommal betűzgettem a kiadó szoba-, konyha- és pincze- helyiségeket, mintha legalább is feleséggel és egy tuczat zajos gyermekkel megáldva, kellett volna árva fejemet alkalmas lakás szerzésén zúznom, törnöm. Szörnyű helyzet volt, a hideg is borzongatott belé. De a siralmas helyzetben még is csak jött egy vigasztaló gondolatom. Megadással tekinték fel az ablakra, váljon méltányolj a-e az a kis hamis ezt az irtózatos áldozatot, poenitentiát? ! -—- hát Uram ne hagyj el! ő csak gúnyosan rázza fejecskéjét s rózsás ujjaival parancsolólag mutat előre. Előre tehát! . . . Szembe a mamával! . . . Nem vagyok ugyan katona, de azt hiszem, ha Bosuiábau hallottam volna e vezényszót, nem remeghettem volna ennyire. De mit, végre is férfi vagyok, gondoltam magamban. Előre tehát ! S elindultam komoly, méltóságteljes lépésekkel a mama szilié elé. Végre találkoztunk. A rémes mama egy fürkésző tekintetet vetett reám, mely lelkem mélyéig hatolt, de szemeiből szívj óság sugárzott felém. Midőn a veszély már elmúlt, hátra tekintettem, a szőke fürtös kis türdér még mindig az ablakban volt látható, mellette anyja állott, úgy látszik igen komoly beszélgetést folytatnak egymás között. Veszve van minden számomra! . . . Örökre oda a legártatlanabb viszony !... Másnap, harmadnap a déli ablakséta, már merő tapintatosságból is elmaradt, Miczikét nem volt alkalmam láthatni, esak a mama jött,- ment sokszor ablakom alatt kisérve cselédnépségtől, kik mindenfélét vittek utána. Meghatva néztem a mamára. i) mosolygott. — Mindent tud tehát s most elköltözik, hogy véget vessen a találkáknak. Ki voltam játszva ! Rögtön rohantam a jól ismert házba, régi lakásukra. Elkinoztam a házmestert, ki végre meg- gvónta, hogy a V * * * utczába, udvari lakásba, költöztek. Végem volt! Ezután csakis az utczán láttam Miczikémet. Kedves volt s szeretetreméltó mint azelőtt. Eljött az iskolaév vége s nekem szegény jogásznak válnom kellett a városból, a rémséges jó mamától és a kis tündértől, kinek emlékét drága talizmánként elvittem magammal az élet küzdelmei közé , ! elhatározta : egy tartalék-tőke létesítését, és annak eloteremthetése czéljából újabb 25 frtos részvények kibocsájtását határozta el — és a várt eredmény j elérése után feladatául tűzte ki magának, úgy Győr I mint a társ városokban oly szini előadásokat ren- J dezni, mely a művelt közönség műizlésének nem csak | megfeleljen, de élvezetet is nyújtson. Midőn egyletünk alapszabályszerű jogait a ! társ-testvér városok részvényeseivel is készséggel megosztja, számit részvényeink elhelyezésében Sopron, Komárom, Esztergom és Vácz városok hazafias közönségének áldozatkészségére, — és örömmel ragadja meg a szinpártoló-egylet az alkalmat, hogy a társ városok hazafias közönségét- egylete keretébe bevonhassa — és a magyar szinügy erkölcsi és anyagi támogatására hazafias kötelménél fogva alkalmat nyújtson — ez indokból — bizalommal kérjük fel, a közönséget, hogy részvényeink elhelyezését minél elterjedettebb körben —- és minél nagyobb számban eszközölni méltóztassék. Az aláírási iv az „Esztergom és Vidéke" szerkesztőségében van letéve. Kelt Győrött, 1880. január 18-ikán tartott szinpártoló-egylet közgyűléséből. Báró Schmerzing Tádé, Kis Jenő, országgyűlési képviselő és egyleti elnök. alelnök. Kuúk János, titkár. j Tekintetes Szerkesztő Úr! Becses lapjának f. é. február hó 1-tŐli 10 számában a fogyasztási egylet iránt egy valakinek most I 4—5 év után jut eszébe „Több beiratkozott tag" aláírással ellátott czikkben — az érdeklődés. Miután az érdeklődők első felszólalását nem voltam szerencsés olvashatni — azért ez úttal — nem ugyan a kilátásba helyezett meguevezéstőli félelem folytán szívesen szolgálok a következő felvilágosítással. A fogyasztási egylet alapszabályai még 1874 évi Julius hó 27-éu Esztergom sz. kir. várostauá- csa