Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 10. szám

Az esztergomi kereskedelmi tes­tület 1879 évi pénztári forgalma. 1879 január 1-től deczember 31-ig. Bevé­tel: Pénzmaradvány 1878. évről 594 frt 41 kr. Tagsági dijakban 299 frt. Tanoncz 110 frt. Felsza­baduló levelek 4 frt. Kamatok 32 32 frt 5 kr. összesen: 1039 frt 46 kr. — Kiadás: 2 tanár évi fizetés 240 frt. Titkár 80 frt. Lobenwein 40 frt. Iskolai szolga 6 frt. Hermann J. 6 frt. Segélyzé- sekre 17 frt. Nyomtatványokra 10 frt 10 kr. Portó és egyéb apró 3 frt. 42 kr. Házalási ügyben folya­modvány a miuisteriumhoz 10 frt. 50 kr. Egyenleg 2 takapénztári könyv 559 frt 32 kr. Egyenleg kész­pénzben 67 frt 12 kr. összesen 1039 frt. 46 sr. Zoller M. egyleti pénztárnok. Az esztergomi kereskedelmi testü­let költségvetése 1880-ra. Bevétel: Tagdíj 299 frt. Tanoncz 110 frt. Felszabaduló levél 8 frt. Kamatok 37 frt. összesen 449 frt. Kiadás: 2 tanár évi fizetése 240 frt. Jegyző 80 frt. Iskolai szolga 12 frt. Lobenwein 40 frt. Nyomtatványokra 10 frt Segélyzósekre 30 frt Előre nem látott 20 frt. ösztöndijakra 16 frt. összesdn 448 frt. Zoller M. Hírek — Az „Egyetértés“ múlt csütörtöki száma Márffy Ödön adófelügyelő úrról azon hirt közli, hogy eljegyezte Tóth Fanny urhölgyet. Figyelmez­tetjük az Egyetértés beküldőjét, hogy Márffy ur köztudomás szerint nős ember és igy a szándékos­ságot e hir közlésétől nem lehet letagadni. Márffy urra vonatkozólag nincs megjegyzésünk, mert férfi ilyet könnyen elvisel és bir magának elégtételt is szerezni, ha akar, de egy védtelen nőnek tisztelt nevével igy visszaélni : aljasság. Ha ezt nem tudja az illető tudósitó felfogni, akkor ne fogjon kezébe tollatt : ha a tollat talán magánboszura akarja használni, ne bántson nőt. — A távírda éjjeli szolgálata, tekintettel a körülményre, hogy az árvíz veszélye ogyidőre elmúlt és hogy e körülmény miatt rendeztetett ez be, újra beszüntettetek — Változatosság kedvéért Esztergom-Jálnai vasút. Keglevich István gróf a magyarországi vas- utakról hosszabb tanulmányt irt, mely tanulmány úgy a Pester Lloydban, mint a Pesti Naplóban több számon át közöltetek; e tanulmányban a többi közt azt mondja : A vasutak építésénél a lefolyt évtized alatt több hiba fordult elő, melyek vagy abban ál­lottak, hogy a szükséges fővonalak ki nem építettek, vagy hogy azok drágák voltak. Ezek után rámutat egy nagy hibára : A buda-esztergom-jánai vasút ki nem építésére, melyről a következőket mondja: „Ki kell építeni továbbá államvasutul a bitda-esztergom- jálnai vonalat, hogy Budapest és Oderberg közt leg­rövidebb összeköttetés létesitessék. Ezt a 170 kilo­méternyi vonatat ma kerek 10 millió forintért ki lehetne épitoni, jövedelmezőségét biztosítanák az ál­tala átszelt gazdag vidékek helyi forgalma és a doroghi kőszénbányák. A kereskedésre pedig ezen nyolez mértfölddel rövidebb vonal által roppant ha­szon háramlanék. A rutka-hatvani vonal elvesztené ugyan az átviteli forgalom legnagyobb részét, de ezt a kárt az uj szállítmányok roppant mennyisége és az uj vasút nagyobb jövedelmezősége bizonyára egyensúlyozná/ — Ha az ily hangokat az illetékes helyeken figyelembe vennének ! — Farkasvadászat. Az is megtörtént, szépen rendben, amint előre tervezve volt, leszámításával annak, hogy a hajtők sokat garabonczáskodtak, en- gedetleukedtek, szöktek és hogy farkast nem láttak. De kezdjük elölről. Csütörtökön reggel 9 órakor együtt volt ez egész társaság a doroghi vendéglő­ben villás reggelire, mely a legjobb étvággal elköl- tetett. Ezután a társaság felkerekedett a