Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 87. szám
zön ség- átvonulását Párkányiján. Hétfőn i élénkebb volt a mozgalom, habár a távolabb vidékieket az előző esőzések miatt megrongált utak vissza is tartották. A barom vásár még tosszabbul ütött ki. K e d d e n, a mi a vé- j relézést illeti, a vásár még legnépesebb volt. Általában azt lehet constatálni, hogy párkányi vásárjaink elvesztették régi élénkségüket. Gabonát alig hogy láttunk. — Kimutatásainkat Az Esztergomi Közlöny által alávalóan gyanúsított három utóbbi rendezésünkről a november elején tartandó közgyűlés után a nagy közönségnek is be fogjuk mutatni. Addig is az alaptalan rágalmakat egyszerűen visszautasítjuk. K ő rös y László az Esztergomi Kör elnöke. Nyilatkozat Alulírottak mint Kőrösy László ur által felkért tanuk ezennel bizonyítjuk, hogy Kőrösy L. ur az általa irt és kiadott „Rumy Életeu ezimű munka, nyomdai és illetőleg kiadási költségeit, előttünk eredeti számlákkal I győzte be, melyekhez előfizetőinek névsorát s az eddig felmerült jövedelmet szinte okmányokkal támogatva, igazolta: hogy az érintett irodalmi vállalat erkölcsi sikerén kívül egyéb haszna nincs, mert még maga a kiállítási költség sem találhatott eddigelé fedezetet ; minél fogva őt e tekintetben minden tisztességes ember előtt igazoltnak tartjuk. Kelt Esztergom oct. 27. IS80. Rényi Rezső, Földváry István. Nyilatkozat. Ezennel kinyilatkoztatom, hogy Iiaan Rezsővel, az Esztergomi Közlöny szerkesztőjével a személyemre vonatkozó r á g a 1 m a k é r t, mint minden e g y é b el é gt ételre k é p t e 1 e n individium- mal a z illető bíróság előtt fogok végezni. _________________________Lányi Adolár. F elelős szerkesztő : Kőrösy László. Nyilttér.*) I Haan Rezsőnek! Bíróm a közvélemény. Utalok reá ; de nem | azon közvéleményt értem mely az Úliyi liba- ' pásztor felett Ítélt, mert az olyan ember j méltán vagy nem méltán Ítéletére helyesen gondolkozó ember raitsem adhat. A n. é. közönség tudja, iiogy én soha, de soha Haan Rezsőt meg nem sértettem, soha az én kedvemért a nyomdafestéket nevére felhasználni nem találtam érdemesnek — mert a német költővel tar*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget 8 z e rk' tok : „Gége n dér D u m m h e i t k á m p f e n s e 1 b s t G ö 11 e r v e v g e b e n s . “ — Miért haragéi : reám ? Miért hurczolia nevemet Haán valahányszor kifakad másokra? Kenyér irigység. Arról mit sem tehetek, hogy lapját nem szeretik, arról tehet ő, miért szerkeszti ostobául. Különben kijelentem ez egyszer mindenkorra, bogy ezentúl is mind idáig ba akár mit ir ez a mészárosok által koszorút érdömlő homlok, piszkolódásaira nem válaszolok, a nagyrabecsült o/vasókat Haánnal nem terhelem. Mellinger. WINTER STEIN FRANZTSKA Schid. (Slavonia.) FRISCH JÓZSEF török birodalmi katonaorvos (Esztergom.) jegyesek. Szódavíz. legkellemesebb vegyitéke a bornak, egyszersmind az emésztési szervekre rendkívüli gyógy- hatást gyakorol, kapható folyton friss töltésben a gyárban (Budautczán) valamint minden vendéglő és kereskedésben, 1 nagy syphon 10 kr. 1 kisebb 6 kr. Minden féle gazdasági és háztartási eszközök a legjutáwyosabb áron kaphatók az arany kaszánál vaskereskedés a kispiaczon. HIRDETÉSEK. Egy rágalmazónak. — Haan Rezsőnek. — Er hört auf Kritiker zu sein, und wird — das verrachtliste, was ein vernümftiges Gesohöpf werden kann — Klatscher, Anschwarzer, Pa8quillant. Lessing. Haan ur nagyon szereti a vidéki sajtó hivatását emlegetni. De megfeledkezik róla hogy épen Ő az aki a tisztesség minden korlátát lerombolja. Hosszú idő óta hadilábán áll velünk az Esztergomi Közlöny. Azelőtt csak a tárczában és hírek közt, most már a vezérczikk rovatában foglalkozik velünk. Mi az ügyet már földszintre tereltük. Jó egy hónapja minden számában síkra száll ellenünk. No, nem félünk ilyen ellenségtől. Hanem a tisztelt közönség talán már megunhatta ezt a trójai háborút. Az-e sajtó hivatása, hogy mindig csak két emberre irányozza a publicum tekintetét ? Érdekes lehet-e ez a végtelen heccz? Van a polémiában valami ingerlő, valami érdekes, ha a polemizálóbau is van valami. Csakhogy szellemtelen feleselések, üres kötözködések elvégre is boszantóvá válnak. Haan úrról már tiz év óta el van terjedve az a hir, hogy rossz szerkesztő, lanyha jourualista s gyönge tehetség. Novelláiban sokkal több a gondolatjel, mint a gondolat s lapjaiban több a lomhaság, mint