által 3798/874. sz. a. a nmlgú m. kir. föld- mivelési ipar és kereskedelem ügyi ministeriumhoz felterjesztettek; honnan 1874 évi Octóber hó 6-ról 16534 sz. a. kelt intéz vénynyel módosítás végett visszaküldettek. A módosítás eszközlése után az alapszabályok ismételten felterjesztve lettek — azonban az alapszabályok 6 §-ának módosítása végett — mely a tagok bírságolására vonatkozott — újabban leküldettek, s erről az egylet ideiglenes elnöke a városi hatóság által — a nmlgú m. kir. földmivelés ipar és kereskedelem ügyi minister ur 1875 Deczember hú 31-én 29888 sz. a kelt leiratának mássa és az alapszabályok kapcsán 1876 év február 12-én 128/62 számú végzésével értesittetett ; igy áll maga az alap- szabály ügye. Î)e egyidejüleg a legnagyobb csodálkozásomat s kinek képe még mindig kitörölhetlenül él szivem ben. Ez volt első s utolsó kalandom egy kis városban. K—I. G-r. A vakságról. — Karczolat. — A szemorvosok igen sokat foglalkoztak a vakság kórtanával, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy e kutatásaikban is vakok voltak, mert a vakság többféle nemeit, melyek nagyon is szembeötlők, nem vették észre és elfeledek ismertetui. T. olvasóim megfogják engedni, ha a szemorvosok e rövidlátását talán magam is elősegítem s feledékenységtíket némileg kiegészítem. Az eddigi szemorvosok által nem ismertetett vakság nemei a következők: Első a vakhi t, azután a vak szerelem, majd a vak b u z g a 1 o m, megint a vak szeren- c s e, rá a vak bizalom és végre a vak 1 á r m a. Nemde mily özöne a vakságnak, melyről a szemészet semmit sem tud, vagy tudni nem akar. Vakság alatt értjük a látásra való k é p t e- 1 e n s é g e t vagy máskép szólva, a nem látásra való képességet. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy e fogalom nem mindig helyes, mert pl. a v a k 1 á r m a alatt nem olyan lármát értünk, mely nem lát, hanem melynél lármát hallunk ugyan, de annak képzelt okát nem látjuk. Fort u m a vaksága oly régi, oly teljes vakság, hogy azon sem isten, se semmiféle tudós professor nem segíthet. Ebből magyarázható a szeszélyes istennő azon sajátságos előszeretette az együgyüek és ostobák iránt, melylyel őket már az ókorban is kitüntette. De Fortuna vaksága az uj korban gyógyit- liatlanná vált, mert a kegyes istennő napjainkban mindenki vakságára spekulál, ebhez járul, hogy a börze sima padlóján rendesen elsiklik , mivel epide- mikus szédelgésben szenved. Sokkal szerencsésebb e tekintetben Themis, ki vele született vakságának nagyon is örül, amivel ha látná, hogy mi minden történik az ő firmája alatt, akkor a látás nagy fájdalmára válnék s minduntalan szemet kellene hunynia és Cassandrálioz hasonlag felkiáltania: Oh Zeus, add vissza vakságomat! A vak h i t eleinte gyengén Lát, azután a fénytől, világoságtól iszonyodni kezd és csak a sötétben , érzi magát jól. Nem sokára azonban belátja azt, hogy | kell kifejeznem a felett, hogy több aláiratkozott tag még most is évek után érdeklődik oly dologért, a mi iránt annak idejében, a legcsekélyebb érdeklődés is alig volt tapasztalható ; mit leginkább bizonyítanak az 5 ízben felvett közgyűlési jegyzőkönyvek, a melyek szerint a közgyűlések miután az elnök és jegyzőn kívül alig jelent meg 2—3 tag, megtarthatók nem voltak s igy végre látva a közönyt a legutolsó közgyűlésre megjelent 4 tag — az egész fogyasztási egylet alakítását mint ez idő szerint nem a legnépszerűbb eszmét a jobb időkre halasztani határozta. Ha már az érdeklődő urak figyelmét a volt Esztergom czimű hetilapban hasontárgyú felszóllam- lásra adott nyilatkozat kikerülte, végtelen szerettem volna — ha az illető urak neveiket a czikk alá írják hogy legalább a jegyzőkönyvekkel összehasonlitva meggyőződhettem volua arról, hogy váljon nem azok közé tartoznak- e? kik a közgyűlésekről! távollétök- kel