vadászat­nak, melynek területe a Dorogh és Csolnok közt fekvő alapítványi uradalmak erdeje volt. A rende­zéssel és a hajtők feletti parancsnokságygyal Nozdro- viczky Miklós ur bízatott meg, a vadászok pedig Kruplanicz Kálmán, Forgách Sándor gróf, Mattya- sóvszky Vilmos, Szabó Alajos, Mikó Lajos, Ivauics István, Takács József, Sztaukay Kálmán, Kukányi Lajos, Niedermann Pál, Reviczky Gábor, Reviczky Géza, Reviczky Károly, Hübschl Alajos, Burány János, Pisutli István, Pisuth Rezső, Ivanovics Béla, Borsiezky távirdász és Putz Fereucz voltak, kik három hajtáson keresztül fáradtak a nehéz járású territóriumon. Az első két hajtásban nem volt meg­engedve másra, mint farkasra és rókára lőni, de az első hajtás teljesen eredménytelen maradt, a máso­dikban azőnban mégis közre került két róka, melyek közül az egyiket Kukányi Lajos urnák sikerült lelőnie. A harmadik hajtásnál megengedtetett a u 3ulakra való lövés is, melynek eredménye 9 nyúl gyászos kimúlta lett. Fáradtan, éhesen végre vissza tért a társaság a doroghi vendéglőbe, hol már várta őket a vadász ebéd, mely igen sok dicséretet ara­tott. A mulatságnak igen sok kedélyes részlete volt, mely részletek még kint a határban megkezdődtek, midőn Ivanics István a haszontalan várást megunva, oldalán levő papramorgatoriumját elővette és aczé- lozta idegeit — belülről, mit néhány irigységre haj­landó úri ember látva, megkezdték ellene az ostro­mot töltött békákkal, melyek lábai alatt pattogtak el. Az ostromlott azonban keményen kitartá a tüzet és végre is ő nevetett. — Midőn az ebéd javában folyt, érkeztek vendégek is, különösen Schwinner őrnagy, I)r. Mátray orvos, Frey Ferencz, Hoffmann Béla és Nagy Pál urak Esztergomból, a csolnoki és doroghi jegyző urak és végre, hogy a farkas va­dászatra jöttek mégis lássanak farkast, jött a csol­noki lelkész ur is, ki csakugyan Farkas. Lett öröm, lett zaj és lett lődözés utánzat. A kevés eredmény egyátalán nem volt képes lelohasztani a magasra lobogó kedvet, sőt az mindég élénkült egész éjfélig, midőn a társaság el és hazatávozott. — Névnapja volt múlt szerdán Ur. Kruesz Chrysostom pannonhalmi főapátnak. Ez alkalommal a benezések helybeli székháza ünnepélyes isteni tisz­teletben vett részt, délben pedig diszebéd tartatott, melyhez városunk több előkelősége hivatalos volt. A lelkes fölköszöntések természetesen nem hiányoztak, melyek mindvégig a legkedélyesebb hangulatban tár­ták a társaság tagjait. Különösen felemlítjük Pal- kovics Károly polgármester toasztját, ki nemcsak a buzgó főpapot, a jó hazafit, hanem különösen váro­sunk jótevőjét élteté. Részünkről csatlakozunk az üdvözlethez, hogy még soká tisztelhessük nemes pártfogónkat. — A nánai postamester Kecskeméthy ur saját kérelmére áthelyeztetett Kis Kőrösre. A nánai üresedésre a hivatalos lap pályázatot hirdet. — Az ínség ügyében az országgyűlés elé két törvényjavaslat terjesztetett, melyek elfogadása való- szinű. A legérdekesebb ez ügyben, hogy a javaslat felosztja a megyéket olyanokra, hol Ínség nincs, továbbá hol ínség van és végre hol ínség lesz. A mi megvénk azok közé van sorozva, hol lesz Ínség. Tiszteljük a törvényjavaslat készítőinek jóstehetségét, de jelenthetjük, hogy nálunk nem lesz, hanem van ínség. Szerettük volna, ha tegnap az illető ur velünk lett volna, akkor meggyőződött volna erről. Fűtetlen szobában betegen régen fekvő ember, három félig mezítelen éhező gyermek, egy magával jótehetetlen anyát láttunk. Szerkesztőségünk a nyomor pillanat­od enyhítésére azonnal hozott 2 forintot, a további segélyezésre pedig felkérjük