Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 75. szám
A buzgó levelező ugyanis azon az állásponton van, hogy a főapát érdemeit a főgymnasium építése körül kiemelkedő nagyszerűeknek s első ran- gúaknak tartja. Valóban megérdemelnénk a kegyetlenség vádját, ha a főapát érdemeiből az uj főgymnasium fölemelése körül csak egy jottányit is elvitatnánk. Az ő érdeme tagadhatatlanul örök hálára kötelezte le városunkat s az egész ország minden müveit polgárát, ki a tauügy sorsát s nemzet sorsával azonosítja. De van-e érdeme a mi szegény, sokat összevissza csonkított városunknak az építés körül ? A Pesti Napló levelezője majd hogy csak nem semmibe veszi Esztergom áldozatkészségét. Leszállítani igyekszik az érdemet, pedig hát kitör az és elismerést követel. Városunk szerencsétlen csillagzata alatt valóban óriási erőmegfeszitésekkel létesítette az építkezést. Minden krajczárj^nak ezer féle helye van. Régi idült bajok miatt nem képes anyagi viszonyait legalább csak türhetővé is tenni. És mégis Magyarország leggazdagabb városaihoz méltó bőkezűséggel ajánlja meg adományát s mint tulajdonos egyedül közművelődése emelése végett lemond belefektetett tőkéje minden anyagi gyümölcséről. Nem lehet, nem szabad, igazságos érzületű férfiúnak Esztergom város érdemeit leszállitaui vagy el nem ismerni. A szegény asszony fillérének története mindig meghatóbb és elismerésre méltóbb, mint Salamon király fényes fejedelmi adománya a jeruzsálemi templom építésekor. Tehát hajoljunk meg az érdem előtt ! Városi közgyűlés. (Szept. 13.) A hétfői közgyűlés Palkovics Károly polgár- mester elnöklete alatt már a költségvetés födözeti részét vette tárgyalás alá. — Megállapittatottak a következő pontozatok : Szántóföldek haszon bérleteiből 7.038 45 kr. Duuapart bérleteiből 500. Malmoktól 5. Kőbányák bérleteiből 65. Ház és boltok bérleteiből 742.50. Helypénz szedési bérletből 400. Fűzfa ásá3 és szénkeresés —. A borregálé tárgyában beadott jegyzőkönyv következő változtatással fogadtatott el : I. osztály 50 kr. II. osztály 35 kr. III. oszt. 20. IV. oszt. saját borukat mérők havonkint 50 krt fizetnek s s nincsenek iparigazolvány szerzésére utasítva. A bormérési jogbérlet 1012ra frt. indítványozott jövedelme 1600 írttal 2612 írtra emeltetett föl. A pálinkamérési joghérlet 5646 írtra 44 kr. helyett 6012 frt. 96 kr. A sörmérési jogbérlet 1349 frt. 63 helyett 1954 frt. 70 krra emelkedett. A téglaégetési haszonbér 522 frt helyett 622 frt. A halászati haszonbér 80 írtja megmaradt. A vadászati haszonbér 189 frt. 10 kr. szintén. Kövezetvámból 4876. Lőporraktárért 6. Birtok változási százalékból 600. Vágóhidoui vágásért 1500. Ebtarthatási váltságból 250. Mészégetésből megmaradni még akkor sem, ha valami elátkozott i sziget tflndérországa királynéjává tennének is. À sok idegen arcz, más világ, más emberek, zsougó- bongó czifra élet, olyan hatással vaunak reám, mint a gyermekekre, ha a szivárványba néz. Szép, szép de nem tudja miről jó, jobban örül a pünkösdi kalácsnak. Megszoktam én már ezt a jó Magyar- országot. Elvihetnének valami léggömbön bekötött szemmel az egész kerek világon, azután ha leteu- néuek a levegőben való bolygás után a magyar alföld közepére, a kötelék még mindig szememen volna is, csak egy ital Tisza vízre volna szükségem megtudni, hogy a legkedvesebb levél kellős közepén vagyok. Ha a Kárpátok tetején szálnék le s meghallanám azt a kedves zúgást, mindjárt megérezném hogy abban az országban vagyok, mely az isten kalapja mellett a legszebb bokréta. Azt kérdik erre az olvasók, hogy akkor mért mentem hát külföldi fürdőbe mikor ide haza is találok szebbnél szebb fekvésű fürdő-helyekre. Miért? Hát: „muszájból/ Nagy szó az a muszáj. Az én gondos jó doctorom azt mondta. „Kedves nagysád! ön az oka, ha a közönség megvárja, hogy ön Ősszzel ismét viruló egészségben, teljes friss kedélylyel, üde hanggal jelenjen meg előtte, azért most már kötelességévé vált, hogy a nyarat valamely külföldi tengeri fürdőn, például Scheveningenben töltse. Hiába ! mért hódította meg annyira a közönséget ? Ezt meg kell tennieAkáimennyire tréfára vettem is a doktor szavait, nem rosszul számított, midőn a közönséget említette. Mit nem tennék én meg az én kedves közönségemért, mely engem annyira