a szellem. De az csak legújabban kering róla, hogy dúlja marja a sárga irigység s kritikája rágalmazássá fajult. Bocsássanak meg kedélyes olvasóim, hogy megint polemizálok. De a hírlapíró magánbecsülete nem tűrhet ólyan vádakat, melyekkel Haan ur az ő megátalkodott rosszakaratával áll elé. Ez alkalommal igen könnyű a szerepem. Hangom is higgadt, kedvem is felhőtlen, ü gye m is tiszta. Mert Haan ur akárhogy is neki gytirkőzött, nekem ártani nem képes s én ez alkalommal is nem imitálom modorát. Most már nem kritizál, hanem nyelveskedik 1 most már nem elemez, hanem pletykáz. An got asz- szony pályatársnői nyelvén nem válaszolhatok s a kávésuénikék stylusáu csak nem irhatok. Haan valóban megszégyeníti a kofákat és a vénasszonyokat. De térjünk a dologra. Fővádja természetesen az, a min nagy előszereretettel nyargal, „a Kör utoljára is nem használtaik egyébre, minthogy an- nek ezége alatt egyes egyének tündökölhessenek, nagyra nőhessenek sőt anyagi haszont érhessenek el,“ Istenem ha más mondaná ! Tehát mi az Esz- tergemi Kör által anyagi hasznokra törekedtünk ! Csak szeren esetlen erszényeink legalább Haan nyelvével volnának megáldva. Majd elregélnék azok, hogy mennyit ráfizettünk, mennyit rááldoztunk, a magunkéból, hogy rendezéseink annál fényesebben sikerüljenek ! Egy szép novemberi napon áttanulmányozhatná Haan ,u r‘ a mi számadásainkat s akkor nem volna olyan udvariatlan a z i g a z s á g iránt. Azután Haan u r szeretne m á r nem látni a Kör élén. Én azonbn azt hiszem, hogy szívesebben látná, lia mint szerkesztő adnám be a kulcsot. Nem foghatom meg, milyen együgyű az a közönség. Folyton emelkedik, folyton praenumerál, pedig Haan ur már nemcsak epitaphiumot, de kriptát is csináltatott számomra. És Haan ur a közvélemény visszhangja bátorkodik lenni ! Hanem mulassunk csak tovább. „ Az egyik borcsarnoki estélyen — aszougya a nagy kávésnéni — egy forintos közvacsorát rendezvén, a vendégektől ugyan beszedetett az egy forint, ha ugyan nem egy forint busz krajCzár, mert erre nem emlékezünk (memóriája Haannak sohasem volt) de a korcsmá- rosnak egy terítékért mégis csak hetven krajezár alkudtatott ki, bár azért ennek árával adós maradt a Kör.“ Csakugyan nagy mondás, ha más mondaná : De vegyünk egy csapásra még egy legyet, Az is csípni akar pedig csak szemteleukedik. „Két forintot szednek egy terítékért s a vendéglősei egé- I szén máskép alkusznak — aszongya a harmad kávénál — újra lehúznak nevezetes per ez en telt és I újra senkise érti (Haan ur soha semmit se ért) hogy mi jogon?“ Téliát vakulj világ! Itt a faki- liucs titka. A bauquettező publicumnak nemcsak teríték, hanem helyiség, világítás, decoratió s zene is kell. Ide származtak azok a gyanús percentek. Hanem van még egy nagy dongó is hátra. Erre kérem már doronggal kell mennem. Tehát ne ijedjeu meg a nemes közönség. „A Kör pénztárnokáról azon „oudit" kering — csevegi tovább a nagy kávésnéni — hogy a pénzzol Lengyelországba tett egy kéjutazást, minek folytán az egylet elnöke kénytelen volt Budapestre utazni s az őrzött esztergomi takarékpénztári könyvecskét felhozni az itteni takarék-pénztárból pénzt kivenni, csak azért, hogy a b o r e s a r n o k i k o c s m á r o s- nak újra adós maradhasson." No Haan ur ön igen szemtelenül hazudik. Olvassa el csak kérem ezt az okmányt : Nyugta : Én Fkesy Emil Tekintetes Kőrösy László úrtól uyolezvaunégy forintot fölvettem, mint az Esztergomi Kör június 27-én rendezett közvacsorájának teljes kiadását, Esztergom VII, 12. 880 Ékes y Emil borcsaruoki vendéglős." Hát van-e önnek lelkiösmerete ? Szabad-e ilyen komolyan hazudni egy lapszerkesztőnek ? Hisz mindenki azt fogja mondani, hogy ön uem is szerkesztő, hímem közönséges rágalmazó, a ki még akkor se mond igazat mikor imádkozik. A legszemtelenehb vádakra a legkedélyesebben csak ezeket válaszolom. Szeretném, lia Haan már valahára tárgyilagossan kritizálna, mert ilyen vádakkal csak anélkül Is tüdővészben sorvadó szerencsétlen lapja halálát sietteti. Most már isten önnel. Ha olyan nagyon érdeklődik irántam, mindenesetre fog találkozási alkalmat nyújtani. És én mindig udvariasan s ezentúl is mindig csak kedélyesen a hirdetések között "fogok helyt á 11 a u i — mert Haan urat senki se veheti komolyan az úgynevezett Esztergomi Közlöny szerkesztőjén kivül. Kőrösy László*), s. k. E rovat alatt ki'/lőttért felel ő s é g et v á. Mal a Szerk.