nyájas olvasóink jóté­konyságát. A közvetítést szívesen elvállaljuk. — Az iparbank pénztárnoka. Az esztergomi kereskedelmi és iparbank igazgatótanácsa tegnap ja­nuár 31-én d. u. 5 órakor teljes ülést tartott, mely­ben az Oltósi Lajos lemondása által üresedésbe jött pénztártoki állomás ideiglenesen betöltetett. A vá­lasztás szavazás utján történt, melynek eredménye ; a beadott 28 szavazat közül Mattyasovszky Ödön ur 17 szavazatot nyervén általános szótöbbséggel elnyerte a pénzárnokságot. Üdvözöljük. — ínséges munkák. Az alispán fölterjesztésére a belügyministerium leirt a vármegyéhez, mely sze­rint az Ínség enyhítése czéljából Esztergommegye részére 6000 frt engedélyeztetik és pedig járáson­ként 3000—3000 frtot, mely összegen a párkányi- Bényi és az Esztergem-Dömösi útvonalon útépítési munkák foganatositassanak. Utasította egyidejűleg a törvényhatóságot, miszerint erre vonatkozólag költségvetést és műszaki leirást eszközöltessen és ezt mielőbb terjessze fel. Az intézkedéshez csak egy megjegyzésünk lehet. Az alispán hivatalos buzgósá- gaért köszönetét mondani nem mi vagyunk illetéke­sek, de kérjük, hogy miután a czél munkaadás által az ínség enyhítése, talán jó volna ezt akként beren­dezni, hogy ezen munkában minél több község ré­szesülhessen és igy a segélyezés annál nagyobb mérvet ölthessen, mert nem a dirrect segélyadás, hanem a könnyebb pénzforgalom, a könnyebb mun­kaszerzés hatásosabb. — A fogyasztási egylet. E lapok hasábjain már egy újdonság alakjában meg lett érintve, hogy egyszer, annak idejében alakult nálunk egy fogyasz­tási egylet, de semmi életjelt nem ad magáról. Hittük, hogy a nyilvános felszólalásra majd talán felvilágosítást nyerünk az okok felől, a miért az egylet egyszerre elaludni látszék, de reményünk megcsalt. Sem az elnök, sem a jegyző nem érde- mesiték feleletre az interpellátiót, ők tudják, miért ; még ezt talán megbocsátanánk, ha legalább más oldalról tapasztaltunk volna valami életjelt, de sehol semmi. Most még egyszer felszólalunk ; most, talán ez idő szerint czélt érünk. Ha nem. akkor igyekezni fogunk az egész alakulási történetet föl eleveníteni, megnevezzük egyenként az egylet bárcsak ideiglenes tisztviselőit, hogy igy talán válaszra, vagy mozgásra bírjuk őket, mert bizony kár volna az eszmével fel­hagyni, de ha ők nem akarnak tenni, akkor adjanak legalább másoknak helyet. Több b e i r a t ko­zott t a g. — Ez is jubilaeum. A menyecske alig három éves. Azonban elég indulatosba. A napokban felfo­gadta 25-ik cselédjét. A kedélyes férj ez alkalom­mal, — neje nem kis meglepetésére, — több barát­ját hívta össze, hogy a cseléd fogadási jiibilaemot megüljék. A menyecske pirul, azóta azonban kezd alá b hagyni az indulatossággal. Áz esztergomi munkássegédek önképző és betegsegélyző egylete alaptőkéje javára, ma február hó 1-én a fürdő vendéglő nagytermében zártkörű t á n c z v igái m a t rendez. Beléptidij : Személyjegy 80 kr. Családjegy 1 frt. 50 kr. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hírlapikig nyügtáztatnak. Sz tin­óra alatt 3 nyeremény tárgy lesz kisorsolva. Kez­dete 8 órakor. A hölgyek fel kéretnek minél egysze­rűbben megjolenui. Ennyi a meghívó. A bál igen fényesnek Ígérkezik, a mennyiben a rendezőség min­dent elkövetett annak széppé, kedélyessé tételére. A czél iránti tekintetből újra ajánljuk figyelembe. — Húsmérési panaszok. Több oldalról panasz küldetett be hozzánk az iránt, hogy a mészáros urak közül nem adnak teljes mértéket és hogy; erre nincs felügyelet. Ha panaszkodnak, hát elhisszük a panasz tárgyát, de