mutatták meg annak idején az egylet iránti érdeklődésüket mert ellen esetben tudomásul kellene birniok az elősoroltakról. Legyenek meggyőződve a névtelenség köpenyébe burkolódzott érdeklődő urak, miszerint úgy az ideiglenes eluök úr, mint tisztelettel alulírott bármely pillanatban készek és hajlandók az eddig viselt tisztjeiket a legnagyobb szívességgel a közü- gzért oly nemesen buzduló egyének javára átengedni, adja Isten hogy nemes törekvésüknek több sikere legyen mint az eddigieknek. Az aláírók névsora — valamint alapszabályok általam a legnagyobb kézséggel átfognak adatni az érdeklődő uraknak csak szíveskedjenek liezzám fordulni de ne ismét névtelenül mert az esetre e szerencsétől megfosztanák, megalakulása előtt a végelgyengülésben kimúlt egylet volt ideiglenes jegyzőjét Reviczky Győzőt. Farsangi levél. — V. Hétfői kör febr. 2-;ín. — A hétfői kör, mely eddig szerény visszavonult- ságban hódolt a zenének, múlt hétfőn válogatott vendégkoszorú előtt lépett a nyilvánosság elé. Nagyon nehéz volua minden egyes részletet, mely a hallgatóság füleit gyönyörködteté, egyenként megírni. Haydn egyik gyönyörű négyese után, melyet Feigler, Borovicska, Kiinda és Riedl urak játszottak kitünően, Felsenburg ur játszotta el zongorán a Polka glissautes-t kitűnő virtuozitással, utána Feigler János ur szép hegedűconcertje Hausertől és Blaha ur érzésteljes cziterajátéka, végül Feigler Sándor ur megragadó éneke, melyet Thalbergtől adott elő, következett. A kitűnő előadások iránt a hallgatóság a figyelem legüunepiebb csendjével viseltetett, megmutatva, nem lát, ámbár nagyon is sokat lát, mivel a vakhit nem azt állítja, látás a hit meggyőző alapja, hanem hinni kell anélkül, hogy látnánk. Ataláuosau elterjedt baj a vak szerelem. E vakság némi nyomai már a szülők szeretettben mutatkozik a gyermekek irányában, de ilyenkor különös szemüveg vau használatban. E szemüvegnek a tulajdonsága, hogy azon keresztül a szülők csak azt látják , mit látni akarnak , azt pedig, mit látni kellene, nem. Hol nagyit, hol kicsinyít e szemüveg, sőt a fényoldalakat duplán is mutatja. Legnagyobb fokát azonban a vakság a szerelemben éri el. A szerelem , hasonlóan a macskákhoz , vakon születik. A nyíló szemet pedig elkápráztatják a szépség napsugarai és minél concentricusabbak a sugarak, annál — excentricusabbá válik a szerelem. A vakszerelem leghathatósabb gyógyszere a házasság. Ha a férj a lakodalom után látni kezd, nagy szemeket csinál s látva, bogy a sötétben tapogatózott, jobbnak látja ekkor már nagyon sokat meg se látni. A házasságban a tökéletes vakság gyakran sokkal jobb, mint a látási betegség, mely látás tévedésen alapszik, mivel ott, hol az elkápráztatott vak vőlegény nagyon sok fénysugarakat észlelt, ott a látási betegség által megvert félj árnyat lát és a vak bizalomból igy keletkezik a vak féltékenység. Ez a két állapot egymással teljes ellentétet képez, mivel a vak bizalom lát, de nem hisz, mig a vak féltékenység hisz, de nem lát. Oly férfiak , kik annyira szerelem vakok, hogy éltesebb korukban mernek megnősülni, ez a baj náluk gyógyithatlau, ezen nem segit semmiféle consilium. Ez az ugyuevezet valódi fekete h á 1 y o g. Megérthették ezekből olvasóim, hogy a vakság különféle nemei többnyire illusiók, halluciuatiók s optikai tévedések. Kívánatos volna, hogy a morális és nem morális szemorvosok oda hatnának, hogy e tekintetben gyógyszereket találjának fel, hogy legyen már egyszer világosság. De óva intem őket, hogy ebbeli vak buzgalmukban ne ragadtassák el magukat oly operatiókra, melyek által a világ szemeiről a hályog egyszere lelmlauna, mivel ez állapot rosszabb lenne, mint a vakság. Maradjon meg a világ inkább csak rövidlátónak, mert lia tökéletesen épszemü lenne, csak akkor látná meg óriási hibáit s rettentő világfájdalomba esnék. Dr L. A.