szeret, a mire én oly büszke vagyok ! Elmentem tehát előbb E msbe, — mert azt modták, hogy az a Scheveningeu rendkívül unalmas hely, — egy kicsit szórakozni, hogy aztán nyugod- tabban neki adhassam magam az unalomnak, mely- lyel rémitgettek. S bizony nem ok nélkül. Azt hiszem nincs borzasztóbb fürdő a világon Schevenin- gennél! Ha mindeu tengeri fürdő ilyen, akkor szivemből sajnálom azokat, a kiknek minden év nyarát a tenger kékes-zöld hullámai közt kell átél- j — Tágén alapból 100. Halottaskocsi használatáért 250 frt, Ffí és sarja eladásból 1400. A vidéki borok megadóztatása tárgyában tüzetes jelentés adásra Sziklay, Burány. Nagy Ferencz. Horváth, Lieb, Schwarcz és Helcz J. küldettek ki. (Szept. 14.) A keddi közgyűlés még mindig sok folytatni valót kezdett. Az egyes tételek tárgyalását közbe- közbe hevos jelenetek szakasztották meg. A kapitány fejére annyi támadás borult, bogy alig győzte magáról elhárítani. E kögyülésen megállapították a következő tételeket : Legelő utáni fűbér 6000. Erdei öl és szálfa eladásból 12,512. Fasiua eladásból 300. Gnbacs, erdei föld és fű eladásból 30. Csemete fa eladásból 50. Gazdasági állatok eladásából 100. Trágya és szemét eladásából 70 frt. Bélyeg és költség előlegből — Utazási és fizetés előlegből 600. Kórháztól 20 ölfa fuvarjáért 60. Szegények szerzeménye kamataiból 504. Számadási hibák kiegyenlitéséből 5 frt. Szántóföld és rétek után —. Városi javadalmak után 958 frt. Tiszti szállások és gyakorló térért 1722.84. Tiszti bútorok használatáért 50. Legénységi háló krajczárokból 1377. Reáliskolai tandíjakból 600. Elemi tandíjakból 600. Adományokból 6. Alapítványi kamatokból 279. Városi kikölcsönzött tőkék után 1600. Városi követelések után késedelmi kamat 300. Előre nem látható vegyesekből 2.500. Cselekvő és szenvedő különbözetből —. Telepedési dijakból 15. Súly és ürmértékből —. Házalási engedély dijakból —. Mező, erdő. közrendőri büntetésekből 250 helyett 400. Fegyeu- czek és tolonezok élelmez, megtérítése 160. Piaczi árjegyzékek kiadásából 5. Szemét hordási dijakból 240. Vályogvetési engedély dijakból —. Zene engedélyezési dijakból 50 kr. Hirdetésekből 80 helyett 100. Cselekvő hátralék —. Kis Sátorkő eladatása tárgyában inditváuy merülvén föl, az elárusitással, Sziklay József tanácsos bízatott meg. Több jelentés közt mindenesetre érdekes az is hogy a mértékkel való visszaélések miatt a kapitáuy legszigorúbb intézkedésekre utasittatik. (Szept. lő-) A teguapi közgyűlés a függőben maradt tételekről intézkedett. A közgyülésileg átrevideált mérleg e szerint következő : bevétel: 60.427 frt. 55 kr. _____kiadás: 81.075 frt. 70 kr. kü lönbözet 20.648 frt. 15 kr. E 42% községi pótadó által lesz megszerzendő. niök. A tengeri vidék egyhangúsága a társaság külön váltsága, ki nem mondhatom, mennyire lehau- golttá tettek. Itt gyűlöltem meg a külföldet. Itt miudenki magának él. Az ember azt gondolná, hogy akik itt járnak kelnek, nom* is fürdő veudégek, hanem meggazdagodni vágyó tőkepénzesek vagy valami találmányon fejőket tört lángelmék, mert itt mindenki magában vau. Regényekben gyakran meseszerii dolgokat talál az ember leírva a te ígéri fürdőkről. A regényírók azt hiszik, regény nem is játszhatik másutt, mint a tengeri fördőkön. Kutattam, néztem hallgatóztam, de bizony, ha még regényíró lettem volna, sem tudtam volna valami sensatióst összeboronálni. Alkalmasint azért azületuek az irók agyában ilyenek, mert mikor beleültítik az embert a kosárba, s a hullámok közt magára hagyják, vau elég ideje sok mindenfélét összegondolni. Már kik fürdőkben akarnak szórakozni, jobban teszik, ha a hazai fürdőket keresik fel, pl. Ba- laton-Füreden és Párádon jobbau fogják magukat érezni. Egészen más az élet kiilöuöseu a társadalmi élet idehaza. ... Itt az egész fürdő majdnem egy család, mig oda künn csak az étkezésnél van egyszerre több ember együtt. Hanem egy haszna volt az én svédországi idézésemnek : külföldi útról visszatérve soha oly boldognak nem éreztem magam, midőn a határt ismét átléptem, mint most. Az én kedves ház á m, az én szeretett Pestem, s az a kis kedves szeréuy lak a regényes gödöllői hegyek alatt, az én kis othonom, a hová pár napi pihenésre vonulni szoktam, mind oly rendkívül édes, boldogító hatást gyakoroltak rám, hogy én azt ki nem mondhatom. Most érzem át csak igazán a népdalt, mely- lyel e kis úti visszapillantást kezdettem, s most értem teljesen a közmondás igazságát: „mindenütt jó, de legjobb otthon. Blahanó. Színházi szemle. Alea jacta est ! Tehát a kerületek sorsa bukás volt. Két szenvedélyes párt állott egymással szemben. Izgalmas és gyakran conucus harezok után megbukott a rendszer s győzött az előbbvaló állapot. A magyar színészetben bekövetkezett válság Esztergomban és érdekes példákat mutat- hat. A győri szinpártoló egyesület valóban remek társaságának volt oda adva az esztergomi színészet arany almája. Most már nem csak ők látogathatnak hozzánk. Kizárólagos- sági joguk megszűnt. Akármelyik nagy magyarországi színész társaság belátogathat hozzánk. A rövid ideig fóliáit, kizárólagossági rendszernek kétségkívül nagyszerű előnyei, de nagy hátrányai is voltak. Bevezetésünkben alig volna terünk állításunkat példákkal megbizo- nyitani. Más alkalomra lialasztjuk. Most csak azt akarjuk constatálni, hogy a magyar vidéki színészet régi állapotának visz- sza állítása, kétségkívül nem vall emelkedésre hanem igenis visszatérésre, sőt a régi bajok uj kitörésére. * * * Völgyi György színtársulata szombaton este tartotta bemutatóját a fürdő vendéglő nagytermében, mely meglehetőeu teli volt — üres helyekkel. Színre került : 1. Egy katona története. (Színmű öt felvonásban. írták D'Ennery és Cormon fordította Csepregi Ferenoz. Rendező E. Szabó Gyula.) Hogy hívek legyünk, a sziupadou még az is ott feketéllett, hogy : „e színpadon először.- Már mint a fürdő terem színpadán csakugyau először. Maga. a darab nem egyéb, mint erős hatásokra tervezett külsőségek szemenszedett gyüjteléke. Van azoubau uéháuy jelenete, a mely valóban költői s valóban gyönyörködtető hatású is. Völgyi né (Madlén) semraitsem vesztett játéka kelleméből, hangja üde csengéséből. Meg kell adni, hogy rövid szerepét valóban kifogástalanul állta meg. Arday Ida (Adrienn) a társulat legtehetségesebb drámai tagja. Értelem és érzelem jellemzi minden legkisebb jelenését. Heves szenvedélye elragadó s lágy elmélyedése megható. Valóban teljes jogosultsággal várhatjuk tőle a leghelyesebb alkotásokat. Rózsáné (apátué) minden túlzás nélkül személyesíti oz agg női kor gyöngéit és erényeit. Hangja alakja és színezése erre a genrera csakugyan méltóan képesítik. E. Szabó Gyula (Reuó) sok igyekezettel, de nem elég sikerrel mutatta be magát erősen drámai szerepében. A váltakozó érzésekre soha semmi átmenete. Talán más téren inkább kielégít. Kovács Mór (a tábornok) minden tekintetben a társaság legfigyelemre méltóbb képességekkel megáldott tagja. Elegantiával s routinnal játszik. Nem vadászsza a hatást, mely mindamellett mindig követni szokta jelenéseit. Arányi (Lázár) tehetséges, de nem mindeu hiba nélkül való. Haugjáu, mely nem bir érzelmessé lágyulni, arezjáttkán, mely igen különös s mozdulatain, melyek sokszor merevek, változtatnia kell s akkor nagy haladás útjára tér. Völgyi Gyula (Samborau) humora inkább a vastagabb burleszk felé hajlik. A kedélyes és érzelmes részleteket szerepében vastag comicummal fogta föl. Ilyen megtévedéssel is pártján voltak a kaczagók. A kiemelkedőbb tagokat bemutattak volna. De a társulatnak van még több figyelemreméltó tehetsége is. Ezek azonban még nem mutathatták be teljeseu előnyeiket, kénytelenek vagyunk tehát méltatásukkal is máskor előállani. Jobb társulat már volt Esztergombau ; de Völgyinek ily jól szervezett társasága még nem szolgálta a szinmüvészét ügyét minálunk. Vasárnap : 2, Szomszéd uram kakasa. (Népszínmű. Irta Lukácsi Sándor. Zenéjét Hefezenbef- ger István. Rendező Völgyi Gy. Karmester Verner Ede.) Maga a darab megkönnyíti feladatunkat. Silány egész a hitványságig. Nagyobb badarságokat nem egyhamar gyűjtött egybe, a különben igen szorgalmas és aránylag tehetséges Lukácsi. Foglalkozni tehát, nem foglalkozunk vele. Ez estén lépett föl legelőször Aitner II ki (Dani Pauua). Habár szerepében semmi eredetiség siucsen, (mert gyarló másolata Fimuu Rózsinak) az ő jelenései mindamellett legérdekesebbek voltak. A kisasszony fölséges hang anyaggal rendelkezik. Szívből énekel s főleg felső hangjai valóban elragadók. Játéka is igen élénk és rokonszenves»