segíteni rajta nem segíthetünk. A panaszosok menjenek fel minden egyes előforduló esetnél a kapitánysághoz és adják elő ott panaszai­kat, ott kell, hogy orvoslást találjanak. Hogy a ren­dőrfőnök e tekintetben talán alantas közegeit nem utasította volna határozott eljárásra, vagy ha a panaszokat elhallgatná, lenne ok a sajtó utjáni felszólalásra. — A műkedvelő társaság közgyűlése által kiküldött bizottság emlékiratára vonatkozólag Föld- váry István ur megkeresésére kijelentjük, hogy Föld- váry ur a bizottság üléseiben részt nem vett, a dolgozatra befolyása nem volt. Egyidejűleg megem­lítjük, hogy a dolgozat Kőrösy László műve, kinek e tekintetben Bártfay Géza ur nyújtott segélyt, a többi bizottsági tagok más oldalú elfoglaltság foly­tán ebbenrészt nem vettek. — Öngyilkossági kísérlet. Nagy János, volt primatialis tiszt e napokban öngyilkossági szándék­ból mindkét kezén fölmetszé ereit és csak az idején közbejött segély menté meg az elvérzéstől. Az orvosi segélyt egyátalán nem akarta igénybe venni és ebben csak is erővel részeltetett. Az öngyilkosság meg­kísérlésének indoka állítólag a családi körülmények­ben rejlik, melyeket kutatni vagy vizsgálni nem lehet hivatásunk. A szerencsétlen tovább is szigorú orvosi felügyelet és gyógykezelés alatt áll. — Halálozás. Zsigmond István barti lakos, Zsigmond Imre barti plébános édes atyja január 29-én 71 éves korában meghalt. Temetése szomba­ton ment végbe. A bartiak szeretett papjuk súlyos veszteségében részvéttel osztoztak. Legyen neki a föld könnyű és a nagyon sújtott fiút vigasztalja meg a közrészvét, mely fájdalmát kiséri. — Halálozás. Kintzner J. kefekötő, egyike legszorgalmasabb iparosainknak múlt pénteken este meghalt. Temetése ma délután lesz. — Az esztergomi kereskedő-ifjak önképzé és betegsegélyző egyletének elnöke már kétszer hivott össze közgyűlést, melyek azonban résztvevők hiányá­ban mdgtarthatók nem voltak. Tekintve azon köiül- ményt, miszerint az egvdet elnöke Esztergomból tá­vozni kénytelenittetvén az egylet vezetésétől tényleg visszalépett; van szerencsém az egylet tagjait a f. 1880 év február 8-áu 7 és fél órakor este a város­ház tanácstermében tartandó közgyűlésre harmadszor azon felhívással tiszteletteljesen meghívni, miszerint arra különösen fontos tárgyak elintézése végett tö­megesen megjelenni szíveskedjenek. Tárgyai: 1. Az elnök lemondása 2. Jelentés az egylet állapotáról. 3. A tisztviselők lemkudásaa. 4. Indítványok. Esz­tergom 1880 évi január 29-én. Dr. Áld or y Mór alelnök. — A malom tulajdonosok figyelmébe. Esz­tergommegye területén összesen 70 dunai malom van, melyek közül 68 reális, 2 pedig személyes jogositváuvú. Csoportok szerint Moca 16, Süttő 8, Nyerges-Újfalu 11. Ebed 1, Párkány 12. Esztergom kir. város 4, Szentgyörgymező 16 malmot számit. ■ A Garam folyásán 13 reális jogosultságú malom van. E malmokra vonatkezólag az 1867 évi id: hajómalmi rendszabály az irányadó és a hajó­malmok tulajdonjoga, állás helyeink változása iránt, valamint eziráuti kérvények felett a közigazgatási bizottság felterjesztése nyomán a közlekedés ügyi minister határoz. A kellő nyilvántartás és a tulaj­donjog iránti zavarok elkerülése tekintetéből a ma­lomtulajdonosoknak nem lehet eléggé ajánlani, hogy mindennemű változás, mint tulajdonjog változása, vétel, örökösödés utján a hely változtatása iránt az intézkedésekkel ne maradjanak el. Felelős szerkesztő : Kőrösy László. Nyilttér.*) *) E rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget szer k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom